A következő címkéjű bejegyzések mutatása: homok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: homok. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 17., csütörtök

Szaharai manna

Esővel hull Szahara por,
Mint a főzelékbe kapor!
Pár napig még le ne mosd a
Kocsid, úgyis újra rozsda-
-barna lesz, akár a lócit-
-rom illatú trágyagóc itt!

Trágyagócnak híg a leve,
Attól lesz a vason reve,
Acélosabb nevén oxid,
Mit sok szóból pont a zok szid,
S aranyszáj’t más hagy el karát
Helyett, mint eb a Szaharát:

„Nem látok át eme zagyon,
S nem kicsit vagyok bősz, nagyon!
Ázott verdám orrja, farja
Nem csillog már, rozsda marja!
Rozsda marja, nem ragyog,
Én csuda nervőz vagyok!”

„Mi van, költő úr, csak nem mosta le a négynapos hétvégén a hófehér céges Opelt? Csilivilin akart odagördülni a békemenetre? Félt, hogy a frissen kiszabadított Táncsics Mihály nem ül be egy koszfészekbe, ha azzal hajtat fel érte a Várba? Ráfázott a pálpusztai szagú verdájára, mi? Hehehe!” /Menő Manóné Manna Anna, az Országos Kárörvendő Járvány (OKJ) sújtotta sajtkészítőnő/

„Milyen eső?! Homokszórás! Porhintés! Add már, Uram az esőt! Amúgy addig örüljünk, amíg a manna nyomokban sem tartalmaz jód izotópot!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hiába gospel kommentelget itt, humán úr, a jódozott show must go on!” /Izotóp Izidor, nyomokban jódot tartalmazó showbálvány/

„Az utolsó két sornál csak én érzem a plágium gyanút? Még a szótagszám is megváltozik, hogy el lehessen lopni a magyar nemesemet! Csuda nervőz lettem és felment a vérnyomásom! Ezen csak egy speciális ételadalék segíthet, semmi más! Szabadság?! Szerelem?! E2 kell nekem!!!” /Petőfi Sándor, forradalmár és szabadságharcos költőkolléga és történelmi előzménylény/

„Drága Petőfi úr, magának agyára telepedett a szaharai poreső! Az E jelű adalékok sorszáma 100-tól fölfele van! Az E2 nem ételadalék, hanem egy energiaszolgáltató vállalat! Áramütésváltólázálma van?! Magának E200 jelű szorbinsavra van szüksége, ami egy remek tartósítószer, hogy még sokáig tudjon forogni mindkét sírjában!” /Dr. Segesvári Samuné Barguzini Bizerga, vörösdiplomás adalékdíler/

„Majd lemarja a rozsdát a savas eső...” /M. András, a költő legállandóbb és legmeteorológusabb kommentelője/

„Savas eső a rút rozsdára,
Savas eső a szép Skodámra,
Jaj, ha meghalok!
Savas eső a rút rozsdára,
Savas eső a jó anyámra,
Jaj, ha meghalok!”
/cigányzenei népdallantás/
„Hát a savas esőt ki fogja lemarni, M. úr, csak nem a Lúg Szkájvóker Lajos, he?!” /Megaszondó Menyhért, a falu bölcse/

„Sáros eső bordó leve
Mián képződik a reve.
Szahara-homok a neve,
Még sincs benne oldott teve!”
/Vitéz Kotormányi Keve, ősmagyar igric és árvalányhajas gyulatáltos/

„Jaj, Kotormányi vitéz úr, csak nem arra gondolt, hogy a szél a Szaharából teveport (Nesz tevét vagy teveneszt?) fog idefújni, maga meg vízzel elkeverve előállít egy tevét?! Ne legyen már a sivatag hülyéje!” /Vitéz Szattyáni Szittya, mégősmagyarabb eméggyulatáltosabb ellenfazék ill. ellenlábas/

„Jaj, valami történt a Lóci fiacskámmal?! Összetörte magát szegénykém?! Nem szeretném a Lócit romként látni!” /Szabó Lőrinc (1900-1957), Kossuth-díjas néhai költőkolléga/

„Szaharába vezetnek a nyomok,
Onnan jön a sok-sok migráns homok!
Davaj, rögvest TŰZ! gombokat nyomok,
S bombáimtól keletkeznek romok!”
/Oleg Oktondovics Okkerfognyik, a Szovjet Elmegyógyintézeti Szakkórház (SZESZ) ’Putyin imitátorok’ kórtermének házi költője/

„Véleményem szerint a vidám szahaharai kicsimisi kocsimosó kacsamese még hiányzik a teljességhez. Vagy ezzel a (költői) kérdéssel magamra maradtam? Mosni vagy nem mosni - ez itt a kérdés!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mosólegény/

„Kicsimisi kocsimosó kacsamese?!?!?! MIVAAAN?!?!?! Ki ez a Ház doki, aki Frady Endréhez hasonlóan eltévedt és magára maradt a saját agya helyén tátongó sűrű sötét rengetegben?! És mi ez a szaharai szállóporlepte szellemi szennyvízömleny?! Kit érdekel egy mutáns műmájer meteorológus médiacelebnyálba merülő majomkodása?! Ha szegény anyám élne, hermetikusan bezárnám egy térerőmentes mélytengeri búvárharangba, hogy még véletlenül se juthasson el a közelébe ennek a degenerációs dögvésznek egyetlen írásjele sem! Frady Endrét minden ismeretlen katona sírjába!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocsi srácok, úgy tűnik, amikor a Szahara déli pereméről hangsebességgel beletávolugrottam a közepébe, felvertem némi porfelhőt, ami hangrobbanással Európa felé távozott.” /Chuck Norris/

2013. július 17., szerda

Homokszemek

Homoktesten csupán szemek
vannak, de ő semmit se lát.
Városban ez nem túl remek,
főleg, mikor zebrán kel át.

Ezért inkább parton lakik,
s lögybölik őt folyók, tavak,
tengeróceánok, akik
azt se veszik észre, ha vak.

Rajta napozik a tömeg,
s mivel a víz felé lejt ék
alakban, nem rohad ő meg:
lefolyik a sok verejték.

Néha nőnek benne gyomok,
Ám, mint Telléknél a Will ág,
Olyan népszerű a homok.
Szemeseknek áll a világ!

„Tisztelt költő úr! Nem tudom, hogy tudja-e, hogy a homok nem csak versbe való, de megfelelő mennyiségű kavics, cement és víz hozzáadásával, majd e keverék megfelelően bevasalt zsaluzatba öntésével vasbeton koszorú is készíthető belőle. No, ennek figyelembe vételével egyszer még magából is lehet koszorús költő.” /Kengyel Jenő, Kossuth-díjas vasszerelő/

„Nagyon nagy igazságtalanságnak tartom, hogy mindig csak a Vilmos öcsémről beszélnek az emberek! Ő csak egy böhöm nagy almát lőtt le a lakli fia vízfejéről, én viszont tíz kiló diót törtem meg kalapáccsal az anyósom kontyos kobakján. Ez sokkal nehezebb volt, mert folyton felborult az öreglány! Rólam mégsem regélnek a históriás könyvek!” /Tell Lajos, patkolókovács és foghúzó mester/

„Szerencsére nem csak a vízparton van homok, hanem a városban, a játszótéri homokozókban is! Nincs is annál jobb vécé! Miáúúú!” /Klozet Klotild, kóbor macska/

„A cím a Homokszemek, de a vers magáról a homokról szól. Rész - egész. Tézis - antitézis. Mikro - makro. Elemi kicsi - állat nagy. Egyes szám – többes szám. A homok egyes száma hom lesz és a belőlük épülő home-oknak örül majd minden mostani homeless. Szociálisan érzékeny világnyelvtan! Gyönyörű és megható! Úgy bőgök, hogy taknyom-nyálam összefolyik, de a rézsűs szemcsés homok szerencsére beszivárogtatja a mindenséget szimbolizáló tengeróceánba… Ah!” /Mályvalila Donatella, művészettörténet tanár és betanított lomtalanító/

„Minden Frady Endre versnél abban reménykedem, hogy a költő ezzel elérte a mélypontot és innen már csak fölfelé pattan. De nem, mert újra és újra kiderül, hogy még mindig van lejjebb. Szerintem már leírta magát a sárga földig. Anyám szerint még nem, de hát fogok én az anyámmal vitatkozni?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Heeej, amikor Frady Endre még csak kétsoros verseket írt, azok voltak a szép idők! A versei már akkor is szörnyűek voltak, de akkor legalább még fiatalok voltunk és előttünk volt az élet. Ma már nincs előttünk, de remélhetőleg a Frady művek nagyobb része is mögöttünk van már.” /Újpesti Barnabás, kortárs költő és buszsáv festő/

2013. január 3., csütörtök

Altalajmechanika


Amikor én fekve nyomok,
Alattam a parti homok
Verejtéktől szottyad sárrá
S meg is süllyed, aki áll rá.

Izzadmányosan a parti
Lösz oly veszélyes, mint darth-i
Fénykardcsapás, mert Vader ő,
Aki ellen nem véd Erő.

Fú bősz tanár orra lika:
„Az altalajmechanika
Ténytárgy, nem hiszi a piszis!!!”
S jegyzetel még Chuck Norris is

S ujjával ír sziklafalba.
Fehérré sápad, mint Alba
Régia, a parti homok…
Ez van, mikor fekve nyomok.


„Én nem szeretek fekve nyomni, mert úgy könnyebben legurulok a biliről, mint ülve.” /Arnold Schwarzenegger osztrák jellemszínész/

„Dilettáns fércmű! Jellemző, hogy a szerző utóvizsgás kegyelem kettesekkel abszolválta ezt a szép tantárgyat! A második sor szélén az a vörös borostás legalább jegyzetelt! Na, majd meglátjuk a holnapi vizsgán, hogy mit tud a kiscsákó!” /Dr. Lösz László bősz altalajmechanika professzor/

„Alba Régia, mi?! Hát persze! Csak azért, hogy a fehér – Fehérvár silány gondolati párhuzamot elsüsse, a gyagya zugköltőcske ízekre szedi mind a saját, mind pedig mindhárom olvasója agyát. Az általa használt szavak harmada nem is létezik, a másik két harmada pedig nem azt jelenti, amit ő szeretné, hogy jelentsen. Ezt jelenteni fogom! Kinek is? Ja, önmagamnak! Azonnal hajtassanak vele a Várba és zárják be Táncsics Mihály megüresedett börtönébe!” /T. Tompa Taploncz legeslegfőfőbb főcenzor és nyáladzássy főelőadó/

„Ki az a Darth Vader?! Ja, az az elszenesedett bádogember, aki időnként elbújik a sötét oldalamban? Ott szokott stikában puskázni az altalajmechanika zárthelyiken, de mindig lebukik, mert szörcsög. Na, megyek is és lerúgom a fekete bilifejét.” /Chuck Norris az Erő/

„Altalaj? Vader és Norris nevű vevő urak? A magyar föld nem eladó! Patakvéres-ugaros őshazánkban a föld a legértékesebb! Egykoron miniszterként kis honunkat a földdel tettem egyenlővé! Ezt csinálják utánam önök is, ha tudják!” /Dr. Torgyán József budapesti nyugdíjas/

„Nem, nem és NEM!!! Az anyámnak még azt a kulcsot sem adnám oda, ami azt a pincelejáratot nyitja, ami ahhoz a katakombához vezet, ami csak pár kilométerrel megy el az altalajban annak az épületnek az alapja alatt, ahol lakik egy olyan ember, aki már hallott olyan valakiről, aki állítólag bele mert olvasni ebbe a, ebbe a, ebbe a plázahányásos felmosórongy levénél is moslékabb klapanciába! Ez még a végkiárusításon ingyen osztogatott NDK importból visszamaradt hónaljdezodoromhoz képest is bulvármocsok! PFÚÚÚJ!!! (Ja, egyébként magánemberként tetszik.)” /Puzsér Róbert kritikus/

„Altalaj! Milyen gyönyörű szó! Ha már annak idején is ismertem volna, biztos, hogy ez lett volna a címe a dalomnak a vacak Yesterday helyett. (dalol) „Altalaj, ó de elsuvadnál, mint a vaj, de még mindig itt vagy, mint tavaly, ó átázott híg altalaj!” Nem bírom visszatartani a könnyeimet… Hiába, az aggkori szenilitás!” /Sir Paul McCartney ex-beatle/

„Szép, mert térdek nélkül is tetszik!” /Lábatlan Lajos nyugalmazott aknataposó/

2012. október 31., szerda

A szikla


Büszke szikla vízbe zuhant,
Sírja sebes sodrású hant.
Büszke kolonc immár övé,
S tördeli több kisebb kővé.
Folyó arcán habból fodor
Látszik, s közben  bőszen sodor,
Eltol, kerekít és gyalul
Mindent a fenéken alul.
Kőhadon nincs nyak, se borda,
Már csak sima kavicshorda.
Tovább bomló sziklaromok
Újabb fázisa a homok,
Mi szétmállik apró szemű
Iszappá és nem rossz e mű:
Büszke szikla szerény por ma,
Jól gyúrható, emberforma.