A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lúdtalpbetét. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lúdtalpbetét. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. október 3., hétfő

Öreg cipő

Öreg cipőm nem nagy márka,
S szépül, ha fröccsen rá sárka.
Ettől szürke-barna tarka,
S le van taposva a sarka.

Kívül-belül enyhén setét,
Izzad benne lúdtalpbetét,
Zokni illat beleolvad,
S oly hatású, mint egy ól vad.

Ólnyi vadhad illatárja
Okán hangos „Jézusmárja!!!”
Szóval dől el öreg néne…
Hmm… tán lábat mosni kéne?

„Költő úr, fogadjon el egy jó tanácsot egy öreg obsitostól, aki megjárta a hadak útját! Mindig jegyezze meg, hogy amikor megmosta az egyik lábát, akkor melyik volt az, hogy következő héten már ne kelljen megmosnia mindkettőt, csak a másikat!” /Kapca Kenéz, nyugalmazott főtörzsőrmester/

„Átizzadt bakancsnak híg a leve.” /falfirka egy határőr laktanyában/

„Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind.” /Jézus – János 13:10/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Jézus idejében nem volt feltalálva se a büdös zokni, se a lúdtalpbetétes cipő, csak a saru és nem kiabálták félájult öregasszonyok, hogy Jézusmárja! Ólban pedig nem tartottak vadakat, hanem éppenséggel távol tartották őket az óltól. Vagy legalább is megpróbálták. Hiába mondta Yoda mester Luke Skywalkernek, hogy ’Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!’, az ó-héberek nem jártak még moziba se! Szép kis vircsaftot hozott össze, költő úr! NEM ENG.!” /Tényállássy Tódorné Riaria História, a Valósághű Irodalom Gyökereiből Okuló Rögvalóság (VIGYOR) című folyóirat gátőre/

„Költő úr, szégyellje magát!
Orromban szakadt át a gát,
S letüdőztem lába szagát!”
/Nyálkahártya Nyihámor, dezodorfejlesztő mérnök és bokorrímtechnológus/

„A leghatározottabban tiltakozunk! Kikérjük magunknak, hogy a zárt térben kibocsájtott illatunkat ezzel a penetráns lábszaggal hasonlítsák össze! Ha Noé bárkájában, ahol több ólnyi vad is össze volt zárva hosszú hónapokra, olyan büdös lett volna, mint ami a költő úr cipőjéből tör elő, az állatvilág tuti, hogy kihalt volna! Ezt a lábat az özönvíz se tudná tisztára mosni!!! Frady Endre monnyonle - a lábáról!!!” /ólnyi vadhad/

„Óriásit csalódtam a költő úrban, akinél lakom! A szagok alapján azt hittem, hogy valami különleges, méregdrága lábszagú sajtot vett a szülinapomra és azt tette oda az egérlyuk küszöbére. Amikor örömmel kiszaladtam vacsorázni, akkor jöttem rá, hogy csak az öreg cipőjét vette le a fattyú! Nem tudom, hogy a lelki vagy az érzéki csalódásom volt-e a rettenetesebb!” /Roger, a háziegér/

„Fölrúglak, te ronda egér,
Röptöd látta bármit megér!”
/Öreg cipő, magyar hangja Reviczky Gábor/

„Szép példa e vers arra, hogy az irodalom, akárcsak a zene, vagy az építészet időben fejti ki művészi hatását. Teljesen felesleges már a második sorban összegyűrődni azon, hogy "s szépül", meg "sárka" ha a végkifejlet ismeretében majd úgyis azonosulunk öreg nénével, és ledőlünk pihenni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, jó végkifejlet,
Ledőlt nénin alélt fej lett,
S habár lábszagú az álma,
Teher alatt nő, mint pálma.
Álmában az öreg cipő
Viselője Hamupipő,
S illata, mint dezodoré.
Vígan dalol: lá-ti-dó-ré…”
/Álomfejtő Ányosné Szolfézs Szidónia, a Freud-i Tudomány Cizellái (FTC) című szaklap verses rovatvezetője/

„A költő úr helyében gondolkodnék a folytatásban, melynek az Öreg néne őzlábgombája címet adnám. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Talpragya Tihamér, lábgombász/

„Vén cipőmmel, rozzant talppal,
Nincs, ki nálam többet talpal.
Versenyt vívok minden aggal,
Kitűnök a rémes szaggal.
Szép eb a terelő pumi,
De büdös a kutyagumi.
Jár-keltemben, hóba-hébe,
Beleléptem közepébe.
Már elnézést, öreg néni,
Mér’ kell a zoknimat nézni?
Mélyre hajol, szimmant nagyot,
Oszt’ ki tuggya mér? Otthagyott.
Lábat mosni mér’ kell mostan?
E hónapban már megmostam.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leglábmosottabb kommentelője/

Nyuggerapót szagos lába
Elvitte az iskolába,
S sok gyerek közt veszett bába
Sokkot kapva így lett kába.”
/Katedra Kenéz, a Leg Inkább Boldog Sajtkészítők Iskolája (LIBSI) igazgatóhelyettese/

„Lábmosás helyett jövedelmezőbb lenne kábítószerként bérbe adni a cipőt. Sorban jönnének az emberek...” /M. András, a költő legállandóbb és legjövedelemérzékenyebb komentelője/

„Ácsolt vérpad s rá bitó…
Na, az pont ily kábító,
De nem ilyen csábító,
Mint az izzadt lábi tó…”
/neM. András, a költő legállandótlanabb antikommentelője és betanított hóhérsegédmunkástanácselnök/

„Végre egy színes-szagos költemény!... a Zember mindig jobbra számít...” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szagember/

„Hé, Ház doki, mér’ csak jobbra?!
Bal lábnak nem lehet szobra?!”
/Balog Béla, a Bal Lábakat Dehonesztáló Önző Népcsoportokat Taszító Őserő (BL DÖNTŐ) kiválasztottja/

„Mi ez a lábszagú szemenszedettség, ez a penetráns pálpusztai pusztulat?! Kit érdekel egy ámokfutó elmebeteg sajtszagú cipője?! Ha szegény anyám élne, most ugyanúgy öklendezne, mint amikor a jugoszláviai nyaralásunkon nyers polipcsápot ettünk kivert búvárszem körettel! Szerencsére a mennyben már nem terjed a lábszag, máskülönben Szent Péter orrnyálkahártyán lőtt Télapóként hullana bele a rénszarvasszánból a vadászati világkiállítás kupolatermébe! Bár zuhanna rá Frady Endrére!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„- Tükröm, tükröm, mondd meg nékem
Kinek a lába a legbüdösebb a vidéken?
- Büdös a lábad, büdös a lábad,
De Chuck Norrisé százszor büdösebb tenálad!”
/részlet a Lófehérke és a hétrét főtt lábgombapörkölt utáni vastagbéltükrözés című népmeséből/

„Na, azért!” /Chuck Norris/

2019. január 10., csütörtök

Béla varja

Addig fehér Béla varja,
Amíg a hó betakarja.
Az jelzi majd tavasz jöttét,
Ha a színe újra söttét.

Béla varja gyakran setét,
Mint egy koszos lúdtalpbetét.
Ám, ha csupasz, rózsaszín ő,
Míg a tolla újra kínő.

Ha tápra lel Béla varja,
Nincsen, aki elzavarja,
Mert ő senkitől se retteg,
Kivéve, ha nagyon betteg.

Béla varján nincsen csizma,
Mert erős a csüdi izma,
Ám, ha netán mégsem izmos,
Kihal, mint a kommunizmos.

Kár!

„Kár, költő úr, hogy ennyire agyatlan! Ha lett volna, lenne és/vagy fogna lenni varjam, akkor a leghatározottabban tiltakoztam volna, tiltakoznék és/vagy fognék tiltakozni, hogy ilyen becsületsértő debilségeket írkál!” /Béla, akinek nem volt, nincs és nem lesz varja/

„Fogna lenni?! Fognék tiltakozni?! Béla!!! Ülj le, egyes! Alá!!!” /Piri néni, Béla egykori magyartanára/

„Kár, hogy nem voltam, nem vagyok és nem leszek! Így nem járhat át a kár öröm!” /Béla nem létezett, nem létező és/vagy nem létezni fogó varja/

„Car?! You need car? Rent a car! Cheap car! How are you cheap car?” /Rezső, Béla manchesteri migráns autódílere/

„How are you cheap car?!?!?! Jaj, te és a Béla haverod!!! Háromszor aláhúzott egyes alá!!!” /Piri néni, Rezső és Béla egykori angoltanára/

„Hóvarjú,
How are you?”
/Télapó Tádé, middlesbrough-i migráns költő és betanított áruházi idénymikulás/

„Ha varjú csíp, kár éri a szememet! Kár! Jaj!” /a kereszten állítólag varjú kicsípte szemű bal lator/

„Hogyha tényleg bűnbánó a kereszten a lator,
Akkor nem kell neki cédulát vennie, Luther?”
/Varjú atya, Béla eretnek gyóntatópapja/

„A zárlatból ítélve kétségkívül (Ady Endre barátja) Kun Béla varjáról lehet szó, aki civilben Vörös Rébék. Fehér varja mindenkinek lehet, aki mindig elvakarja, mint Karóvaljött Attila. Vérszagra gyűl a forradalmár.” /F. Péter, a költő Bélát csak hírből ismerő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, költő csávó, hiába erős a külső csüdöm, mer’ edzem ám, de ha télen nincs rajtam csizma, kockára fagy a virgácsom, he! Még szerencse, hogy havi öt millából futja jeticsizmára! Zsír!” /Varjú II Vendel, a Varjúdombi SE védekező középpályása/

„A versszakok végi meggyötört rímek okozta katarzissal a költő azt sugallja, hogy a magasabb rendű örömökért be kell vállalni az alacsonyabb rendű szenvedést, azaz éptelen testben nem néptelen a lélek, sőt! Aki rágni képtelen, az nem maradhat péptelen, így a költő kis adagokban intravénásan adagolja szellemi tápot, spirituális beöntésként mintegy. A károgó varjú a magyar közoktatás énekesmadár képzésnek meredek metaforája. Béla pedig annak a szimbóluma, hogy nem attól válik valaki igazi Bélává, hogy Bélának keresztelték, hanem aki Béla akar lenni, annak a szívében kell Bélává válnia, még ha egyébként Lajos is lenne!” /Linóleum Lajos, testéptelenítő és betanított magyar-testnevelés szakos tanár/

„Kár, hogy nem vagyok varjú, mert akkor most rárepülnék Frady Endrére, és bár nagyon nem csípem, most nagyon csípném. Főleg a két szemét, hogy ne csak belsőleg legyen szemtelen, hanem külsőleg is! Anyám szerint a gyenge szóvicceim azt mutatják, hogy olyan elszánt dühvel harcolok Frady Endre ellen, hogy lassan már magam is Frady Endrévé válok! Jaj, ne! Jézus, segíts! Ígérem, jó leszek és ezentúl majdnem mindig megeszem a paradicsomleveset!” /Puzsér Róbert, Béla kedvenc kritikusa/

„Róbert fiam, bizony mondom néked, ma veled eszem a paradicsomlevesből!” /Názáreti Jézus, Béla és Róbert megváltója/

„Íme, a teológiai válasz arra kérdésre, hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs! Jézus szavaiból nyilvánvaló, hogy gyümölcs, hiszen Ő megemlítette és Ő sosem beszél zöldségeket.” /Vega Tarjánné Fauna Flóra, kertészeti teológus/

„Itt nálunk Texasban minden varjú olyan színű, amilyennek én mondom. A fény ugyanis tudja, hogy vagy olyan hullámhosszal verődik vissza, amilyet én akarok, vagy én verem olyanná.” /Chuck Norris/

„Norris apó ismét fényezi magát, úgyhogy már megint egy lószérumnyi nyugiszurit kell beadatnom neki. Kár!” /Brünhilda főnővér, a Megbuggyant Akcióhősöket Mindhalálig Unatkoztató Szeretetotthon (MAMUSZ) készletgazdálkodási csoportvezetője/

2018. február 13., kedd

Speciális lúdtalpbetét

Haslábamon lúdtalpbetét! –
- szól a bokasüllyedt csiga,
S nem sejti, a vég mily setét:
Elüti egy fataliga!

Lúdtalpbetét el nem gurul,
Befedi a csigatetem.
Nagyot nyel egy éhes turul,
Megszánom és megetetem.

Csigapépet mohón falja,
Torkán akad meg a betét
Szegecsekkel kivert alja:
Elrontja az egész hetét!

2013. július 29., hétfő

Negyven fok

Negyven fokban zsíros pára
Száll köröttünk, s talán már a
Keselyű is izzad, mint a
Forró hagymás palacsinta.

Izzadt trikón száraz foltok
Szűkülnek, míg tüzet oltok,
Mert e hőtől ég a setét
Cipőmben a lúdtalpbetét.

Víz bomlik két H-ra, O-ra,
Megolvad a toronyóra,
Duna-meder száraz tapló,
S paplak mellett sül a pap ló.

Robbant higany száll a kerten
Által kánikula verten,
S poklot fűt körénk a Patás…
Kéne hidegfronti hatás!

„Az ördög öreganyja fűtse a poklot ebben a rohadt kánikulában! Jaj, bocs nagyi! Aúúú, ne üssél már a forró bográccsal! Aúúú!!!” /Patás, fűtéstechnológiai főördög/

„Miért kell ezt az amúgy is kibírhatatlan (nulla pont!) kánikulát még egy szalonnabüdösre abált költő szikkadt nyúltagyából kifacsart selejtes líraizzadmánnyal is tetézni?! Miért kell nekünk folyamatosan alulmúlni a mohácsi vész sikerélményét?! Nemzetünk vértanúi, olyan jó nektek, hogy sosem hallottatok Frady Endréről! Na tessék, annyira felhúztam magam, hogy most szólt anyám, hogy szellőztessünk, mert már én is szalonnabüdösre izzadtam magam! Airconditore necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A forró hagymás palacsintaként körző keselyű köreinek középpontjában ott áll az izzadt költő és kétségbeesetten próbálja eloltani a Nap hevétől kigyulladt lúdtalpbetétét, mely hovatovább önnön életünk talapzatának lánglelkét szimbolizálja, ha éppen nem valami egészen mást, miközben apokaliptikus képek járják dögevő körtáncukat az egyre izzó pokolbéli koncok felett. Micsoda képzavar, micsoda fenomenália?! És ebbe a forró lávaként hömpölygő katyvaszba csap bele a hidegfronti csodavárás hűs spiritualitása, melytől a vers katartikus páraként száll fel a világirodalom szentélyéről a szagelszívó felé.” /Dr. Katartika Eulália, középiskolai magyartanár és szagelszívó ügynök/

„Jaj, hadd legyek Titanic és hadd ütközzek jéghegynek! Most!!!” /Hapci, dunai BKV hajó/

 „Múltkor megszelídítően kicsit lefejeltem, majd megfejtem a Napot, úgyhogy van elég naptejem. Ha nagyon lefejeltem volna, ma már nem sütne. Így most hagyom, hogy süssön és szép aranybarna lesz tőle a tökéletes kocka hasam. Azt a hidegfrontot meg majd jól fejbe rúgom!” /Chuck Norris/

„Jaj, költő úr, hát már megint értelmetlenséget írt! Hát nóóóórmális?! A Duna az egy folyó! Ha nem folyik, mert nincs benne víz, akkor már nem folyó és akkor már nem is Duna. Ha nem is Duna, akkor hogyan lehet a taplószáraz medre Duna-meder?! Nóóóóórmális?! A száraz idő se eső-meder, ha nem esik! Há’ persze! Egy sírgödör se Attila sírja, ha nincs benne egy darab Attila se?! Nem hát! Hát nem?! De! Na ugye, hogy ugye!” /Besenyő Pista bácsi/

„A katonának nincs melege, csak úgy érzi!!!” /Csávás őrmester/

„B Сибири очень холодно!” /R2D2, málenkij robot/