A következő címkéjű bejegyzések mutatása: duzzanat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: duzzanat. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. május 11., szerda

Sajgó lábujj

Lovamra, ha ütnék rá „Gyí!”,
Néki úgy korántsem fájna,
Mint bal lábi körömágyi
Veres duzzanatom „Jáj! Naaaa!”

Sántíttat e sajgó lábujj,
Mint plüssnyúlt a kisült elem.
Jó olvasóm, el ne kábulj,
Inkább érezz együtt velem!

Belőlem sok orvos megél,
Fél sebészkar rajtam tanul.
Vettem Ebrimycint. E gél
Meggyógyít orvostalanul?

Félek, hogyha gyér e zselé,
Nem jó vége lesz a dalnak:
Megyek doktorhadak elé,
S végül mégis megvagdalnak...

„Ne reménykedjen költő úr, hogy el tudja kerülni a találkozásunkat! Már elő van készítve az injekciós tű és a szike! A paraszolvenciáért előre is köszike!” /Dr. Trancsír Richárd, az Utolsó Kenet Klinika sebészetének nagylábujj specialistája/

„A plüssnyúl rézfejjel határozottan tartósabb! Illetve Duracell elemmel! Mekkora mázli, hogy az emberek hamarabb megveszik a hazug reklám hatására a sánta plüssnyulat!” /Duma Dezső, reklámszakember/

„Micsoda, ez a kutyaütő költő most már lovakat is verne?! Gyula, ereszd neki a Rárót, hadd lambadázzon a patáival az ebugatta fattyú fülei körül! Ki nem állhatom az állatokat ki nem állhatókat!” /Gyűlt Gyuláné Véres Veronika, a Gyíkszentjenői Állatmenhely Szövetség (GYÁSZ) humánpolitikai igazgató helyettese/

„Az Ebrimycin gél jó döntés volt, költő úr! Magas primicin és lidokain tartalma miatt a lábujja egy napon belül vagy lelohad, vagy lerohad, de semmiképp nem marad hatástalan!” /Dr. Lídó Káin, gyógyszervegyész/

„A nyavalyás bátyja Ctrl+C Ctrl+V-vel elplagizálta a férjuram találmányát, de előzőleg úgy agyonverte, mint Dávid a Góliát!” /özv. Dr. Lídó Ábelné Prím Mici, a csak eggyel és önmagával osztható kisnyugdíjas/

„Fájó és duzzadt lábujjat paradicsommal kell borogatni, mert az a természetese közege. Hiszen már az első ember lábujjáról is megmondatott, hogy odutta vola neki paradicsumut házoá!” /Vaják Vince, táltos természetgyógyász/

„Együttérzésem, sőt szimpátiám, Költőúr! Kein para, aber paradicsom. Avagy "az Úr adotta vala tenéked gyimilcset, gyulladott ujjad beágyazandó napszállatván pitymallásig, hogy fél lábbal már a paradicsomban érezhessed tennen magadot. S látá vala az Úr, hogy ez így jól vagyon." Ha meg mégsem jön be, még mindig felkeresheted Dr. Trancsírt, hogy pariban lehess a Deák Billel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez a bűzhödten gennyező végtaglíra?! Anyám szerint nagyon rossz lehet egy lábujjfájás, de szerintem a lábujjfájós költő lábujjfájásának költés általi rátukmálása a nem lábujjfájós olvasókra sokkal rosszabb! A gyógypoéta úrnak javaslom, hogy a lábujj műtétét ne ugyanazzal az orvossal végeztesse, aki korábban az agyát operálta, mert az a beavatkozás szemmel láthatóan sikertelen volt! Remélem, hogy Dr. Trancsír nem csak szikét használ, hanem benzinmotoros láncfűrészt és walesi bárdot is!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy aligátor ráharapott a nagylábujjamra. Azóta egész Texasban neki van a legmenőbb műfogsora.” /Chuck Norris/

„Ma délben kénytelen-kelletlen mégis összefutottam egy sebésszel. Illetve én csak sántikáltam. Szerencsére nem Dr. Trancsír volt szolgálatban…” /Frady Endre, fájós nagylábujjú költőgigász/

2016. január 4., hétfő

Térdfájásom

Focistaként nem nagy érdem,
Semmitől dagadt be térdem.
Tegnap, míg az idő szaladt,
Térdcipó nőtt kalács alatt.

Lehetetlen letérdelnem,
Guggolás is szinte el nem
Múló fájdalommal hasít…
Hózik, de nem kötök ma sít.

Mi kell ide, sebész, masszőr,
Éjfélkor borotvált has szőr,
Pókháló és egyéb vaják,
After paleolit kaják?!

Jól jönne egy Doktor Tudor,
Ki megmondja, mi e dudor!
Térdet legyőzi a kor s a
Végpusztulás lesz a sorsa?

Persze, elpusztul majd velem,
Lebomlik és lesz sok elem…
Ám míg nem nő rajtam platán,
Focizhatok valaha tán?

„Ne nyafogjon költő úr és ne sajnáltassa magát! Gondoljon csak bele, hogy a futball feltalálása előtt az emberek az egész életüket foci nélkül élték le! Maga is fél lábon kibírhatná azt a hátralévő 60-70 esztendejét! Ha meg amputálni kell a lábát, gondoljon a népi igazságra: Szép az, aki térdek nélkül tetszik!” /Lábatlan Lajos, diplomás akadálymentesítő/

„Öregszünk, költő úr, öregszünk? Vizesedik a térd, lazul a vádli, marjul a lapocka, meszesedik az agy és gyengülnek a rímek? Tárt karokkal várja az Agg Poéták Ótvaros Kórháza Alapítvány, az APÓKA! Ja, hogy a vers?! Az természetesen NEM ENG!” /Kákacsomóssy Kösztöny, megbízott főcenzor helyettes/

„Tisztelt Kopasztandó Páciens úr! A titkárnőmmel történő időpont egyeztetés után fáradjon be a magánklinikámra, ahol szerény javadalmazás ellenében megvizsgálom a térdét. A fenti, szóra sem érdemes összeg megduplázása esetén mindkettőt. Ne garasoskodjon, vacak százezrekről beszélünk!” /Dr. Tudor Tódor, a Tárt Tárca Térdklinika tulajdonos főorvosa/

„Fűzfapoéta úr, a maga petyhüdt testének majdani elrothadása következtében keletkező trágya és nyomelemek nemhogy egy erőtől duzzadó platánt, de még egy szottyadt napraforgót sem tudnának táplálni. Mondanám, hogy sportoljon, de ilyen térdekkel maximum origamizni tudna! A jövő érdekében hulljon a férgese!” /Dr. Platán Pálné Tölgy Titanilla, a Fás Aljnövényzetet Trágyával Erdősítő Rezervátum (FATER) igazgatónője/

„Fiacskám, a horoszkópod szerint nem meglepő a térdfájásod, mert a csíd aszcendens vonala most keresztezi a Szaturnusz koszinuszát és tangenciálisan tendál a Jupiter röppályájának elliptikus aszimptotája felé. Ma éjfélkor vizeld le a János hegyi kilátó keleti falát, majd a ’rumpidumpi rumpidumpi sicc-hess’ varázsigét háromszor elmormolva hemperedj meg a sárga havas csalánban! Ha nem segít, hívj fel, mert van még ötletem! Ne aggódj, csak a javadat akarom! A te javad az én javam is!” /Vaják Vilmosné Vátesz Vendetta, javasasszony és televíziós jósnő/

„Végre egy hamisítatlan Frady Endre-i világfájdalom líra! A magát a költészet szent oltára előtt hasogató kínjai miatt térdre vetni képtelen poéta visszafordíthatatlanul visszhangtalan életsikolya saját öncsendjének eleve elrendelt antitézise. A költő gondolataiban, melyet a térde személyesít meg, valahol elpattant egy húr és annak kizárólag poétikus differenciálegyenletekkel leírható rezgései papírra vetülve bele libabőrződnek az olvasó lelkének legbensőbb hártyáiba. Igazi rezonancia irály!” /Hanyatthomloki Heuréka, a Mélylila Medvetánc c. szépirodalmi folyóirat főszerkesztője/

„Mi ez az orvosi rendelőket összerondítani való tünetlíra?! Kit érdekelnek egy középkorú költőpótlék ízületi nyavalyái?! Még jó, hogy nem verseli meg a napindító székletét! Bár ez a mű körülbelül ugyanannyira gyomorforgató hatású! Anyám szerint az ő korában már jólesik egy kis reumalíra azt látandó, hogy másnak is fáj, szerintem viszont ne Frady Endrére szenvedjen, hanem üljön be a háziorvosi rendelőbe egy kis kölcsönös panaszkodásra! A költő úr pedig keresse fel Dr. Guillotin magánklinikáját!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer térden harapott egy krokodil. Besétáltam vele az állatkertbe és ott azóta is csak pempős kajával tudják etetni.” /Chuck Norris/

„Nem tud valaki egy valódi térdmágust, egy igazi térdészt?” /Frady Endre, fájós térdű költőgigász/