A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vattacukor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vattacukor. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 16., péntek

Mese a nagy büdösszájú sárkányról


Egyszer volt, ahol volt, de már nincs, egy nagy büdösszájú sárkány. Egy közepesen szép, bár sokak szerint az évszaknak éppen csak megfelelő napon ez a nagy büdösszájú sárkány elrabolta a szomszédos Nagy Büdösszájú Birodalom nagy büdösszájú királyának egyetlen gyermekét, a nagy büdösszájú királylányt és a várába vitte. A nagy büdösszájú királylány úgy bőgött, hogy csak úgy fröcsögött kifelé a szeméből a rengeteg könny, ami nem csoda, hiszen, ha befelé fröcsögött volna, akkor a hidroglóbusszá dagadó vízfeje pár perc alatt hatalmas loccsanással robbant volna szerteszéjjel.
A nagy büdösszájú király – a szokásos néphez szólási formanyomtatványok kitöltése után – kihirdette, hogy aki kiszabadítja a nagy büdösszájú királylány fogságából a nagy büdösszájú sárkányt, illetve pont fordítva, az azonnali feleségül vétel által rögtön meg is tarthatja és haza is viheti, úgyhogy a kihirdetmény egyben előzetes atyai áldás is. Hozományról pedig szó se essék, ő ilyen kicsiségekkel nem foglalkozik, amikor egyetlen lánya ekkora veszélyben van.
No, lett is foganatja a kihirdetménynek! Királyok, királyfik, hercegek, grófok, politológusok, mentorok, Avon tanácsadók, kezelőorvosok, gyógyszerészek, mosógép szerelők, megélhetési oligarchák, kétkezi félkarú rablók, romkocsmatöltelékek, házasságszédelgők, hadronütköztetők, földi irányítók, könnyűbúvárok, hastáncosok, táncdalénekesek, villanyóra-leolvasók, sírásók és karvalytőkések egy emberként özönlöttek elfelé és minél messzebb, nehogy már pont ők!
Távolban a nagy büdösszájú szegénylegény
(ismeretlen nagy büdösszájú festő képe)
Egymás között szólva elmondhatjuk, hogy bár a királylány a birodalom összes eddigi szépségversenyét megnyerte, ám a birodalmi közvélekedés szerint a telefonos szavazás erősen manipulált volt. Sőt!
Egy, csak egy jelentkező volt, a nagy büdösszájú szegénylegény, aki még a nagy büdösszájú életben sohasem látta a nagy büdösszájú királylányt, de még csak nem is hallott róla. Hiába no, a tévé, rádió, mobiltelefon és internet nélküli tanyasi életnek is megvannak a maga előnyei! Hogy hogyan hallott mégis a kihirdetményről? Ez egy felettébb hosszú történet, amelyben szó van lezuhant helikopterről, oroszlánfókák által elfogyasztott postásokról, eltévedt tájfutókról és máig harcoló német alakulatokról is, de ezt most itt nincs idő elmesélni. Röviden összefoglalva csak annyit mondhatunk, hogy véletlenül.
Nosza, több se kellett a nagy büdösszájú szegénylegénynek! Úgyis unta már a tanyasi létet, ahol nem volt más beszélgetőtársa, mint a nagy büdösszájú testvérei – alig tizenöten, vagy tizenhatan lehettek, de sosem tudta megjegyezni – a nagy büdösszájú apja, a nagy büdösszájú anyja, a nagy büdösszájú nagyszülei, a nagy büdösszájú dédszülei, a nagy büdösszájú unokaöccsei és –húgai, valamint az óhazából a válság elől kitántorgott másfélmillió nagy büdösszájú rokon.
Ment, mendegélt a nagy büdösszájú szegénylegény. Először még baromi messze volt a nagy büdösszájú sárkány várától, de aztán ahogy tovább ment, mendegélt, úgy egyre közelebb jutott.
PUFF!!! A nagy büdösszájú szegénylegényt hatalmas ütés érte és hanyatt is esett tőle. Legott felugrott és vissza is ütött, de az ökle egy kőkemény szürke kőfalba ütközött.
- Még jó, hogy nem gyémántfal, mert az gyémántkemény lenne! – gondolta a nagy büdösszájú szegénylegény és hirtelen rájött, hogy megérkezett a várhoz. Gondolkodott, hogy hogyan juthatna be, mert a kőfal megmászhatatlannak tűnt. Egy hirtelen ötlettől vezérelve bement a kapun. A nagy büdösszájú portástól megvette a belépőjegyet és elindult felfelé a nyálkás csigalépcsőn.
A vár várószobájában már várt rá a nagy büdösszájú sárkány és a lánccal hozzákötözött nagy büdösszájú királylány.
- Mintha Jabbát és Leiát látnám! – gondolta meglepve a nagy büdösszájú szegénylegény, akiről még senki sem sejtette, hogy következő életeiben II.József, Lenin, Elvis Presley, Zlatan Ibrahimovics, majd pedig Luke Skywalker lesz. Na, de ne szaladjunk ennyire előre!
- Hhhhhhhh!!! – lehelt rá egy hatalmasat a nagy büdösszájú sárkány a nagy büdösszájú szegénylegényre.
- Hhhhhhhh!!! – viszonozta a nagy büdösszájú szegénylegény.
Az oda-vissza válaszcsapások közepette a két fél előtt felsejlett a döntetlen közeli végeredmény cseppet sem szívderítő rémképe. A vár körül eközben fürtökben hullottak a V-alakú vándormadarak. Már az ablak pereméig ért a kupac, amikor Greenpeace aktivisták jelentek meg és láncolták magukat a vár vizesárkából kilógó fatörzsekhez, amelyek utóbb éhes krokodilok farkainak bizonyultak.
A vár lovagtermében a harc eközben egyre elkeseredettebben és egyre kilátástalanabbul folyt. Már éppen reklámszünetet készültek tartani, amikor a nagy büdösszájú királylány egy váratlan mozdulattal tizenöt kiló szupererős mentolos Orbit rágógumit dobott a nagy büdösszájú sárkány szájába, aki ettől pár másodpercre védtelenné vált és a nagy büdösszájú szegénylegény bevitte a végső lehelet csapást. A nagy büdösszájú sárkány egyet vonaglott, majd a lelke megkönnyebbülten az örök vadászmezőkre röppent, ahol mindig süt a Nap és mégsem ragad az a fránya vattacukor.
- Én hősöm, én egyetlen szerelmem! – kiáltotta a nagy büdösszájú királylány és a nagy büdösszájú szegénylegényhez szökellt, hogy megcsókolja. A nagy büdösszájú szegénylegény egy rémült sikollyal félreugrott és így a mozgásirányukba eső alacsony parapetfalú ablakokon kizuhantak a várból és a V-alakú madárkupacon úrnői és úri gellert kapva a vizesárokba csobbantak.
No, aznap igazán jó napjuk volt a nagy büdösszájú krokodiloknak!
Ha nekünk nagy büdösszájú krokodiloknak aznap jó napunk nem lett volna, akkor máig korgó gyomorral mesélhetnék tovább…