A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mókuskerék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mókuskerék. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. szeptember 10., vasárnap

Menekülés a mókuskerékből

(abszurd blődli)


szereplők:

Apa ............ XY

Anya .......... XZ

Fiú ............. WI


Apa egy széken ülve elmélyülten olvas. Fiú bejön.

Fiú: Apa!

Apa elmélyülten tovább olvas.

Fiú: Apa!!!

Apa továbbra is elmélyülten olvas.

Fiú: APAAA!!!!!!

Apa: (ijedten felugrik) Jaj! Mi történt?! Tűz van?! Tűz van!!! Fiam, mit állsz ott?! Hívd a tűzoltókat!

Fiú: Apa!

Apa: Igen?!

Fiú: Apa, nincs tűz.

Apa: Nincs?! De jó! Akkor be tudom fejezni ezt a sürgős olvasmányt! (visszaül és olvasni kezd)

Fiú: Apa!

Apa elmélyülten olvasna... de a fiú megveregeti a vállát.

Fiú: Apa!

Apa: Fiacskám, jól érzékelem, hogy folyamatosan csak azt hajtogatod, hogy apa, apa, apa?

Fiú: Igen, jól érzékeled.

Apa: És miért?

Fiú: Mert ilyen öregen is egész jó az érzékelőrendszered. Már a korodhoz képest. Gratulálok!

Apa: Köszönöm! (Apa tovább olvasna)

Fiú: Apa! (Apa sóhajtva felnéz) Apa, kérdezhetek valamit?

Apa: Már meg is tetted.

Fiú: Apa, mi miért nem hasonlítunk egymásra?

Apa: Nem hasonlítunk?!

Apa feláll, nézegetik magukat és egymást, méregetik a magasságukat, a testalkatukat, a hajukat...

Apa: Hmmm... tényleg nem.

Fiú: Miért nem?

Apa: Tudod, az a helyzet, hogy én nem vagyok a vér szerinti apád.

Fiú: És anya?

Apa: Ő sem a vér szerinti apád. Fura is lenne, nem?

Fiú: Aha.

Apa: Sajnálom, fiam. De úgy látom, egész nyugodtan fogadod a hírt.

Fiú: Valójában már sejtettem.

Apa: Honnan? Miből?

Fiú: Tudod, amikor egyszer együtt elmentünk vért adni, és kiderült, hogy a te vércsoportod nullás, az enyém pedig AB-s, akkor elgondolkodtam. Rákerestem a neten, hogy jól emlékszem-e és kiderült, hogy igen. Nullás vércsoportú apának nem lehet AB-s vércsoportú gyereke. Az anya vércsoportjától függetlenül teljesen lehetetlen!

Apa: Drága fiam, már Petőfi Sándor is megmondta, hogy nem higgyünk el mindent, amit a neten olvasunk!

Fiú: Petőfi?!

Apa: Vagy Arany? Nem tudom, nem mind Arany, ami fényesebb a láncnál...

Fiú: Az a kard, ami jobban ékesíti a kart. Nemzeti Dal. Petőfi.

Apa: Na, ugye, hogy Petőfi! Te meg itt vitatkozol! Inkább menj el fodrászhoz, vágasd le a lányosan hosszú hajadat és annyival is jobban fogunk hasonlítani!

Fiú: Na, ez a másik! Talán azért lányosan hosszú a hajam, mert az után a bizonyos véradás után találtam a fiókodban...

Apa: Mit kerestél te a fiókomban?!

Fiú: Pénzt sörre, de nem ez a lényeg!

Apa: Te is szereted a sört?! Én is! Na látod, ebben hasonlítunk!

Fiú: Szóval találtam egy fotót, ami a ráírt dátum alapján a születésemkor készült, és ti vagytok rajta anyával, és egy rózsaszín pólyás kisbaba, a csuklóján a Lujza névvel.

Apa: Rég volt, tán igaz se volt...

Fiú: Apa!!! Lehetséges, hogy én el lettem cserélve?!

Apa: Nem, nem lehetséges. Biztos.

Fiú: De hát hogyan?! De hát miért?!

Apa: Nem direkt volt! A kórházban történhetett valami baki.

Fiú: De hát miért nem cseréltetek vissza?!

Apa: Tudod, csak évekkel később vettük észre, hogy valami nem stimmel.

Fiú: MICSODA?!?!?! Évekig nem tűnt fel, hogy nem lányotok van, hanem fiatok?!?!?!

Apa: Tudod, rettenetesen elfoglaltak voltunk. Szegény anyáddal csak pörögtünk, csak pörögtünk a mókuskerékben... Mindkettőnknek fontos állásunk volt a minisztériumban. Gyakorlatilag mi voltunk a két alappillér. Kora reggel mentünk, késő este jöttünk és amikor félálomban fürdettünk, meg pelenkáztunk, nem realizáltuk, hogy fiunk van...

Fiú: Őrület! Ezt nem hiszem el! És napközben ki vigyázott rám?!

Apa: Arra már nem emlékszem. A mókuskerék kegyetlenül szétrázza a memóriát.

Fiú: Aha... És mi volt az a két alappillér állás a minisztériumban? Te voltál a miniszter, anya meg az államtitkárnő?!

Apa: Nem, nem államtitkárnő volt. Ő volt A titkárnő. A minisztérium szíve és esze. Én meg a főportás. Tudod, fiam, a miniszterek és az államtitkárok jönnek, majd mennek és senki sem vesz észre semmit. A munka nélkülük ugyanúgy folyik, mint velük. Sőt...

Fiú: Sőt?!

Apa: Sőtebb! De ha A titkárnő és A főportás eltűnik, másnap már megszűnik a minisztérium. Rajtunk kívül még a takarítónő és a büfés van majdnem ugyanilyen jelentős kulcspozícióban. Téged is azért nem akartunk taníttatni, nehogy túlképzett legyél, ha majd ilyen állásba akarunk elhelyezni.

Fiú: Mégis leérettségiztem! Ráadásul jelesre!

Apa: Ez szegény megboldogult anyád hibája. Annyira pörgött a mókuskerékben, hogy elfelejtette nem beadni a jelentkezésedet a gimnáziumba.

Fiú: Ó, anyám!!!

Anya: (valami fehér lepedőszerű cuccban szellemként belebeg) Hívtál, fiam?

Apa: Gizi?!?!

(Apa elájul. Fiú meglepődik, majd sóhajt.)

Fiú: Na, ne szellemeskedjünk! Nem is vagyok a fiad!

Anya: De hívtál!

Fiú: Nem érdekes, inkább nézzük meg, mi van apával!

Anya: Semmi, csak elájult. Így próbál meg kimenekülni a mókuskerékből.

Fiú: És te, te hogy próbáltál.

Anya: Sehogy. Apád mondta, hogy az ő apja mondta, hogy a mókuskerékből való menekülésnek két útja van: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan.

Fiú: Aha, már értem a sört.

Anya: Én sajnos sosem szerettem a sört. Én csak a meghalásban reménykedhettem.

Fiú: A meghalásban?

Anya: Igen. Aki meghalt, azt már nem érdeklik a határidők. Csak az volt a baj, hogy annyira elfoglalt ember voltam, hogy meghalni sem volt időm.

Fiú: Végül mégis sikerült.

Anya: Igen, egyszer elengedtek két nap szabadságra. Kiszáguldottunk a tengerpartra...

Fiú: És elvitt a szíved?

Anya: Nem, egy kalózhajó vitt el. El akartak adni egy másik minisztériumba rabszolgának.

Fiú: Hoppá! És mi történt? Megöltek?

Anya: Ugyan már! Ismerhetnéd anyád karakterét!

Fiú: Nem vagy az anyám!

Anya: De karakterem az van! Úgyhogy az elrablásunk másnapján már én voltam a hajó kapitánya, a legénységet pedig betanítottam a minisztériumi munkára. A kapitányt kiképeztem főportásnak, hogy a drága Gézámnak legyen helyettese és gyakrabban kimenekülhessen a mókuskerékből.

Fiú: De mitől olyan túlterhelt egy főportás?!

Anya: Nem mitől, hanem kitől. Tőlem. Az általam irányított minisztérium akkor forgalmat bonyolított le, hogy Gézám egy nap vastagabb portakönyvet írt tele, mint Tolsztoj Háború és békéje.

Fiú: Értem. És te végül mibe haltál bele?

Anya: Fogadtam a Halállal, hogyha be tud jönni a portán keresztül a minisztériumba úgy, hogy az én Gézám nem igazoltatja és nem hagyatja vele ott a portán a kaszáját, akkor végezhet velem.

Fiú: És?

Anya: Vesztettem!

Fiú: Hogyhogy? Apa mit csinált?!

Anya: Aznap a volt kalózkapitánnyal együtt épp a munkahelyi alkoholizmus útját választották a mókuskerékből való menekülésre, így duplán látta a Halált és véletlenül a másikat igazoltatta.

Fiú: Bár nem vagy az anyám, mégis sajnálom, hogy meghaltál!

Anyám: Hát még a minisztérium hogy sajnálta! Másnapra megszűntek!

Fiú: És apa?

Anya: Ő nem ért rá sajnálni, mert a kijózanodása után másnapra már egy másik minisztérium főportáján taposta a mókuskereket.

Fiú: Na, most már ideje lenne felkelteni apát!

Anya: Késő. Ő már újra velem van.

Apa: (valami lepedőszerűségben szellemként feláll) Hurrá! Kimenekültem a mókuskerékből!

Fiú: Jézusom! Lehet, hogy jobban jártam volna, ha az elején hagyom olvasni?


VÉGE

2023. szeptember 7., csütörtök

Menekülés a mókuskerékből

Sajog a láb, fáj a derék,
Felőröl a mókuskerék,
S szél fütyült bár talpam alatt,
Tikkadt testem alig haladt.

Még hogy alig, semennyire!
Nem került pont satnya ı-re,
S sziszifuszult pontatlanul…
Nyűtt igásló sosem tanul.

Hajszolt hajlék nyugodt éke
Akvárium, benne béke
Honol és pár happy hal él.
Nézném még, de agyam alél…

(balladai homály)

- Sebész bácsi, maga mit varr?!
- Foltozom a lyukas pitvar
Aortával szomszéd falát!
Altassák el! Zavar, ha lát!

Mókuskerék megáll végül,
Tetememen szárazjég ül,
S boncnok matat testem jegén…
Megmenekültem hát, meg én!



2015. február 20., péntek

Mókuskerék

Tavaszodik, tél meg múlik,
Közelednek júnik, júlik,
Szeptemberek s tél jön újra,
S fagy húz kesztyűt kékült ujjra,
Karácsony lesz, shopping, fooding,
Lúdon szétreped a lúding,
Szegényeknek főz a menza,
Arat a bősz influenza,
Farsangkor dúl a maszkabál,
Ölt disznókat böllér abál,
Vizet áraszt tavaszi szél,
Zöld a marhapárizsi szél,
Mézért méhdong minden akác,
-ió elé kerül Vakác-,
Balatonban túlél hektó
Keszeg, mer’ ez a tó hekk tó,
Ősszel nincs már nyári szünet
Ez is „és így tovább” tünet,
S mókuskerék tovább forog…
Húzz ki, Uram! Hol a horog?!

„Szólítottál gyermekem, hát válaszolok. Az, hogy ki meddig marad a mókuskerékben, és kit mikor húzok ki onnan, csak rám tartozik. Mindent a maga idejében. Addig is légy türelemmel és élvezd a pörgést!” /az Úr/

„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” /Madách Imre/

„Kösz, Imi, sokat segítettél! Én lassan szélnek eresztem a belemet ettől az állandó forgástól, te meg az ember tragédiájának átérzése helyett virsi-verselgetsz itt nekem!” /Vurstli Vendel, körhintáslegény/

„Tisztelt költő úr, vegye tudomásul, hogy a PVC kft GM jelzésű, azaz génmanipulált marhapárizsija szerves anyagot nem tartalmazván megzöldülni sem tud, viszont majdnem finom! Fenti információ figyelembevételével kérjük a vers haladéktalan átírását, különben a jó hírnevünk megsértése folytán kénytelenek leszünk sajtóperben elégtételt venni!” /Dr. Sehús-Sehal Dömötör, a PVC kft jogtanácsosa/

„Szent ágytál, minő fertelmet freccsentettél elénk?! Ezért meglakolsz, fattyú! Hóhért ide, de rögvest! – kiáltanám, ha középkori kritikus lennék, de mivel csak középkorú vagyok, így csupán anyámat tiltom el eme bulvárirodalmi förtelem száz kilométeres hatósugarának még a megközelítésétől is. Anyám szerint nem őt kéne zaklatnom a saját életközépi válságom – magyarul: midlife crisis – miatt, ő nem tehet róla, hogy már négy X-et lepedáloztam ebben a mókuskerékben. Hát ki szült engem akkor, amikor, hát ki szült?! Mindenkinek mindenre nulla pont! Brühühü!” /Puzsér Róbert, középkorú kritikus/

„Az igaz, hogy szétreped rajtam a lúding, de amióta az EU jóvoltából már konditerembe is járhatunk és nem csővel etetnek minket, hanem rendes kajával, azóta nem a pocakomnál van a szakadás, hanem vállban. Gá-gá-gá!” /Lúd Lajos, gőgös gúnár/

„Az Emberek Elleni Minisztérium rendelete értelmében tilos többek között a ’szegény’ és a ’nincs’ szavak ragozatlan és ragozott formájú használata. Ennek megfelelően ez az amúgy is vérszegény és kétértelmű mű egyértelműen NEM ENG.!” /Totyak Tivald, főcenzor és legitim lojalista/

„Mindenki csak a mókuskerék forgásán sajnálkozik, de az, hogy én itt tök értelmetlenül csak pergek, pergek és emiatt a kedvesek tovább szenvednek, a kutyát sem érdekli!” /a homokóra/

„Itt Texasban minden évszak csak addig tart, amíg fejbe nem rúgom, oszt’ jöhet a következő! Az agresszív mókusokat pedig már rég kerekesszékbe fejeltem.” /Chuck Norris/