Örök kérdés

Örök kérdés, hogy a sajt
Hasznot, avagy hasat hajt?
Hinnyét vált ki, netán jajt?

(Pocakban a bendősejt
Mindeközben mit sem sejt,
Emészt csak s nem csóvál fejt.)

Akit avas tyúksajt sújt,
Hörögve bőg ujujújt,
S tenmaga lesz hasfelfújt.

Ám, ha ízes az a sajt
S nem lelünk ősz hajt se rajt,
Hallassunk víg rágás zajt!

Borsodi söralátét vers

(helyezetlen pályázati líra)

Fekete bakancs

Jó bakancsom fekete,
Fényt nyel el és néma.
Felmerül, hogy süket-e,
Letesztelem én ma:

Püfölöm a zongorám,
S akkorát rúg belém,
Mintha esne Kongó rám…
Leteszteltem, le én!

A híddekorátor

Látvány, amit Ida lát:
Völgyet vashíd hidal át.
Hősnőnk így zengi dalát:

„Ha az ember odalép,
Zöldfestékszór s csodaszép
Ábra leend: Yoda kép!

Tök élethű: Laza, vén...”
Híd alatt meg az a mén,
Amely zöld lett, hazamén.

Elvágy

"Cseh talajban lévő szemcse"

Cseh talajban lévő szemcse
Nem állítja, hogy ő nem cseh.
Sőt, nem állít semmit soha,
Csak úgy elvan, mint a moha.

Moha elvan, összes vágya
Földre hullni, lenni trágya,
Felhizlalni hangyák bolyát,
S midőn erdőn folyó foly’ át

Bubis biomassza módon
Utazgatni kies, ódon
Rézsűk közt mint szerves szemcse
Messze földre, ami nem cseh.

Időlefagyás

Karodról óra
Esik a hóra.
Lefagy az idő,
S nem kérded, mid ő?
Hatlan a hasis,
Légáll a sas is,
Bambul a barbár,
Rozsda se mar már.
Nem köt a cement,
Egy mentő se ment,
Nem hal, ki halna,
Nem fő ma alma,
Nem hajt, mi termő,
nemecsek ernő.
Nem ing az inga,
Nem King a Kinga,
Indó nem indóz,
Kék minden Windows,
S nem ej, mi a kő.
Chuck Norris, csak Ő!

Romantikus tragédia

Idézzük fel együtt a világirodalom legmagasabb 'rövidség x romantika' szorzatértékű félperces szerelmi novelláját, amelyet a Velence-felsői Nemzetközi Giccsfolyam Fesztiválon a legrövidebben romantikus és a legromantikusabban rövid kategóriában egyaránt Arany Érrel tüntettek ki.

* * * * * * * * * * *

Frady Endre:
Romantikus tragédia

"A hideg napsütés felszárítja-e a könnyeket?"-kérdezte volna
önmagától Wilfried, a lánglelkű svábbogár, de egy érzéketlen
papucstalp roccsanós csattanással kioltotta ifjonti életét...
... Rosalinda, a finomérzésű csótányhajadon, látván szerelmének
tragikus végzetét, bánatában a lefolyónak ment...
... immár soha meg nem kötendő frigyük így gyümölcstelen maradt...
... Emlékük már csak a rovartársadalom szívében él, hiszen már
Wilfried nyomát is rég elmosta hypós rongy...

* * * * * * * * * * *

Frady Endre tegnap újságírók kérésére megtörten beismerte, hogy ez igazából egy nagy lelkiismeret ki- és feltáró és családi bűnmementóállító mű, mivel Wilfried, a lánglelkű svábbogár halálát az ő papucstalpa okozta. Mentségére könnyek között csak annyit tudott felhozni, hogy a nevezett lábbeli ekkor még nem az ő lábán volt, mivel azt csak jóval később örökölte bogárgyilkos anyai nagyapjától, Szendeszelíd Szomortól, akit viszont a családban szemlesütő titokban mindenki csak 'A Vérestalpú'-ként emlegetett.
E szörnyű história igazolására álljon itt e kegyetlen ős verse, melyet a szörnyű tragédia felett érzett kéjes kárörömében írt:

Szendeszelíd Szomor (a Vérestalpú):
YESSSSSSSSSSS!!!!!!!!!!!!

"Svábbogár, kit talpam lecsap,
Olyan, mint egy liter ketchup."

Világirodalomfelebarátaim! Borzadjunk el együtt, és ígérjük meg, hogy ezentúl jók leszünk (ha tudunk), és csak azokat az öreg néniket kísérjük át az úttesten, akik maguk is át szeretnének jutni!

Kánka

Tatár sereg nélkül a kán
Oly gyenge, mint zsiráf nyakán
Tévedésből kinőtt kóró,
S leesik az első lóró’

Földön fekszik fájó kánka
Duzzadtan, mint sülő fánk a
Kemencében, s jő az ellen
Kánkánt járni káni mellen.

Kánkának a könnye pereg,
Úgy kellett vóna a sereg
Őnéki, mint kócos zsiráf
Copfjának a hajgumiráf.

Beteg vagyok

Látogattam gyógyász gurut,
Orvosomat, aki házi,
S azt mondá, hogy hörg a hurut,
Azaz beteg vagyok kvázi.

Sajgok, mint egy öreg tanti.
Tüdőm fáj, a torkom veres,
Biotikumom meg anti*,
S ellenséges bacit keres.

Gyógyszeremmel együtt ketten
Vad kórt zúzunk isa purrá,
S alig hőemelkedetten
Nyögdécselem: Hipp-hipp hurrá!

*Fromilid ® Uno 500 mg

Építsünk stabil családot!

(előadás sorozat meghívó)

Magától, mi nő, a csalán.
Család csak fontosabb talán?!
Előbbi az spontán terem,
Utóbbi, meg, mint egy terem
Téglafala körös-körül,
Pont úgy épül s víg nép örül.

Hogy épülsz hát, stabil család?
Szilárd alapzat kell alád,
S arra kerül körben falad,
Mely, ha tervek szerint halad,
Tetőt tart, meg ellent szélnek,
S boldogok, kik belül élnek.

Mily anyagból épül a ház,
Mi az, mitől jót hahaház
Létvidám mester, ki épít?
Megtudhatjuk ezt most épp itt,
Havi egy-egy péntek estén!
Erre jönni lennék rest én?!

Cím: Bp., XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet
Első előadási időpont: 2012. február 17. (péntek) 19:00
További információk: http://www.facebook.com/stabil.csalad