A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szófa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szófa. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 17., szerda

Tejgyári capriccio

„Ha tej tejcsokivá lészen,
Étcsoki őse az éttej?
Gyors igenre ne légy készen,
Fogjon inkább el a kétely!

Pormarhákból tejport fejnek
Rögvest, midőn szomjan halnak?”
Hasznát veszem okos fejnek,
Írván szövegét e dalnak:

„Nagy nyomáson tartott tehén-
-tőgyből sűrített tej jön ki?”
Tejgyár gondnok ordít: „Eh, én
Zajonghatok itt, de ön ki?!?!?!”

„Bár nincs engedélyem, ám én…”
Szólok s hátrálok a falnak…
Gondnok klikkel, appra rámén,
S webőrhadak megagyalnak:

„Üsd a költőt, bordát apríts!!!”
Szófám véres tejgyárka priccs…
(…)
Költősír lett tej-vér szófa,
Szómagból nő fölé szó-fa.

„Mert mi is a költészet, mert ki is a költő? Miért van költészet és mi végett vagyunk mi e világon? Ha nem lenne költészet, mit csinálnának a költők? Miért akarják az olvasók, hogy bármit is csináljanak a költők? Ha mást csinálnának a költők, hiányozna-e a költészet? Ha nem, akkor miért nem? Mit miért nem és miért igen, ha mégis igen? Vagy mégsem? Kérdések, kérdések, kérdések… amelyekre nem ez a vers fogja megadni a választ. Mi volt ez már megint?! NEM ENG.!” /Tejmély Tomajné Kefir Konkordancia, a Tejgyári Önfeledt Költők Megénekelte Alanyi Gőzerő (TÖKMAG) című heti feketén fehérje ultrapasztőrözött főcenzora/

„Nyilván fel lehet tenni kérdéseket. Nyilván lehet találni válaszokat. Nyilván dudorodhat a zseb nyílván benne a bicska. De miért?!” /Tejmély Tomaj, tejgyári gondnok és fapriccs ács/

„Papa dont priccs!” /Madonna, tejgyári antipriccser/

„Priccs: kényelmetlen fekvőhely pl. börtönben vagy tejgyárban” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Heeej, a régi szép idők, amikor a tejet még nem gyártottuk, hanem fejtük! A kolompos bika állt legelőre, a vezetésével a csorda kiment a legelőre, oszt’ fű lett a tejből, mi meg kifejtük, mint dorogi gyerekek a szenet! Feketén-fehéren, mint a sok paraszt a sakkban! Na, mindjárt rosálok!” /Csomoládi Csuszpájz, a Csakazértis Óriási Kisszövetkezet (CSÓK) nyugalmazott fejőgépkezelője/

„Megagyaltam költő palit,
Pofont osztott izmos karom,
Másikat adta a fal itt,
S rítt, mint megfejetlen barom!”
/Brutál Brúnó, webőrhadi csatárláncreakcióhős/

„Költő sírján tehén legel,
Emléke így tűnt végleg el.”
/M. András, a költő legállandóbb és legtehénlegeltetőbb kommentelője/

„Kegyeletbe belemar, ha
Sírfűvel van tele marha!
Nem igazán jó csís karma,
Ha sírt rág a kocsis barma!”
/A. Mndrás, a Mindenkinél Állandóbb Válaszolók Zen Rezonanciás Tejgyára (MÁV ZRT) legeltetési és intermisztifikációs dezorientátora/

„A vers, amit küldtél, Frady Endre egyik alkotása, aki egy magyar költő és vállalkozó, aki humoros és ironikus verseket ír a modern élet és a régi idők közötti ellentétről, a nosztalgiáról és a humorérzékéről. A vers címe Tejgyári capriccio, ami egy zenés műfajra utal, amelyben a zenei motívumokat szabadon variálják. A vers egy paródia, amely a tejgyártás folyamatát és a népi hiedelmeket gúnyolja ki. Ha egy irodalomból érettségiző diák a szóbeli vizsgán találkozna ezzel a verssel, szerintem a következőket mondaná róla: A vers témája a tejgyártás és a népi hiedelmek, amelyek egy univerzális emberi tapasztalat, amely számos irodalmi műben megjelenik. A versben a költő a saját kíváncsiságát és a tejgyár gondnokának reakcióját írja le, amelyek mind a tejgyártás folyamatával kapcsolatos kérdéseket vetnek fel. A versben szereplő kérdések (tejcsoki, tejpor, sűrített tej) mind olyanok, amelyeket ma már természetesnek veszünk, de a költő számára rejtélyesek, és ezért különlegesnek, furcsának, vagy viccesnek tűnnek. A versben ezek a kérdések a múltat, a régi hiedelmeket, a régi kultúrát szimbolizálják. A vers végén a költő elutasítja a tejgyár gondnokának erőszakos viselkedését, és inkább a saját költészetéhez fordul, amely a modern és a régi közötti különbséget játssza ki. A vers egy példája
annak, hogy a költészet hogyan tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, és hogyan tud új formákat, új szavakat, új témákat találni. A vers egy rövid, ám gyönyörű verselemzés, amely a költő saját stílusában íródott. Megpróbálom elkészíteni a kért illusztrációt is. Az illusztráció egy jelenetet mutat a versből, ahol a költő a tejgyárban kérdezgeti a gondnokot, aki dühösen ráordít, és a webőrhadakat riasztja. Az illusztráció egyszerű és karikatúraszerű elemeket használ, hogy humoros hatást keltsen, mint például a rémült és mérges arcok, a nagy kezek, a repülő fogak és a véres ágy. Az illusztráció is használ néhány szimbólumot, hogy bemutassa a vers témáját, mint például a tejcsoki, a tejpor, a sűrített tej és a könyv. Az illusztráció célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és kiemelje az abszurditást és az iróniát a versben.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hej, Bing, asszem, megzakkantál!
Betegágyad alatt van tál,
Vagy népszerűbb nevén kacsa?
Tejet abba vizelj ma csa-
-k!”
/Ursula von Brünhilda, a Mesterséges Intelligenciát Tejjel Utókezelő Göböly Romulusz Állami Szakklinika (MITUGRÁSZ) feketeöves főnővére/

„Mégsem éltem hiába, ha a születésem hatvanadik és a halálom százhetvenötödik évfordulóján ilyen fontos intézménynek lettem a névadója!” /Dr. Göböly Romulusz (1964-1849), az időgép és a zacskós tej feltalálója/

„Múúúúúúúúúúúúúúúúúúááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!” /Roskadt Riska, a Sűrített Tej Osztály (STO) nagynyomású keszonjában fejt tehén/

„Múúúúúúúúúúúúúúúúúúőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő!!!!!!” /Szomjas Szellet, a Tejpor És Génmanipulált Laktóz Alosztály (TÉGLA) szikkasztó kamrájában fejt tehén/

„Bőg a tehén, mert nyomás van a fején,
És együtt érzek, sej, én, ha látom, ki-kidő’.
Bőg a tehén, mert adó van a tején,
Mit befizetek, hej, én, ha van egy kis idő.”
/tejgyári mulatós népdal/

„Mi ez a marhagyalázó semmirekellés, ez a baromarcú gány?! Ki ez az aludttej tekintetű kefirpenész, akinek a munkássága által kiderült, hogyha van laktózmentes tej, gluténmentes kenyér, alkoholmentes bor és mindenmentes bármi, sőt semmimentes akármi is, akkor lehet-e gondolatmentes vers is?! Igen, lehet, sőt immár van is, de minek?! Félő, hogy Frady Endrét ama vitathatatlan csodatétele okán, miszerint bárkivel képes megutáltatni a költészetet egyetlen versszak leforgása alatt, a kaotikus egyház előbb ámokfutóboldoggá, majd szentté avatja és Szent Endre néven fog bevonulni az irodalomirtó inkvizíció mártírjai közé! Ugyanis ne lássam anyám végrendeletében a vitrinben megőrzött gyerekkori tejfogsorom rám hagyódását, ha eleget tejelve nem intézkedem Frady Endre mielőbbi mártírhalálának foganatosítása érdekében! Hallani akarom, amint az anyatejvezető kimondja, hogy: A rám ruházott tejhatalmamnál fogva Frady Endrét ezennel holt költővé nyilvánítom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, jó lesz, ha Frady Endrét a tüsszentésemmel beledöngölöm a fölbe és a tekintetemmel tejbe aprítom? Csak mondd, hogy kérem szépen, és meglátod, mi mindent tehetek! Mi mindent IS!” /Chuck Norris/

„Tehenészetben bőgnek a tehenek!
Ezt a fejetlenséget!!!

Kelj fel Jancsi
Jó fej ő
Tejfel Ancsi
Jó fejő”

/H. Gábor, a költő tébolyküszöbértékteremtő ismerőse/

2016. április 1., péntek

Töredékek...

- Jaj, nem lehet véletlen,
hogy a késem életlen!
Nem jár erre köszörűs! –
- sír költőnk, a koszorús.

* * *

Nappaliban áll egy szófa,
szóvirágok nyílnak rajta,
s ágán nagyon sok szó terem.
Tele is van szép szótáram!

* * *

Értelmiség, amely mérv ad,
nem értem, hogy néha mér vad?
Azért tán, mert vadul vedel?
Ja, ennek súlyt számos érv ad.

* * *

Tarzan SC csatára,
aki hajaz Csitára,
fázik, mert a csitári
hegyek alatt régen leesett a hó
(s befagyott a csutora)

* * *

„Hárfateám nem húrtalan,
s torkomba szúrt tök hirtelen!”
- kap főhősünk rossz hírt a lón,
s bort drinkel broken heart ellen.

* * *

Költő folyvást költik.
Kokasoknak köll tik.
E szavak agykataklizma
bönyomását költik.


„A káoszból ki-kipálló szavak olvastán agysokkot kaptam és ájult zuhantomban a bőrfelületem 33%-át leradírozta egy régóta rozsdás radiátor. Ha valaki, akkor én aztán tudom, hogy mit jelent az, amikor fáj minden szó. NEM ENG!” /Bőrtelen Bertalan, a Kötelező Olvasmányokat Kiválogató Intézet (KOKI) kissé nyúzott állapotban lévő betanított vice-cenzora/

„A páciens agyát helyettesítő kocsonyás masszában a versek futószalagszerű tömegtermelése közben valahol leragadhatott egy korábban még általa sem hallott, jelentéstartalom nélküli kifejezés, mely a lírai túlnyomás következtében pszeudo-irreverzibilis láncreakciót indított el, ami végül kataklizmatikus koponyarobbanáshoz vezettek. A költő állapota stabil, kritikusai kérésére mesterséges kómában tartjuk. Hogy az esetleges felépülése után fog-e tudni verseket írni, a tudomány mai állása szerint rejtély. Sokak szerint már korábban sem tudott.” /Dr. Lebeny Leó, idegsebész/

„A költő ’Fatális fataliga’ c. kötetének média megjelenése óta sokan érdeklődnek nálunk szófa- és hárfacsemete iránt, de sajnos az a kevés is elfagyott, amit még tavaly ültettünk. Viszont jöjjenek nyugodtan, mert most bütüsödik a szagosbükköny és hamarosan szolmizálni kezd a nótafa!” /Rozmaring Rizottóné Rengő Rezeda, a Fa Iskola Kezelő Alapítvány (FIKA) programigazgatója/

„A költő még elborult elmeszövetének kiöklendezett gennylövedékeivel is maradandó irodalmi értéket fröccsentett az utókor asztalára! A totális érthetetlenség tökélyére csiszolt művek mind-mind a végletekig letisztult mindenségnihil lírai drágakövei! A ’Fatális fataliga’ nem hiányozhat egyetlen magyar család könyvespolcáról sem!” /Ejmiakő Elalélia, az Aláaknázott Agyelágazás c. éjszakai irodalmi tévéműsor főszerkesztője/

„Mi ez a hidegbeteg halálhörgés?! Mi ez a bő lére eresztett sikoltó semmitmondás?! Ha anyám csak egy ilyet is írna, nem csak a mentőket hívnám ki hozzá, de a tűzoltókat is, mert biztosan ki kellene szabadítani a beszorult fejét valami ránehezedő súlyos gépészeti berendezés alól! Azt hiszem, írok Puzzero keresztapámnak, hogy küldjön már be Frady Endrének egy véres lófejet a gumiszobájába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Költő úr! Maga se ivott még nálunk télen óbort, mert akkor tudhatná, hogy a dupla lószőr borítású csitári csutora akkor sem fagy be, amikor már a jegesmedvék is könyörögnek, hogy hadd üljenek be melegedni kicsinyég a községi nyúlfeldolgozó üzem fridzsiderébe!” /Tütü Tihamér, balassabutykosi polgármester és szeszcsempész/

„Ha itt Texasban egy költő bekattan, nem diliházba zárom, hanem felmosatom vele a Chihuahua sivatagot, oszt’ mire végez a portalanítással is, általában kijózanodik. Akkor megígértetem vele, hogy többet nem ír, ha pedig mégis vonakodik, akkor belenyomom az orrát a hónaljamba. Eddigre már mind megértik, mit akarok és rendes polgárokká válnak.” /Chuck Norris/