A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiskert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiskert. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. szeptember 4., szerda

Lólopós

Kiskertemet nagykapával egyelem,
Szalmabokor rám kiabál: Kegyelem!
De én bőszen összevissza agyalom,
Ebből lesz majd lovaimnak nagy alom.

Jaj, énnékem lovaim ám nincsenek!
Vadnyugatra migrálok, oszt’ kinn csenek.
Cowboyoktól elszáguldok tova, ím,
S máris vannak frissen lopott lovaim.

Tolvaj szemmel nézve kissé furi tán,
Ez a cowboy népség olyan puritán
Erkölcsű, hogy utánam jő s fölakaszt.
Ki hinné, hogy lólopásért öl a kaszt?!

(bitótánc!)

„Tiszta sor. Az első. De a többi?! Az esküdtszék még keresi az enyhítő körülményeket, de a tehéncsőszök már döntöttek. Szalmabokor Dosztojevszkij (imaginárius botanikai jelenség) mosolyog. Éles ellentétben az inkriminált migránsok erkölcsileg szilárd alapokon álló részhalmazával. Öblítsük le Cseh Tamás Hajdútáncával - rázva, nem keverve.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hajdútáncoló halott indián – ami nem jó indián ám! – legyek – bár sajnos már az is vagyok – ha értem, hogy mit keresek én itt?! Hajja-jajja-jajj!” /Cseh Tamás, néhai bakonyi indián/

„Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!” /ismeretlen cowboy valahol Európában/

„Cowboy, magyar - két jó barát,
Együtt hozza rám a parát!”
/ismeretlen lótolvaj verse/

„Régen lovas nemzet voltunk, ám a hazai lóállomány drasztikus csökkenése miatt lótolvajaink nagy többsége jelenleg munkanélküli, így számukra két lehetőség van: az idő- és pénzigényes átképzés, vagy a külföldi munkavállalás. Főhősünk az utóbbit választotta, ám a helyi szokások ismerete híján tartós pórul járást szenvedett. Családjának a tetemes temetési költség hozzájárulásra vonatkozó kérelmét a következő taggyűlésünkön tárgyaljuk, ám őt magát már addig is a saját halottunknak tekintjük.” /Lókötő Ludvig, a Magyar Lótolvajok Szakszervezete (MLSZ) függetlenített párttitkára/

„Sápadtarcú testvérem, megígérem, hogy bosszút állok érted! Ne lássam a törzs varázslóját székrekedten hulahoppozni, ha amire a Nagy Manitou felhozza a teliholdat a préri fölé, addigra a dögkeselyűk degeszre nem lakmározzák magukat a megskalpolt cowboyok bűzlő teteméből! Uff, én szólottam! Hé, Hosszú Füstfelhő, miért vitted el már megint a harci pipát?!” /Ígérgető Lajhár, dakota törzsfőnök/

„Bocsi, de az addiktológusom szerint a hirtelen leszokás olyan súlyos elvonási tüneteket okozna, ami visszafordíthatatlanul károsítaná az agyamat, és ennek hatására elsikkasztanám a törzs pénzét és stadionokat építenék belőle.” /Hosszú Füstfelhő, pipafelelős és vagyonőr/

„Ne emberkedjél, te tüzes víztől túlbátorodott rézbőrű szerencsétlenség, mert belelasszózunk és/vagy belecoltozunk a tábori latrinánkba! Ahogy a nagy cowboy költő, Coboly Cugehőr írja:
        Kezünkben a colt
        Életeket olt!

Ennek szellemében kéretik villámgyorsan ellovagolni az örök vadászmezőkre. De nem ám lopott lovakkal!” /Coboly Cugehőr, a Prérin Összegyülekező Cowboyok Egyesületének (PÖCE) nagy költője/

„Magyar ember, magyar polgár a lovakat nem lopja, hanem megvédi! Megvédi a hanyatló, szekuláris amerikai liberális kapitalizmus népnyúzó karvalytőkéjének vaskarmaitól! Megvédi, oszt’ jóccakát! Hogy miért? Csak!” /Szittya Szomor, a Magyar Identitású Turul Ugar Géniuszainak Radikális Állami Szövetségének (MITUGRÁSZ) ideológiai öklendezési főelőadója/

„Az ősmagyar betyárvilágot szimbolizáló képzeletbeli lótolvaj bőrébe bújt költő heroikusan küzd a zsigerileg hamis bukolikus pásztoridill deheroizálásért. Az urbanizált népimitátor hangvétel gatyakorc rázó álromantikáját cizelláltan ellenpontozza az önfeledten tragikus végkifejlet torokszorító létbomlása. A három szótagos rímösszecsengések triolái a mű túlélését követően is hosszan tercelnek az olvasó szívcsakrájában. Velőtrázóan halálközeli életigenlés!” /Ihaj Igricné Csuhaj Csumilla, a Lírai Ódivatot Ritmusrímekkel Ürdüngölő Hetilap (LÓRÜH) olvasószerkesztője/

„Lefordítsam svédre, hogy a Svéd Királyi Akadémia irodalmi Nobel-díj bizottsága saját nyelvén olvashassa?” /Wad Kenderson, Budapesten élő fű- és írásszakértő/

„Jaj, neeee!!!” /a Svéd Királyi Akadémia irodalmi Nobel-díj bizottsága/

„Ami az ókorban a sáskajárás, a középkorban az inkvizíció, az újkorban pedig a csembalóverseny volt, az a jelenkorban Frady Endre és az ő szellemi pestisjárványa! Magamat és anyámat már beoltattam a rothadó rímposvány okozta butakór ellen, ám mivel a döglött lónak híg a leve, bármikor elönthet bennünket a magamutogató igénytelenség özöndágványa! Főpolgármesterként tűzzel-vassal fogok harcolni az autó- és klapanciamentes Budapestért! A jövő vagy Frady Endre nélküli lesz, vagy nem lesz, ugyanis mind megdöglünk! Higgyék el, mert én adok a véleményemre!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Egyszer engem is megtámadtak a prérin a cowboyok, de félfordulattal berúgtam őket az óceánba, ám már csak hamuként szóródtak a vízbe, mert a súrlódástól elégtek a pár száz mérföldes repülés közben.” /Chuck Norris/

2012. június 1., péntek

Kiskerthiány

Kiskertemből, mint az ismert,
Hiányzik a kiskert is, mert
Nincsen nekem kiskertem se,
Hol ellenne kövér emse.

Ha ellenne, tán ellene,
Mit tehetnék én ellene?
De hát kiskert híján nincs el,
S e képzavar lebilincsel.

Képzavarost kiskertelek,
S izzasszanak zulu telek,
Ha e lírát abbahagyom!
Hacsak nem nő síromra gyom...

(Idesanyám ingyom-bingyom!)