A következő címkéjű bejegyzések mutatása: száz ló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: száz ló. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 1., hétfő

Száz lónak...

Száz lónak is egy a vége:
Észak-Pesti Lóhúsüzem.
Gügye nyerít: „E gyár ég-e,
Hogyha rádobom a tüzem?

Nosza, kipróbálom ihol,
Erre várok évek óta!”
Patkójával szikrát csihol
S porig ég az idióta.

Szenes már a lófül, lómáj,
S Újpest lassan Fótig lángol.
Teázgató úr szól: „Oh my
Horse steak well-done!” Nágyon ángol.

„A lovas társadalom nevében kikérem magamnak ezt a lekezelő hangnemű, a lovakat ostoba kolbásztölteléknek bemutató rettenetet! A ló nem arra való, hogy húsüzemben végezze! A dicső paripáknak csatában felrobbanva, folyami átkelés közben megfulladva, vagy a Nemzeti Vágtán a palánk által kibelezve kell hősi halált halniuk! Igaz magyar ember szőrén üli meg a lovát és hátrafelé nyilaz, nehogy fejbe lője! Vágd a költőt, ahol éred! Hajrá! Na, gyerünk már Gügye, ne égesd itt magad!” /vitéz Óbester Ottokár, nyugalmazott huszárkapitány és házmester/

„Lehet, hogy ez az úr nágyon ángol, de állítmány nélkül nálam úgy megbukna, mint a huzat! The horse steak is well-done! Repeat please! The horse steak is well-done.” /Gőzerő Aranka, angoltanár és szünidei lóhamburger sütő/

„Megfogant végre az átkom és leégett az a gaz gyár! Felháborító, milyen vackokat állítottak elő! A múltkor például a kedvenc flambírozott lófasírtkonzervemben nem csak patkó- és nyeregdarabokat találtam, de egy huszárkard markolatát is! A sarkantyúdarabot pedig annak az aranykezű Slohnyánszki doktor úrnak kellett kioperálnia a nyelőcsövemből! Örömest csúsztattam neki a borítékban egy kis házi lótöpörtyűkrémmel megkent pirítóst! Nem értem, azóta miért nem köszön…” /özv. Bakter Jenőné, nyugdíjas béljósnő/

„Ég az Úúúújpest, ég az Úúúújpest, ég az Úúúújpest, éjáóóóóóóó!!! Lila majmok, lila majmok!” /Zöld Sasok/

„Zőőőd majmok! Zőőőd majmok! Mocskos Fradi, mocskos Frady!” /Ultra Violák/

„Na, majd adok én nektek itt ordibálni, kopasz huligánok! Nesztek! Tűnés haza! Adjak még többet is a seprűmmel?! Nesze-nesze!” /vitéz Óbester Ottokárné Sárkány Matild, házmesterné/

„Az én kedvencem a paci steak, a very well-done, mo mistake, és zsírja ömlik szakállamra s ott lesz rajta szaftkence, a gyomrom kedvence, s leég a kemence, no meg a lóüzem, no igen, hehehe!” /ByeAlex/

Csókolom költő bácsi! Tessék mondani, ha véletlenül fordítva kapcsolják be a lóhúsgyárat, akkor az csinál nekem lóparizerből versenylovat? Hű, de jó lenne!” /Patkóssy Ajtonyka, középső csoportos óvodás/

„E förmedvény olvastán megjelent előttem a nyereg alatt puhított költőfej képe és elmosolyodtam. Anyám ettől úgy megijedt, hogy félrenyelt egy rúd lószalámit, de a vers láttán gyötrelmesen fölköhögte, majd nekiállt kötni magának egy I hate Frady Endre! feliratú pulóvert. Én közben a ’Döglött lónak híg a leve, Frady Endre essen bele!’ mondókát szavalgatom és egyre jobb lesz tőle a kedvem.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az egyik akciófilmemben szétrúgtam egy lovat, de az csak egy műlóbőrrel bevont vasbeton műló volt, hogy az állatvédők ne rinyáljanak. Mondtam a rendezőnek, hogy szívesen szétrúgom az állatvédőket is, de nem örült. Erre őt is szétrúgtam.” /Chuck Norris/

„Lálálálá lólé lólé, lálálálá lólólóló lálálálá lólélólé, lálálálá I ♥ lólé!” /a Lóburger együttes I ♥ lólé c. száma/