2011. szeptember 30., péntek

Rúgócsiga


Nem eszik a csiga egért,
Mert szájába be sem férne.
Ennyit főhősünk bár megért,
Mégis hetykén kiált: Mér’ ne?!

Nosza, rúgja haslábával,
S csápütleggel szeleteli!
Eme galád tette rávall,
S egérrel lesz bele teli.

2011. szeptember 29., csütörtök

Járatlan Út


Járatlan Út, a tompacsok törzsfőnökének ideológiai kétbalkeze, önmagát halottnak tettetve feküdt a járt út mellett és hallgatózott. Pont úgy, ahogyan mintegy harminc évvel ezelőtt a Lomonoszov Egyetem baráti és testvéri törzseknek fenntartott Partizán Szakán tanulta. Halottnak tettetésből Stirlic professzornál ugyan csak négyesre szigorlatozott, de hát ötöst az igazi halottak közül is csak a Nagy Honvédő Háború elesettjei kaphattak.
Járatlan Út egyszer csak lépteket hallott. Két lépt beszélgetett, de Járatlan Út megértette őket, mert szerencsére nem a lépt nyelvet használták, hanem az oroszt. Igaz, azt viszont lépt akcentussal. Hát igen, valamikor a tompacsok mellett a léptek törzse is a Lomonoszov Egyetemen taníttatta hős vezetőinek gyermekeit.
A két lépt, Robosztus Lúdtalp és Vajas Térdkalács hirtelen elhalkult. Észrevették a halottnak látszó Járatlan Utat. A néma megállásból hirtelen párbeszédre váltottak. Nagy izgalmukban váratlan olvasóbarátisággal magyarul szólaltak meg, persze egy kicsi lépt akcentussal:
- Járatlan Út, kelj fel és járj!
- Hagyd! Ő nem tud magyarul. Meg különben is halott.
- Á, szerintem csak tetteti. Emlékezz, hogy ebből négyesre szigorlatozott anno!
- Hát igen. Az nagy dolog volt akkoriban. Engem kétszer is kivágtak.
- És hogy sikerült harmadszorra?
- Szóbelin a kedvenc tételemet húztam, a sárgáspozsgás tetszhalottat. Hármast kaptam!
- Remek! Na, állapítsuk meg, halott-e, vagy sem!
- Igen-igen, valahogy el kellene dönteni.
- Nem lehet eldönteni, hiszen már fekszik.
- Akkor először állítsuk fel!
- Jó! Járatlan Út, állj fel!
- Á, ez továbbra is fekszik! Mondom, hogy nem tud magyarul!
- Грунтовая Дорога, встаньте!
- Meg se moccan. Ennek tényleg vége! Конец!
- No, akkor vigyük el a faluba és temessük el!
- Vigyük!
A léptek letérve a járt útról megálltak Járatlan Út mellett. Járatlan Út, a tompacsok törzsfőnökének ideológiai kétbalkeze csak erre várt. Váratlanul felugrott és aurán rúgta a gyanútlan lépteket, majd hirtelen előkapta a Lomonoszov Egyetem társalgójából ellopott urdungu skalpoló kését és két gyorsat nyisszantott.
- Áááááá!!! – ordított fel oroszul Járatlan Út, mert szórakozottságában véletlenül a saját fejbőrét vágta le. Ugyanezt a hangot hallatta egykor a Lomonoszov Egyetem filmstúdiójában is a Téli Palota ostroma c. film utószinkronja közepette. Akkor Alla Pugacsova díjat kapott érte, most viszont csak seblázat. Fájó kétségbeesésében az ideológiai kétbalkéz vadul lövöldözni kezdett a Lomonoszov Egyetem menzájáról elcsórt iszamós pampuskájával.
- Ja, skalpolás tanból mindig is csak puskázással tudott kegyelem kettest kapni! – nevetett a két lépt és a Moszkvaparti Estéket énekelve elszaladtak a Lomonoszov Egyetem öregdiák találkozójára vodka-narancsozni, de még az első másfél litert sem ihatták meg, máris elfogták és elszállították mindkettőjüket Dagesztánba védekező középpályásnak.
Járatlan Út pedig bőrtelen fejjel, de elégedetten nézegette az indexében a Stirlic professzor által beírt négyest. Ma újfent bebizonyosodott, hogy tényleg megérdemelte. Elégedett sóhajjal ismét visszafeküdt a járt út mellé hallgatózni és boldogan halottnak tettette magát, míg meg nem halt.
Járatlan Út a feltámadáskor hadd üljön majd egy külön felhőre!

2011. szeptember 28., szerda

Szik


Agg Winnetou földön eszik,
Szikkadt sziken és most e szik
Sziklakemény, mivel száraz.
Rég nincs eső, jó nagy kár az.

Nem terem se rozs, se ringló,
S szomjtól alélt fejjel ló ring.
Hogyha hamar lenne eső,
Nem halna tán szomjan ő se.

Gyúl a préri, minden gaz ég,
Na, ekkor szakad le az ég,
S szikmocsárrá lesz a talaj.
Agg Winnetou sóhajt: Ajaj!

2011. szeptember 27., kedd

Tábita

(Bibliai gyerekvers a'la Weöres Sándor)



(Apostolok cselekedetei 9:36-43)

Mosómedve?


Mosómedve mindig mos,
De ha mindig mos ő,
Mikorjában medve? Nos,
Énszerintem soső!

2011. szeptember 26., hétfő

Vasárnapi bringás


Tegnap déltájt velem szembe
Bringázott egy morcos embe-
-r, aki felém rázta öklét,
S én mennybéli víg öröklét
Reményében nem ütöttem
El őt, ám ő jött mögöttem
S űzött, vad hátraarc után.
Utolért s én néztem bután,
Éntőlem ő vajh’ mit akar?
Vadul lengett rajta a kar
S bősz szájából dőlt az átok.
Hogy mi, tekintettel rátok,
Nem idézem, ám ő tombolt.
(Zárva volt az Agyatom Bolt?)
Két kislányom úgy megijedt,
Hogyan tehet bárki ilyet,
Ki látszólag emberszerű?
Arcán nem ült szelíd derű,
Hanem bőgött, mint egy orkán,
S nem a Himnusz jött ki torkán.
Körben állt sok panelház ott,
Mit hangja majd’ széjjelrázott.
Végül elment. Néztem, űz-e?
Már nem. Csak a lelki bűze…

2011. szeptember 24., szombat

Lukak


Sétál három luk,
Uk, Muk és a Fuk.
Nyelnek mindent el
S nincs utánuk jel,
Se gizgaz, se fű,
Se kazal, se tű.
Nincs, mit ütne bot,
S dog sincs, aki hot
Nyomot lelne tán.
Ekkor karakán
Kis róka jő, Vuk!
Hukk! s a három luk
Rögvest telve már,
S megmentőre vár.
Fut Skywalker Luk,
Csussz és orra buk.
Lézerkardja és
Arca rókalés.

2011. szeptember 20., kedd

Szürke ősz


Ősz van újra s minden szürke.
Búsan béget Bódog bürke
(Bocsi!: birka) és e birkán
Rajtaüt a szörnyű Sir Kán!

Most derül ki Bódog titka,
Hogy a birkák között ritka
Kungfujuh klán szupersztárja!
Üt és Kán sír: Jézusmárja!

Szalad Sir Kán, szalad, nána!
(Bocsi!: naná!) s köd utána.
Búsan béget Bódog birka,
Ősz van újra s minden szirka.

(Bocsi!: szürke)

2011. szeptember 19., hétfő

Járatlan út


Hegyek között szürke katlan,
Melynek útja tök járatlan.
Könnyel töltött tó borítja,
Telesírta seven szittya.

Seven szittya meg egy okker
Fogsorszínű szobarocker.
Tónak mélyén ránk csak bú vár,
Meg Zsolti, a könnyűbúvár.

Könnyűbúvár üt egy tanút,
Ki állítja, járatlan út
Nincs, a jártra nőtt fű s rá fa,
S tök sokba került + ÁFA.

2011. szeptember 16., péntek

Rondának lenni vágyás



Hej, ha egyszer ronda lennék!

Alienek s Aliennék
Ijedtükben szaladnának,
Hehehe, neki egy fának,
Melynek törzse törne reccsel!
Tyű, ez lenne ronda egy csel,
S hömpölyögne szerte bő vér…

Nyugiszurit kérek! Nővér!!!