A következő címkéjű bejegyzések mutatása: légszomj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: légszomj. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 26., péntek

Úszásfogyás?

Aki magyar s fogyni akar,
Járjon sokat uszodába?
Rúgjon a láb, csapjon a kar,
Míg légszomjtól nem lesz kába?

Faltól falig, mint a padló-
-szőnyeg fölött szálló döglégy,
Nagy iramban, mint egy vadló?
Ne zsírgömb, de kemény rög légy?

Ha úszkálnék fogyás mián,
Mint műgénnel túlfújt málna,
Karcsú lennék, mint egy lián,
S csont és bőr, akár egy… bálna?!?!

Bálna is úsz' reggel-este,
Mint megszállott vízi Nietzsche,
Mégis csupa zsír a teste
S nem fogy le egy dekányit se!

Aki magyar s fogyni akar,
Ne higgye, mit sugall pár dal!
Hentes kell, s bár balja fakar,
Jobbja zsírt csap hasról bárddal!

„Költő úr, ön a sportolás helyett a plasztikai sebészetet propagálja? Ön nem leadja a kilókat, hanem egy huszárvágással megszabadul tőle? Maga nem égeti a zsírt, hanem átvágja, mint a nagy sándorfalvi Gordiusz a csomót? De hogy jön ide Nietzsche? Ja, látom, úszva! Na, még egy dagadt filozófus!” /Habcsóki Hömbölcz, az Univerzális Belepofázást Intelligens Sokatmondással Alapvetőlegesen Legalizáló Intézet (UBISALI) savanyújóskája/

„Gordi úsz’ egy csomót?! Akkor nem csoda, ha olyan nagydarab, hogy csak karddal tudom kettévágni!” /Nagy Sándor, makedón hadúr/

 „Egy gondolat bánt engemet:
Kádban, bálnák közt hízni meg.
Lassan dagadni meg, mint a hadúr,
Akit a titkos sportorvosa szúr;
Duzzadni lassan, mint a luftballon,
Mely elhagyottan kúszik fel falon.
Ne ily testet adj, istenem,
Ne ily testet adj énnekem!”
/Befőtti Bárdolt, a plasztikai hentesforradalom és testképszabadságharc költője/

„Mielőtt OKJ-s képzett hentes lettem, előtte másodosztályú Jedi lovag voltam, de az első osztályba való feljutási selejtező közben levágták a bal karomat, minekutána a fénykardot bárdra cseréltem és megtanultam jobbal vagdalkozni. Amióta a saját hasamról is magam vágom a zsírt, azóta özönlenek hozzám a célzott testtáji fogyást kedvelők, akik szeretnék megúszni az úszást. Mínusz tizenöt kiló lett, maradhat?” /Alabárdos Alajos, plasztikai hentes és fogyasztó mészáros/

„Inkább úszva, mozogva fogynék, mint hentesbárd által. Lehet, hogy bárddal gyorsabban lemenne rólam az a 10 kg, amit le kellene adnom, de a legfontosabb 21 gramm is távozna belőlem, így nem olvashatnék több ilyen remekművet.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Arra utal, M. úr, hogy az áltudomány mai állása szerint az ember a halála pillanatában 21 grammot veszít a testsúlyából, azaz feltehetően ennyit nyom az épp eltávozó lélek? Ebben ugyan egyetértünk, de abban nem, hogy teljesen esélytelen lenne túlélni egy ilyen súlyfelesleg eltávolító műtétet. A remény hal meg utoljára, néha még a pácienset is túléli!” /brit tudósok/

„Ne akarjon fogyni a magyar! Már így se töltjük meg a Kárpát-medencét, csak szanaszét úszkálunk benne, mint az agorafóbiás reményhalak!” /Táltossy Taksony, ősgyula és árvalányhaj díler/

„Költő bácsi, nem lehetséges, hogy a bálna se az úszástól kövér, hanem őt is dagadtra verte az edző bácsija strandpapuccsal, mint engem, amikor szintidőn kívül tudtam csak felpillangózni a Niagara vízesésen?” /Zsírtömb Zsombor, úszópalánta/

„Ne legyünk már álszent farizeusok, amikor fény derül egy kis testi fenyítésre! A mai gyerekek olyan nyámnyilák, hogy kell egy kis katonás fegyelem! Egy-két vesén rúgásba még nem halt bele senki! Na, jó, legfeljebb a legnyápicabbak, de azokért nem kár! Muszáj az edzésen keménynek lenni, mert amikor az ólommellényben pillangózó gyerek már tíz kilométer után liheg és ki akar jönni a medencéből, akkor egy jól irányzott atyai pofon és egy fapapucsos gyomorszájas rögvest jobb belátásra téríti a fattyút! Különben is, a könnyes kölökben gyorsabban oldódnak a doppingszerek! Végül is kellenek nekünk olimpiai bajnokok vagy nem kellenek?! Na, ugye!” /Vadista-Szandál Vendel, ifjúsági úszóedző/

„Hogyha úsznék fogyás végett,
Mint porcukros lében málna,
Fölös zsírom lenne égett
S bőröm alól szerte mállna,
S kreálhatnék fitnesz céget,
S mindez a javamra válna?!
Ellenpéldát birka béget:
Vízbeeeeen beeeeehemót a bálna!”
/Szaftgolyó Szilárd, a Zseniálisan Író Rezignált Tekintetű Önjelölt Melankolikusok Bandája (ZSÍRTÖMB) renyhe rímtechnológiai részlegvezetője/

„Mi ez a mínusz akárminél is kevesebb majdnem valami, amihez, ha hozzá is adunk rengetegszer bármit, akkor is csak alulról közelíti a nagy büdös semmit?! Frady Endre nem rés, hanem erős bástya azon az áthatolhatatlan falon, ami elválasztja a még nála is sötétebb szellemi fekete lyukakat a pislákoló értelemnek még a halvány szikrájától is! Irodalombarátaim, fogjuk Frady Endrét, vízbe vele, hadd fogyjon és hadd legyen pont eggyel kevesebb belőle! Fenti megállapításaimon nem is érdemes vitatkozni, mert legalább annyira tévedhetetlen vagyok, mint a római pápa, ám ő csak öregkorától és hivatalból, én pedig születésem óta és alanyi jogon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer elvállaltam egy bálna személyi edzői feladatát, de félreértettük egymást, úgyhogy nem le-, hanem elfogyasztottam. Két másik bálnáhaverjával együtt, akik balszerencséjükre pont mellette úsztak, amikor beleharaptam a vízbe.” /Chuck Norris/

2016. május 6., péntek

Horkolok

Oly hangosan horkolgatok,
Mint egy kirgiz fűrésztelep,
Légrezgés köröttem a tok,
Saját zajom hajig belep.

El-elmarad légvételem,
S agyam oxigénhiányos.
Ki szerint ez nem lételem,
Rázza meg a Jedlik Ányos!

Éjjel tán légszomjan haljak?!
Álljon meg bennem a nyelet,
S legyek marsi csészealjak
Által lelt fúlt földi lelet?!

Soha! Inkább abbahagyom
S csendben alszom, no meg mélyen!
Horkolás sírt borítsa gyom,
S légzőmaszkom soká éljen!

„Mi ez a gipszeletlen ízlésficamtól megnyomorodott szellemi torzszülemény?! Mi ez a celebshowból visszamaradt kiürítetlen irodalmi éjjeliedény?! Ha Frady Endre úgy horkol, ahogy költ, akkor jaj annak a lakótelepnek, ahová befészkelte magát! Anyám szerint kereshetnénk a neten egy aranyos gyerekkori képet a kis dinamógatyás Jedlik Ányoskáról, de a tekintetem hatására inkább felvette a méregdrága CPAP légzőmaszkját és elment aludni. Így legalább ő nem horkol!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Milyen csészealjak?! Egy saját magam által felkonferált bulvárhír miatt egy főzőműsorban törjem össze a csészekészletemet a Palik Laci fején, mert nem tudok aludni a horkolásától?! Ez nagy marhaság lenne, de első a nézettség!” /Marsi Anikó, bulvárceleb műsorvezető/

„Alvási apnoéja van költő úr?! Nekem is az volt, de szerencsére orvoshoz fordultam és a betegséget a beteggel együtt megszüntető Dr. Guillotin egy csapással megszüntette a panaszaimat!” /Maximilien de Robespierre/

„Szerkezetemmel egy pillanat alatt lenyisszantom az önök fejét, és meg sem fogják érezni! Legyenek önök is elkötelezett guillotine használók!” /Dr. Joseph-Ignace Guillotin/

„Mi ez a fejetlen kommentelés?! Mi ez az agyatlan rímhalmaz?! Költő úr, magát a horkolásával együtt már rég be kellett volna tiltanom! Itt az idő, most, vagy soha! Tűz! Ja, az még a régi munkahelyemen volt? Na jó, akkor csak NEM ENG.!” /id. Csávás Kálmán, nyugalmazott hóhérparancsnok és tiszteletbeli betanított főcenzor/

„A guillotine nem humánus, hiszen az áldozat már jóval korábban tudja, hogy meg kell halnia. Az én áldozataim azonban egyik pillanatban még a másnapi bűncselekményüket és a monte-carlo-i nyaralásukat tervezgetik, a másik pillanatban pedig már anélkül, hogy észrevennék, a fejük már teljesen máshol száll, mint amerre ők fekszenek. Egy rúgás az egész!” /Chuck Norris/

„A makszból veszi ki a zokszigént, teccikérteni?! Brit tudósok már régesrég megállapították, hogy az oxigén sejtméreg! Nade ezt hogy magyarázzuk el a tüdőnknek, he?! No, aludj békében Költőbá!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„LÁGY A SZÁJPADLÁSA? HORKOL? VEGYEN MOSÓMEDVÉT! VOLT EGY SÓGOROM SLASNYI TROPÁNCSKÁN, AKI ZÁRVA TALÁLTA A MOSÓMEDVE BOLTOT, ÉS AHELYETT, HOGY MEGVÁRTA A VOLNA A NYITÁST, INKÁBB HAZABICIKLIZETT, LEFEKÜDT ALUDNI, DE ÚGY HORKOLT, HOGY RÁSZAKADT A PADLÁS! MAJDNEM MAGHALT OTT HELYBEN, DE SZERENCSÉRE A MENTŐ IDŐBEN ÉRKEZETT ÉS CSAK A MOSÓMEDVE BOLT ELŐTT ELHALADVA LEHELTE KI A LELKÉT, MERT A KANYARBAN KINYÍLT A MENTŐ AJTAJA ÉS Ő BEZUHANT A MOSÓMEDVÉK KÖZÉ A KIRAKATBA! RONDA EGY HULLA VOLT, DE A TEMETÉSE SZÉPRE SIKERÜLT!” /Pepin bácsi, a Sörgyári Capriccio üvöltő sógora/