A következő címkéjű bejegyzések mutatása: korlát. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: korlát. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 27., hétfő

A híd

Ember, aki hidat tervez,
Tudja, a híd nem csak tar váz,
Funkció is van rajt’ meg út
S korlát, hogy ne esse magát
Senki le a mélybe, vagyis
Mondhatni, hogy a híd vegyes
Izé, amin mehet vasút
Zakatolva s rázva vesét,
Míg alatta csobban a víz,
S Matula bá’ nekievez
Hídpillérnek s bordalt dalol,
Majd a híddal együtt dől el.

„Aha, statikus úr, aha! Szóval a folyami ütközőerő figyelembe vétele elmaradt, ugyebár! Na, majd a cellában lesz ideje figyelmesebben átlapozgatni az idevonatkozó szabványokat és előírásokat! Két év letöltendő!” /Dr. Matula Menyhért, főbíró és egyenes ági leszármazott/

„Jaj, bíró úr, a szabványban nem szerepel az öreg kadarkamámoros Matula bá’ biztonsági és dinamikus tényezője!” /Frady Endre, költő és hidász-gigász/

„Beszólsz a nagyfateromnak, mi?! Őőő… a néhai Matula Gergely jó hírének megsértése miatt plusz tíz év kényszermunkára ítélem!” /Dr. Matula Menyhért, főbíró és egyenes ági leszármazott/

„Hukk… én a csonka… csolna… csónakba sose iszok… hukk… keveset… hukk… lálálálááááá…” /Matula bá’/

„Jaj, nagyon jól rázott az a híd! Úgy szétrázta a vesekövemet, hogy a vonat ugra-bugráló vizeldéjében csak úgy ropogott az a sok kavics a metál piszoáron! Igaz, hogy hónaljig levizeltem magam, de mégis nagy megkönnyebbülés volt!” /Húgyos Józsi, nyugdíjas bakter/

„A gyönyörű kancsal rímekkel a költő kifejezi a rá oly jellemző világlátást, amidőn sosem a magára a problémára fókuszál, hanem egyik szemével elé, a másikkal pedig mögé tekint, és ezáltal olyan komplex képet vetít elénk, amelyet még vesetükrözés közben is csak homályosan látunk. A homály azonban itt nem balladai, hanem jótékony, mert pszeudo-vakságunk miatt kénytelenek vagyunk az agyunkat használni, illetve azt, ami a nagy felrázás után még megmaradt belőle. Bátran essünk keresztül önmagunkon!” /Köd Delila, kultúrtechnológus bevezetője a Frady Endre börtönkiállítás megnyitóján/

„Szeretem a híd tar vasvázára felszerelt funkcionális kitinpáncél recsegve ropogását! Egy dőlő híd látványánál, csak két dőlő híd látványa lehet szebb! Sőt száz recsegve-ropogva dőlő hídé!” /Matuska Szilveszter, a Hídújjáépítést Ösztönzők Klubjának (HÖK) tiszteletbeli örökös elnöke/

„Ember, aki hidat tervez, az ne írjon verset, mert szemmel látható, hogy így egyikre sem tud odafigyelni! Ha legalább a dőlő híd a szavaló költőre esne, akkor lenne íz, lenne produkció, de így csak egy agg tütüvitéz evezői kavarják fel a költő agyának posványos állóvizét. Anyám szerint a Matula bá’ sosem ivott, mire odaadtam neki a Tüskevárt, úgyhogy most csendben színezgeti. Én viszont most felveszem az acélláncos homlokpántomat, bemegyek a beszélőre és lefejelem Frady Endrét! Mert megérdemli!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, hát hiába ígértette meg velem az öreg Matula, hogy a regényben hallgatok a féktelen tütükéiről, csak megcsinálta a bajt! Hát ezért nincs vasúti híd a Kis-Balaton fölött!” /Fekete István, a Tüskevár írója/

2013. március 1., péntek

Nincsen nekem ...

A költő, akinek nincsen semmije

Nincsen nekem kis kengurum,
Se főtt tésztám, ami durum,
Se dromedárszőr kabátom,
Minek púpját sose látom.

Nincsen monogramom SM,
Elillant a huss! levesem,
Gépemből is eltűnt a RAM,
S elszökött a lóbogaram.

Nincs se hernyóm, se százlábúm,
Se a gangon korlát, áááááá bumm!
S nincs már többé szilárdtestem...
Asszem, marha nagyot estem!

„Szádra mered venni az SM monogramot, te ördögfattya költőjobbágy?! Legszívesebben megharapdálnálak, de se fejem nincsen nekem, se gusztusom, mert olyan szétkenődött pép vagy! Pfúj!” /Stuart Mária, a skótok királynője/

„Mi próféták nem dromedár-, hanem teveszőr kabátot viselünk. Kis próféták egy, nagy próféták kettő púp rangjelzéssel a hátunkon. A lóbogár pedig nem olyan finom, mint a mézes sáska. A kengurut nem tudom, hogy ki fia borja, de azonnal térjen meg! Meg az a hájas Heródes is! A fejemet rá, hogy most is bulizik valahol!” /Keresztelő János/

„Rettenthetetlenül és megvesztegethetetlenül kitartok azon álláspontom mellett, hogy a költő urat magam elé engedem a nyaktiló előtt kanyargó sorban!” /Maximilien de Robespierre/

„Három fejetlen, három fejetlen! Bebebeee, bebebeee!!!” /Fekete Lovag, a végtagok nélküli hős/

„Íííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííí!!!” /Gizike, aki a piperekészletében megtalálta az elszökött lóbogarat/

„Na, ez se százas! Cseberből vederbe! Nyihaha-bzzzzzzzz!” /a lóbogár/

„Minden gangon van korlát! Anélkül sosem adok ki építési engedélyt.” /Zsebbepénzzy Sumákonc, magasépítésügyi főelőadó/

„Ha döntenem kéne, hogy egy vetélkedőben a költőt, vagy a vaksüket népi fafaragót juttassam-e tovább, aki percenként levágja egy-egy ujját, majd szakadékba néptáncol egy a feleségével összekevert hegyi medvével, én hezitálás nélkül az utóbbira szavaznék. Mármint a szakadékra. Anyám a medvére küldene emelt díjas SMS-t, ha nem tiltottam volna el már régen a mobilozástól. Ennek a palacsintává terült költőnek meg éppen annyi köze van a költészethez, mint a bakternak a bakterológiához. Na, eleget ekéztem, ideje egy kicsit gucsmolni is.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ahol fát vágnak, ott hullik a mókus, és sánta kutyából legálisan sem főznek hamis szalonnapálinkát. Lehetne rosszabb is, de minek? Három pont.” /Csiszár Jenő, zsűritag/

„Akinek nincsen szilárdteste, az már nem asszik semmit, ahogy a marha sem esik nagyot, legfeljebb felborul. Csak rá ne dőljön a ládámra, mert vagy meghalok, vagy életben maradok, miáúúú!!!” /Kvantumcirmi, Schrödinger macskája/

„A költőnek csak társadalmi értelemben nincs semmije, fizikailag azonban rendelkezik tömeggel, hiszen hat rá a gravitáció. Egy kilencven kilós költő az E = mc2 képletem alapján mintegy ezerkilencszázbillió kilokalória energiával rendelkezik. Még hogy nincs semmije?! Ezek a magyarok állandóan csak panaszkodnak!” /Albert Einstein/

„Estem – testem rímpár, mi?! Csapat, víííígyázz! Leül! Háromra mindenki ír egy ennél sokkal jobb rímpárt! Egy-ketőőő-háááárom! Már kész is?!” /Csakelő Renéz, magyartanár és cserkész csapatparancsnok/

„Ki költőzte össze már megint a belső udvart?! Lehetetlen felmosni ezt a rengeteg vérzsírt a kövezetről!” /Mariska néni, takarítónő/

„Ne aggódjon, Mariska néni! Az új Cillit Bang dehidratáló lúgszkájvókör formulája a benne lévő midikloriános Erőgyöngyök segítségével nem csak a vérzsírt távolítja el, de újrakövezi az udvart, korlátot szerel a gangra és mindenkinek a számítógépéről örökre és nyomtalanul törli ez a verset. Na, kipróbáljuk?” /Bengáli Cili, betanított folteltávolító ügynök/

„IGEEEEN!!!” /az emberiség/