A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oroszlánpinty. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oroszlánpinty. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 15., csütörtök

Karácsonyi tinidal

Fanni lányom által kért karácsonyi dalocska, amelyről kiderült, hogy a Fölmászott a nyúl a fára, a Kiskarácsony Nagykarácsony és a Német Himnusz dallamára is elénekelhető. Jó nótázást!

"Fára hálót a póknyáj fon" /Frady Endre felvétele/
Akkor érzem magam okén,
Ajándékot, ha kapok én,
Szélessávú internetet,
S árad bennem a szeretet.

Fára hálót a póknyáj fon,
Internethez kéne iphone,
Meg egy StarWars lézerpuska.
Ugye, hallasz kis Jézuska?


„Hogyne hallanám ezt a rettenetes kornyikálást?! Nem elég, hogy jászolban fekszem és barmok közt nyugszom, még a dobhártyám is beszakad! Ez csendháborítás! Senki sem ítélt el téged?! Nem?! Na, jó, én sem ítéllek el téged! Menj el és többé ne énekelj!” /a kis Jézuska/

„Nézze, költő úr, mondanám, hogy ebben a stresszes karácsonyi időszakban ne terhelje túl az agyát, mert valahol elpattan egy ideghúr, de nem mondom, mert tudom, hogy önnek a versíráshoz sosincs szüksége az agyára. Mindig ez van, ha valaki az esze helyett a klaviatúráját használja. Fentiek figyelembe vételével természetesen NEM ENG.!” /Tilttűrtámogat Tódor, főcenzor és legfőbb ENG.! és NEM ENG.! pecsétőr/

„Na, nyámnyila átokfajzatok, most az agyatokba verem, hogy ’Mit gondolt a költő?’! Azt gondolta, hogy miközben a pókháló borította karácsonyfa a tradíciók avíttságának a szimbóluma, addig ti, elkényeztetett nyápicok, a kereskedelmi média reklámblokkjai által megmételyezve nem akartok mást, csak kapni, kapni és kapni! Mindent és most! Lennék csak az anyátok, annyit kapnátok, hogy a fal nem győzné adni a másikat! A mű bármilyen dallammal való elénekelhetősége a kultúráktól és társadalmi berendezkedésektől, valamint koroktól független alapigazság apoteózisa. Nem, Szotymándi fiam, nem apa teázása, hanem apoteózisa! Apádat holnap teázás helyett küldd be hozzám az ellenőrződdel egyetemben! A verset pedig jövő hétre mindenki kívülről megtanulja! Mindenkit ki fogok hallgatni!” /Tannenbaum Tivaldné Kőkemény Klotild, középiskolai magyartanár és a Keménykezű Oktatók Karizmatikus Intézetének (KOKI) alelnöke/

„Jaj, fiam, dehogy megyek be a magyartanárodhoz! A múltkor is akkorát behúzott, amikor meg akartalak védeni, hogy kórházba kerültem és el kellett halasztanom a címmérkőzésemet! Inkább azt hazudom, hogy lebetegedtem és itthon maradok teázni! Hátha ezúttal megúszom!” /Szotymándi Szittya, nehézsúlyú ökölvívó világbajnok/

„De gáz már ez az izé! Netem már évek óta van, iphone-omat lassan lecserélem valami ütősebbre, lézerpuska meg a dedósoknak való! Látott már tinit ez a csávó, vagy csak a Hírcsárdán olvasott rólunk?! Valami vonalas telós vén trotty lehet, aki a monitorról is azt hiszi, hogy valami hadihajó! A suliban az a kigyúrt magyartanárnő meg el van ájulva tőle!” /Szotymándi Szilárd, gimnazista/

„Ez a mű egyike a kiemelkedő alkotásoknak némi bukfencekkel tarkítva. Az első versszak rendben is van, jól példázza a fogyasztói társadalom elvárásait a karácsonnyal szemben, már csak a cofidis hitel hiányzik belőle. Számomra a törést a póknyáj kelti, egy idilli karácsonyi kép ronda pókokkal? De mi az a póknyáj? és hozzá ez a számomra erőltetett rím és márka reklám... De az utolsó két sor vissza billent az ihletett karácsonyi hangulatba, remek befejezéssel. Sose rosszabbat.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Frady Endre puszta léte felveti bennem a vissza-visszatérő kérdést: Mit gondolhatott a Teremtő?! Nem bánta-e meg a Noénak tett ígéretét és nem játszadozott-e el egy Frady Endre környéki lokális özönvíz gondolatával?! Ha szemet szemért és fogat fogért, akkor küldjek Frady Endrének zárt alakzatba terelt értelmetlen betűhalmazt karácsonyra?! Anyám szerint ne legyek már ennyire ószövetségi, mert még megkövez az epém és véletlenül körülmetélem magam! Sebaj, ha a kínzó fájdalom elfeledteti velem ezt a klapanciát, akkor vessenek az oroszlánpintyek vermébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az oroszlánpinty (fringilla leo) egy néhány évtizede váratlanul kihalt texasi állatfaj. A négy-öt tonnás csúcsragadozó madár főleg elefántokkal és vízilovakkal táplálkozott, de szívesen fogyasztott fenyőerdőt, száraz rekettyést és traktort is. Egy-másfél méter átmérőjű tojásokkal szaporodott. Természetes ellensége nem volt, ezért máig rejtély, hogy mi okozta a kihalását.” /Wikipédia Winnetou, apacs enciklopédista/

„Nem mi, hanem ki? Én. Rántottát akartam sütni három oroszlánpinty tojásból, erre rám támadt az egész csorda. Muszáj volt lerúgnom az összes fejüket.” /Chuck Norris/