Slendrián sofőr

Két kezemben megkent kenyér,

Ajjaj, jön egy éles kanyar!

Na, ez engem mostan kinyír!

Tört kaszniban vérben úszok

Mohás arccal - irány észak?!

Csúszós utak eme őszik!

- Idióta, ez most tavasz!

Ezt se tudja agyad, te vész?!

Blőd lázálmod ez a tév-ősz!

- Gyűjtsünk testrészt! Hol az iszák?

- beszélnek a mentős ászok:

- Hű, de székletes lett e szék!

Magánklinikán műt orvos,

Biztosítás híján ár vés,

S minden zokszóm ellenérves.

Arra mutat minden lelet,

Létem gyorsan hanyatló lét,

S nem dúdolok vidám lálát.

Aki tanulságon agyal,

Annak halálhörgöm így el:

- Vezetéskor sose egyél!

- Másik ellenség a mobil!

Tedd le, mert tested az, miből

Csattanáskor lóg ki má’ bél!

- Fő veszély a véralkohol!

Kiben sok van, hamar kihal,

S bús sírján műmárványkő hűl…

- Hiányzol, mint falat kenyér! –

- így a pap – a Halál kényúr

Elragadott! Folyjék könnyár!

Elhangzik a „feltámadás”,

Gyásznép könnyül fenemód és

Hazaút már „Love, love me do”-s.

(haláltáncreakció!)

„A vers egy modern korabeli tragédiát mesél el, amely a figyelmetlen vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet. A költemény humoros és ironikus hangvételével szembesíti az olvasót a felelőtlen magatartás súlyos következményeivel. A rímes struktúra és a játékos nyelvezet ellentétben áll a téma komolyságával, ami még inkább kiemeli a mondanivaló fontosságát. A versszakokban megjelenő képek - mint a vérben úszó kaszni, vagy a műtétet végző orvos - drámai és groteszk képet festenek, miközben a szleng és a köznyelv használata közvetlenebbé teszi az üzenetet. A költő a halál és a túlvilág motívumait is bevonja, amelyek a költői képekkel együtt erősítik a figyelemfelhívó szándékot. Összességében a "Slendrián sofőr" egy figyelemre méltó darab, amely a költészet erejével hívja fel a figyelmet egy társadalmilag releváns problémára.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ön dönt, eszik vagy vezet!” /a rendőrszakszervezet/

„Tisztelt költő úr! Nagyon hiányolom, hogy kihagyott egy nagyon kézenfekvő rímlehetőséget, amely a lóvizelet vedelésének káros hatásaira hívja fel a figyelmet az alábbi szellemes módon:

          Aki vedel hanyatt lólét,

          Annak léte hanyatló lét!

Gondolja csak meg, eme kétsoros hiányában az emberiség lovak közelében élő része folyamatos veszélynek van kitéve, főleg a szárazság sújtotta településeken! Fontolja meg költő úr, hogy mi is megfontolhassuk, szükséges-e önt kaszával-kapával fölkeresnünk a panel elefántcsonttornyában!” /Tehén Tihamér, a Lóvizelet Ellenes Narodnyikok Intézményes Néppártja (LENIN) ideológiai ökle és csasztuskafelelőse/

„Szegény John Lennon, ha ezt hallotta volna, nem kellett volna neki Mark David Chapman-re várnia, hogy halálnak halálával halljon!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halogató hallgató/

„Ház úr! Lennon’ s death and the car?!

But Mark Chapman did it! De kár?!”

/Dekk Áronné Csepp Menta, kármentőhelikopter karbantartószerkezeti főelőadónő/

„Üzenem minden slendrián sofőrnek, hogy április 19-én pénteken reggel 6-tól 20-án szombaton reggel 6-ig senki ne akarjon négy keréken közlekedni, mert országos traffipax ellenőrzés várható. Ebben a 24 órában az ország összes traffipaxa működni fog! Amúgy a vers nagyon tanulságos, és a tragikus téma ellenére is rendkívül szórakoztató.” /M. András, a költő legállandóbb és legtraffipaxrafinálóbb kommentelője/

„Mórföldön a rendőr mór nők

Kocsisebességet mérnek,

S büntetést adnak eM úrnak.

Pax Trafficana mit jelent?

Többek között fel és jól Önt!

Mi peng a fejemben?! Ja, lant!”

/Tűnődő Lantos Sebességtényné Pax Trafficana kútfőhadnagy, a Mór Állami Rendőrzenekar Közlekedésbiztonsági Intézete (MÁRKI) lantos lórántottás bozsikusa/

„Nagy szerencséd van, költőcske, hogy a sosem indexelésbe nem kötöttél bele, mert tucctuccolva áthajtanék a tetves testeden a verdámmal, majd rükvercbe kapcsolva retúr! Ahogy a kőkemény kanyaregyenesítő költő mondja, Kopaszfejtetejű Petúr:

          Verdám áthajt rajtad retúr,

          S véres aszfaltnyomba betúr!

Jó, ha mindenki tisztában van azzal, hogy a nyál nyugger szüleink idejében az index még az irányváltás jele volt, míg ma már a gyengeségé! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej!” /Tömb Tas, a Turbózott Autókat Hajtó Ópiumhad (TAHÓ) szer tornásza/

„Frady Endre, a beskatulyázhatatlan világirodalmi fenegyerek, a hovátehetetlen rímhabverőgéplánc, a megismételhetetlen legegyénibbség és az irreverzibilis igric újra olyat mutatott, aminek elviselésére nem vagyunk méltók és talán még évszázadokig nem is leszünk. Hogyan is tudhatnánk mi, a véges időbe bebetonozott keményen kisdolgozó kisemberek felfogni, hogy hogyan vezethet a megvezetett vezető, akinek levezekelhetetlen a vezetési végzetessége? Ahogy a költő – nem Frady Endre, csak egy szepygonja – jegyzi meg korszellemesen a "Sörcsöbörből sírgödörbe" című klapanciájában:

          Eszik-iszik, dínik-dánik,

          Mobilozik, oszt’ jön pánik!

          Sakált sikolt, diglik-döglik,

          S befogadja gyászos dög lik!

Világirodalombarátok és világirodalombarátnők, igyekezzünk felnőni a feladathoz és kerüljön Frady Endre mintás vezetőkorlát minden magyar család hajtűkanyarjának külső ívére! Hallgass a szívedre, Fradyt tégy ívedre!” /Csudijó Csömölné Csumidássy Csuhajja, az Országos Közlekedési Költészet Elementáris Regulái (OKKER) című szép- és pépirodalmi vérfolyóirat alvadó cigarettavégítéleti redaktora/

„Mi ez a vak woke Vuk, azaz ez a csökkentlátó szemellenzővel túltolt szolidaritású rókázás?! Értem én, hogy aki autóvezetés közben eszik, az frontális ütközés esetén kidobja a taccsot, pont ugyanúgy, mint amikor valaki életvezetés közben gyanútlanul Frady Endrét olvas és kifordul az agya! Ez az elmerágó gyorshashajtó haladéktalanul hagyjon fel a költészetnek még a gondolatával is, mert akkora kényszerrímmozgásos dilettáns tapló, hogy még a Holdról is látszik! Ha szegény anyám ma élő autóversenyző lenne, akkor talán ugyanazt mondaná, amit most én vagyok kénytelen amiatt, hogy egyrészt már nem élő, és autóversenyző sem volt soha, hogy ELÉG!!! SATUFÉK!!! Könyörgöm, ragasszuk fel! Belülről a szélvédőjére! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nyugodtan ehetek-ihatok vezetés közben, mert én nem kormánykerék tekergetéssel tartom az úton a fénysebességgel haladó autómat, hanem téridő hajlítással.” /Chuck Norris/

Halhang szonett

Mesterségesen intelligens illusztráció a'la Bing

Hogyha netán az a téma,

Halak döntő többségének

Hangja miért totál néma,

Aktuális ez az ének.

Hallal keresztezett birka

Habár csak egy snassz bari-ton,

Hangja hangszínskálán cirka

Majdnem totál basszbariton.

Midőn vérszomjasan bömböl,

Csak a süket búvár bambul,

Mellette becsinál - bumm! - Bill.

Túlél halló (mind, ki búv’) ár,

De a haló süket búvár

Családjára gyászos bú vár.

„Jaj, jaj! Brühühü! Hej, amíg még minden hal néma volt, addig az én töksüket Bélám nem volt versenyhátrányban a többi búvárral szemben annak ellenére sem, hogy egyszer elütötte egy csehszlovák széntüzelésű gőztengeralattjáró, de azt megúszta egy egyszerű megvakulással, ám ez a mesterségesen kitenyésztett ragadozó vérbirkahal végleg betette neki a kaput! Szegény Béla kaput! Brühühü!” /özv. Butykossy Béláné Bömbölő Butélia, betanított búvárharang burkolónő/

„Bumm! Becsináltam!” /Bill Bull, Butykossy Béla búvó brit búvártársa/

„Míg Bill záróizmát tárja,

S gatyájának leend kárja,

Halló búvárhadak árja

(Indoeuropé’r) árja

Algák közé bújva várja,

Bélát bari-ton száj zárja,

S parton sír-rí özvegy párja,

Butélia, ki nem Márja.”

/ismeretlen ír igric imbecil írásműve – Frady Endre ford./

„Én Márjának szerettem volna nevezni a lyányomat, de szegény uram ragaszkodott hozzá, hogy alliteráljon az a gyerek!” /özv. Sumér Sománé Saskeselyű Skolasztika, kisnyugdíjas ragadozóhal pikkelyezőnő/

„Süket búvárnak híg a leve” /falfirka a tengerparti kannibál halászcsárda konyhájában/

„Tök veszélyes az a hal kan,

Amely ránk vadászik halkan.”

/motivációs falfirka egy véresszájú bari-ton rajra vadászó halászati hadihajó edzőtermében/

„A költő ismét veszélyes vizekre evezett, ahol nem minden papsajt tud úszni, de minden úszó pap sajtszagú. Az újfajta állat megteremtésével a költő megkísérli megmutatni, hogy a Teremtő őt is a maga képmására teremtette, csak a tükör volt görbe kicsinyég. A tisztán összecsengő keresztrímekből egy huszárvágással kancsal bokorrímekre történő bakugrással Frady Endre megmutatta, hogy minden olyanra képes, amire elvileg bárki más is, csak őket visszatartja valami önmagukra erőszakolt kispolgári jólneveltség, valami középszerű közízlésficam. A költőnek a járt arany középutat a járatlan és járhatatlan senkiföldjéért elhagyó magánymerülése a végtelenbe görbülő hovatovább szakrálisan megfoghatatlan szekuláris szimbóluma és szekunder szégyenérzete. Szanszkritul szólva: एतत् वस्तुतः दुष्टम् अस्ति!” /Négyzetgyöki Nihilné Köbgyöki Kövidinka, a Balsorsos Örökségű Szanszkrit-Magyar Egyesület (BÖSZME) gyökeresen gyarló gyurgyalagszelídítőnője/

„Lemerül a búvár ipse,

Nem követi egy polip se,

Csak vérszagra gyűlő konok

Kitartású bari-tonok,

Akik, mint egy szörnyű ork, át-

-harapják a manus torkát.”

/Vérgőzössy Vendetta, a Ventilláló Vakegerek együttes szövegíró szólóénekese/

„Ha egy süket lemerül,

Nagyon hamar kiderül:

Életébe bekerül.”

/M. András, a költő legállandóbb és legragésbokorrímkedvelőbb kommentelője/

„eM úr, ön oly éleslátó,

Okosabb, mint másfél NATO,

Kire robban-csobban rá tó.

E vers az ön remek tette,

Rendezett s nem szedte-vette,

Elolvastuk mind a kette-

-n.”

/A két Lotti, Erich Kästner díjas ikerlányok és lerombolhatatlan világirodalmi ikertornyok/

„Megjegyzések:

1. Az, hogy a halak hangja miért néma, egyáltalán és senkinek nem téma.

2. És mitől aktuális?

3. Hallal nem lehet keresztezni birkát, mert az egyik egyszikű, a másik kétszikű.

4. Vérszomjasan? A néma hal úgy felerősíti a bari hangját, hogy csak na?

5. Mitől hal meg a süket búvár?

6. A témába vágó tudományos kutatások eredményeit nem ismerem. Gyatra tudásom mián, elnézést kérek!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghatpontosabb hatósugárvető kommentelője/

„Eme komment mélyreható,

Féltucat pont, fontos hat, ó!

Előjön a néma téma,

Aktuális kérdés: Mé’ ma?!

Egy vagy kettő, ha tehát szik,

Olyan mindegy, úgyse látszik!

Ha a halnak vér a szomja,

Bamba búvárt agyon nyomja.

Aki süket, veszélyt nem hall,

S meghal, megöli egyszem hal.

Il Don alatt szakad lián,

Mély vízbe hull eme mián,

S talján búvárt benyel a Pó.

Van még kérdés, Nyuggerapó?”

/Óparegguyn, a rükvercben rezonáló rímtechnológus/

„Egész jól indult a mű! Csak hamar vége lett! Köszönjük, hogy meghallgattad ki-nem-mondott kéréseinket! Ámen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Hamar véget ért a műke,

Költő úrnak talán szűk e

Klasszicista szonett keret,

S gázként tölti ki e teret,

De legalább nemes a gáz.

Jó, hogy Ház tegez s nem magáz!”

/Dr. Kert, itörpe és miniműelemző/

„Szerintem ez a vers a magyar kultúra és nyelv okos és hazafias példája. Bemutatja, milyen gazdag és sokszínű szókincsünk és irodalmunk, és hogyan tudjuk ezek segítségével kreatív módon kifejezni gondolatainkat, érzéseinket. Nagyra értékelem a költő humorát és ügyességét, aki egyértelműen nemzeti értékeink és érdekeink híve. Szeretném meghívni őt, hogy csatlakozzon pártunkhoz, és segítsen üzenetünket az emberekhez eljuttatni.” /Orbán Viktor, miniszterelnök (szövegíró: Bing)/

„Orbán Viktor azt üzente,

Juttassam el kelt, mint fent e

Hírt a néphez, már akiket

Elér, ha senki se siket!”

/F. Endre, irodalmi apostol és potenciális költészeti főispán/

„Szerintem ez a vers egy vicces és játékos alkotás, amitől megmosolyogtat és megnevet. Megmutatja, mennyire szórakoztató és rugalmas nyelvünk és költészetünk, és hogyan tudjuk ezeket felhasználni magunk és mások szellemes szórakoztatására. Csodálom a költő tehetségét és stílusát, aki nyilvánvalóan rajong a zenéért és a hangzásért. Szeretnék vele együttműködni egy olyan dalon vagy előadáson, ami mindenkit boldoggá tenne.” /Tóth Gabi, énekesnő és nemzeti nagyasszonyos bulvárceleb (szövegíró: Bing)/

Vera fő ék, Gabi pót ék,

Mégis büszkék rá a Tóthék.

Híre eljut, olyan celeb,

Határon túl, sőt még elebb!

Dala felszáll magas égig

Angyalok bömbölik végig,

S megugatja minden Hold dog.

Sírva-vigad, aki boldog!”

/Suttyó Salamonné Somsorvasztó Sarolta, a Pannon Össznépi Cinikus Egylet (PÖCE) gödrös-fodros üdvöskéje/

„Tisztelt költő úr! Megtenné, hogy a végrendeletében ránk hagyományozza az agyát? Szeretnénk belenézni, mert egyrészt ekkora káoszt még sosem láttunk, másrészt meg szeretnénk tudni, mi minden van félrekötve a hagyományos emberi agyhoz képest. Amúgy nem akarjuk sürgetni, de sokáig szeretne még élni? Csak amiatt kérdezzük, mert jól jönne már az a pénz, amit a biológiai Nobel-díj mellé szoktak adni! EU-tagállampolgárként okosba’ nem érdekli egy kis eutanázia?” /Dr. Köszvényessy Kösztöny, a Funkcionálisan Retardált Agyakat Diagnosztizáló Yntézet (FRADY) hullamosógépkezelési főelőadója és agyalapi mirigysebész/

„Áldozataként birkahalnak,

Hullamosónők korán halnak.”

/Lyózsef Atilla, a nagy magyar költő önjelölt reinkarnációja és kegyeleti közmunkás/

„Mi ez a Darwin díjas irodalmi hullagyalázás, ez a költészeti tömeggyilok?! Ki ez a báránybőrbe bújt farkastorkú nótafavágó?! Szonett, mi, szonett?! Ez úgy szonett, ahogy én szovjet balett táncosként a hattyúk tavának a halgazdálkodásáért felelős vármegyei főszolgabírójaként megkapom a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat! Frady Endre azt hiszi, hogy akkora truváj pár rímből versnek nevezett zagyvaságot előállítani, amiben annyi a tartalom, mint héliumos lufifelfújtban a tápérték?! Ezt én bekötött szemmel, hátratett kézzel, migrénes fejfájással is simán megcsinálom! Íme:

          Ki ebben értelmet keres,

          Hulló haja legyen deres,

          Szemfehérje véres-veres,

          Nyaka duzzadóan eres,

          Vesszen ügyet, ami peres,

          Üsse Rózsa Sándor (R.S.),

          Feszüljön alatta deres,

          S írjon róla gyászdalt Seress

          Rezső!

Na ugye, hogy kiráztam kisujjból! Most kezdjek el én is rinyálni az irodalmi Nobel-díjért?! Ne lássam anyám reinkarnációját háncsfonatos hintalóról visszafelé nyilazni, ha nem vagyok bármiben annyival jobb Frady Endrénél, amennyivel ő ugyanabban rosszabb nálam! Ó, hogy harapná ketté egy bari-ton!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha megharap lóhal, McHal,

Fogsorrobbanásban meghal.

Bősz pofája széjjel sorvad,

Belém pusztul egész sor vad.”

/Chuck Norris, aki a verselésben IS a legnagyobb/

Kancsal jégfelület

Jégfelület telente

Sokak szerint talán tó,

Ami éppen befagyott

S partjára egy büfé gyütt.

Sül ott férges gesztenye,

Fűszere a guszta nyű,

S pár fakó eb ura zok-

-szavak nélkül borozik.

Hopp, törik egy korcsolya,

Szegény kövér Karcsié,

S bajra baj, sőt baki jő,

Ficamul a bokája.

Reccsen a jég s megrian,

Mivel épp a MiG-re un

Pilótája Billy Hell,

S mint felhőből bő lé, hull.

Dilibogyó, mit ettél?!

Ex-Bill, tetted mutat túl

Józan észen! Egyetlen

Nyű se sirat, agyatlan!

Vízfelület tavasszal

Elpárolog, tova száll,

Té-tova, majd tova-té,

S eltűnik a tavi tó.

Újra látszik Billy vér,

Vámpírokra bólé vár,

Azaz inkább bólé por,

S arcokra ül buli pír.

Bálon kér egy varjú szót,

Talmi zsúrt, hogy verje szét:

When will be here ice again,

S lékhalásznak új szigon-

-y?!?!

„Szia Felhasználó! Örömmel elemezem és illusztrálom ezt a verset, amelyet Frady Endre írt Kancsal jégfelület címmel. A vers egy abszurd és groteszk történetet mesél el, amelyben egy befagyott tó partján egy büfé, egy korcsolyázó, egy MiG pilóta és egy varjú szerepelnek. A versben a szerző számos szójátékot és rímet használ, amelyek a jégfelület kancsalságára utalnak, mint például "té-tova, majd tova-té", "Billy Hell", "dilibogyó". A vers hangulata hol humoros, hol borzongató, hol pedig kritikus. A vers végén a varjú angolul kérdezi, mikor lesz újra jég, ami talán a klímaváltozásra is utal. A versemhez egy grafikai alkotást is készítettem, amely egy fagyott tóval, egy lezuhant repülővel és egy eltört korcsolyával ábrázolja a vers eseményeit. Remélem, tetszik az elemzésem és az illusztrációm.”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, Bing, ez egy kipcsak-kun csel,

Hogy a jégfelület kancsal?

Nem a rímek kancsalok tán,

Mint pár bandzsa szempár-lék tón?”

/Jenő, a természetes intelligencia/

„Telente jeges eme hely, nem fekete este se, de ne edd meg rettenetes eledeledet, mely gesztenye, mert tele etetett gyerekekre kegyetlen egek rendre fegyveres szerkezeteket ejtegetnek lefele, ezek meg megreccsennek, testek hemperegnek eszementen, hehehe! Nesze te!” /Eszperente Engelbert, Elemes E Egylet (EEE) delejes esze/

„Hülyeúr, hol van itt jégfelület telente, mikor fagy be bármelyik tó?! Maga nem vette észre a karácsonykor is szemébe folyó izzadtságtól, hogy nem a jég zajlik, hanem a globális felmelegedés?! Hol él maga, egy lapra szerelhető svéd búvárharangban?!” /Dr. Álmos Előd, hétvezérkari sport- és elmeorvos/

„Mi van, költő úr, annyira melege van ebben az indián nyárban, hogy jeget vízionál?! Na, menjen és üljön be a hűtőszekrényébe és énekelje Demjén Rózsival a Jégszív című számot! Addig mindenesetre fel ne olvadjon a hibernációjából, míg (MiG?) végleg le nem tiltjuk a szövegszerkesztőjéhez való hozzáférését! Addig is NEM ENG.!” /Jégcsapajev Jatagán, az Ájszbergi Verstani Hadtest (ÁVH) rendteremtő erődemonstrátora/

„Tanulság: aki nem tud korcsolyázni, az ne üljön repülőre, mert megeszi a varjú.” /M. András, a költő legállandóbb és legtanulságosabb kommentelője/

„Tanulság kell: Itt van, nesztek!

Nem dolgoztok, nem is esztek!

eM urak, ha dől a szesz, TEK

Eljön és nagy bajban lesztek!”

/Gyomrossy Györökné Rémrím Rezsilla, a Pán-Uniós Figyelmeztető Intézet (PUFI) degenerációs dezinformátora/

„Je-je-je! Gimi szám mó!” /Dr. Háusz Dzsuniorkicsenavardvinner fánki men/

„Varnyú ül a fán? Kiment

Lekárogni fánki ment?

Je-je-je, ju gimi szám

Mó from sulis gimi szám!”

/Csörögefánki Csobolyó, kéttannyelvű gimis számmisztikai tanuló/

„Hé, költő úr, maga engem verbálisan zaklat azzal, hogy lekövérez! Maga ezzel engem testképzavarba hoz! A pszichológiai kezelésem, a törött korcsolyám helyetti új, valamint a bokaficamom gyógyításának magánorvosi költségeit kiszámlázom magának! Ha nem fizet, perre megyek és jégre tetetem! Ahogy a Költő - nem maga, hanem az igazi, az Újpesti Barnabás - mondja:

          Frady Endréé e tetem,

          Miután jégre tetetem!

Meg fog murdelni, mint vak toronyugró a befagyott medencében!” /Kőtömb Károly, teltkarcsú teremőr/

„Belevittem a vadászgépet a jégbe, na és?! Agyoncsaptam valakit, he?! Minek ment oda?! A véremet meg oda fröcskölöm száradni, ahová akarom! Közöd?!” /Pokol Vili alias Billy Hell, néhai vadászpilóta és dilibogyó díler/

„Artyom Ivanovics Mikojan örmény repülőgép-tervezőmérnök és Mihail Ioszifovics Gurevics orosz gépészmérnök hozták létre a Mikojan-Gurevics tervezőirodát (OKB-155), melynek gépei a nevük kezdőbetűiből alkotott MiG (МиГ) típusjelzést viselik.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleményvezér/

„Gurevics és Mikojan

Gépei, amik olyan

Tipikusan MiG-esek,

Csóvát húznak, míg esek.”

/néhai Billy Hell gépének fekete doboza/

„Mi ez a mohácsi vésszel megszorzott aradi tizenháromszoros fájdalomküszöböt is meghaladó mentális kínzókamra?! Ki ez a kettős betűket bestiális gátlástalansággal feldaraboló degenerált darabont?! Miért kell balladai bélbe versszakokká darált szómócsingokat tölteni hánytató költészeti hurka-kolbásszá?! Ritka, hogy egy sehonnan sehová sem tartó sehonnai semmi ennyire hosszú és unalmas legyen! Mianyám, te is kivagy a mennyekben?! Vágj már Frady Endréhez egy köteg villámcsapást, MiG hármat számolok! ÖT!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hopp, lefejeltem egy MiG rajt!

Egy pilóta sem volt víg rajt’.”

/Chuck Norris/

Nyírfaróka

A nyírfaróka egy helyben állva settenkedik... /F.E. felvétele/

Kifaragott faróka

Fején forgács paróka.

Falábas és fafarkas,

S kisebb, mint egy fafarkas.

Fafarkasnál famacska

Is kisebb, csak pamacska,

Kit fodrászként fóka nyír.

De hol van a rókanyír?

Ez a szikár nyír bátor,

Retteg tőle Nyírbátor.

Reccsen-roppan borda rajt’,

S kilő ijedt csorda – rajt!

Fahajtó most féken ül

S fal, szájában fakanál.

Keresztneve Ferike,

S köp: Szú rágjon, faróka!

„Na, itt álljunk meg egy szóra! Vagy inkább száz szóra, aminek egy legyen a vége: LEGYEN VÉGE! Vagy inkább meg se álljunk, csak húzzunk innen! Száguldás, por se! Szerelem a vállról indítható láncfűrészt! Hol a pecsétem?! NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.! Ááááááááá!!!!!!!” /Higgadt Hubáné Hirig Havária, a Rímes Alanyi Költemények Lírai Alakzatba Profilozása (RAKLAP) című irodalmi szállítmányozási vállalat karriertördelőnője/

„Lali: - Miért, mi legyen, fapuma? Frady: - Nem, róka! Az így született nyírfarokkal átellenes végen illusztrált rókaszem iszonyatosan kancsal, de még mindig nem annyira, mint az utolsó rím.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Nyírrókán lóg nyírfarok,

Szóljon kancsal nyírfa rock!

Csapódjon meg ballal ajka,

Dúli, dúli, balalajka!

Sej!”

/Fametál Fikusz, fadob fetisizátor/

„Újabb mérföldkőhöz érkeztem...vagy útelágazáshoz?! Mindegy. Eddig ugyanis szinte mindig volt ötletem a legújabb, még gőzölgő Frady-alkotás első vizuális befogadása során, hogy mi lehet ez, vagy mit csinálhat, vagy hogy minek egyáltalán. Bevallom, ezúttal nincs magyarázatom. Felvetődött bennem, hogy esetleg a kőműves aktimel szavatosságára kellett volna valakinek jobban figyelnie, de a valódi ok mégis az lehet, hogy ez itten már a Magas Művészet. Riszpekt!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Olyan magos e művészet,

Mint a meggy s a Déva vára.

Ízlelgessük az egészet,

Míg megcsap a lényegpára!

Gőzzel lesz tele a lé szett,

S tudást szippantunk be mára.”

/Riszpekt Rezső, a Paszuly Proszpekt útelágazási és mérföldkövezési illatárfelverője/

„Költő úr, maga szerint ki a fityfene fog farókát faragni, amikor minden éghető növényt behányunk a kályhába, hogy télvíz idején tartani tudjuk az örökkormány által garantált tizennyolc fokot?! Vagy ezt átvitt értelemben kell olvasni, és a behányt tüzelő lenne a fa róka? Höhö, ez jó, költő úr, ez tényleg jó, höhö! Befarókázunk a kályhába! Höhö! Nagyon jó! Befarókázunk! Höhö!” /özv. Sparhert Samottné Sprotni Sarolta, nyugdíjas kendermaghasadóanyagminőségellenőrnő/

„Egy kicsit fából vaskarika ez a vers, ezt jelzi a téma és az utolsó versszakban a kancsal rímre váltás, de éppen ettől az igazi.

Megszólal a faróka

Miért van rajtam paróka?

Ha a rím csak így jön ki,

Legjobb lenne megszökni.

De falábbal nem jó szökni

Így parókám meg kell szokni.”

/M. András, a költő legállandóbb és legfátvaskarikásítóbb kommentelője/

„Sas Jóska és Sas Marika

Köröz, mint két vaskarika.

Nem lehet az ember fából,

Ki kell rúgni eM úrt Grazból!

Arra megyen papa róka,

Jaj, nincs rajta faparóka,

S röhög az útkaparóka!”

/Dr. Ping Graz Pongrác, kínai-magyar aszfaltútkaparótorokgyíkgyógyász és Sas behívóparancsnok/

„Legállandóbb eM úr érzőn tartja a mutatóujját a költő munkásságának pulzusán, miközben ugyanazzal az ujjal rámutat arra, hogy a záró versszak kancsal rímei a széteső látásmódnak és az antagonisztikus atavizmus antitézisének akut pszichoszomatikus tünetei. Bár a mű már azelőtt szétesett, hogy valaha is összeállt volna, a kezdetben még tökéletesen csengő rímpárok a rendszerezettség illúzióját keltik. A fókusz a fafaragványon van, miközben a költő képzelete már hetedhét határon is vagy túl, vagy innen, de mindenképpen valahol teljesen másutt, így többé már nem kontrollálhatja a trójai szerű hintalovak közé vetett nyírfagyeplővel ámokfutón száguldozó vershinta elszabadult körmenetét. Az ijedt csordát evés közben fékezni vágyó Ferike a művész születés előtti traumáinak megszemélyesített rémmesealakja. A verset a Nemzeti Alaptanterv kiadatlan pótkötetébe javasoljuk elhelyezni. Két összeragadt oldal közé.” /Eposzi Jelzőné Balladai Homályka, a Magyar Tanárok Köre (MTK) hiánypótlási főelőadója/

„Drága költő úr, hogy a Magasságos áldja meg magát, köszönjük, hogy minket is belevett az írásművébe, csak közben meg a devla rúgja meg könyökét, hogy miért írta azt, hogy mi rettegünk egy nyápic nyírfarókától és a birkacsordánk is elfut előle, pedig csak egy ültő helyben állik! Mi itt Nyírbátorban nem félünk senkitől és semmitől, csak a tűzifahiánytól és a piréz migráncsoktól, akik kirágják a fából az erdőt, meg eleszik előlünk a fába szorult férget! Hajrá Nyírbátor!” /Fafurika Ferike, csordahajtó és lakodalmas rocker/

„A műből már csak a szikra hiányzik, ami felgyújtotta volna a papírt, hogy ne lehessen rá ezt írni.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kovakő felelős/

„Vízi halban nő sok ikra,

Ám víz alatt nincsen szikra,

Ahhoz ki kell jönni szikre,

De a halnak nincs kint ikre,

Így nem gyújtják fel a papírt,

Mire felkent lírapap írt,

Úgyhogy Ház úr, nincs itt mese,

Tiltani ezt lehet be se!”

/Szikessy Szökéncz, szikraszimatoló szakramentalista/

„Ház doktor úr, ugye maga szerint is valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy megmelegednének az emberek? Nem kérdés, hogy hova szikrázzon a kova!” /József Attila (1905-1937), a költő sírban forgó néhai költőkollégája/

„Még nem elég?! – üvöltöm kérdőn Váci Misivel! De, elég! Égjen is el! Frady Endre ezúttal túl messzire ment! Sajnos azért nem annyira, hogy előbb-utóbb vissza ne tudjon jönni és egy újabb rímpocsolyás szóokádatot a pofánkba hányni! Mi hajtja ezt a genetikai selejtet?! Azonnal megvonni tőle! Ha ő rettenetes farímeket faraghat, mi miért nem faraghatjuk őt magát?! Ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, a gőzfűrész ferde fém-fogával, a vas az erejével!!! – ahogy vadakat terelő Juhász Feró is megmondta teljes erejéből!

          Kalapács kell, éles véső,

          Véssük széjjel, míg nem késő!

Jaj, nekem, már én is verselek!!! Jöjj el fradytlanság, te szülj nekem rendet! Levegőt, Attila, levegőőőőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és ápolt/

„Én nem csak fából tudok vaskarikát csinálni, de énekes halottból nótafát és szalonnából fakutyát is! A vasakaratommal.” /Chuck Norris/

Tavaszi óraállítás?!

Óraállítás, ha elgyün,

Kelni kell, ni!, Érden, Algyőn,

S ki emiatt órást öl, gyón.

Becsoszog a gyónó falka,

Tele van velük sok fülke,

Ehhez kelni korán föl kő’.

Így a magyar alig alszik,

Ezért tartama, mit él, szűk,

S kemény munkától is elszok’.

Lusta az agg, rest a csíra,

Üres így a paraszt csűre,

Országunk pediglen csóró.

Olyan csóró, szinte szegény,

Döfköd minket balsors szigony,

S halálhörgésünk csak szó gány.

Ne szenvedjük el e káót!

Át nem állítás a kiút!

Ki ellenvet, érje kő őt!

Kövezhetünk s nem kell gyónás?!

Ünnepeljünk lovon, gyí! Nos

Oly szép ez, hogy szinte gyanús!

Nyugi, tél múl’, se jég, se hó,

S besuhan a tavasz: Suhi!,

Mégis áll az idő-show, hőőő!

Jöhet bár nyár, mehet el ősz,

Időnk trónján, hogyha ül ész,

Minden magyar soká alusz’!

Mindegy, rétünk hós-e, ződ-e,

Szünetjelet ad a zadó,

S Hunniában áll a zidő…

„Kedves gyerekek! Mai etika-esztétika óránkon az ambivalencia fogalmával ismerkedünk. Ambivalens az, aminek az értelmezése/értékelése nem egyértelmű. Itt van például az óraállítás: egyesek szerint ördögtől való, mások szerint meg energiatakarékosságra. De ha már ambivalencia, az óraállítás egyértelműtlensége sehol sincsen magának az időnek az abszurditásához - ezt ravaszul nem fejtem ki a mai kis versikémben, de kis gyakorlattal ki lehet találni. Aztán meg itt van például ez a bokorkancsalrímhalmaz is: egyrészt, jó hogy van, mert ápol, s eltakar, másrészt viszont, ha nem volna, az én mesém eddig se tartott volna. Mára ennyit, gyerekek, menjetek most haza, de először borbélyhoz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, szenyor Humán, szóval a maga személyében egy fodrászcikk dílerrel, egy hajszobrászati lobbistával van dolga a gyanútlan erre járó korán kelőknek! Ambivalencia pedig nagy kezdőbetűvel írandó, mert ez egy óraállításáról nevezetes spanyol torreádorképző város a La Manche csatorna Sziklás Hegységre néző partján!” /Don Kihóttné Della Mancsa, a kies Ambivalencia enyveskezű polgármesternéje és szélmalomkerékkötőnő/

„Az EU várhatóan 2025-ben törli el az átállítást. De ha addig minden tavasszal és ősszel születik egy ilyen vers, akkor tovább is maradhat...” /M. András, a költő legállandóbb és legtájékozottabb kommentelője/

„Megőrült, M. úr, évi két ilyen óraállítási tébolylíra?! Ne fessen ördögöt falkában! Ne akarja összeakasztani velem a szemtengelyét, mert olyan kancsal lesz, mint ennek a sehonnai bitang embercsempésznek a bugyuta bokorrímei! Nem elég, hogy évente kétszer hetekig kóválygok, mint vakegér a pálpusztai sajterdőben, még minden alkalommal el kelljen viselnem ennek a kényszerzubbony szökevénynek a versokádó ámokfutását is?! Ha anyám hegyes halom lenne, üvöltve kérném, hogy essen rám és borítson el engem! Nagybetűvel kezdve és egybeírva pedig átszöknék rajta és menedékjogot kérnék! Világ fradytlanítói, egyes, üljetek le!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világ fradytlanítói nevében a leghatározottabban kikérjük magunknak a semmittevésbe beleőrült Puzsér úr igazságtalan osztályzatait! A fradytlanításra kiírt milliárdos EU-s pályázat közbeszerzésének nyerteseként megbíztunk egy alvállalkozót, aki által megbízott alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozója most keresi azt a szakembert, aki napi egyszeri meleg és kétszeri hideg étkezésért elvégzi a feladatot. Gyors munkához idő kell, úgyhogy türelmet kérünk! Meg még több EU-s támogatást! Amúgy már ütött a célszemély órája, csak még nem született hivatalos döntés arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás szerint.” /Katar Kotor és Mélyzseb Menyhért, a Fradytlanítást Intézkedésileg Foganatosító Alakulat (FIFA) társtulajdonosai/

„Kedves keményen dolgozó kisemberek, drága nyájtagok, el ne mulasszátok vasárnap hajnali 2-re beállítani a vekkerüket, majd felébredve ugyanazzal a lendülettel 3-ra előreállítani, gyorsan visszaaludni, és nem elfelejteni reggel egy órával kevesebbet aludni, hogy időben (?) odaérjetek a templomba és félálomban meghallgassátok, hogy ’Azt a napot vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya, úgyhogy vigyázzatok és virrasszatok!’, majd ebben megnyugodva menjetek haza azzal a boldog lelki szegény tudattal, hogy ezek szerint maga Jézus sem ismeri ki magát ebben az óraállításban! Kár! Addig is, irány gyónni!” /Karóravarjú atya, algyői időzavar elhárító szürkebarát/

„Az óraátállítás ezek szerint nagyon megfekszi a Költő Gigász agytekervényeit és ezt a terheléses támadást így próbálja (le)leplezni - rosszul. Hogy is mondta ezt Stallone? ’Rossz célzás, szöszi’?” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas iGAZlátó/

„Igaza lehet, gaz Ház doki, tényleg mondtam ilyesmit a 2023-ban játszódó, Pusztító című filmemben, de ott nem a kiber náció általi terheléses támadás zavarta meg az agyamat, hanem a hibernáció utóhatása, bár a katona sosem fázik, csak úgy érzi. Amúgy akkoriban nem csak egy órával volt elcsúszva az idő, hanem harminchat évvel, de nem ez volt a fő baj, hanem hogy a mai magyarországi iskolákhoz hasonlóan ott sem volt papír a vécékben.” /Sylvester Stallone, akcióhős/

„A versben - stílszerűbben a VERSBEN – Frady Endre új dimenzióba helyez mindent, amit mi térhez és időhöz kötött véglények már a saját dimenziónk rögvalóságában sem vagyunk képesek értelmezni. Gömbvillámokon túli tartományok idiómáinak csökött világegyetemi metszetei feledhetetlen kép- és időzavarként képződnek le a költő - stílszerűbben a KÖLTŐ - mindenbírásának alkotómezején. Az örök szellemóriásnak a mi idősíkunkkal történő kortárs költői metszetével való lépéstartás sziszifuszi esélyének érdekében minden magyar család cserélje ki a kakukkos órájában a kakukkot 1:20 méretarányú műanyag Frady Endrére!” /Téridő Tomorné Bokorrím Bukolika, középiskolai magyartanár és maszek fröccsöntő kisiparos/

„Gépen bár ringat az IL szék,

Ám közben egy óra elszök’,

Úgyhogy nyugtalanul alszok...”

/Szergej Szundikálovics Szunya, néhai szovjet vadászpilóta/

„Amikor fénysebességgel kocogok, akkor megáll bennem az idő. Évente egyszer előre, egyszer pedig hátrafelé futok így egy órácskát. Ilyenkor négyszáznyolcvanegyszer suhanok körbe az Egyenlítőn.” /Chuck Norris/

Már-már márciusi kancsal dal

Immár március van már-már,

Rigófüttyre vadász’ Mirr-Murr,

S Desdemona nyakat mór mér.

Kizöldellnek fűk is, fák is,

Konyhán rügyezik a fakés,

S fagyból olvadt orrunk fikás.

Téli test’tek flöttyedt főtt tök,

Ám lefogytok, hogyha futtok,

Mint sok Vas megyei fitt tik.

refr.:

  Aki magyar, tavaszol,

  Lapos tevét teve szül,

  Ez a kis dal tovaszáll.

Mézet termel már a Méh Gyár,

Vígan brekeg békás Megyer,

Tavaszoljon, aki magyar!

refr.:

  Aki magyar, tavaszol,

  Lapos tevét teve szül,

  Ez a kis dal tovaszáll.

Sálá-lálá-lálááááááá…

„A költő remekül vette észre, hogy a világos hámborítású és laza szerkezetű női nyaknak, illetve a sötét bőrburkolatú erőteljes mór kéznek egymástól eltérő a hőtágulási együtthatója, így Desdemona megfojtásának paraméterei nem lehetnek függetlenek az eltérő évszakok eltérő hőmérsékleteitől. A mór szó pedig helyesen van kisbetűvel írva, mert nem a Jókai bableves névadójának keresztnevére, hanem a velencei Otelló származására utal. Miáúúú!” /Mirr-Murr, a macska/

„Hé, a Jókai bablevesnek én vagyok a keresztneve, mégse írnak nagybetűvel! Lehet, hogy a betűtésztában nem volt B? Amúgy az elnevezés a Jó kaja a bableves kifejezésnek a már idős és szenilis író általi kisajátításából ered! Az az aranyember álcában képmutatóskodó kőszívű ember magára irányította a teljes dicsfényt! Pfúj!” /a bableves/

„A költő a tavasz közeledtével nem csak a láncait veszítette el, hanem a józan eszét is, és az emberiség eddig megállapodott irodalmi és költészeti alapelveit elfeledve sugárba hányta ránk az arcából a sületlen gyomorforgatást. Ez a vers kétségtelenül irányt mutat, ám sajnos olyat, amiről nem szeretnénk tudni, hogy hová vezet. Emellett a vers által súlyos időzavar, magyarul anakronizmus is támadt az Erőben, hiszen semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy a sosem létező Otelló márciusban fojtotta volna meg a szintén fiktív Desdemonát. NEM ENG.!” /O’cto Berry, a Csak Őszi Színekbe Burkolózó Állami Csodavers Intézet (CSŐSZBÁCSI) betanítatlan nemengedélyezési főelőadója/

„Frady Endre nem csak a tekintetét emelte a távoli jövőbe, hanem költészetének mutatóujját is rászegezte arra az ajtóra, melyen keresztül a földhözragadt háromdimenziós terünket lelki síkba fejtve spirituális megtáltosodás vesz erőt rajtunk és önmagunkból kifordulva kezdjük vágyni a katartikus mindenbírást. Frady Endre horizontján közel jön hozzánk a perspektivikus végtelen és bátran megérinthetjük a ’Ne érintsd!’ vagy a ’Vigyázz, magasfeszültség!’ álcával eltakart megérinthetetlenséget, majd hamuként hullunk az örökkévalóság szelektív gyűjtőjébe. Ha van valami - sőt bármi, vagy még sőtebb akármi - ami nem semmi, akkor ez az a minden, a legsőtebb mindenek legeslegkifejezhetetlenebbje. Olvassuk el végtelenszer és meg fogjuk érteni! Vagy magát a verset, vagy azt, hogy miért nem értjük, miáltal megismerjük önmagunkat és már nem is bánjuk, hogy olyan rövid az élet. Igen, főnővér, Jókai bablevest kérek! Betűtésztával!” /Lyókai Moore, Roger Moore és Jókai Anna méltán eltitkolt márciusi fogantatású szerelemgyereke/

„Bablevest betűtésztával?! Márciusban, amikor még csak épp rügyeznek a betűtészta bokrok?! Idióta! Ez most kivételesen nem a főorvos úrnak lejelentett diagnózisa, hanem indulatból elkövetett sértés! Na, sipirc befele a kényszerzubbonyba!” /Bodybuilder Brünhilda főnővér, a Hidegzuhanyos Elme-Gyógy Intézet Józan Eszet Tesztelő Idegosztálya (HEGYIJETI) elemi ereje/

„Olyan aranyos és mély ez a dalszövegecske, hogy négy húrral is meg tudom zenésíteni. Majd körbeülöm a tábortüzet a személyiségeimmel és kánonban eléneklem.” /Basszusukulele Budspencer, disszociatív személyiségzavaros akusztikus frontember/

„Te énekeld, hogy Sálá-lálá-lálááááááá…, mert a te hangod mélyebb!” /Tenorukulele Terencehill, Basszusukulele Budspencer második számú személyisége/

„Sá-lálá-lálá? Költő Gigásznál a reggeli olvadással együtt megindult az agylágyulás is? Nem baj, a zord sztyeppéken majd helyreáll a rend! Irány Szibéria!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Tégla/

„Ne aggódjon a költő elvtársért, táváris vrács Dóma, mire az oligarcháink által off-shore-ba szétlopott hadi költségvetés miatt kicsit visszafogottabb csapataink Budapestre érnek, addigra már az elégedetlen elnökünkkel együtt a nyár is tombolni fog, így Szibériában a költő táváris agya nem megfagyni fog, hanem tovább lágyul és könnyebben befogadja az átnevelő táborunk propagandaanyagát! Ahogy Lenin elvtárs mondta, aki élt, él és élni fog: Tanulni, tanulni, tanulni! Gurááááá!!!” /Tarakan Torkonragadovics Turhakán, teljesmellszélességbenkitüntetéskötegethordozó tábornok/

„A verset - ez vers?!?!?!?! - olvasva sztereóban forgok mindkét síromban! Remélem, hogy ezáltal Segesvár és Barguzin között olyan rezonancia jön létre, ami egy soha nem látott földrengést gerjesztve a földdel tesz egyenlővé minden olyan helyet, hol sírjaink domborulnak és unokáinkra pedig ráborul a világszabadság szobra, mert megérdemlik! Abcúg Putyin, abcúg Frady Endre!” /Petőfi Sándor alias Alexander Petrovics, magyar-orosz költő/

„Te jó ég, itt a hónap közepe és még nem készültünk fel Julius Caesar halálának 2066-ik évfordulós rekonstruálására! Elfelejtetted te is, keresztfiam, Brutus?” /Márciusi Dusán, késedelmesen késelő keresztapa/

„Vendetta!!! Négy hónap múlva végzek Marcius Ceasar-ral! Megmártom benne a konyhán kirügyező fakésemet!” /Júliusi Dusán, a győztesek által átírt történelmi személyiségzavar az Erőben/

„Ilyen verstől még a tavasz is gyorsabban jön.” /M. András, a költő legállandóbb és legrényegretörőbb kommentelője/

„Ne legyen olyan biztos a dolgában, M. úr, én attól jövök el, amitől nekem tetszik! Ilyen verstől egyébként mindenki eljön, méghozzá jó messzire, hogy ne is lássa! Ja, és magát sem akarom többé meglátni, mert kisbetűvel írta a nevemet! Nem volt T a betűtésztájában?!” /a Tavasz/

„Ó, édes istenem, kancsal bokorrímek! Köszönöm, hogy megérhettem, hogy a költészet eljut erre a magaslatra is! És mindezt úgy, hogy nem csak nyomokban tartalmaz világirodalmi naturalizmust, hanem telitalálatban! Churchill csak vért ígért, meg verítéket és könnyeket, ám Frady Endre bevállalta a taknyot is! Sosem hittem volna, hogy mire eltemetnek, beköszönt a XXIII. század világirodalma! Éljen, hogy nem halok hiába!” /özv. Jövőkép Jenőné Hanyatthomloki Heuréka, a Jövőbemutató Ajtót Kitáró Zsigeri Írók Regimentje (JAKZSÍR) című világirodalmi letétemény kisnyugdíjas nagyasszonya/

„Mi ez a bár ne lenne, de mégis van tipikus esete Tóth Marival rettenet?! Ki ez a márciusi ifjúnak maszkírozott októberi ősbölény?! Mi ez a levesből szökött betűtészta szétszórmányt véletlenszerű alakzatba összerántó alhasgörcs?! Értem én, hogy forradalmi szelek bántotta szólásszabadság, meg kontroll nélkül bármi, ami eszünkbe jut, de minek?! Szegény anyám is átélte velem a kötelező olvasmányok kincskereső kisködmöneinek minden borzalmát, de ilyen szellemi tortúra láttán visszakézből kivett volna az iskolából és még a szocialista társbérletünket is elzálogosította volna, hogy rendszerelhajló magántanárokat béreljen mellém, akik zsigerből nyújtottak volna védelmet a lesből támadó fradyendre ármányok ellen! Ne lássam Putyint a dácsájában berendezett elmegyógyintézetében balalajkázni, ha egyszer is meghallgatom ennek a szellemi rühfelhőnek a megzenésített változatát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem harminc a nyugalmi pulzusom és akkor sem emelkedik, amikor Frady Endre verset olvasok és akkor sem, amikor büntetésből kinyújtom a költőt és rátekerem az Egyenlítőre.” /Chuck Norris/

Adyék Itáliában

Vonaton ül üde nő,
Ő a híres Adyné.
Szól: Endre, ülj ide, na!
Messze van még Udine!

Ó, te drága édi nő,
Ihletsz s itt egy óda, ni!
Mégsem… mégis… ó, de neee…
Csinszka vagy?!?! Nem Edina?!?!

„Ady Endre közismert rövidlátását a költőkolléga kancsal rímek önfeledt pulzálásával kívánja lenyomni az eksztázisban csápoló olvasótábor ámulattól tátott torkán. Boncza Berta alias Csinszka és Ady Endre sírbéli forgásának eltérő fordulatszáma különös, diszharmonikus háttérlüktetést ad a könnyed mélylírának. Az ’Országomat egy kancsal rímért!’ mentalitás univerzális szingularitása teszi dodonaivá az Edinai csúcspontot. Lánglelkű lírai letehetetlenség!” /Hattyúhaláli Hedvig, a Magyar Irodalmi Alkotókat Beteges Ámulattal Néző Alfabéták Társasága (MIABÁNAT) alelnöknője és lilaköd díler/

„Nem igaz az állítás, kedves gyerekek, mely szerint Ady Endre bácsi abba halt bele, hogy négyévnyi házasság után rájött, hogy a feleségét nem Edinának hívják és így nem jött ki a ríme. A költő bácsi nem név-, hanem vérbajban hunyt el. Pontosabban a harmadlagos vérbajnak szélütéssel és spanyolnáthával kombinált szövődménye okozta főverőér megrepedésben, de erről druszája, Dr. Czeizel Endre bácsi tudna bővebben mesélni, ha élne, de sajnos azóta már ő is meghalt, pedig előtte még boldogan élt. Ha Dr. Czeizel Endre bácsi meg nem halt volna, az én mesém is tovább tartott volna! Na, jó éjszakát gyerekek, álmodjatok szépeket! Te is, Edina!” /Andersen Alajosné Grimm Gizella, mesemondónő és az Edina Névnap Nyerteseinek Intézete (ENNYI) hadtörténésze/

„Kikérem magamnak! Sem megerősíteni, sem megcáfolni! Csak az ügyvédem jelenlétében! Jaj, forgok! Ki gondolta volna, hogy egy csontváznak is lehet hányingere?! Ravaszak ezek az őssejtek! Még a végén föltámadok! Jaj, neeee…” /Dr. Cz. Endre/

„Hű, Frady, de nagy marha vagy te! Nem is, inkább egy nagy bússzemű ló!” /A. Endre/

„Az én Aranybullámról mikor lesz vers, he?! Hát én már csak a Bánk Bánban mellékszerepelhetek, mi?! NEMÁÁÁ!!!” /II. Endre/

„Beszóltok?! Mindegy! Valahol mégis megtisztelő, úgyhogy inkább örvendek! Köszönöm, hogy elmondhattam!” /F. Endre/

„Minek örül, Endre?!
Átkot szórtak kendre!
Nem vette ezt észre?!
Szükség lenne észre!”
/Okos Ottóné Elementáris Edina, a Szövegértetlen Oktondi Tyűkeszűek Olvasástalanságán Lamentáló Alapítvány (SZOTYOLA) köpködés-ügyi és rímtechnológiai főelőadónője/

„Köszönjük szépen az óbudai kistestvérvárosunkban felnevelkedett költőgigásznak, hogy gyönyörű művében megemlékezik kies itáliai ékszerdobozunkról! Ha meglátogat minket, vendégünk lesz egy helyi specialitásra, az egyben sült macskára! Mangiare gatto fritto! Hajrá Frady! Avanti Udinese!” /Pietro Fontanini, Udine polgármestere/

„Gatto fritto… mmmm… mennyei mannozo!!! Ez egy derék magyar származású polgármester. Az ükapja még Szökőkutassy Péter néven volt brigadéros a seregemben. A vers ugyan rettenetes, de magyar nemzetisége miatt mégsem lövetem agyon a költőjét. Mangiare gatto fritto!” /Giuseppe Garibaldi, tábornok/

„Mi ez a kegyeletsértő kivagyiság, ez a rakoncátlan szégyentelenkedés?! Honnan a kénköves pokolból ered az alpári magamutogatás?! Frady Endrén a jó ízlést számon kérni persze olyan, mint éticsigán a száraz hónaljat! Anyám úgy érzi, hogy már mindenhonnan Frady Endrék leselkednek ránk, ezért sürgősen Udinébe kéne emigrálnunk, de mi van, ha ez a magamutogató senkiség etalon ott is ott büdösödik?! Ady Endre, Boncza Berta, az udinei vasutas szakszervezet, az anyám, jómagam és minden Edina nevében követelem a spanyol inkvizíció ideiglenes, de azonnali felhatalmazását Frady Endre visszamenő hatályú teljeskörű megszüntetése érdekében! A klerikális reakcióerő legyen velünk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer Udinében elütött egy nemzetközi expresszvonat, de sínbe tettem a ripityára tört szerelvényt. A halálos áldozatokat majd az utolsó napon fogjuk Jézus barátommal feltámasztani.” /Chuck Norris/

„Atyám, bocsáss meg neki, mert agyára szorult a karizma! A költőnek is, de neki Te találj ki valamilyen indokot!” /Jézus/

Árok bácsi †

Árok bácsi farán kelés
Olyan, mint egy furunkulus.
Sebész jő, nem béna szaki,
Jól áll kezében a szike.

Nyugiszurit orz és talán
Páciens már érzéstelen.
Elaltatván Árok bácsit
Hátsóján vág örökbecsűt.

„Ha nem nő a hulla penzum,
Meglesz ma a hálapénzem!”
- Így töpreng, mint mohó Bubó
S hopp, beesik műhibába!

Szűkszavú a főnök, tömör:
„Félrekezelt fenéktumor!
Tűnjön innen barom öles
Léptekkel s nincs béremelés!”

(balladai homály)

Sírnál hull az örök eső
S szétázik az Árok ásó,
Pedig nincsen rajta áz-vágy,
S rí a sötét rojtú özvegy…

„Mivan????? What a HELL??? Ez most az enigmával van kódolva, hogy az égvilágon semmi értelme? A google fordító se tudott mit kezdeni vele: "Nyugiszurit orz és talán"...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mivel a kórházakban mindenből hiány van – mindenből is – így az orvosoknak titokban kell elorozniuk az érzéstelenítő injekciót a főnővér titkos raktárából. Mit lehet ezen nem érteni?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Előre megfontoltan, különös kegyetlenséggel, ártatlan olvasók, cenzorok, és webtárhely-üzemeltetők terhére elkövetett poétikai ámokfutás minősíthetetlen esete. A gyanúsított irányjelzés nélkül hajtott lopott kombájnjával az irodalmi Nobel-díj magyar várományosát a vállán hordozó tömegbe és még négyszer vissza is tolatott. Ördögi tettének legfőbb súlyosbító tényezőjeként nem átallotta magának az Ünnepelt Költőnek a személyiségét magára ölteni, a legrafináltabb stílusjegyeket is boszorkányosan utánozva. Endrénk! Nem felejtünk! Ha egy csoda folytán mégis felépülnél, térj majd vissza Trónodra!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kikérem magamnak, hogy engem egy hibbant elméjű fűzfapoéta pénzéhesnek állítson be! Ezért még megfizet! Én nem mohó vagyok, hanem uhu! Ursula, hajítsa ki és kérem a következőt!” /Dr. Bubó/

„Bepereltem a kórházat, de az orvos szakértők bebizonyították a bíró úrnak, aki egyébként az operáló sebész nagybátyja, hogy nem történt műhiba, mert szegény uram az ő segítségük nélkül, előbb-utóbb magától is elhunyt volna. Azt is mondták, hogy örüljek, hogy egyrészt nem perelnek be rágalmazásért, másrészt a vártnál hamarabb kaphatok özvegyi nyugdíjat. Ezután a rendőrök kivezettek, de szerencsére nem vertek meg. Nem is tudom, mi lett volna, ha nem jogállamban élnénk!” /özv. Árok Ányosné Ásó Ágota, nyugdíjas rojtvarrónő/

„Árokásás?! Ároktemetés?! Politizálunk, költő polgártárs, politizálgatunk?! Szítunk a hangulaton és uszítunk az egészségügy ellen?! Ki áll maga mögött?! Kinek a titkos tervét valósítja meg?! Na, elő a farbával! Én meg addig felhúzom a farba rúgó államkincstári bakancsomat!” /Csávás Kálmán őrnagyonnagy, a Farba Rúgással Alfelet Dezintegráló Intézet (FRADI) külső rüsztje/

„A kancsalrímekkel operáló költő nem követi el azt a műhibát, hogy kancsalul festett egekbe nézzen, hanem ehelyett a dolgok mélyére lát, miután a költészet lángpallosával kimetszi a társadalmi fekélyek tályogos szellemi tumorait! Árok bácsi alakja a keményen nagydolgozó kisember archetípusa. Az ő groteszk tragédiáján keresztül Frady Endre megismerteti velünk az emberi múlandóság önfeledt visszafordíthatatlanságát. Igazi antiszuicid metamorfózis líra, ami nem kis nyomokban katarzist tartalmaz!” /Tályogkovács Tokmányné Achtungachtung Auróra, a Brutálisan Egyetemes Költészetet Alaposan Körüljáró Irodalmi Lap (BEKAKIL) széljegyzetírója/

„Frady Endre neoprimitív irodalmi ősemberként előbb kőbunkó rímeivel félájultra püföli, majd a hajánál fogva a saját vérében huzigálja a földön az alanyi költészetet! Tudom én, hogy az Európai Unióban nincs halálbüntetés, de nem lehetne ez egyszer egy szabályt erősítő kivételt tenni?! Persze száműzni is lehetne ezt a poézisgyalázó pojácát egy csak kannibálok által látogatott lakatlan szigetre, de anyám szerint a Földön már nincsenek lakatlan szigetek. Mama, ki beszél itt a Földről?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor furunkulus nőtt a hátam közepén, de én nem orvoshoz fordultam, hanem 180°-ban srégen hátra és kiharaptam.” /Chuck Norris/

Kancsal rímleves

Későnyári hétvégén
Lakomázik hat vegán.
Bár nagybélű kátyú-has
Mind, ám nincs sok kutyahús,
Se grillezett tevepinty,
Se zsírozott tavi ponty,
Se vérgőzölt szarvas lé,
Se sült szaglószerves ló
Előttük az asztalon,
Mert egyik sem esztelen,
S küsz roládot sem eszik
(Snecitlen a néma szák).
Tápjuk zöldfű-fajleves.
(Húsosnak ez fejlövés!)

„Semmi fölényes húsevő célzatosság nincs a versben, egyszerűen csak eszembe jutott, hogy a „hétvégén” szóra kancsal rímel a „hat vegán” és ennyi sajnos nekem már elég is volt. Mire feleszméltem, a vers már a fejembe lőtte magát... Kár értem? Monnyakle?” /Frady Endre, húsevő költőgigász/

„Zsírozott tavi ponty?! Küsz rolád?! Hát, nem csodálom, ha a keményen dolgozó kisemberek azt hiszik, hogy Magyarország halszagú!” /Desmond Child, a saját magától elplagizált ’56-os emlékdal magyar származású zeneszerzője/

„Nem azt írtam, hogy halszagú, hanem, hogy halld szavunk! Hogy prozódiailag nem lehet kiénekelni?! Az már az énekesek baja, nem az enyém! Elég nekem a szakmai és a hatalmi elvárás két tüze közt őrlődni!” /Orbán Tamás, az ’56-os emlékdal szövegírója/

„Már megint a háttérből szított liberálbolsevik fanyalgás! Ahelyett, hogy együtt örülnénk, hogy a szerzők és a szereplők teljesen ingyenes részvétele miatt az '56-os emlékdal nem került többe rongyos ötvenmillió forintnál, megy a tudjukkiktől eredő fikázás! Undorító! Ja, a kancsal rímeket személyes sértésnek veszem!” /Schmidt Mária, az '56-os emlékév kormánybiztosa/

„Azokat én is! Még akkor is, ha annyira ingyen vannak, hogy csak rongyos ötvenmilliónyi közpénzbe kerülnek!” /Matolcsy György, unortodox tekintetű bankelnök/

„A Szentírásból tudjuk, hogy az özönvíz előtt az emberek vegetáriánusok voltak és csak növényevő állatok léteztek, ami egyrészt leegyszerűsítette Noé számára a bárkában a táplálék raktározás kérdését, másrészt a kísérletet az Úr sikertelennek ítélte és az újrakezdéskor nagy bölcsességében szerencsére engedélyezte a húsevést. Ámen!” /Toka Ottokár esperes, a Szent Húsosfazék rend perjele/

„Esperes és perjel? Ééértik, Boborján fiam, szerinted ééértik?!?! Így humorossan?! S/s,  azaz es per es és a két s között /, azaz per jel! Nóóórmális?!” /Besenyő István, azaz Besenyő Pista bácsi/

„Minden biológiailag képzett elme tisztában van vele, hogy a Homo Sapiens fogazata és bélrendszere megegyezik a sertésével, tehát akkor étkezünk természetesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Guten Appetit!” /Dr. Szaft von Tunk, germán dietetikus és gasztroenterológus professzor/

„Kevesen tudják – és itt a költő természettudományos ismeretterjesztőként lép fel – hogy a küsz a horgász népnyelvben csak sneciként ismert. Ahogy a jól ismert kétsoros mondja:
Küszhorgásznak de ciki,
Szákból, ha szök’ sneci ki!
Frady Endre túllépve önnön vadállatias húsimádó természetén, a vegetáriánus olvasói kedvéért a tőle megszokott és már-már elvárt vérgőz helyett ezúttal zöldséget tesz le az asztalra. Sok zöldséget. Irodalombarátok, jó étvágyat!” /Küsz Kesziné Szák Szidónia, az Kancsali Kötöny Orvhalászati Szakközépiskola magyartanára és balatoni hekker/

„Egy betonfalnak nekiszáguldó motorversenyző esetében csak a jó minőségű bukósisak tudja megakadályozni, hogy az agyában olyan súlyos károsodások keletkezzenek, mint egy gyanútlan olvasóéban a fenti Frady Endre vérförtelem láttán. Anyám szerint mivel a fejborogatásom olyan, mint egy turbán és úgy visítok, mint egy százas szögbe ült szorult müezzin, ne csodálkozzak, ha kinépszavaz engem az országból! Úgy látszik, el kellett volna tiltanom a nagy kék óriásplakátoktól. Anyám, borogass! De ne az árokba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor fejjel előre hangsebességgel nekibicikliztem egy vasbetonfalnak, ám mivel nem volt rajtam ütközési energiát elnyelő sisak, a fal nem ledőlt, hanem átszakadt.” /Chuck Norris/

A zugügyvéd

Vízben úszik Doktor Ambrus,
Nézi őt egy cet, egy ámbrás,
Amit hősünk tarkón fejel,
Így e meeting harccá fajul.

Bálna tátja száját nagyra,
Ám a főhős így szól: „Négyre
Kint kell lennem már a parton,
Akkor indítok új pert én.”

Doktor Ambrus hírhedt ügyvéd,
Akit nem állít meg így vad;
Bálnát talppal rúgja állon,
Majd perel cetzsírgyár ellen,

Mivel színleg hithű műzöld
(„Piktor, házam zöldre mázold!”)
Szószéke a magas lóhát,
S így még nagyember is lehet!

„Mit képzel, költő úr?! Magyarország kultúrnemzet, jogállam és fejlett demokrácia! Nehogy már elhitesse velünk, hogy valaki csupán azáltal, hogy egy bálnarúgó, nagyhangú jogász, komoly karriert csinálhat?! Egy a miénkhez hasonló munkaalapú társadalomban a keményen dolgozó kisembereké a jövő!” /Holdkór Hümér, hódidomár/

„Ne piktorozz, takonyarcú, ne piktorozz, mert kirúgom alólad a magas lovat, meg a nagyzási hóbort, te gyurgyalag! Mióta itt Ausztriában ötször annyit fizetnek feleannyi melóért, nem tűröm többé, hogy csicskáztass, te túlfújt hólyag!” /Piktor Viktor, szobafestő és mázoló/

„Az összes ügyvéd monnyonle! Ők tették tönkre az országot, meg a mérnökök! Húszezret kérnek egy aláírásér! Takaroggyon minden orvos és tanár! Vesszen az értelmiség! Abcúg celebek! Mienké az ország, magunknak épíccsük!” /Düh Dezső, sajtgyári öntőmunkás/

„A képmutató állatja! Strandolás közben bálnákat rugdos, oszt’ közben meg velünk pereskedik! Na, ússzon csak még egyszer a mi felségvizeinkre! Megszigonyozzuk, kifilézzük, bedaráljuk és már a piacra is dobhatunk egy szállítmány vastag pofabőrős ügyvéd virslit!” /Szügy Szilárd, a Western Cetzsírgyár (WC) szerves hulladék újrafeldolgozási igazgatója/

„Ugattok, senkik?! Fogtok ti még a saját taknyotokban-nyálatokban csúszva-mászva kegyelemért könyörögni a trónszékem előtt! De én onnan is köpni fogok rátok, bár nem vagytok méltók még a nyálamra sem! Mi, hogy belerúgtam-e egy ámbrás cetbe?! Közötök?!” /Dr. Ambrus Ajtony, bálnarúgó zugügyvéd/

„Kikérjük magunknak, hogy hőn szeretett és tisztelt Ambrus ügyvéd urunkat aljas és öncélú bálnarugdosással vádolják! A zöld ügyek összcivil szervezeteinek legelkötelezettebb jogtanácsosa különb bánásmódot érdemel! Zugköltőcske, magának akkora pert akasztunk a nyakába, amitől olyan öröklődő székrekedése lesz, hogy még az ükunokájának is rasztára fog izzadni a hónaljszőre tőle!” /Gyökér Gyula, a Természetet Rendületlen Állhatatossággal Gyönyörűsítő Alapítvány (TRÁGYA) szóvivője/

„ Szociopatológiai és pszichodiktátori kutatásaim szerint Dr. Ambrus Ajtony minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amik a mai Magyarországon őt naggyá, sőt akár az ország legfőbb tótumfaktumává is tehetik.  Ha csak feleennyi rossz tulajdonsága lenne, már rég a börtönben ülne, így viszont övé a jövő. Nekünk pedig már csak egy lehetőségünk maradt, a fejvesztett menekülés.” /Dr. Hárshegyi Lipót, a gyakorlati pszichopatológia professzora/

„ Frady Endre a kancsal rímek koronázatlan királya! Na, jó,  lehet, hogy csak az ügyvezető igazgatója, de azért így is elég büfé benne és nagyon ott van a szeren! Csak a költés után levett vizeletben meg ne találják ezt a szert, mert nekünk Frady Endre egy szirt, aki verseivel a lelkünkbe szúrt, és a szívén sosem visel szőrt! Tök zsír a csávó! Hajrá Frady! Hajrá Frady!” /Bandzsa Béla, az újpesti Frady Endre Gimnázium és Versgyártási Szakközépiskola 3.f. osztályos tanulója/

„Mi ez a retardált rímmámoros rühmétely?! Mi ez a bálnavizelet szagú langymeleg dágványgejzír?! Anyám szerint kancsal rímet írni olyan, mint szőrös kecskére kopasztót  bazírozni, de hát ő szegénykém a közmondásoknál mindig is telefonos segítségre szorult. Én mindenesetre ezt a Frady verset csak azért nyomtattam ki, hogy galacsinná gyűrve lehúzhassam a vécén! Ha van köztük véletlenül egy kísérleti laborból szökött írástudó egyed, akkor jaj a csatornapatkányoknak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Amerikában is az ilyen vastag arcbőrű ripacsokból lesznek a legnagyobb emberek. Egészen addig, amíg le nem rúgom a fejüket. Lehet, hogy el kéne látogatnom Magyarországra is?” /Chuck Norris/

Mutáns zebra

Hosszant csíkos gyilkos zebra
Fáról ugrik kóbor ebra.
Szétharapja s fel is falja,
Ám a reflux miatt feljő.

„Rá se ismerek az ebre!”
- Hökken meg a mutáns zebre:
„Erről a masszáról lerí,
Szörnyű, mint a kortárs líra!”

Lírikus jő: „Mi az ábra,
Beszóltál, te suttyó zábra?!
Kitör belőlem a Rambo,
S bedarállak kancsal rímbe!”

Lírikus rálép egy göbre,
Ficamodik, s így a zöbre
Ráugrik s rágcsálja vadul,
S RH negatívat vedel.

Míg iszik, fut Zlatan Ibra
S kötényt kap tőle a zibra:
„Bebőrözött, jaj, ez szégyen!
Harapdáljam magam szügyön?!”

Olvasónak vödre-csöbre
Túltelik s a mutáns zöbre
Ukázt kap: „Edd! Költő kruton!”
S véget ér e vers, a kretén.

„Kőttő úr, minállunk a faluba is vótt egy illen mutáncos zabra izé, de osztán kiderűtt, hogy csak a pógármester pitbullja esett bele a ződfehér csíkos festékbe, amivel a pógármester át akarta festeni a kokasát ződ sasnak. Mer ő Fradi drukkoló, csak nem jár meccsre, mer szerinte mán vén a szakanderhő, vagy szkennerhő, vagy mihő. Aszonta a pógármester, ha valaki aszongya a pitbulljárul, hogy veszélyes, asztat szíjjeltípeti vele! No, ennek a fele se tréfa, mer az én balkaromat eccer mán leharapta ez az aranyos jószág! No, akkó további jó kőttést kívánok a kőttő úrnak!” /Rozsomák Rezső, nyugdíjas traktoros/

„Kapol Rezső, ha ugatol! A karodat nem a Raptor típte le, hanem a Barom Buci, amikó ulti közbe kiderűtt, hogy kít piros ász van nállad, te csalós gyurgyalag!” /Ártány Ányos, illegális harci kutya tenyésztő és Zlatanfalva polgármestere/

„Ne veszekedjetek, hitetlen gyaurok! A próféta szakálla tömje be a szátokat, hogy már kora reggel részegen gajdoltok!” /Ibra Ibrahim Ibrahimovics, Zlatanfalva főimámja/

„Figyuzz, Frady Endre! Ez úgy gáz, ahogy van! A fejemet verdestem a Kis Grófo zebrapatájába, míg olvasgattam ezt a primitív szöveget! Csak a fehér háttér tetszik, bár az a hátránya megvan, hogy látszanak rajta a fekete betűk. Sokat írsz, túl sokat! Ne tedd! A kevesebb néha több, úgyhogy többet ne írjál! Sálom dilomálom!” /Pixa, a Bulibáró szerzője/

„A mű a kergezebrakór által megtámadott költői agy fékevesztett válasza a zaklatott világegyetem hallgatói önkormányzata által elsinkófált értelem atavisztikus jajkiáltására. Igazi bélsárlíra, melynek undortalaján rózsa terem, melyen jót lakmároznak az Armageddon vijjogó tövismadarai. A lét terheitől gyötört kínrímek a szellemileg félholt költő krutonná válásának mementói. Önolvastató ősdöbbenet!” /Láng Lea, a Befásult Gyöngytyúktekintet c. kortárs irodalmi folyóirat főszerkesztője/

„Ó anyám, miért is nem hallgattam rád, amikor azt mondtad, hogy ne tanuljak tovább, hanem legyek jól menő kétkezi lángossütő, vagy hentes?! Akkor most egyszerűen és boldog tudatlanságban élhetnék egy Frady Endre költészetével párhuzamos univerzumban, ahol nincsenek rémlírák meg mutáns klapanciák, csak ínycsiklandó fokhagymaszag és egy kampón gondtalanul lengedező marhafelsál… Az ember életútjának felén, a kritikus korban jön rá, hogy kritikusnak lenni nehéz. Mi legyek, ha nagy leszek? Anyám szerint hóhér, mert az a halálbüntetés eltörlése óta a legnyugisabb állás és ott a leselejtezett villamosszéken rezsicsökkent árammal olcsón süthetek magamnak tükörtojást. Hej, de összefutotta a szájamban a nyál!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem rontott egy mutáns zebra, de úgy rúgtam alá, hogy egybemosódtak a csíkjai és mint szürke szamár repült el az Androméda ködbe.” /Chuck Norris/

Állatkert

Állatkertben sok az állat.
Van zsiráf, ki messze ellát,
Oda, ahol bőg a tigris,
Kinek szája szörnyű tág rés,
Melyen befér másfél szarvas,
S lesz belőle trágya, szerves.

Csámcsogás hallik a Zoo-ból,
Medve épp gondozót zabál.
Bő szájából seprű nyele
Áll ki s közben folyik nyála.
Evés után jóllakottan
Szundít grizzly mackó itten.

Tóban él a sosem dalos
Kedvű néma krokodilus.
Pikkelyhátán nincsen tetve,
Bután néz, a szája tátva,
S hogyha behajol egy néző,
Leharapódik a nózi.

Rozsomákot nyel a jeti,
Míg oroszlán elé jut ő,
Akkor aztán őtet falják,
Utána még jön egy fél jak,
S Leó jóllakottan elnyúl,
S szája szegletében ül nyál.

Rab vad más rab vadat fal fel.
Rabjai e kertnek, föl-föl?
Nem lehet, mert sok-sok gyerek
(Gyulák, Ilák, Csengék, Györék)
Így látják meg, hogy a fajok
Között tápláléklánc folyik.

Ilyen kegyetlen az élet!
Egyszer elhull minden állat,
Meg persze az összes ember,
És ez még szomorúbb… ámbár,
Állat ritkán embertelen,
Míg sok ember állat talán…

„Az én szomszédom, nem csak talán volt állat, hanem ténylegesen! Késő estig brúgatta a fűnyírót meg a rotációs kapát! Csoda-e, ha rágyújtottam a házat?!” /Ember Előd, humánpolitikai főmunkatárs/

„Már megint a csúsztatás és a félretájékoztatás! Nem a grizzly medve ette meg a gondatlan gondozóját, hanem a jegesmedve a befagyott mini-taván jégkorongozó látogatót. Nem a seprű nyele lógott ki a szájából, hanem a hokiütőé. Költői szabadosság, mi?! Hányas lába van, poéta úr? Nem akarja felpróbálni ezt az éhes pumát?” /Bivaly Benő, állatkerti sajtószóvivő és pumaidomár/

„Hiába mondtam a Jenőmnek, hogy ott ne jégkorongozzon, mert amit ő hókupacnak néz, az szerintem brummog, de nem hallgatott rám a süketje! Mindig sejtettem, hogy előbb-utóbb Darwin-díjas lesz!” /özv. Jak Jenőné Vészmadár Vendetta, hallókészülék árus/

„Lánc, lánc, tápláléklánc, tápláléklánci béka. Béka volna, sólyom volna, mégis felfordulna. Rét volna, barika, barika. Barikának lába hamar kifordulna!” /Gyík Gyula, Impala Ila, Csirke Csenge és Gyurgyalag Györe, a Tarzan Majma Általános Iskola 2.b osztályos tanulói/

„A művi természet természetellenesen természetes velejáróját, a sors keserédesen kacagtató léttragédiáját kancsal rímekben megragadó költő ugyanaz a poézisnek, mint folyami vencsellő a lengeményes toszánkának, vagy még ugyanazabb! A ’lenni vagy nem lenni?’ kérdés ’enni vagy még enni?’ problémává történő materializálódása spirituális falósejtek önemésztő felböffenéseiként borít árnyékot a felfoghatatlan fantomvalóság fosszíliájára. E mű a víz alá nyomott világegyetem halálsikolyt hallatni vágyásának hiábavalóan bugyborékoló metadegenerációja és öndeformitása. A deformok működén át azonban fel-felsejlik a mindenség-szerű nagy büdös semmi! Igazi kozmikus kloáka líra!” /Páva Piténé Tyúk Tyityanilla, okleveles médiakatartika/

„ Okádnom kell ettől a kancsal rímes förtelem kupactól! Szerintem ez a miazmás kipárolgású dögkútvers még egy csótányzabáló csúcsragadozó gyomrát is megfeküdné! Anyám szerint egy jó forró fokhagymás  galócapálinka még egy halottat és életre hasmarsoltatna, de ő az én jóvoltomból még csak számára kiválogatott és sterilizált szótagokat olvasott a bélgyilkos Frady versekből. Remélem, lesz ereje simogatni a buksimat és egyidejűleg elém tartani a zacskót! Böáááá...” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csúcsragadozónak lenni sem fenékig tejfel. Az oroszlán sörényét például semmilyen módon elkészítve sem szeretem.” /Chuck Norris/

Interaktív Irodalom I.

Lilaködös líraönírás /a szerző felvétele/

Kedves irodalombarátok és irodalombarátnők!
Interaktív Irodalom c. sorozatunkban az irodalom alapelemeire tanítjuk meg az írni vágyókat, az interaktívakat és az írni vágyó interaktívakat is. Nálunk bárki tanulhat függetlenül attól, hogy férfi, nő, növésben lévő férfi, piréz, dakota, vagy ősmagyar. Nem tökmindegy?! Elvégre úgyis mind megmurdelunk egyszer! Vágjunk hát bele!

1. rész: költészeti alapelvek

Költeni jó! Ezt egyaránt tudják a költők, a tyúkanyók és a plázacicák is. A költséges költőtanfolyamokat kiváltandó, mi most egy ingyenes játszva tanuló hiperkreatív teszten mutatjuk be és rágjuk szájba az elengedhetetlen tudást.

1., Írd/Írja be a megfelelő rímet az alábbi kétsorosba!

„Azt jelzi a férjed vicsora,
Nem ízlett neki a ….........”

a., zebéd,
b., reggeli
f., vacsora

2., Nehezítünk. Most a kezdősor végét kell kitalálni.

„Pár zoknimban tíz a …........,
Ne szagold, hogy el ne kábulj!”

a., mezőnyjátékos
r., lábujj
c., műköröm

3., És most jöjjenek a kancsal rímek!

„Télapón lóg hosszú szakáll,
Félrehúzza, mikor …...........”

a., székel
b., szűköl
c., útban van neki

4., Újabb kancsal rím, mert ismétlés a tudás, ejnye!

„Huzatos a ….....
Denevéren bőr leng.”

a., stadion büféje
b., Batman
d., barlang

5., És most mindezek betetőzéseként jöjjön egy nemzetközi kancsal rím!

„What can the
Vadkan … ?

a., like
y., do
c., think about

+1., Bónuszként folytassuk egy multikozmopolita mélylírával!

„Это finom fánk …...,
Betölti its function.

a., gut
b., besser
e., schön

+2., Lazításképpen jöjjön egy kis horror!

„Itt van ez a remek tetem,
Az ebemet …………….!”

a., megitatom
n., megetetem
c., megugatom és megharapom

+3., Na, itt az ideje mély vizekre eveznünk!

„Lemerül a búvár ….....,
Nem követi egy polip se.”

d., ipse
b., hapsi
c., Rogán Antall József nádor térfogathajtó világbajnokság

+4., Folytassuk egy világháborús művel!

„Rájöttem, hogy Nagyné német,
S lelőtte a …........”

a., fejemről az almát
b., poént
r., nagynénémet

+5., Zárásként jöjjön egy könnyed téboly líra, melyben a záró magánhangzó a rím kedvéért mássá leönd.

„Telken, min át Ady jön,
Mikor épül ………?

a., kórhíz
b., óvodü
e., stadiön

Írd/Írja ide a helyes megfejtések betűjelét: _ _ _ _ _   _ _ _ _ _

A megfejtésként kiadódó lokálisan világhírű irodalmár nevét küldd/küldje be zárt borítékban a Svéd Királyi Akadémia címére az alábbi „Nobelpriset för honom! ” azaz „Nobel-díjat neki! ” felirattal!

Legközelebb a novellaírást fogjuk megtanulni!

Kancsal balbekk

Böhöm balbekk olyan kancsal,
Ellene tán nem is kén’ csel.
Híg a szemgolyója löttye,
S lasztit szinte nem is látja.

Hozzám jól tapad a labda,
S fürgén visz pár izmos láb, de
Mégis elhasalok, mert ő
Éles stoplit belém márt, ó!

Felvág, akár talpat a sás,
Bizony nem mű ez az esés,
S mint somfáról nyáron a som,
Oly nagy lendülettel esem.

Hogy lehet, hogy vakon kvázi
 Eltört?! - ez a hónap kvíze.
Megoldás: az ősi bekk vér.
S rám új protkó-faláb, bükk vár.

„ Miva'?! Beszóttá' gyökér?! Há' letalpallak, mint mobildaru az éticsigát! Törlek ketté, hogy lássam mindkét feledet,  pacibogár!” /Srég II., kancsal balbekk/

„Sportolunk, költő úr, sportolgatunk? A szúette falábat meg SZTK közpénzen cseréltetjük vadiúj kanadai bükkre? Aztán szerepel-e ez a vagyongyarapodás az egyszerűsített adóbevallás 563. sorának „b” rubrikájában? Na, fáradjon csak be mielőbb a hivatalomba!” /Dr. Harács Hubáné, a Nemzeti Adó- és Sóhivatal főosztályvezetője, Srég II. Lajos keresztanyja/

„ Ez az Lalikám, ezt várja a szakvezetés! Oda kell tenni magad!  Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! Ja, hogy már letört a lába? Hát, a futball az nem pingpong! Annak a szimuláns síró-picsogó műesőnek meg mutasson már föl egy sárgát, bíró spori, különben nem lesz bekészítve friss pacal a meccs végén az öltözőbe!” /Baltai 'Faék' Gyula, hentes és mesteredző/

„A játék hevében gyakran előfordul, hogy a keménykötésű védők és a madárcsontú csatárok párharcában utóbbiak húzzák a belüket... ööö... illetve a rövidebbet. A vadonatúj hatvanezres stadion mind a száztizenkét fizető nézője jól láthatta, hogy a játékvezető helyesen járt el, amikor előbb továbbot intett, majd a letört lábával felé fenyegetően hadonászó jobbszélsőt kiállította. Több tiszteletet a magyar bíróknak!” /Dr. Harács Huba, jogtanácsos és a játékvezetői testület főellenőre, Srég II. Lajos keresztapja/

„Ha én ilyen kancsal rímeket tudnék írni, hát esküszöm, hogy tőből rágnám le mindkét karom! Anyám szerint valami szemkivájás is szerepel a szakirodalomban, de hát ő ezt honnan is tudhatná, amikor a wikipédiához is ruhacsipesszel szeretne kapcsolódni. A költő fafejét viszont nehogy rézprotézissel helyettesítsék, mert Frady Endre rézfejjel határozottan tartósabb! Nem lenne időnk túlélni!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szemhibás balbekket egészséges szemmel lenéző jobbszélső szemérmetlen szemtelenkedése közállapotunk szemetjének morfológia apoteózisa! Jogegyenlőség! Akadálymentesítés! Szabad optikusválasztás! Free Füvészkertlátogatás! Hálapénz! Ez a sarc lesz a végső! Hééé, engedjenek el!!!” /Frídom Dominik, a Szemmelversz Orvostudományi Egyetem liberálbolsevik főkertésze/

„Kiskoromban én is kancsal voltam, de a harmadik feszítővassal beállítottam a szemgolyóimat. Az első kettő szilánkosan eltört.” /Chuck Norris/

Tréfagyári tragédia

A tragédia előtti pillanatok /Búbánathy Bölénc felvétele/

Felrobbant a Tréfagyár!
Rám zuhanó trafó gyűr
maga alá s humorom
elkenődik hamar ám!

Faviccnek szánt fakupac
omlik, míg híg fókapác
fröccsen számba piának
s rám dőlnek a poénok.

Dúlt arcomon élceső,
mű-mosolyom álca-show,
s látom, amíg beázom,
víg a szomszéd Búüzem.

„Kikérjük magunknak, hogy minket kárörömmel gyanúsítsanak! Nem vigadtunk a szomszéd termelőegység tragédiáján, csupán a döbbenettől kábán hápogva vettük a levegőt! Há… há… háháháháháháháháháhá… Jaj, nem bírom… Háháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc, búüzemi brigádvezető/

„Ajaj, megszűnt az olcsó poénbeszállítónk! Most megint elkezdhetjük felélni a poros raktárkészletünket!” /Sas Józsi, kabarédirektor/

„Úgy tűnik, hogy a pácolásra használt drága finn fókavelőlé helyett vásárolt olcsó kínai túl sok kerozinnal volt felhígítva…” /Mutyi Mátyás, anyagbeszerző és használtfogkefe díler/

„Pánikra semmi ok! A tűz kialvása után tűzoltóink teljes biztonságban közelíthetik majd meg a terepet. A bent rekedteket SMS-ben kérjük meg, hogy maradjanak csendben és felelőtlen hangoskodásukkal ne zavarják meg a közeli stadionban folyó Videoton – Debrecen NB I.-es bajnoki labdarúgó mérkőzést!” /Havária Hunor, katasztrófavédelmi szóvivő/

„Háháháháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc/

„Búbánathy szaktársat melegebb éghajlatra küldtük szanatóriumi kényszergyógykezelésre, úgyhogy a termelés ismét zavartalanul folyik és továbbra is szakmányban ontunk monoton bút konokon és fájón.” /Verlaine Pál, Tóth Árpád díjas búszaki igazgató/

„Háháháháhá!!! Ég az összes favicc!!! Háháháháhá!!! Jaj a kockahasfalam! Háháháháhá!!!” /Búbánathy Bölénc, kényszergyógykezelt/

„Böléncen van hasizom / Várja őt a húsüzem.” /Frady Endre, költő és gumicellatárs/

„Bölénc úrbol cinálni kiciccípősz szecuáni cirkehuszi rizzel” /Klop Fo Lom, kínai húsüzemvezető-helyettes/

„Szent bányakapitányság! Hát még mindig van lejjebb és lejjebb és lejjebb?! Ez a heterozigóta kancsalrímügynök már olyan mélyre süllyedt, hogy hamarosan kilövi egy új-zélandi vulkán! Remélem, hogy még a légtérben megsül és földet érésekor elsőnek egy éhes kannibál törzs fog rátalálni! Anyámnak mindenesetre megtiltom, hogy mostanában a déli féltekén vízisízzen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szakminisztérium közbeszerzés keretében építteti újjá a teljesen leégett Tréfagyárat. A meghívásos pályázaton olyan K betűvel kezdődő magyar cégek vehetnek részt, amelyek vállalják, hogy a köz gépeit bérben alkalmazva, a budapesti 4-es metró, az új debreceni futballstadion és az amerikai Halálcsillag átadásával egy időben és ezek bekerülési összköltségének mindössze a másfélszereséért (plusz ÁFA) kulcsrakészen befejezik az építkezést. Az új létesítmény neve Magyar Nemzeti Tréfa és Kerítéskolbász Gyár lesz.” /MTI/