A következő címkéjű bejegyzések mutatása: icce. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: icce. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. szeptember 12., hétfő

Vécétartály szonett

Tarvágás utáni tar táj
Szörnyű, mint rút vécétartály,
De nem mind ám, csak az olyik,
Amely elzárva is folyik!

Szivárog az úszós szelep,
Túlcsordult víz mindent belep,
Csermely csurran, very big ér,
S ócska tócska küszöbig ér!

Büdös padlónk the great dögrét,
Merni befogunk pár bögrét,
S munkadüh bár tombol, e láz

Ellenére minden eláz’!
Hömpölyög sok icce, akó,
S ernyőt bont az alsó lakó…

ajánlás:
Jó herceg, ha lakot bérel,
S takarója messze ér el,
Olyan béreljen csak, olyat,
Mi leveket sosem folyat!

„Ez az, költő úr, áztasson el minél többeket, hogy pörögjön az üzletem és rengetegen vegyenek majd tőlem alig használt ernyőket és esőkabátokat! Fő a kreativitás! Ahogy akár ön is mondhatná:
          Hogyha nagyon nagy az aszály,
          Megfeneklik minden uszály,
          S cserepesre szárad a száj,
          Rossz tartályt lékelni muszáj!
Lényeg, hogy megoldjuk okosba’ és minden szempontból dőljön a lé!”
/Vízhatlan Vendel, vicik-vacak vegyeskereskedő/

„Ne essen költői túlzásokba, költő úr! Túltolta a túlfolyást, hiszen túl jól tudjuk mindketten, hogy ott a túlfolyó, ami megakadályozza a tartály peremén történő túlfolyást! A fölösleges víz a vécécsészében csobog, nem a padlón! Mi az, nincs mérnök a családban?! NEM ENG.!” /Szaniter Szervác, váci szervdíler és a Szükségvégző Irodalmi Fenegyerekek Országos Néplapja (SZIFON) főcenzora/

„Költő, fel, ha lakást újít,
Billentyűn ne legyen ujj itt!
Ne pötyögje búját-baját,
Ne érkezzen verses zaj át!”
/Jajne Jenő, a Lakásfelújító Igricek Poézisét Osztályozó Szakértők Óriási Munkabírású Alakulata (LIPOSZÓMA) alacsony munkabírású főispánja/

„A világ egy nagy vécécsésze!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Bud Spencer imitátor/

„Ház úr, e lét tényleg budi,
S jó az idézet, a Bud-i.
Ezt olvassa épp e kék szem,
A többire nem emlékszem.”
/Dr. Láz, Seniorkonyha-díjas Terence Hill imitátor/

„Költő úr, ne álljon meg félúton! Ne csak a közvetlenül maga alatt lakót áztassa el, hanem az egész házat, az egész országot, sőt az egész Kárpát-medencét is! Végtére is milyen medence az, amelyikben nincs feszített víztükör?! Lehetne végre saját hajóhadam és nem lovas, hanem hajós tengerész lehetnék! Igazi tengernagy lennék, nem csak fosztóképzős ellentengernagy! Éljen a nagy nemzeti csőtörés, virágozzon a magyar vécétartály!” /Vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957), hajókormányzó hintapolitikus/

„Egyik katasztrófa a másik után. Fordított katasztrófaturizmus. Nem az ember megy a katasztrófa helyére, hanem a katasztrófa jön az emberhez. Nem is egy. De legalább a vers nem lett katasztrofális , sikerült szép összefüggéseket találni a csúnya események között.” /M. András, a költő legállandóbb és legkatasztrófafelismerőbb kommentelője/

„eM úr, tartály ellen sajna
Nagyon ritkán hat a strófa,
Pedig nem is made in china,
Mégis egy kész katasztrófa!”
/F. Endre, lakásfelújítás idején albérletben állandó vízvezeték problémákkal szembesülő költőgigász/

„Ez igen! Ez a vers nem öncélú móka és kacagás, hanem veszélyben lévő világunk tudományos, komoly taglalása. A klotyó régóta az emberi sorsmélységgel foglalkozó irodalom középpontjában állt. Mint például a sumér budi eposzok, az ógörög pottyantós bukolikák, a reneisance szerelmi árnyékszék eclogák és a Világháborúk többszemélyes körguggoldás harci indulói. Az alsó szomszéd szomorú sorsa, jól ismert modern kataklizma. E példátlan remekművet olvasva, óhatatlanul a régen írt saját remekművem ódzkodik ide. Íme elétek tárom:

Kiskertemben zöldell a csempe:

Telihold van, recece,
Jönnek a tatárok!
Fél napja a klotyón ülök,
De még kicsit várok.

Sangvinista kendermaggal
Nyűtt ostáblán játszom.
Jól telik el így az idő,
Boldognak is látszom.

Életművem ez a budi,
Géniuszom gyöngye,
Bár lovasság rohamához
Valószínű gyönge.

Elmés műszeren látható,
Hol áll a szennyvízszint.
Védeni kén’ e kis házat,
Mint hajdan Cáricint.

Kiskertemnek végiben,
Bélnyugalmam székhelye.
Zöld csempe a fal, s ülőke,
Roncs seggem fekhelye.

Ha meghúzom a fogantyút,
Lelki békém helyreáll.
Duruzsolva öblít a víz,
Még a hajam is feláll.

Ach, de jő az ellen!
Kriptám lesz e lak talán.
Bokáig tolt kisgatyóval
Jön rám majd a rút halál.

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és a budi stáb legbudistább kommentelője/

„Nyuggearapó, budiverselj,
Házalj vele, teljen persely,
Ne te légy, kit balsors ver, sej!

Ha megszolgált tápod nyeled,
S túltelítődik a beled,
Budierő legyed veled!”

/Xoda Bikarbona mester, Erő szakos világegyetemi budi Jedi/

„Nem értem ezt az állandó nyivákolást! A föld lakossága amiatt nyavalyog, hogy aszály van, a költő meg amiatt nyöszörög, hogy a vécétartályából folyamatosan ömlik a víz! Miért nem lehet összekötni a problémát a megoldással és a költő úr vécétartályából öntözni a földeket?!” /Dr. Trágyássy Traktor, földművelésügyi szakértő/

„Mi ez az urinális túlcsordulás, ez a szellemi vesekőomlás?! Frady Endre, a Merjünk Tehetségtelenek Lenni! című vizeleti vetélkedő első három helyezettje, a költészet diszfunkcionális szellemi vécétartálya, bár végre magához méltó témát talált, értelmesen kifejtenie ezt sem sikerült! Az angolvécére utaló anglicizmusok a magyar irodalom abszolút mélypontjai! Ahogy annak idején Szergej Bubka versenyről versenyre mindig egy-egy centivel javította meg a rúdugrás világcsúcsát, úgy rontja Frady Endre versről versre a rímhányás színvonalát! A többszörösen megtaposott kritikus azt hinné, hogy innen már nincs lejjebb, ám legközelebb azzal szembesül, hogy dehogynem! Az vesse az első vesekövet Frady Endrére, aki leghamarabb arra jár! Kétszer vet, ki gyorsan vet! Pusztuljon a bélférgese! Hajrá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs szükségem vécétartályra, mert én a texasi prérin leguggolva pneumatikus túlnyomással belövöm a nagy vastartalmú székletemet a Föld mágneses magjába és ezzel stabilizálom a mágneses pólusokat. A vizeletem hatósugara pedig reménysugár az egyébként aszályos termőföldnek.” /Chuck Norris/

2016. március 30., szerda

Tavasz

Utóvédharc-vesztes a hó,
Rügyezik a kerge pázsit,
Ha tovább nő a hő, hahó,
Hamarosan leend plázs itt!

Alul zöld a, felül kék a
Langyot adó hogyishívják,
S vartyogva jelzi sok béka,
Épp a közeljövőt ívják.

Újjászületés, mi zajol,
Halak keletkeznek, ebik,
Tudja varangyos-mama jól,
Egyik szép a másik szebbik.

Magasra hág jó hangulat,
Bélben a bor kilenc icce,
Aki magyar, bőszen mulat,
Itt a Tavasz, recefice!

„Költő úr, kilenc icce az körülbelül hét liter! Ennyi bortól nem csodálom, ha maga úgy érzi, hogy vartyogó varangyok ívnak a bélrendszerében! Csak nekünk ne akarja javasolni, hogy ugyanígy hánykolódva fogadjuk a tavaszt, mert különben vasvillával megyünk a maga legközelebbi író-olvasó találkozójára! Imádkozzon, hogy az a legközelebbi is a butykófalvi művelődési házban legyen, mert az legalább 80 km-re van innen, és mire mi odaérünk, maga már árkon-bokron túl lehet!” /Cudar István, a guzsalytömörkényi disznóhizlalda tápadagolási menedzsere/

„Jaj, Pistám, a szél üssön bele abba a busa fejedbe! Még hogy tápadagolási menedzser, te mosléklapátoló, te! Ezt a költőt is ugyanúgy elijesztenéd, mint ahogy múltkor a Nihil-díjas Rémrím Rezső hátán is szétverted a trágyás fatalicskát, csak mert annyit értesz az irodalomhoz, mint Csoffadt bakter a bakteriológiához?! Miért is nem mentem inkább feleségül a Huttinger Hubához?! Igaz, hogy ő is bunkó, de ő legalább kőgazdag!” /Cudar Istvánné Ihaj Csuhajka, a guzsalytömörkényi könyvtár takarítónője/

„Az altamirai bőgő bölény mellett felfedezett, kevesek által ismert, eleddig a művész hosszúra sikerült szignójának hitt, de valójában önállóan érvényes megnyilvánulás félhivatalos mai magyar változata, a műfordításért Koszorús Költőnknek örök hála és dicsőség.” /F. Péter, a koszorús költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tavaszváró Frady Endre klaviatúrájából ismét egy egyedi természetű természetlíra, egy bukolikus idill bukott elő, mely negédes miazmájával édesbúsan bágyasztja a merengőn bambuló tömegek verselő varázslatra vágyó vertikális venyigéjét. Igazi igére szomjazó vény igény egyengetés a félholt lelkek megelevenítő kezelőorvosának és gyógyszerészének virtuális tollából! Megrészegítően letehetetlen olvasmány!” /Ójaj Ottóné Ahdetyű Atavisztika, középiskolai magyartanár és gyógynövény díler/

„Ezt a nemzetrontó borzadalmat tízszer kellene elolvasnom, hogy egyszer majdnem megértsem, de anyám szerint már most olyan szederjesen céklaszínű a fejem, hogy a további bármi helyett sürgősen keressem fel Dr. Köpölyt, a háziorvosunkat! Frady Endre nagyobb terrorveszélyt jelent az agyamra nézve, mint az IRA, az ETA, a Vörös Brigádok, a Hajdú Péter és az Alkaloida együttvéve! Tanúvédelmet akarok és belülről zárható fradyhatlan gumicellát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Srácok, srácok! Van egy remek együttes névötletem! Pokolba a Quarrymen, a Silver Beat és a Beatles nevekkel! Itt a legjobb: Hajdú Péter és az Alkaloida! Mit szóltok?! Na, ki a király?! Hééé… neee…” /James Earlydead, a Beatles együttes iskolás korában össze-vissza vert és méltán elfeledett dobosa/

„Nálunk Texasban nincs tavasz. Itt a nyarat az általam tüsszentett tornádók vezetik be.” /Chuck Norris/

2016. február 1., hétfő

Február

Elvileg ez téli hónap,
Mégis elég híg a leve,
Bár nincs benne oly forró nap,
Mitől boldog, aki teve.

Hűs hó helyett eső hullik,
Elbágyaszt a langyos pára,
Színig telik ürge- s nyúl-lik,
S kupacnyi sár Déva vára.

Februárig nem tart e tél,
Egyből nyár veszi át helyét,
S télvéget nagy hő-kés metél
Keserűn, mint csoki, mely ét?

Izzad biz’ az időjárás,
Verítékem másfél icce!
Sírt az egyre hosszabb nyár ás,
Felmelegszünk globalice!

„Ne nyafogjon, költő úr! Örüljön, hogy a hasára süt a Nap! Nálunk itt az Északi-sarkon bezzeg olyan hideg van, hogy a jegesmedve eltörik a kanyarban! Állítólag a Déli-sarok még ennél is rosszabb, mert ott ráadásul mindenki fejjel lefelé lóg, de nem tud leesni, mert a talpa odafagyott a sarki jégmezőhöz.” /Srigg Tlomkor Hibrix, eszkimó jég-gáz szerelő/

„Mit vinyolog, maga pötymögős pojéta pótlék! Hájszen nem megaszongya a bőcsesség, hogy ’Január, február, itt a nyár’?! Na, ugye, hinnye! Úgyhogy ne möhönyöljön kend, meg ne picsmákoljon, hanem durálja neki magát nekijje a higyergának, oszt’ indulhat a romogyinga!” /özv. Lapcsánkai Livárgyné Csumugli Csovalka, nyugdíjas nótafa és torcsmándli készítő/

„Aggasztó jel, hogy már az üregi nyulak is úszósapkában közlekednek! Lehet, hogy elő kell vennem a híres ősöm szerszámosládáját és neki kell állnom építkezni! Csak nehogy bekasztlizzanak a rendőrök engedély nélküli emberiségmentés bűntettének alapos gyanújával!” /ifj. Bárkás Noé, balneológus és amatőr hajóács/

„A meteorológiai bérfanyalgásnak ezt az agyzsibbasztó és nemzettest mételyező szintjét látva jogosnak érezzük a halálbüntetés visszaállítására irányuló népakarat nemzeti konzultációra történő bocsájtását! Döntsük a tőkére a költőket! Legyenek fejetlenek is az agyatlanok! Ehunnia az ehunniaiaké!” /vitéz Vereckei Vérgőz Vendel, az Állami Vérszerződéssy Hivatal (ÁVH) üzemi lovagtanácsának elnöke/

„Frady Endre, a globális felmelegedés-líra másik vezéralakja (az egyik Sir William Watermelon Weatherforecast) ismét a téma súlyosságának megfelelő könnyed keresztrímekben vágja játékos önfeledtséggel arcunkba a kikerülhetetlenül tragikus véget. Igazi képzavarokban fürdőző pajkos haláltáncvers!” /Dr. Gőz Gézáné Sarkijég Sarolta, a Zsírbő Tevepúp c. zöldirodalmi magazin gyorsan bomló környezetbarát papírjának anyagbeszerzője/

„Yes, I am the one of, ofn’t I?” /Sir William Watermelon Weatherforecast, az egyik/

„Micsoda?! Ofn’t I?! Ki volt az angoltanárod, te szerencsétlen gügye lord?! Valami idióta brit tudós, mi?! Leülni! Egyes alá!!!” /Títájm Titanilla, a The English Weather nyelviskola és a Matuska Szilveszter Építőipari Szakközépiskola angoltanára/

„Mi ez az elmeklopfoló, agydorongoló szellemi bunkósbot?! Ha az időjárás pár fokkal eltér az ilyenkor megszokottól, már meg kell öklendeztetni a gyanútlan olvasókat?! Anyám szerint fel kéne lélegeznem, mert ilyen enyhe télvég mellett a költőket könnyebben elkapja az influenza. De mi van akkor, ha a Frady Endre versek génmanipulálják az erre immunis vírustörzseket, miáltal a betegség egyik mellékhatásaként az áldozatok Frady Endre szerűvé válnak?! Mi lesz, ha anyámmal sétálunk az utcán és mindenhonnan mutáns Frady Endrék köhögik és tüsszögik ránk a verseiket?! Rémálom! Remélem, csak rosszat álmodtam, mert túl nagy volt a Kisbig menü!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szegény magyarok, csőstül jön rátok a baj: taxisblokád, fonódó villamos, olimpiai pályázat és Frady Endre versek… Balsors akit régen tép… Csák Nóri nagyanyám sokat mesélt arról, hogy ti mindig milyen szerencsétlenek vagytok. A globális felmelegedés miatt viszont ne aggódjatok! Ha olvad a sarki jégsapka, kiugrom a világűrbe, beszippantom a tüdőmbe a -273°C-os vákuumot, majd a Földre visszahuppanva kifújom. Csak arra kell vigyáznom, nehogy új jégkorszak legyen! /Chuck Norris/

2015. június 15., hétfő

Nyállíra

Öblöst köpő manus Álmos,
Ha eltalál, akkor nyál mos.
Szájnedvének szörnyű spricce
Másfél cinkotai icce.

Rád pök s téged falig lé visz,
Szétmállik rajtad a Levi’s.
Űrtartalmat Guiness lemér,
S hiába bőgsz kegyelemér’.

Porból valót sárrá aláz,
Ha elönti bősz csulaláz
S gúnykacaja, mint egy dögé.
Legjobb, hogyha elbújsz mögé.

„Csorog a nyálatok az irigységtől, mi?! Köpés témában egy kivételével az összes Guiness rekordot én tartom! Én köpök legmesszebbre, legmagasabbra, leggyorsabban, legerősebben és a legnagyobb űrtartalommal is! Csak a lóhátról visszafelé köpés nem megy, mert meszes a nyakcsigolyám. De ha én egyszer előrefele belefröccsentek a Dunába, nincs az a Római parti mobilgát, ami megvédi az illegálisan beépített árteret az elöntéstől! Én bárkit le- és beköpök!” /Csulavári Álmos, postai bélyegnyálazó élmunkás és volt III/III-as ügynök/

„Kikérem magamnak az aljas rágalmakat! Az én farmerom akkor se mállik le rólam, ha keringőzés közben szalonnabüdösre izzadom magam!” /Levi Strauss/

„Mi van öcsém, keringőzni akarsz az illegálisan beépített Római parti ártéren? Na, jó, írok neked egy Kék Duna keringőt, csak cseréld már ki azt a szalonnabüdösre izzadt farmeredet, mert pökhetnékem támad! Lóhátról visszafelé!” /Johann Strauss/

„Ne legyél már ilyen pökhendi és szállj le arról a Rózsa nevű magas lóról! Mi vagy te, Rózsalovag?! Rózsalovag… hmmm… nem is rossz cím…” /Richard Strauss/

„Jaj, kisunokáim! Ha már kivándoroltatok, legalább ne veszekedjetek! Egységben az erő!” /Strausz Jenő bá’, nyugdíjas köszörűs/

„Az Erő velem van és a lézerkardommal röptében elpárologtatom a felém szálló nyáltömböket, felhőként visszafordítom a támadóimra és a fejük fölött kicsapatom! Így fulladnak nyáltócsába a Jedik ellenségei!” /Luke Skywalker/

„A műben szinte elemi erővel tombol a nagylöttyös ősmagyar ugarérzület és a rögvalóság dagonyájába való beleposványosodás elleni kacagányos közdelem szalonnabüdös lihegése! A mátyási fortélyú nyugatalázás, a nagyiccei honderű és a józan paraszti ész kombinációjából előserkenő szittya kuruckodás már-már Tenkes kapitányi félmosollyal törli képen a pökhendi olvasót. Valódi népi műlíra, amilyet csak egy igazi paraszt tud írni! Tyű a keservit!” /Guzsaly Gizella, vidéki néptanító és napszámos arató/

„Ettől az alpári förmedvénytől együtt öklendezünk anyámmal, mert amikor lehajoltam a Frady versek miatt állandóan az íróasztalom alatt tartott lavórhoz, ezt a mételyt elöl felejtettem és anyám véletlenül beleolvasott. Két világháború közötti szünetben ez a vers lehet a leggusztustalanabb és legpusztítóbb valami, amit bárki létrehozhat. Kis lépés Frady Endrének, de hatalmas visszalépés az emberiségnek. Csulaláz... rettenetes! Anyám, hová tetted a lavórt?! Böááááá…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer véletlenül lenyeltem két zsák cementet és betonként átköptem a mezőn. Repült a nehéz kő, csak én tudtam, hol áll meg... Meg elkésve egy Toldi Miklós nevű parasztlegény is, akit agyoncsapott, úgyhogy kis időre beálltam a helyére elvégezni a munkáját. Johnny Gold haverom meg írt erről valami híres hőskölteményt.” /Chuck Norris/