2016. augusztus 30., kedd

Kancsal rímleves

Későnyári hétvégén
Lakomázik hat vegán.
Bár nagybélű kátyú-has
Mind, ám nincs sok kutyahús,
Se grillezett tevepinty,
Se zsírozott tavi ponty,
Se vérgőzölt szarvas lé,
Se sült szaglószerves ló
Előttük az asztalon,
Mert egyik sem esztelen,
S küsz roládot sem eszik
(Snecitlen a néma szák).
Tápjuk zöldfű-fajleves.
(Húsosnak ez fejlövés!)

„Semmi fölényes húsevő célzatosság nincs a versben, egyszerűen csak eszembe jutott, hogy a „hétvégén” szóra kancsal rímel a „hat vegán” és ennyi sajnos nekem már elég is volt. Mire feleszméltem, a vers már a fejembe lőtte magát... Kár értem? Monnyakle?” /Frady Endre, húsevő költőgigász/

„Zsírozott tavi ponty?! Küsz rolád?! Hát, nem csodálom, ha a keményen dolgozó kisemberek azt hiszik, hogy Magyarország halszagú!” /Desmond Child, a saját magától elplagizált ’56-os emlékdal magyar származású zeneszerzője/

„Nem azt írtam, hogy halszagú, hanem, hogy halld szavunk! Hogy prozódiailag nem lehet kiénekelni?! Az már az énekesek baja, nem az enyém! Elég nekem a szakmai és a hatalmi elvárás két tüze közt őrlődni!” /Orbán Tamás, az ’56-os emlékdal szövegírója/

„Már megint a háttérből szított liberálbolsevik fanyalgás! Ahelyett, hogy együtt örülnénk, hogy a szerzők és a szereplők teljesen ingyenes részvétele miatt az '56-os emlékdal nem került többe rongyos ötvenmillió forintnál, megy a tudjukkiktől eredő fikázás! Undorító! Ja, a kancsal rímeket személyes sértésnek veszem!” /Schmidt Mária, az '56-os emlékév kormánybiztosa/

„Azokat én is! Még akkor is, ha annyira ingyen vannak, hogy csak rongyos ötvenmilliónyi közpénzbe kerülnek!” /Matolcsy György, unortodox tekintetű bankelnök/

„A Szentírásból tudjuk, hogy az özönvíz előtt az emberek vegetáriánusok voltak és csak növényevő állatok léteztek, ami egyrészt leegyszerűsítette Noé számára a bárkában a táplálék raktározás kérdését, másrészt a kísérletet az Úr sikertelennek ítélte és az újrakezdéskor nagy bölcsességében szerencsére engedélyezte a húsevést. Ámen!” /Toka Ottokár esperes, a Szent Húsosfazék rend perjele/

„Esperes és perjel? Ééértik, Boborján fiam, szerinted ééértik?!?! Így humorossan?! S/s,  azaz es per es és a két s között /, azaz per jel! Nóóórmális?!” /Besenyő István, azaz Besenyő Pista bácsi/

„Minden biológiailag képzett elme tisztában van vele, hogy a Homo Sapiens fogazata és bélrendszere megegyezik a sertésével, tehát akkor étkezünk természetesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Guten Appetit!” /Dr. Szaft von Tunk, germán dietetikus és gasztroenterológus professzor/

„Kevesen tudják – és itt a költő természettudományos ismeretterjesztőként lép fel – hogy a küsz a horgász népnyelvben csak sneciként ismert. Ahogy a jól ismert kétsoros mondja:
Küszhorgásznak de ciki,
Szákból, ha szök’ sneci ki!
Frady Endre túllépve önnön vadállatias húsimádó természetén, a vegetáriánus olvasói kedvéért a tőle megszokott és már-már elvárt vérgőz helyett ezúttal zöldséget tesz le az asztalra. Sok zöldséget. Irodalombarátok, jó étvágyat!” /Küsz Kesziné Szák Szidónia, az Kancsali Kötöny Orvhalászati Szakközépiskola magyartanára és balatoni hekker/

„Egy betonfalnak nekiszáguldó motorversenyző esetében csak a jó minőségű bukósisak tudja megakadályozni, hogy az agyában olyan súlyos károsodások keletkezzenek, mint egy gyanútlan olvasóéban a fenti Frady Endre vérförtelem láttán. Anyám szerint mivel a fejborogatásom olyan, mint egy turbán és úgy visítok, mint egy százas szögbe ült szorult müezzin, ne csodálkozzak, ha kinépszavaz engem az országból! Úgy látszik, el kellett volna tiltanom a nagy kék óriásplakátoktól. Anyám, borogass! De ne az árokba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor fejjel előre hangsebességgel nekibicikliztem egy vasbetonfalnak, ám mivel nem volt rajtam ütközési energiát elnyelő sisak, a fal nem ledőlt, hanem átszakadt.” /Chuck Norris/

2016. augusztus 29., hétfő

Római-parti mobilgát

„Aki az árvíztől az árteret védi, az rosszabb, mint aki a fogsort védi a pandasülttől.” /ősi kínai mondás/

Azért létezik az ártér,
Hogyha folyó szintje árt ér,
Ott folyjon a fölös lé le,
S tompuljon az árvíz éle.

Nőhet fű-fa s békanyál is,
Ám, ha mint itt, illegális
Kastélyokkal van az telve,
Fejre áll az alapelve.

Gép kéne, mi mindent gyalul;
Szállodahallt vágna alul,
Palotátlanítva magát
Az ártért s nem kéne a gát!

Ám itt politikushad ír
Rendeletet s agyi radír
Küzd a józan észnek háttal:
Ártért védünk mobilgáttal!!!

Így duzzasztjuk vissza az árt
Folyón föntebb, ahol az árt,
S közpénzből a Római-part
Űz ártéri mutyi-ipart.

„Ne hőbörögjön, költőkudarc úr! Mi maga, építőmérnök?! Az ártérre épített szállodám jogosságát az a tényállás is mutatja, hogy az építkezéseket jóváhagyó kerületi polgármester a jó munkája jutalmaként azóta már főpolgármesterként viselheti a szívén a sorsunkat! Teljesen reálisnak érzem, hogy a köz pénzéből mobilgát épüljön a köz javát szolgáló magánszállóm védelmére.” /Pénzes Petúr, a római-parti Hitel Mentol tulajdonosa/

„Támogatom a mobilgát bevezetését! Szabjunk gátat a parttalan mobilozásnak! Már itt a színházban sem vagyunk biztonságban! A múltkor épp Hamletet játsz’tam, midőn a monológom közben úgy zúgott fel egy okostelós Darth Vader hörgés a nézőtérről, hogy ijedtemben hozzávágtam az illetőhöz a kezemben tartott koponyát!” /Orgánum Ottó, a Nemzeti Színház kiérdemesült művésze/

„Szolgálok és védek! Közpénzből a köztől elzabrált területre illegálisan épített magántulajdont a közvíztől. Ahogy a költő mondja: Előttem van észak, hátam mögött dél, jobbra zúg az árvíz, balra űrártér.” /a mobilgát/

„Brühühü! Elveszik az életem értelmét azzal, hogy megfosztanak az árvíztól! Brühühü! Jaj, még sírnom sem szabad, mert vizes leszek és megdorgál az a szigorú arcú főpolgármester úr!” /az ártér/

„Mi az, költő elvtárs?! Áltudományos óbégatással abajgatja a gazdaságpolitikai döntéshozókat, akik éjt nappallá téve csak a közjót akarják?! Illetve a köz javát, de hát a közös jónak túróst! Na, hátra arc! Mobilgátépítésre, lépés iiin-dulj! Egy-kettő-egy-kettő! Nóta! Aki nem lop egyszerre, az vessen a zsebére!” /Csávás Kálmán árparancsnok, a Gazokat Átnevelő Táborban Őszítő Rendszerv (GÁTŐR) nótafaéke/

TUDTA?
A MENEKÜLTHULLÁM INFLÁCIÓT GERJESZT ÉS ÍGY ÁRHULLÁMMÁ IS FAJULHAT!
NÉPSZAVAZÁS 2016

/nagy kék óriásplakát/

„Bármely Frady Endre kötet olvastán a zokogó kritikusnak egy József Attila parafrázis jut eszébe:
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy könyvégetnének az emberek!
Sajnos Frady Endrében no para, no költészet, csak sok kipufogó frázis! Anyám szerint szellőztetni kéne utána, szerintem inkább az özönvíz! Frady-álló mobilgátat minden magyar családba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hitetlenek máig kételkednek abban, hogy Noé bárkája alól olyan hirtelen eltűnhetett az özönvíz, pedig így volt. Megittam. Hogy miért tartott hónapokig? Nem voltam szomjas.” /Chuck Norris/

2016. augusztus 23., kedd

Bajnok

Bajnok vagyok, Bajnok Benő,
S bár a nevem talán menő,
Nem bír mindig nejem, e nő,
Mert orrszőröm mindent benő.

Szerinte ez kissé randa,
Mint egy jeti rablóbanda.
Bundám irigyli sok panda,
Amit nem ért hű nőm, Vanda.

Házasságunk mégis kerek,
Nem lett orrszőrös a gyerek,
Szemébe így nézni merek.
Illa berek, nádak, erek!

(tus!)

„Jaj, Benőkém, túlreagálod! Nem jetit mondtam, hanem jedit, mert összekevertem a Csubakkát a Yodával! Tudod, hogy nem vagyok járatos ezekben kardozós-romantikus Sztár Pár filmekben! Na, táncoljunk!” /Bajnok Benőné Vadóc Vanda, pandaidomár/

„Apám a jövőképem? Ha felnövök, és is ilyen randa jetiszőrös leszek? Anya, nem értelek!” /Bajnok Bécike, 3.c. osztályos tanuló/

„Felháborító, hogy már megint mi vagyunk a negatív példák! Mi lenne, ha még léteznénk is?! Abcúg pirézek!” /Nemjeti Jenő, a ’Mi jetik márpedig nem is vagyunk!’ című tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője/

TUDTA?
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EURÓPÁBAN TÖBB EZER JETI NEM VOLT SEHOL.
NÉPSZAVAZÁS 2016

/nagy kék óriásplakát/

„A jetik olyannyira nem álltak meg a kihalás szélén, hogy a számuk jelenleg messze mínuszban van, azaz rengeteg jetinek kellene születnie ahhoz, hogy pont ne legyen egy se.” /Dr. Jutis Maradis, litván jetimológus/

„Az orrtúlszőrösödés sajátos világjelenség. Az evolúció nem pihen és a fokozott légszennyezettség ellen kitermeli a káros anyagokat jobban szűrő egyedeket. The winner takes it orr! Darwin, ha ma élne, akkor Orrwin néven lenne világhírű.” /Dr. Tüsző Tihamér, a Nemzetközi Orrszőrügyi Bizottság (NOB) magyar alelnöke/

„A valós emberi problémát népies felhangokon átszűrt érzékenységgel boncolgató költőgigász ismét úgy nyúl a sokak által negligált kérdéshez, hogy rögvest sárarannyá nemesül a tolla sercegése nyomán. Frady Endre görbe tükrébe nézve az Természet előbb teljes joggal elhányja, majd elszégyelli magát. A fölös sallangmintás salakanyagok véres verejtékű lekaparása nyomán pedig ott marad a Szép. Az, ami Érdek (vö. Érd alsó, Érd felső) nélkül tetszik. Bátor olvasásra ajánlom!” /Sallang Sebőné Sárarany Sarolta, az Érd alsói Frady Endre Gimnázium és Versgyártástechnológiai Szakközépiskola magyartanára és OKJ képzett bakter/

„Amikor kiderült, hogy a versnek látszó tárgy a címe ellenére nem az olimpiáról szól, akkor megkönnyebbültem, mint hideg sóletkonzervet ebédelő baka a latrinán. Belemélyedve viszont rögvest úgy éreztem magam, mint ugyanez a baka, amikor rájön, hogy csurig van a latrina és újat kell ásnia, de ízibe! Anyám már az első versszaknál elájult, így a többit már magamban olvastam és csak bennem tett kárt. Lassan mazochista szenvedélybeteg leszek: Mindegy, melyik Frady vers, csak ártson!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egy nem létező jetire is rá tudok úgy nézni, hogy fájjon neki.” /Chuck Norris/

2016. augusztus 19., péntek

Egyéb sportágak

Bár sok úszónk, aki kijut,
Döntőről már lemarad,
Nincs nemzethalál, csak kiút,
Mohács ez csak s nem Arad.

Interjúkban riporterek
Mekegnek, mint barika,
Alany meg rí, mint a gyerek:
„Nyom mind az öt karika!”

Hős sportlövőnk mindenre lő,
Csak nem belső körökre,
Szégyenében nem jön elő,
Elbujdokol örökre.

Birkózókkal, dzsúdósokkal
Törölnek fel szőnyeget.
Éremveszély – mondom okkal –
Minket itt nem fenyeget.

„Mer’ a padló… mer’ a bíró…”
„Csalás volt sok ítélet…”
Ím, e sok fátummal bíró
Sportolói hitélet!

Férfi, női pólócsapat
Rióba jött aranyér’…
Tűkön ültem, remény apadt,
S nem maradt, csak aranyér…

„Nem értek egyet. Mármint különvéleményem van a sportolók ilyen jellegű elszámoltatásával kapcsolatban. De ez hosszú. Mármint nem szeretném ezen a fórumon kifejteni a különvéleményem. Rímel. Mármint vannak be rímek. Sőt most nem érződik, hogy a rímekből készült lécvázra lett volna görbítve a vers karosszériája. Hajrá! Mármint lesz ez még jobb is. Mármint az olimpiai szereplésünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egy barátom megkért, hogy ne legyek divatköltő és ne csak a diadalokat örökítsem meg! Írni csak a győztesekről szabad? Ugye nem? Hát így! Na, megyek a kamillás ülőfürdőmbe!” /Frady Endre, aranyeres költőgigász/

„Frady Endrének nincs is aranyere, illetve régen volt, de már elmúlt, mert megoperáltam! Vajon a költői szabadság része-e az aljas rímkényszerből elkövetett orvosi hitelrontás?! Ebből per lesz!” /Dr. Nyeső Nyihámor, az Utolsó Kenet Klinika érsebésze/

„Hé, költőselejt úr, magának már egy holtversenyes hatvankettedik hely is smafu?! Kíváncsi lennék, maga benne lenne-e az első százezerben egy költő olimpián?! Szívesen lelőném, mint egy sánta kutyát, de sajnos meghúzódott a célzó szemgolyóm mozgatóizma és a fekvő testhelyzet közben a támasztó könyökömön is kijött egy pattanás!” /Vak Vazul, nagyöbű sportlövő/

„A macska rúgja meg teli rüszttel, hogy annyi jó sportolónk van, hogy a keményen dolgozó kisemberek nem láthatják mindegyiküket élőben, csak felvételről! Ettől függetlenül és mindazonáltal igaz az a dakota közmondás, hogy: Aki mer, az NER! Sikereinkkel mindenesetre megmutattuk a zembereknek és a halódó nyugatnak egyaránt, hogy van az a zuniós pénz, amiből hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Ortogonális Vektor, a Nemzeti Együttműködésképtelenség Rendszerének (NER) legfőbb iránymutatója/

„Meg kell mondjam, hogy sajnos nem minden sportolónk adott ki magából annyit, mint a hasmenéses Danuta, aki férfiakat megszégyenítően tette oda magát! De ne keseregjünk, hanem tekintsünk előre! De finom e lőre! Igazi aratángáló kadarka! Pia, pia, olimpia!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Való igaz, hogy a küzdősportokban rendre lepontoztuk a magyarokat, de sajnos ez elkerülhetetlen volt, mivel a sportdiplomatáik elfelejtettek megvesztegetni bennünket. Állítólag stadiont építettek a ránk fordítandó pénzből. Ez nem a mi hibánk, nem tehettünk mást!” /Bob Bigpocket, a Nemzetközi Bírómaffia gazdasági igazgatója/

„Az olimpiai eszmét a vastagbéllírájával eszméletlenre korbácsoló Frady Dögvész Endre ismét megmutatta, hogy mindig van lejjebb! A költészet égboltjának nadírja alatt fetrengő megveszekedett rímkalandor újabb elmeháborodott csasztuskájában belerúg minden szembejövőbe, majd adrenalin-habos testszaggal vitustáncol a romokon! Anyám szerint azért minden Frady Endre versnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy néhány versszak után egyszer csak véget ér. Jobb ma egy rövid vers, mint holnap két hosszú. Ez igaz, de mire kihevernénk, már jön is az újabb! Hát zuhanjon le a Doktor Bubó, de én nem kérem a következőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Soha nem indulok olimpián, mert minden számot megnyerek. Még a női csapatúszást is, a szinkront. Magyar hangom: Jakab Csaba.” /Chuck Norris/

2016. augusztus 18., csütörtök

Hej, Danuta...

Hej, Danuta, Danuta,
Evezést jól tanútta,
Pireg-pörög karizma,
Tyű, micsoda karizma!

Hasmars támadt, jaj, rája,
Ám így is üt hajrája,
S aranyos ő, mer’ heti
Másodikját nyerheti!

Négyesbe’ ja harmadik
Gyühet! Ez a karma, dik!
Ereje egy Kamazon
Túltesz: csodás amazon!

(tánc!)

„Hát, igyekszik az ember lánya! A Kamazokat amúgy még hasmars után sem olyan nehéz lehajrázni, mert már a táv elején elsüllyednek.” /Kozák Danuta, sokszoros olimpiai bajnok kajakos/

„Karma?! Milyen karma?! Ne rontsa itt a hitelemet, költő úr! Én minden versenyzőnek rendben tartom a körmeit, mert ha karommá nőnének, akkor evezés közben simán beleakadhatnának egy könnyűbúvárba, vagy egy máig harcoló német tengeralattjáróba!” /Csipesz Tamara, a kajak-kenu válogatott manikűröse/

„Ez a karma nem az a karma, dik mán! Csumidázlak gádzsi, de ne lássam anyámat hadront ütköztetni, ha ez a karma tágabb értelemben nem cselekedetet, tettet, vagy művet jelent!” /Dr. Kolompár Einstein, az Országos Kisebbségi Értelmiségiek (OKÉ) civil szervezet elnöke és nemzetközi atomenergetikai aura-csí kutató/

„Beszósz hurka kőttő, beszósz?! Nemá, hogy egy kiscsirke lenyomjon, mer kettéharapom, ha nagyon cserfel! Ütlek borúsz!” /Kamaz Kenéz, teherautósofőr és megyei erőemelő bajnok/

„Pár nappal a kőkemény hasmenés után fél távnál ilyet robbantani?! Jól van Danuta, ez férfimunka volt!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Amikor egyszer ment a hasam én is vele mentem egészen a tengerpartig. Akkor keletkezett a halálzóna a Mexikói-öbölben.” /Chuck Norris/

„Mink itten az új stadionba nagyon keményen edzünk! A mester a másfél hetes nyári alapozáson nagyon meghajtott minket, oszt’ mán olyan nagy lett a combizmom, mint annak a Kozári Dakotának, vagy hogyishívjáknak a bicepsze!” /Retek Rezső, NB I.-es futballista/

„Mi ez az elmetrancsírozó álnépies műcsasztuska?! Mi ez a lábgombásan hónaljszagú deheroikus gyógycsujogatás?! Ez a savószínű rettenet méltán kerülhetne bele Frady Endre: Olimpiai Bajnokaink Irodalmi Sárba Tiprása c. antológiájába, amit a Magyar Könyvégetési Héten saját kezűleg raknék a máglyára! Anyám szerint én nem lévén cukrász, nem érthetek a máglyarakáshoz, de nem zavarja a megsebzett lelkű állati üvöltésem, mert szerencsére megint elfelejtett benzint tölteni a kétütemű motoros NDK hallókészülékébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Se a verset nem értem, se azt, hogy miért kell zárójelben dőlt betűkkel táncolni a végén?! NEM ENG.!” /Wasserkopf Winnetou, NDK indián származású főcenzor-helyettes/

„A honleányi heroikus küzdelem letaglózó hatására egyik ámulatból a másikba zuhanó költő zúzott lelki sebeit bő nyállal nyalogató főnixként támad fel az önnön emberfeletti szellemi teljesítményének pokoltüzéből. A világirodalom gyomorforgató gyönyörűségének gejzír-szerű előtörése népi-kisebbségi-spirituális elemekkel vastagon megszórva petyhüdt líralávaként kenegeti az olvasó szépérzékét. Unikális sosemvolt és nemislesztán műremek!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. irodalmi réteglap művészeti vezetője/

2016. augusztus 17., szerda

Kozák-Szabó győzelme

Jól evezett Szabó s Kozák,
Formájukat szépen hozák,
S versenyüket immár nyerék,
Ez a két hölgy igen derék.

Bár amazonpár, a germán
Azt hitte, hogy minket ver mán,
Nyomozhattak csak, mint Derrick,
Aranyat a hun nők nyerik.

Tegnapelőtt még a has ment,
Ki e bajból szén és vas ment,
S most nem has megy, csak a hajó,
S minden jó, a vége, ha jó!


„Tegnapelőtt még a hasam ment, ma már szerencsére csak a hajónk!” /Kozák Danuta, olimpiai bajnok kajakos/

„Jaj, költő úr, nem tudja, hogy hasmenés esetén elég a széntabletta?! A vashiány egy másik betegség! Heveny hasmenés esetén eszébe ne jusson rozsdás szögeket nyalogatni!” /Dr. Bélgörcs Béla, olimpiai csapatorvos/

„Nagyon boldog vagyok, hogy az egész mezőnyből én értem be leghamarabb a célba, mert a győztes hajóban én ültem elöl! Így amiatt sem kellett aggódnom, hogyha Danutára megint rájön a mehetnék, akkor az arcomba kapom a fröccsöt!” /Szabó Gabriella, olimpiai bajnok kajakos/

Éljen a Has Párt zenés felvonulása, a Nagy Has Menés! Torokszorító látvány, ahogy végighömpölygünk az Andrássy úton!” /Kloáka Kenéz, a Has Párt programszervezője/

„Nagy verseny volt! Épp előzni akartunk, amikor hirtelen véget ért a pálya. Nem is értjük, miért nem 501 méteres a táv. Sebaj, az ezüst is szépen csillog, ha épp süt a Nap!” /a germán amazonok/

„Nagy megtiszteltetés, hogy én adhattam át az érmeket a versenyzőknek! A szervezők minden éremfajtából csak egyet-egyet adtak, mert tudták, hogy Ctrl+C Ctrl+V-vel simán tudok mindegyikből egy-egy hitelesnek tűnő másolatot is készíteni. Csak bele ne harapjanak!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke/

„Szórakozunk a volt köztársasági elnök úrral, költőcske?! Megvitassuk a kérdést?! Ütköztessük a véleményünket?! Formáljam a magáét ezzel a szolgálati gumibottal! Vagy magyarázzak inkább kardlappal?! Na, tűnés vissza a közmunkapad mellé!” /Csávás Kálmán munkásőrnagy, a Fűzfapoétákat Irodalomból Kiközmunkásító Alapítvány (FIKA) ideológiai főtisztje/

„Az első pár tucat olvasásra még archaikusnak és kaotikusnak tűnő szóösszlet hirtelen kitisztul és összeáll, mint szakértő kéz alatt az Ikeában vett Kürmjönn márkanevű polcos szekrénycsalád két héttel a szerelés megkezdése után. Az aranyértől az aranyéremig vezető szagos diadalút megverselése a világirodalmat egy újabb krízislírával ajándékozta meg és tette többé. A Frady Endre rajongók táborát eksztatikus sikolyokba hajszoló mű ismét kipótolja önmaga hiányát!” /Dr. Leend Lajosné Vala Viola, az ELTE Kőkorszaki Olimpiai Költészettan Székének (KOKSZ) docense/

„A vers tárgyi tévedést tartalmaz! Ha én nyomozok az arany után, akkor meg is szerzem. A két német hölgy viszont sikertelenül nyomozott, tehát a hozzám hasonlításuk sántít, mint a hazug ember! Igaz Harry? Költő úr, figyelmeztetem, hogy bármit mond, az felhasználható ön ellen!” /Derrick felügyelő/

„A poklot valahogy úgy képzelem, hogy miközben az elkárhozott lelkek égnek a gyehenna tüzében, a központi máglya fölötti bográcsban Frady Endre olvassa fel a verseit és ez mindenkinek közvetlenül az agyába van belehangosítva. Ettől a mostani művétől talán a főördög is halálsikolyokat hallatva könyörögné át magát egy kevésbé kegyetlen büntetés végrehajtási intézménybe! Anyám szerint mindezek fényében lehet, hogy ideje lenne elkezdenem hittanra járni és elkísérgetnem őt a vasárnapi misére. Hátha megúszom, hogy az öröklétet Frady Endrével kelljen eltöltenem! /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a tengertől föl akartam kajakozni a Mississippin, de nem volt se csónakom, se evezőm. Fogtam két aligátort, az egyikre ráültem, a másikkal eveztem. Mire másnap végigértem, nagyon elfáradtak.” /Chuck Norris/

2016. augusztus 16., kedd

Holtversenyes Csehzüstérem

Benyúlva ezüstöt Cseh csen,
Ki magyar s nem cseh vagy csecsen
(Nem szopott cseh s csecsen csecsen).

Pillangót úszott, nem mellet,
S vidul Phelps és le Clos mellett:
Nagy közös ezüstre tellett!

Holtverseny érte el Csehet,
Haza diadallal mehet,
S nevetve mond vidám „Hehe!”-t.

„Hehe!” /Cseh László, a 100 méteres pillangóúszásban hármas holtversenyben olimpiai ezüstérmet szerző vidám magyar úszó/

„Valóban megkerestük a szerintünk cseh-csecsen vegyes származású úszót állampolgárság ügyben, de ő azt mondta, hogy neki nem a származása vegyes, hanem az egyik fő száma és se oroszul, se csecsenül nem beszél, úgyhogy köszöni szépen, de most már megmaradna magyarnak. Tanulság, hogy a legközelebbi jelöltünket nem megkérdezzük, hanem elraboljuk.” /Dunakav Dunakavics Rotorov, a Csecsenföldi Olimpikon Beszervezési Bizottság (CSOBB) főtitkára/

„Micsoda?! Vidáman nevet az ezüstérme után?! Én bezzeg bocsánatot kértem, mert szégyenteljes másodikként nem lehetek hős a hazámban! Én az ő helyében valószínűleg menedékjogot kérnék Csecsenföldön. Abcúg, Dél-Korea!” /Om Jun Csol, észak-koreai olimpiai ezüstérmes súlyemelő/

„Om Jun Csol önkritika gyakorlását elfogadtuk és most családja körében egy kényszermunka… ööö… illetve edzőtáborban készül arra, hogy négy év múlva kiköszörülje a csorbát és legyőzze az összes imperialista és dél-koreai ellenséget… ööö… illetve ellenfelet!” /Kim It Lop, az Édenkertbe Haladó Korea Ország Példamutató Pártja (ÉHKOPP) sportügyi szakállamtitkára/

„Hát, én sem tudok szívből örülni az ezüstérmemnek és én sem bírom a dél-koreaiakat, illetve csak egyet közülük. Lehet, hogy számomra is minden út Groznijba vezet?” /Imre Géza, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó/

„Laci jól teszi, ha nevet, mert sírni csak a győztesnek szabad!” /Székely Éva, olimpiai bajnok úszónő és a Nemzet Sportolója/

„Olyan boldogan álltak mindhárman a dobogó második fokán, hogy hirtelen elfogott a magányérzet és arra vágytam, bár 0.75 másodperccel lassabban úsztam volna és én is ott állhatnék közöttük! Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék, szép vidám legények, ezüstös leventék!” /Joseph Schooling junior, szingapúri olimpiai bajnok úszó/

„Jaj, Jóska fiam, gondolkodjál már! Ha ugyanannyit úsztál volna, mint ők, akkor nem a második fokon állnátok együtt, hanem az elsőn és akkor mind aranyosak lennétek! Mióta apád kivándorolt Szingapúrba, mintha elfelejtettetek volna józan paraszti ésszel gondolkodni!” /id. Iskolázás József, az ezüsthüttyösi Aranykalász MGTSZ nyugdíjas aratómunkása és Joseph Schooling itthon maradt nagyapja/

„Jaj fater, az unokája ugyanannyit úszott, mint a többiek, csak kicsit gyorsabban!” /Joseph Schooling senior, a győztes édesapja/

„Az irodalmi nótafa bokorrímein csillogó rímvirágcsokrokról poézisnektárt gyűjtő líraméhek andalítóan ritmikus döngicsélése hatja át a sport aktuálköltőjének mindhalálig gyönyörködtető életművét. Az sorvégi összecsendülő csimbum cizellák mákonya mézédesen cirógatja a világirodalom ínyenceinek mondanivalóra éhes nyelőcsövét. A mű mirőlszólása szinte elhalványodik a külcsín szépségének apoteózisa mögött. Kötelező olvasmány!” /Jajlila Jenőné Óhdeszép Olívia, középiskolai magyartanár és maszek méhész/

„Frady úr! Örömmel látjuk körünkben!” /Rémrím Rezső, a Magyarországi Idióta Költők Intézete (MIKI) szakmai referense/

„Csak az a cím, csak azt tudnám feledni! Meg mindent, ami utána jön! Ennyi vérlázítóan gyenge szóviccet még a Sas Kabaré és a Szeszélyes Évszakok közös műsorában sem lehetne találni! Aki úgy gondolta, hogy Frady Endre olimpiai aranyos verseivel a magyar költészet elérte a mélypontját, az nem sejthette, hogy ezzel az ezüstös gennygóccal újabb meredek lejtőket kövezett ki a lírapokolba vezető úton! Anyám közben azt kérdezi, hogy a holtverseny azt jelenti-e, hogy mindenki a vízbe fulladt, de ezt betudom a nonstop éjszakai olimpia nézés mellékhatásának. Ám ki tudja, milyen apokaliptikusan borzalmas mellékhatásai lesznek a jövő nemzedékére, ha a magyar irodalom nyomokban Frady Endrét fog tartalmazni?! Én mindenesetre beiratkoztam egy nagy hatótávolságú klapanciapusztító mentális erőfejlesztő tanfolyamra, anyámat pedig hermetikusan elzártam az internettől.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer fogadásból világcsúcsot úsztam 100 méter pillangón. Hátratett kézzel.” /Chuck Norris/