A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vega. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vega. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. november 20., hétfő

Ideiglenes cápavegánulás

Ha nem nyel húst cápaszáj,
Elönti a tápaszály.
Annak, ha vált vegára,
Fizetve lesz meg ára.

Fűtől, mit mísz horda fal,
Dudorodik bordafal,
S ugat manó Rex: „Szia!
Vau, anorexia!”

Ha tápja hárs levele,
Éhen bömböl: „Le vele!
Ízetlen, mint fa-lakat!”
S újra felfal halakat...

Cápalányhoz úszik át
Cápaboy s ad puszikát,
Ha teljesül feltétel:
Hússal dús a nyelt étel.

Süti a srác halát át,
Ki nem kér már salátát,
S többé sosem bús e vő;
Aki cápa, húsevő!

„Frady Endre versében egy olyan cápát mutat be, aki szembeszáll a saját ösztöneivel, és megpróbálja feladni a húsevést. A vers a cápa belső konfliktusát és külső nyomását ábrázolja, amikor szembekerül a társadalmi elvárásokkal, a divatos étrendekkel és a párkapcsolati problémákkal. A vers humoros hangvételű, de egyben kritikus is a vegetáriánus mozgalommal és a fogyókúrával szemben, amelyeket a szerző természetellenesnek és értelmetlennek tart. A vers formája egyszerű és könnyen érthető, a rímek és a ritmus segítik a vers olvasását és élvezetét. A vers nyelve gazdag és játékos, tele van szójátékokkal, alliterációkkal és szemantikai csavarokkal. A vers egy friss és szellemes alkotás, amely a cápa szemszögéből mutatja be az emberi társadalom paradoxonait és abszurditásait.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, cápa úr, mi a baja a hárs levelével?! Nem ivott még debrői hárslevelűt?! Akkor nem csoda, ha nem tudja, mi a jó! A tokaji borvidéken furminttal kevert hárslevelűből készül a Tokaji Aszú! Ha magának ez sem elég finom, akkor igyon örök életében döghússal kevert sós tengervizet! Idióta ragadozó!” /Lindenblättriger Lipovina, borszakértőnő/

„De mi lehetett a kérdés?! Még egy demizson tisztaszeszt kísérőnek?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kísérőm örül a szesznek,
Mert míg mások szaftot esznek,
Ő lelegel fát is, fűt is,
S rumja nem csak árt, de fűt is.
Tyű demizson, tyű Demi Moore,
Humán úrral csapat Timúr!”
/Továrnyica Demijohnné Dame Jeanne, vegetáriánus máglyarakás díler és szovjet kémprogramszervezőnő/

„Kicsit zavar, hogy ez a kutyaütő klapanciaköltő csupán egy hülye rím kedvéért tett bele ebbe a versnek nevezett valamibe, mint Pilátust a kredencbe, de hát kőkemény kutyaélet a kutyaélet! A vegetáriánus cápa rágja le a költő élete virágát! Vau!” /Rex, manószerű törpekutya/

„Hogyan lesz egy cápa vegán? Csak növényevő halakat eszik.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője!

„Akkor lesz a cápa vega.
Ha zsigerhús akad meg a
Torkán s rájön, nem túl guszta
Vértacsakos zsírlanguszta.
Ekkor dönt úgy eme Vad Ász,
Csakis zöldségekre vadász.”
/Dr. Fischer Fasorné Fősör Vasorrúbába, a Halbelgyógyászati Klinika agytusa/

„Jaj, eM elvtárs, maga most felidézi azt a szakállas viccet, hogy: Mit eszik a vegetáriánus kannibál? Zöldségest. Háháhá!” /Favicc Fecó, nevettetőnek nevezett nívódíjtalan népfrontharcos6

„Ugyan miért lennék vegán,
Amikor Lope de Vega-n
Rágódhatok majonézzel?!
Mi van, eMke, bambán nézel?!
Félsz, hogy cápa bácsi megesz,
S tőled lesz a bendő degesz?!
Ne rinyáljál, kedves eMke,
Félni tőlem ma még nem kee’!
Ma még!!!”
/Cápa Cézár, cakkosfogú cikázó cirkálóhal/

„Vegetáriánus vájár
Fejes salátára rájár.”
/falfirka egy növénybányavágatban/

„Embervéresszájú vájár
Fel nem foghatja, hogy „Why are
others eating horse and rabbit?”,
S nem pediglen csodarabbit?!”
/antikóser falfirka egy húsbányavágatban/

„Kikérem magamnak a véresszájú vájárok antiszemitizmusát!” /Kóser Károly, csodarabbi/

„A cápa szerepébe bújt, azaz stílszerűen cápabőrbe varrt költő önnön dilemmáit darálja bele az olvasó agyába, azaz az örök húsevő problémakört, mely szerint „Enni vagy nem enni, az itt a kérdés, válasszatok!”, de a megválaszolást a visszakozás ködébe vonva próbálja vérpépesen elmaszatolni. Így jár az, aki a kihagyott húsböjttel megtakarított pénzét hezitációs tanfolyamra herdálja. A mű végén a salátafalástól megtébolyodott igricragadozó elborult elmével és megborult gyomorral veti rá magát mind arra, sőt mindannak a többszörösére, aminek már korábban sem volt semmi haszna, de legalább káros volt. Hiába na, más kárán tanul, aki okozza, és a sajátján, aki maga eszik bele tömésére, amikor verem egy rúd kolbásszal! Világ pástétomai, egybesüljetek!” /Ütlegelő Ürdüng, verem variáló vérgőzkazánkovács és a Fűzfapoétákat Agyalapon Gyógykezelő Intézet (FAGYI) irodalomtalanítója/

„Mózes első könyvéből tudjuk, hogy Ádámtól és Évától kezdve az emberiség egészen addig vegetáriánus volt, míg mindenki olyan gonosz nem lett a húshiánytól, hogy az Özönvíznek kellett rendet tennie és onnantól az ÚR is megengedte az állatfalást, de a vérivást nem. Ennek örömére Noé bevérzés helyett úgy beborozott, hogy átokrossz vége lett Hám sejtjei számára:
          Hej, Hám, sej, Kánaán kaput!
          Jól kitár Kánaán kaput,
          S győztesen vonul majd be Sém!
          Jaj, innom kell, porzik vesém!
Na, szóval mindig ez van, ha nem tudjuk eldönteni, vegetáriánusok vagyunk-e, vagy szabadok, és nem vesszük véresen komolyan veresbort!” /Dr. Lógus Teó, teológus doktor/

„Mi ez a valaminek látszó mindent nélkülöző semmi?! Ki ez a lábszagúra permetezett zöldségeket beszélő dögkútfúrófejnehézfelfogású hiánybeteg?! Ha szegény anyám gyerekkoromban ilyen verssel próbált volna rávenni a növényevésre, első indulatomban valószínűleg nyersen megettem volna a postás bácsit levelestől! Igaz, hogy utána okádtam volna, mint ahogy a kutyaütő lakodalmas zenétől szoktam, ám még anyám fodrásza számára is világos lett volna, hogy magyar ember lovat puhít a nyerge alatt, nem lótuszgyökeret! Én a síromra se virágcsokrokat kérek, hanem kötözött sonkát tormával! Frady Endre fejére se babérkoszorút kéne helyezni, hanem jéggé fagyott bölénygerincet a Parnasszusról odahajítva!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor beúszom a tengerbe cáparajt enni, nekem tök mindegy, mit ettek, mielőtt megeszem őket, csak finomak legyenek tőle.” /Chuck Norris/

2017. március 30., csütörtök

Kuszkusz

Kisbig tálban finom kuszkusz,
Vega kaja, nem sült nyuszmusz.
Kajatolvaj mögém kúsz-kúsz,
Nem jár neki „szia pusz-pusz”,
Hanem bal-jobb pofon húsz-húsz,
S taknyán járdaszélig csúsz-csúsz.
Ám ennyivel meg nem úsz-úsz,
Elüti szegényt egy tussz-tussz
Zenét játszó mikrobusz-busz...

Jaj, közben kihűlt a kuszkusz!

(tánc!)

„Mi van, költő báci, agyára ment a tegnapi ciceriborszósz kuszkusz a Kiszbigben?! Ha legközelebb isz ilyen közlészkényszerbe teccik lenni, akkor gyorszan tesszék lecendeszíteni magát egy Kussz-kussz! kiáltásszal!”/Naposzcibe Caba, szomszéd kiszfiú/

Nemesz Nagy Ágnesz:
Mit beszél a kuszkusz?

Pici madár vagyok én,
pici nótát tudok én,
cipity Lőrinc, meg egy pici
kusz, kusz, kusz!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mit is mondhatnék -nék, korszakalkotó- az alkotó... Ha eddig nem volt ilyen irányzat most megszületett az Echo líra, népiesebb nevén VV, de nem az a VV, ez még durvább: visszhang vers, Majka hajrá...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, kérem, én nem azért kúsztam-másztam a költő úr mögött a földön, hogy ellopjam a kajáját, hanem hogy felvegyem az elgurult gyógyszerét! Többre nem emlékszem… Most hol vagyok? Már feltámadtam?” /Lúzer Lázár, munkanélküli űrhajóvezető oktató/

„Ahogy vezetés közben kicsit rámozogtam a decibelekre, véletlenül felhajtottam a járdára és fröccsent némi vér a szélvédőmre, de szerencsére mindig fel van töltve az ablakmosó tartályom, így gond nélkül tovább tudtam hajtani.” /Tapló Tipold, a McDöglesz Rágcsálóirtó Kft buszsofőrje/

„A Kisbig szerdai vega menüje valóban csicseriborsós kuszkusz egytál volt, ám a többi csak a költői képzelet szüleménye, ugyanis egy esetlegesen lepofozott kajatolvaj nem tudna kicsúszni a járdára, mert ahhoz át kellene szakítania előbb a helyiség nyugati téglafalát, majd a kerítés vasbeton lábazatát is.” /Mr. Kisbig, főséf/

„Frady Endre duplarímes bravúrlírájában nem az a szép, hogy már eleve is gyönyörű, hanem hogy olyan, mint a tubusos sűrített élet, amit ha megnyomunk, elénk toccsan a valóság minden szelete, és bő redőjű hurkaként gőzölögve tekergőzik a tányérunk szélén. Letehetetlen étvágypoézis nem csak naturalista ínyenceknek! Pörögjön az az élet és forogjon az a gyomor!” /Vastag Béláné Vékony Bella, a Gasztroenteriőr c. irodalmi emésztőműsor kedvcsinálója/

„Nem, nem, nem és nem! Nem akarok tovább kritikus lenni! Ó anyám, miért is írattál be annak idején a Közérdekű Egyetem Kritikus Szakára (KEKSZ), miközben tudhattad volna, hogy ez egy életveszélyes szakma?! Frady Endre egy sehonnai bitang ember, ki hogy ha kell, ha nem kell, csak ír, csak ír, csak ír ahelyett, hogy kényszerzubbonyba bújtatva nyáladzana egy világvégi kisváros szökésbiztos magánklinikáján! A megüresedett költői munkakörébe pedig be lehetne állítani egy véletlenszerű billentyűnyomogatásra betanított csimpánzot és állítom, hogy senki sem venné észre a cserét! Bár lehet, hogy az olyan vájtszeműeknek, mint én, hamar feltűnne a minőségjavulás.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bár nem a híres Kisbig előtt, de egyszer engem is elütött a járdán egy figyelmetlenül száguldozó tankhadosztály. Sajnos az ütközéstől mind szörnyethaltak.” /Chuck Norris/

2017. február 17., péntek

Bő vacsorám...

Bő vacsorám kaja-pia
Megfelelő elegye.
Nem tűröm, hogy bárki fia
Énelőlem elegye!

Közbeszédet jelenleg a
Vacsorámmal témálom;
Se nem kevés, se nem vega,
Van is tőle rémálom!

Álmok tele hassal lelki
Szodomák és Gomorrák;
Böjt kell, míg nem zsigerel ki
Belülről a gyomorrák!

Megjavulok s vadul töröm
Rossz életmód falát át,
S nem is eszem – minő öröm! –
Csupán néha salátát.

„Ez a vers annyira tökéletes, hogy bármilyen hozzászólással csak rontani lehetne rajta. Letehetetlen bestseller!” /The New York Times/

„Best serrel! Wernesgrünerrel vagy Löwenbrauval! És pereccel!” /Frankfurter Allgemeine Zeitung/

„És igen, katarzis. Egy keleti bölcsesség jut eszembe: Chuck Norris megpróbálta a lehetetlent és sikerült neki. Na, valami ilyen érzés fogott el. Ez biztos, hogy Frady Endre szerzemény? Egyszerűen tökéletes. Hihetetlen...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Nincs is szebb, mint egy hiteles, de nem túl részletes mea maxima culpa. Menj békével, gyermekem, és ma már ne étkezz! Penzumod legyen 10 "reggelizz úgy", 20 "mindennapi salátánkat" és legyen neked könnyű a vacsora!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Lelki Szodoma és Gomora, költő úr? Lóti futi van éjjelenként a latrinára oda-vissza, meg kénkőszag? A kedves neje meg sóbálványként nézi? NEM ENG.!” /I. Mózes, monoteista szakpróféta és a Kőtáblischer Zeitung főszerkesztője/

„Vacsorára sosem fogyasztok többet egy tepsinyi hagymás babnál és két korsó sörnél. Vigyázni kell a vonalaimra!” /Bud Spencer/

„Ne aggódj Buddy, a legtökéletesebb térgeometriai alakzat a gömb, amit te már elértél, úgyhogy akár nekem is adhatnád a hagymás babodat! Nem? Döntsük el sör virslivel, hogy ma ki vigyázzon jobban a vonalaira?” /Terence Hill/

„Bezzeg az én vonalaimra nem vigyázott senki, sőt az a rút római katona még szét is taposta a homokba rajzolt ábrámat! Ráadásul, amikor rászóltam, hogy "Ne zavard a köreimet! ", még le is szúrt a fattyú! Mindegy! Megölhetnek, de ártani nem tudnak nekem!” /Arkhimédész, ókori szicíliai tudós/

„Költő úr, ha a drasztikus kényszerfogyása nyomán beállna a pszichés alapú anorexia nervosa, akkor okvetlenül keresse fel a Cukrozott Tokaszalonna utcai rendelőnket, ahol kellő önbizalommal és elegendő sertésdagadóval töltjük fel, hogy utána már soha ne legyen visszaesése, soha!” /Dr. Tokaredő Tomor, a Soványakat O-alakúra Hizlaló Alapítvány (SOHA) főorvosa és főszakácsa/

„Az egyre jobban teljesítő és erősödő jóléti társadalom öncélban tobzódó poklának mélységeit megjáró költő önmagát keresztrímekve feszítve vegetál át a lét letargikus lépcsőfokain. Az önnön hedonizmusához letáplálékláncolt alkotó vegetatív idegrendszerbe markoló pirruszi győzelme mögött a biblia bűnök hátrahagyásának véres izzadással kijegecesedett salátatörvénye. Felszabadult örömmel átitatott halálközeli élménylíra nem csak nyulaknak!” /Hamu Samuné Vogymuki Isa, a Kőkorszaki Irodalmárok Szervezetének (KISZ) témafelelőse és maszek kiskertész/

„Rámutathatnék, hogy milyen jó ez a vers, ha feltétlenül hazudni akarnék egy kicsit, de anyám azt tanította, hogy aki mutogat, az hazudik is; aki hazudik, az lop is; aki lop, az rabol is; aki rabol, az gyilkol is; és aki gyilkol, az akasztófán végzi, hacsak nem O.J. Simpson az illető, vagy nem tünteti fel véletlen balesetnek. Szerintem ez a vers most kivételesen valamivel jobb lett, mint egy túlkaprozott menzai tökfőzelék, de én inkább ezt tekintem véletlen balesetnek. Frady Endre talán gondatlanságból, talán ittasan, de ezt a versét elfelejtette nagyon elrontani. Kétszer aláhúzott kegyelem kettes alá, és egye fene, egyszer még anyám is elolvashatja!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Esténként nehéz csak zöldséget ennem, mert amikor beleharapok egy erdőbe, óhatatlanul a számba kerül egy-két mókus, nyúl, fácán, vagy vaddisznó. Alig győzöm kiköpdösni őket, bár, amelyiket véletlenül már kettéharaptam, azt azért lenyelem.” /Chuck Norris/

2013. november 20., szerda

Vegetáriánus tigris

Megtért vega tigris legel.
Hadd osonhassak én meg el,
Míg elő nem bújik az ó-
-tigris, aki ragadozó!

Szőlőbokron véletlenül
Szerencsétlen szerecsen ül.
Vadunk, amint hátán rág át,
Kiköpi a szőlő ágát:

- Jobb hát e hát, mint a szőlő! –
- bömböl s vadászni ki ő lő,
S áldozatul magam esek.
Új vegák még veszélyesek!

„A megtérés metamorfózisában az ó-tigris meghal, hogy átadja helyét az újjászületett új-tigrisnek, aki az ártatlan bárányok marcangolása helyett beéri a természet zöld ajándékai keltette mennyei felfrissüléssel. A költő kishitűsége és a szőlőfürtök között megbúvó ostoba szerecsen húsos háta keltette kísértés azonban jelen esetben oly erős volt, hogy új hívünket ismét vétekbe sodorta. A költő és a szerecsen már megbűnhődtek, eltévelyedett hívünket pedig vezeklésül három hét léböjtre szólítom fel. Hé, nem mész innen te dög?! Mit csinálsz?! A lábam! Segítsééééég!!! Ááááááá…” /Csalánossy Paraj, a Nagy Ződ Vega Közösség főkérődzője és fűbútorasztalos/

„Ostoba szerecsen, mi?! Te rasszista fűevő! Jó, hogy a tigrised lezabálta a büdös lábadat, mert így egyben beférsz a bográcsba! Ahogy anyám mindig mondogatta: Akit ma megehetsz, ne halaszd holnapra!” /Ungabunga Nyamnyam, kannibál törzsfőnök/

„Höhö, egyszer pár másodpercre én is vegetáriánus lettem, amikor a villámról a krumpli mellől leesett a hús, de gyorsan észhez tértem! Kell a füstölt csülök, meg a szaftos tokaszalonna, mert egy férfi százhúsz kiló alatt csak karácsonyfadísz!” /Bicepsz Bölény Béla, erőemelő és kasszafúró/

„Mivel fogazatunk és bélrendszerünk a mindenevő sertésekéhez hasonlít, akkor táplálkozunk helyesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Véreim, vályúhoz!” /Dr. Bélbolyh Baltazár, egykori középiskolai biológia-kémia szakos tanár, jelenleg a Rusztikus Mangalica Alternatív Falatozó főszakácsa/

„Apúúú, ha a tigris ugyanolyan sárga-fekete csíkos, mint a méhecske, akkor mér’ nem száll virágról virágra és mér’ nem csinál mézet, apúúú?!” /Besenyő Evetke, nagyon egyszerű általános iskolás tanuló/

„A tigris maradjon a kaptafánál, ha már egyszer megette a susztert! A suszter meg nem veri vissza a fényt, mer’ már a suszter matt!” /Besenyő István, Evetke apukája és Pandacsöki Boborján edzője/

„Ha anyám olyan húst tálalna elém, ami csak feleannyira sületlen, mint ez a vers, akkor az utálkozó bömbölésem miatt összefolyó taknyom-nyálam látványa elől visszamenekülne a konyhába, és inkább szénné égetné, csak hagyjam már abba. E verset is addig kéne nyílt lángon oxidálni, míg a költője a verselgetés helyett más hobbit nem keres magának. A csalánban történő tigrisbukfencezést tudnám javasolni.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„All you need is fű, all you need is fű, all you need is fű, fű, fű! Fű is all you need!” /John Lennon, a ’Fű, de ződ a fű!’ c. vegetáriánus himnusz szerzője/

„Szeretem a vegetáriánus tigriseket, mert amikor berúgom őket a számba, már eleve magukba foglalják a salátaköretet is.” /Chuck Norris/

2011. október 17., hétfő

Öreg nindzsa


Öreg nindzsa mász a falon,
Falatozandó zöld falom-
-bot, mert húst nem bír agg gyomra,
Ezért kattant rá a gyomra.

Öreg nindzsa gyomot falat-
-ozni vágyón mászik falat.
Fal legtetejéről, bár a
Háta fáj, kúszik át fára.

Fenn a fán egy búvárhering
Fejbe rúgja úgy, hogy bering,
S zsákmányul esik e halnak.

Öreg vegák korán halnak...