Japán pincsi

Keresem a japán pincsit,
Ami itt volt, de már nincs itt,
Úgyhogy máshol kell, hogy legyen.
Talán éppen Ferihegyen
Üldögél egy fapadoson
S rút stewardess mögé oson,
Leüti és meg is eszi?
Vagy esetleg Karancskeszi
Erdejében a kis cseles
Elejtendő medvére les?
Neten trollkodik-e netán,
Vagy épp felrobbant egy metán
Gázzal teli tigriscsirkét
S benyomásairól ír két
Blogbejegyzést finnugorul,
Amitől az agyam borul?
És, ha pont most NASA-t hackkel?!
Asszem, mindenképpen meg kell
Keresnem őt bármi módon
Kelta várkastélyok ódon
Műtőjében, hátha beteg
S körbeveszi ősrengeteg,
Hol sípolgat főpán, alpán…
(sikoly)
Jaj, itt van a cipőm talpán!!!

„Áááááá!!! Rátaposott!!! Megölte!!! Ááááááá!!!! Gyilkos!!! Vendettaaaa!!!!!! Szeppukúúú!!! Áááááá!!!!” /Ebura Fakóné Kutyimura Kicsire, ebszociológus és japán bonsai kutya tenyésztő/

„A NASA honlapját nem lehet meghackkelni, mert a tűzfalunkat az ükükükdéddéddédnagynagynagyapám féltestvérének lángpallosos biztonsági kerubjai védik.” /Názaréti Józsua, a NASA galileai származású biztonsági főnöke/

„Káráncskeszibe nincs is vádóllat, csák Tárjónba háráp á kácsá, és háthátván á vájáskálócs!” /Mádór Ándrós, mágyártánór és vádkácsávádósz/

„A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér alkalmazottai esztétikailag kifogástalanok és még szükséghelyzetben sem esznek nyers utast orvul. A repülőtér jó hírnevének megsértése miatt a költőt bepereljük és követeljük azonnali megsütését és fapados járataink menüjébe történő bekeverését!” /Dr. Erport Aranka, repülőtéri sajtószóvivő és amatőr kannibál/

„Az állatvédők megnyugtatására közlöm, hogy bár a gyógyszervegyészeti laboratóriumunkban valóban sikerült tigriscsirkét kitenyészteni, de a felpumpálásukhoz sosem tiszta metángázt használunk, mert az robbanásveszélyes lenne. Mivel épp puffadás elleni gyógyszerrel kísérletezünk, a felfújáshoz közönséges bélgázt alkalmazunk, mert az legfeljebb tíz százaléknyi metánt tartalmaz. Pfff – phhh - pfff – phhh…” /DR. Prof. Habil. Darth Win, evolúcionárius sith lovag/

„A reménytelen kutatás a céltalan lét parabolája. A csírájában elfojtott reményeket a bakancstalpon már kezdettől fogva szétkenődött öleb szimbolizálja. A véres-tocsmákos talajon bizonytalanul lépkedő költő az elidegenedett társadalom felfeslő szövetei között tétován botorkáló alsenkik velőtrázó archetípusa. Az utolsó sorokban előtörő páni félelem katarziscseppekké facsarja a nyájas olvasó szívbemarkolt agyát.” /Madár Andrásné Záptojássy Szimbolika, magyartanár és vadkacsatollpárnakészítőnő/

„A nyálas celebeket reprezentáló pincsik talpalávalóvá válása miatt majdnem tetszik a vers... két sora! Az első és az utolsó: ’Keresem a japán pincsit. Jaj, itt van a cipőm talpán!!!’ Kész! A többi szemét, a többi dagály! Ragályos dagály! Tejed, mint a ’Küldd tovább tíz ellenségednek, vagy különben nem lesz jó neked, ahogy lapra szerellek!’ típusú kör-email! Anyám ugyan megkönnyezte, de hát ő a pucolt hagymát is megkönnyezi, ám egy kultúrember ettől még nem ír róla verset! Hagyma? Hagyj ma! Höhö, ez olyan gyenge rímpár, hogy még a szenilis Chuck Norris apó sem engedné meg magának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Beszósz?! Ugacc?! Hát csak rájad nézek a szkájpon keresztül és szétesel, mint a Tomésdzserri! Az apró darabjaid összesöpréséből keletkezett Puzsér puzzlét meg csákknoriszfordultammal berúgom a Sóderklubb ablakán, oszt’ szórakozhatnak a srácok!” /Chuck Norris, az összes fekvőtámasz lenyomója és a horizontig oda-vissza futás örökös világegyetem bajnoka/

Erporti népies

„Idesanyám, mely terminál,
Ahol becsekkolunk ma mi?”
„A tiketted determinál,
Ides fiam!” – szól a Mami.

„Mi van rajtad idesanyám?
Új a rámás csizmád? Muti!”
„Vettem. Figyuzz ide Sanyám,
Bizniszklasszon frí a gyuti!”

„Früstökre majd lesz-e dinnye,
Hoznak-e a sztyúárdeszek?”
„Énszerintem nem lesz, hinnye!”
„Tyűha, akkó’ hagymát eszek!”

„Idesanyám, ha esetleg
Időzónás izé okán
Aludnék, mer’ gyütt a dzsetleg,
Landoláskó’ rúgjá’ bokán!”


„Köszönnyük Kőttő úr, hogy a Jóska ecsémuramékat is belejírta ja művibe! Múttkorjába mink is vóttunk erpórton a póggármesternél, aki kopasz és leordította a mi hajunkat is, mer’ szerinte miattunk döglött meg a tehénnye, a Riska, pedig csak azér kötöttük a nyakába ja malomkövet, hogy ne sodorgya el a folyó, amikó fürdettyük, la!” /Pozsgás Imre betanított arató és diszkóportás/

„Nem erpórton voltak nálam Imre bá’, hanem raporton! És azt is mesélje el, hogy a másik tehenet, a Bimbót, azt meg minek vitték be a nagynyomású keszonba, he?!” /Dögényi Csákknorisz Béla feketeöves polgármester/

„Hát, mink csak sűrített tejet akartunk fejni tubusokba. A pöstiek veszik, mint a cukrot!” /Imre bá’/

„Jó utat, Jóska! Óvatosan üljetek a bizniszklasszon, nehogy beessetek a tengerbe, mer’ megharap a lokneszi szörnyeteg! Ámerikából meg ne felejtsetek el kavbój kalapot hozni a polgármester úrnak, mer’ anélkül mindig csillog a Napon a kopasz feje és elvakít minket a nemzeti ünnepkó’!” /Pozsgás Pityu betanított lakodalmas rocker és diszkópatkány/

„Nem szeretem az erpórtot, mer’ ott mindig elveszik tőllem a kaszámat! A sztyuárdeszek meg sose hoznak házipáleszt, amikor hagymát früstökölök!” /Pozsgás Jóska internacionális kaszakő díler/

„Dejszen ennek ritmusa van! Gyere Lajcsi, zenésíccsük meg, oszt’ bedanolásszuk magunkat a Csillag Születikbe! Szerintem még az Ajróvízijós Nótafesztivált is megnyerhessük mink, tyű!” /Bazseva Dikmár hegedavirtuóz/

„Hát inkább essen rám egy másfél tonnás könnyező márványszent, minthogy ezt a műnépi tajtparasztságot még egyszer elolvassam! A Loch Ness-i szörny rágja le mindkét karomat, ha legközelebb ilyen veszélyes hulladék verset veszek a kezembe! A spanyol inkvizíció cuppantsa ki WC-pumpával a szemgolyóimat, ha csak egy pillantást is vetek erre a vakond vendettával vert veteményeskert óborzalmas láttával vetekedő ragályos fekélyre! Lerombolni! Felszántani! Sóval behinteni! Ááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

 “Hola Roberto! ¡Ya voy! ¡Aquí estamos!” „Szia Róbert! Jövünk! Már itt is vagyunk” /Torquemada Tomi/