Síparadicsom

Mulatós

Plumbum Birs és sudár neje,
Kárikittyom je-je-je-je,
Tincitáncol, ihaj-csuhaj,
S pöndörödik, mint a juh-haj.

Benn borvirág, odakinn gyom,
Húzd rá cigány, ingyom-bimgyom,
Szakadjon húr, törjön vonó!
Régi nóta, kár, hogy monó!

A tücsök, a kos, a szalonna és a többi...

Zordan néz a harci tücsök,
S hónaljáig csatakos.
Nekiront a csupa rücsök
Izomzatú csata kos.

Ekkor száguld köztük szán át,
Szalonna ül fabakon,
S két kezében kézigránát!
Veszélyes ez a Bacon!

Balról támad bükkfa bárka!
Fronton viszi Noét át...
(...)
S befogad egy gumizárka
Kényszerkezelt poétát...

Szegény Pali

Mottó:
Dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes.


Ha esetleg szétrobbanna
Haragjában szegény Pali,
Úgy hullana, mint a manna,
S Palis lenne a nappali.

Hull a hó

Körben-körben fehér paplan
Borít mindent. Hull a hó,
S kinn a réten láthatatlan
Ugrabugrál nulla ló.

Nulla ló van kinn a réten,
Így csak a hó látható.
Ménes benn tüsszög e héten,
S padlón csillan nátha tó.

Lila láma

Szigfrid a láma
Lilára verve
Bőgicsél máma.
Más volt a terve.

Szigfrid nap után
Aludni vágyott,
S ágyra dőlt bután,
De nem volt ágy ott.

Doktor Turbó

Turbó Tibor tekintete
Delejes, de vajon vet-e
Pillantást e törött lábra?
Nem még. Mér’ vár? Mi az ábra?

Kínos szünet. Elönt a pír.
Ám ekkor egy köteg papír
(Rajtuk Mátyás király kékül)
Gazdát cserél (számla né’kül!).

Immár vígan veti setét
Mályvaszínű tekintetét,
S magnetikus sugárnyaláb
Hatására hevül a láb.

Csontok forrnak, lábhús szétfő…
„Na, megint egy peches hétfő!
Túladagoltam a delejt. –
- Sóhajt Turbó – Újabb selejt.”