Két tyú...

Két tyú megbeszélt a bozót
Tövébe egy találkozót.
Szólt a hím tyú: „Beléd esek!”
Ilyenek a szerelmesek.

Boldogok voltak a kis tyúk,
Ám arra ment bősz Maris tyúk.
Csőre kemény, nem híg vatta,
S őket kikapirgálgatta.

Így halt ki faja a tyúnak,
S nyomán tyútlan szelek fúnak.
Rí s kérd káró, treff, kőr, bubi
S youtube: „Tyú be or not tyú be?”

„Költő úr, tudja-e, hogy a jogtalan brand és névhasználat miatt úgy bepereljük, hogy még az ükunokái is arról koldulnak majd. Ön forgás közben is sokat fog csuklani a sírjában.” /Dr. Jutyúb Jonatán, jogtanácsos és almanach díler/

„A mai házi feladat ez az egyszerű bárgyúságnak induló, ám a végére kőkemény anglomán tébollyá fokozódó un. retard-vers. Jövő órára még nem kell kívülről megtanulni, viszont írásban ki kell belőle gyűjteni a legbugyutább rímeket és az értelmetlen szavakat. Egy ötös aláért azt is le lehet írni, hogy vajon mit gondolt a költő. Legfeljebb nem olvasom el.” /Túlhajszolt Tihamérné Portfólió Piroska, középiskolai magyartanár és varrónő/

„Nekem ez volt az irodalom érettségi tételem. Majdnem nem lett elég pontom a felvételihez. Hogy mit gondolok a költőről, az most nem írnám le, de a viaszbábúját azóta is rendszeresen szurkálom.” /Tyúváry Tyimúr, elsőéves pszichológia és fekete mágia szakos hallgató/

„Áááá… áááá… áááá… áááá…” /Frady Endre, lüktetve fájó költőgigász/

„Áááá… áááá… áááá… áááá…” /Kop  pány  ve  zér/

„Bocsánat, hogy beleszólok, de felnégyelés esetén a páciens csak egyszer mondja azt, hogy áááá…, mert a későbbiekben már nincs annyira életben, hogy ezt megtehetné. Emellett azt is meg kell jegyezni, hogy n részre vágás esetén a vágások száma n-1. Köszönöm, hogy elmondhattam.” /Dr. Bárdos Béla, bonc- és illemtanár/

„Áááááááááááááááááááááááááá... youtube... áááááááááááááááááááááá... not tyú be... áááááááááááá... híg vatta... ááááááááááááááááá...” /Puzsér Róbert, kritikus állapotba került kritikus/

„A "legakciódúsabb sületlenség, de legalább rövid", illetve az "instant evolúciós tragikomédia ötéveseknek" kategóriákban nevezném. W.S. (nem az angol) büszke lenne, ha ő írta volna.” /F. Péter, ELTE bölcsészkarát is megjárt zuglói statikus és tömbházmester/

„Péterem, Péterem, nézz szét! Körben az emberek bőgnek! Üsd Fradynak feji részét, fájjon a lét eme dögnek!” /W.S., nem az angol/

„I like the last line! Tyú is bee, isn’t it? Too bee or not too bee?” /W.S., az angol/

„A múltkor megrúgtam egy tyúkat zaklató tyúkot. Egy tollpárna maradt a helyén és mire a Földet megkerülve berepült a számba, a légsúrlódástól már rendesen átsült. Köretnek utána rúgtam még másfél kiló rizst és egy vájdling uborkasalátát is. Én mindenhez értek. Mindenhez IS!” /Chuck Norris/

Rezsicsökkentés

Izzasztó élet a rezsicsökkent lakásban /Frady Endre felvétele/

Az én házam, az én váram
Átjárja az olcsó áram.
Valóság ez, nem csak frázis,
Szinte ingyen van a gáz is.
Rezsim csökken, ami nagy ok
Arra, hogy most boldog vagyok.
De a burzsuj szolgáltató
Alatt könnyből gyűlik a tó,
Nem élhet a jónép vérén!
Mér’ fizessek bármiér’ én?!
Legyen minden s legyen ingyér’!
(Jé, a fényár a budin gyér…)
Rezsidémon, legyőztelek!

(tánc!)

Mi, hogy jönnek hideg telek,
S nem lesz majd se áram, se gáz?!
De gáz!

„Ez az, költő úr, adjon az idegenszívű rezsidémonnak! Addig üsse, amíg mozog és csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! A budin meg azér’ gyér a fényár, mer’ a zEU-bérenc liberálbolsevik kozmopolita komprádor-burzsoá oligarchák folyton kapcsolgassák! El a kezekkel a veszett fejsze nyelétől! Ingyen atomerőművet minden magyar családba! Magyarország jobban telel!” /vitéz Árpádházzy Koppány, trafikos és gyula/

„Értem én az iróniát, költő elvtárs, csak nem mindig hagyom szó nélkül. (puff!) Na, ez a visszakezem volt. (puff!) Ez meg a főfal. Van még gondunk a rezsicsökkentéssel? (puff!) Ugye, hogy semmi? Na, a jövőben ebben a szellemben kérnénk az alkotásokat. No, föl, vigyázz, oszt’ iszkiri, de ízibe ám! Sipirc!” /Csávás Kálmán, titkosszolgálati főhadnagy és meggyőző erő/

De gáz! A (tánc!) motívum tán még tűrhető volt, a többi viszont –hetetlen. Az rendben van, hogy a téma az utcán hever és a költő lehajol érte, de utána nem dilettánsan megtaposni, majd általa maga alá temettetni kéne, hanem felemelni és megmutatni az olvasóknak. Mind a háromnak. Anyám szerint ötnek, de hát ő már a Gyalog Galoppban is végig a Vágási Feri jelenetére várt, aki szerinte azt mondja, hogy Ni! Jaj nekem, hol van az antióchiai szent kézigránátom?!” /Sir Puzsér Róbert, kritikus lovag/

„Ha a rezsi nem csökken, akkor vagy stagnál, vagy nő. Jelenti-e azt, hogyha nem nő, akkor vagy férfi, vagy stagnál? Ha jelenti, kinek jelenti? Mit jelent és mikor? Kinek a megbízásából jelent? Hozzáférhető-e ez a jelentés és miért nem? Mit szólnak ehhez a közműcégek? Ők vajon szimplán csak profitorientált piaci szereplők, vagy a halódó nyugat munkahelyteremtő maszkjában ájtatoskodó vérszomjas rezsidémonok? Ki tudja a választ? Ki érti a kérdést? Ha nem érti, minek teszi fel? És kinek? És mennyit keres vele? Egyre kevesebbet? Még jó, hogy csökken a rezsi! Vagy stagnál? Izgalmas hetek elé nézünk! Nézünk?” /Török Gábor, politikai elemző/

„A vers önmaga antitéziseként magában hordozza a honfitársakat külhoni Nobel-díjba hajszoló birkanemzet sírva vigadó keserédes optimizmusát, valamint a matematikai diákolimpiai győzelmeket szülő józan paraszti ész kockabálákká történő kombájnozását. A költő elszabadult fantáziája ugarhoz ragadt faekeként gyalulja a fotelkuruc rögvalóságot. Frady Endre juhnyájas agya hat aklot gyarapít és a hazaúton fényesen derül. Magna Katartika!” /Réz Jolán, világirodalmi kvintesszencia és kvantumcinege/

„Rezsicsökkentés és kvantumcinege?! Ezek valami koppányista ügynökök?! Mindkettőt felnégyeljem? Nekem nyóc!” /Szent István, király alias Felnégyelős Pista/

„Magos vót a rezsi hej, itt? Lerúgtam az összes fejit!” /Csák Nórisz, ősmagyar betyár és népi hős/

Rövid konzol

Szakad rövid konzol tán
Le, ha Dr. Kohn Zoltán
Munkája, az eheti,
Az, hogy leterhelheti?

Próbaterhel Dr. Kohn
(Száz kiló egy pár dorkón!)
S tisztán nyírott szerkezet
Reccs… hű, földre érkezett!

Betonporban hasal, ás
S bőg Kohn: „Gyenge vasalás!
Magam alá bronzolok!”
S hullnak rövid konzolok…

„Nagy megtiszteltetés, hogy a tudomány e jeles mártírja, Dr. Kohn Béla… ööö… illetve Zoltán után én vehetem át az Egyre Rövidebb Konzol Tanszék megüresedett tanszékvezetői posztját. Mélyen lesújt, hogy más elfoglaltságom miatt pont neki kellett próbaterhelnie a pont énáltalam tervezett rövid konzolokat. Leszakadt az elődöm… Emlékét megőrizzük!” /Dr. Fúró Géza, statikus és a Dr. Kohn Zoltán Alapítvány pénztárosa/

„A költő újfent kisujjból rázza ki a már-már rusztikusan naturalisztikus helyzetábrázolást, ahol a természet és a tudomány örök harcából a tragikus hős, a méltán Darwin-díjas ember kerül ki vesztesen. Az önnön vizeletében betontörmeléket kaparászva agonizáló professzorra hulló tisztán nyírt szerkezeti elemek megtestesítik mindazt, amire talán keveset gondolunk, amit talán kevéssé értünk, de mégis közös sorstragédiánk és nemzettudathasadásunk korántsem filigrán apoteózisa. Konzolare leesse est! Ex-statikari te salutant!” /Dr. Dics Dezsőné Dezsavü Donatella, ex-statikus és extázis kutató/

„Aha! Herr Fúró kilopni die Stahl a konzoltól, Herr Kohn kaputt und ő lenni új Führer régi tanszéknek. Fogok jelenteni.” /Tannenbaum Teó, statisztikus és ex-Stasi-s ügynök/

„Egy hozzám hasonló szürke kis veréb átlagpolgár honnan a visszeres nyavalyából tudhatná, hogy mi a ménkű az a rövid konzol és pláne azt, hogy egy doktori címmel is felruházott százkilós professzor minek ugrándozik rajta felemás dorkóban?! Persze, hogy megérdemli a sorsát, de mit vétettünk mi, hogy ezt egy ilyen középső csoportból agysúlyhiány miatt kimaradt elmezombi szintjén idehányt fröccsenetből kéne hámoznunk?! Anyám már elém is tette Dr. Kohn Zoltán: Rövid Konzoltan c. húszkötetes művét. Egymás vállán sírva lapozgatjuk.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha leszakad, mi lesz véled, dorkós lábú Dr. Kohn, Dr. Kohn? Hess le róla Dr. Kohn, Dr. Kohn, leszakad a konzolom, konzolom! Tánc! Nem te, Zolikám! Jaj!” /Cement Kenéz, építésvezető és hobbizenész/

„Bátyám szerencsétlen, ám nem minden tanulság nélkül való haláláról szakmai konferencián fogunk megemlékezni.” /Dr. Kohn Ferenc, konferencia szervező és Kohn-záras konzervnyitó feltalálója/

„Hej, ha ott lehettem volna, akkor valamelyik madaram biztosan elkapta volna a kótyagos nagybátyámat!” /Kohn Dorka, kondorkeselyű idomár és PhD-s ornitológus hallgató/

„Észre sem vettem, hogy edzés előtti bemelegítés közben, amikor hiperűrsebességgel kocogtam, véletlenül lefejeltem egy vasbeton gerendát a rajta álló felemás cipős professzorral egyetemben. Pech!” /Chuck Norris/

Pásztortarhonya

Legelészik kint a nyáj a
Réten, míg a pásztor kajál.
Fogy a pásztortarhonyája
S körben lusta falás-zaj áll.

Pásztortarhonya jó kaja,
Ha tényleg tar a honya már,
Ám, ha bök a honya haja,
Érdes, mint a darált szamár.

Szakács ilyet ritkán vét el,
S tarhonyáról bundát lever.
Mennyei az ilyen étel,
Pásztortarhonya forever!


„Darált szamár… böááá… elnézést, de vizuális típus vagyok… hajas honya… jaj… böááá…” /Szépléleki Ottokárné Fátyolkai Cizella, festőművész és pénzhamisító/

„Hinnye, a múltkorában a fokosommal tonzúrán csűrtem egy keménynyakú labanc prépostot, oszt’ beleaprítottam a bográcsba! Tyű, de finom volt az a jó zsíros lelkipásztortarhonya! Még a Burkus kutyám is deákul ugatott és böfögött tőle egy hétig!” /Sobri Jóska, betyár/

„Hej, költő úr, írhatna már egy teljes nagylélegzetű művet rólunk, honyázókról is! Cudar egy élet a miénk! Tavasszal aratás után elvetjük a honyát, egész nyáron kapáljuk, öntözzük és trágyázzuk, majd az őszi honyaszüret után úgy hajasan bezsákoljuk. Sajnos a piacon alig kapunk érte többet, mint amennyiből a következő évi honyamag kijön. Csoda-e, ha nem jut az asztalunkra egyéb, mint egy kis száraz kenyér és némi darált szamár?!” /Honyai Miska, honyázó és megélhetési szamártolvaj/

„Nyájas költő nyálas böffenete! Frady Endréhez mindig is közel állt a népi líra, hiszen aki ekkora paraszt, annak rendszeresen vissza kell ásnia a gyökereihez. Versei legyökerezett tuskón kitüremkedő taplógombákként pöffeszkednek irodalmának sűrű sötét rengetegében. Egyetlen kiút egy kiadós erdőtűz lehetne. Égjen a sok honyabokor!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nehogy már minden egyes hajas honyaszemről leverjem a bundáját! Nem a Gundelben vagyunk, hanem az iskolai közétkeztetésben! Örüljön az a sok nyavalyás éhenkórász kölök, ha a mindennapos folyosói testnevelés órától porosan és büdösen egyáltalán beengedik őket a kajáldába! Vesszen a panelproli közoktatás!” /Hoffmann Rezsőné Hoffrau Jolán, a Nemzeti Közétkeztetési Vállalat szakácsa/

„Én egy félfordulattal úgy rúgom bele a honyafáról a honyafürtöket egyenest a bográcsba, hogy közben az összes szőr fennmarad a fán. Főzés közben pedig, hogy a rágóizmaim addig se pihenjenek, a fogaimmal ledarálok egy szamarat.” /Chuck Norris/

„Vegetáriánusként nem volt jó ötlet pásztornak állni. Utálom a pásztortarhonyát, és amikor ebédidőben legelni kezdem a füvet, mindig megtapos a nyáj!” /ifj. Pásztor Pista, a híres Pásztor pásztordinasztia huszadgenerációs leszármazottja/

„Ne füvezzél, édes fiam, nem vagy te rockzenész! Mindjárt kapsz egy akkora pofont, hogy fölkenődsz a honyafára kéregzsírnak!” /id. Pásztor Pista, a híres Pásztor pásztordinasztia tizenkilenced generációs leszármazottja/

„Mi a nagy hajas honyáinkat mindig legyőzték a Nemecsek sima üveggolyói. Muszáj voltunk einstandolni.” /Pásztor fiúk, a híres Pásztor pásztordinasztia elfajzott urbánus vadhajtása/

„Hű, de jó pásztortarhonyát ettem tegnap a KisBigben!” /Frady Endre, hidász- és költőgigász/

Gagyi tél

Februárban se hullt a hó!
Hogy lehet egy tél ily tahó?!
Mikor lesz jég, talán nyáron?!
Lődd a telet Gábor Áron!

Gábor Áron, lődd a telet,
Zúdíts gyomrába egy nyelet
Rezes ágyúgolyó pürét,
Mivel nincs fehér színű rét!

Télen nincsen rét, mi fehér?!
Külországi hóér’, csehér’,
Vagy osztrákér’ menjek el én
Kétezer tizennégy telén?!

Kétezer tizennégy talán
Nem érdemli meg a csalán
Csípősségű hideg telet?!
Fújj nekünk új szelet, Kelet!

„Új szél?! Kelet?! Politizálgatunk, költő elvtárs, ironizálgatunk? Vigyázni kéne, mert Táncsics börtöne már 166 éve üresen vár egy újabb bajkeverőre! Aki disznók közé keveredik, annak könnyen korpás lesz ám a haja! Most tart egy pár évtized önkéntes szilenciumot és akkor nem lesz dádá. Értve vagyok?!” /Csávás Kálmán, terror elhárítási alezredes és pofonügyi főelőadó/

„Hagyjanak már békén halottnak lenni! A rézágyúm is fel van virágozva, nem fogom ezt a szép dekorációt tönkretenni holmi agyatlan lövöldözéssel! Ez az osztrák elnyomás sokat satnyított ezen a népen, mert nekünk még Petőfink volt, ezeknek meg már csak ez a selejtes Frady Endre jutott. Ehhez szívesen hozzávágnék egy tűzparancsolatos kőtáblát!” /Gábor Áron, néhai rézágyúöntő/

„Nana, Gábor úr, nana! Nem is lenne nekünk olyan rossz egy ilyen osztrák elnyomás. Osztrák munkahelyek, osztrák árak, osztrák bérek, osztrák rend… Hej, de szép is lenne újra a Monarchiában vergődni!” /Csóró Csegő, középiskolai német-történelem szakos tanár és szállodai éjszakai portás/

„A páros rímek páratlan élménye, a hótlan hóravágyás, a Nyugat által az orosz medve szőrös mancsai elé dobott és ott leágyúzott rézágyús hős emlékezetén tipró Kelet imádat, valamint a globális felmelegedés olyan esztétikai eleggyé gyúrja, gyömöszöli, sőt már-már dagonyázza ezt a februári meteorológiai mélylírát, mely a világirodalomban ritkább, mint korán reggel karón rikkantó fehér varjú. Hiába, tahó télnek híg a leve!” /Töttyös Tihamérné Sóhaj Skolasztika, köz-könyvtáros és amatőr világirodalmi nagyágyú/

„Tahó?! Nem a tél a tahó, hanem én, hogy óvatlanul ezt az új Frady förmedvényt is elolvastam! Mea culpa, mea maxima culpa! Anyám szerint nem kéne olyannyira szigorúnak lennem magamhoz, hogy kalapáccsal ütlegelem a satuba szorított nyelvemet és százas szöggel szurkálom a szemgolyómat, de hát mit tudja ő, hogy milyen az, amikor egy igazi férfi teljes lelkéből szenved? Satupadra minden Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, fájó kritikus/

„Most nem érek rá kommentezni, mert épp egy feldíszítendő rézágyúba verek be százas szögeket a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/

„Aú! Jaj! Ez fáj!” /a rézágyú/

Lelet

Utat építettünk, mikor
Földből kifordult egy lelet.
Lefékeztem, volt nagy csikor,
S gyorsan tettem oda jelet.

Ebédidő. Brigád az falt.
Kimondtam a vész-szót: Régész!
Ugrottak s már dőlt az aszfalt
A jelnél. Hja, van itt még ész!

„Hol a lelet? Mért nem lelem?”-
- Naiv régész nem agyra gyúr…
S fontos bár a történelem,
De a határidő nagy úr.


„Ó, hogy az a griffmadaras fityfene harapdálja szügyön ezt a túl éles szemű buzgómócsing építésvezetőt, aki miatt újabb másfélezer évig kuksolhatok ebben a nyavalyás aranykoporsóban!” /Attila, a hun/

„Ne nyafizzon király uram! A magyar utakat mindig úgy építjük okosba, hogy az útépítő céggel közös tulajdonosi körbe tartozó Kátyú Toldozó-Foldozó Zrt is rendszeres megbízáshoz jusson. Pár év és magára is rátalál egy tengelytört régészcsapat.” /Csomádi Gerzson, mixer sofőr és frissbeton díler/

„A keresztrímes szerkezetben ösztönösen lubickoló költő ismét érzékeny porcelánboltba türemkedik be önnön elefánt-szerű mivoltával. A kérdés, hogy csak a dúsgazdag nemzetek engedhetik-e meg maguknak, hogy saját történelmük legyen, irreleváns ugyan, mégis könnyen felkavarja a társadalom szunnyadó farvizét. Kis pénz, kis történelem, nagy pénz, nagy történelem? Ha nem tudjuk, kik voltunk, akkor azt sem tudjuk, mivé leszünk, de nem baj, mert majd megoldjuk okosba! Cifra szűr realitás!” /Dr. Fátyol Hajnalka, társadalomtudós és versesztéta/

„Mindig ez van, ha a lábszagú magyar rögvalóság a bőrkeményedéses talpával belegyalogol a költészet kellős közepébe, majd bőgatyás indulattal táncol a romokon. Frady Endre ugyanaz a költészetnek, mint egy motoregér szérummal megvadított ősbölény a virágágyásnak. Ahová lép, ott fű nem terem, viszont időnként kétségtelenül kirúg a földből egy-két használhatót. A költőnek mindenképpen kiutalnék egy nyálra lágyuló műanyag Kossuth díjat és egy gumiszobát, hogy ne tehessenek kárt egymásban.”

„Nem találok szavakat… meg leletet se… Leaszfaltozták! Panaszt emeltem az építésvezetőnél, de azt mondta, hogy ha együtt akarok lenni a leletemmel, akkor engem is szívesen leaszfaltoznak. Percekig tartott, mire leráztam a rám uszított brigádot!” /Paleolit Pál, régész és őslénykutató/

„Tyű, hogy futott a kis mitugrász, amikor kergettük a finisherrel!” /Tufa Gyula, brigádvezető/

„A dead line containing corpses can not postpone the deadline!” /George Mason, brit projektvezető/

„Ha nem lennék halhatatlan és eltemetnének, biztosan lerúgnám a fejét annak, aki le akarná aszfaltozni az értékes régészeti leletként előbukkanó aranykoporsómat!” /Chuck Norris/

Fanni lányom "angol" nyelvű rajza