A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dél. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dél. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 21., hétfő

Déli délután

Déli táp után légy déli
Csávó s használd ki ezt a
Sanszot, mi divatját éli,
Melynek neve szieszta!

Jó fűszeres pacal után
Nagyot böffen a Nap: „Én
Emésztéstől bambán-bután
Heverek a kanapén.”

Kit bélbolyhon kócol penne,
Nem lelkes, sőt un kába
Testet tolni, inkább menne
Sziesztából munkába.

Szép szokás, vár észak-nyugat,
Érjél el még ma Pestig,
S nyúlj el, mindegy ki mit ugat,
Uzsi helyett napestig!

„Ma Pestig – napestig?! Ragrímre vetemedett, költő úr?! Csak nem szieszta helyett költögetett és a gyomrában tocsogó vér hiánya az agyban okozta ezt a megengedhetetlen malőrt?! Nos, én most ledőlök kicsit a kandírozott langusztám után, oszt’ majd csak utána ütök rá a NEM ENG.! pecséttel! Na, pá!” /Szaft Szilárdné Szuszókáló Szalmonella, az Álmosító Világirodalom Hivatala (ÁVH) önjelölt főcenzor helyettese/

„Mi ez a dekadens elhajlás, költő elvtárs?! Nehogy már hazánk, amely nem rés, hanem erős bástya a lustaság elleni harcban, most léket kapjon a sztahanovista mozgalom útján! Hagyjuk meg a henye sziesztázást a hanyatló burzsoázia ópiumának! Maga is írjon inkább lelkesítő munkadalokat, hogy a dolgozó népünk eme ideológiai dallamokkal az ajkán érje utol és előzze meg a szakadék szélén táncolva horkoló imperialistákat! A nemzetközi helyzet fokozódik! Előre!” /Vasésacél Viktor, a Vasgyári Élmunkások Gőzerejű Brigádversenyének Éltető Lendületével Rezonáló Ötkerekű Géplánc (VÉGBÉLRÖG) hajtányfelelőse és szakszervezeti kultúrfelelős/

„Ha délről jön ez a szép szokás, akkor Veszprémbe hamarabb érkezik, mint Pestre, és meg is pihen nálunk, a nevéhez méltón, mielőtt továbbmegy.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Ne idegesítsen fel, főleg ne ebéd után, M. úr! Ha dél-kelet felől jövök, akkor Letenyétől Budapestig az M7-esen 233 kilométert teszek meg 2 óra 16 perc alatt, ha viszont Veszprém felé kerülök, akkor az út 290 kilométerre, az idő 3 óra 11 percre nő! Ne keverje már a sziesztázást a sztahanovistával!” /Szép Szokásné Sztrádázó Szieszta, a Sztahanovizmus Elleni Mozgalom Gumimatracán Öbölfürdőző Rekreációs Csoportosulás (SZEMGÖRCS) éves autópálya matricával rendelkező lustálkodási szakreferense/

„De Veszprém kihagyhatatlan. Itt még a lappföldi Mikulás is megáll, még az Adria felől Budapestre menő vonatok is. A szieszta pedig nyugdíjas, ingyen utazhat a vonaton.” /M. András, a költő legállandóbb és leglerázhatatlanabb kommentelője/

„Évi egyszeri, alig 364 napos szabadságomat töltöm jelenleg, M. úr, úgyhogy engem hagyjon ki ebből a megterhelő beszélgetésből! Éppen sziesztázva heverem ki az ebédet és az ebéd előtti lustálkodás fáradalmait! Tudja maga, milyen fárasztó egész nap nem csinálni semmit?!” /Joulupukki, a lappföldi Mikulás/

„Költő úr, hányasa volt fizikából, hányszor aláhúzott egyes alája, he?! Maga szerint melyik mesében létezik olyan kanapé, amelyik nem ég el, ha egy több mint ötezer fok felszíni hőmérsékletű tűzgömb hever rajta?! Költőknek nem kötelező évente egyszer alapfokú tűzvédelmi oktatáson részt venni, mi?! Ja, és honnan veszi, hogy a Nap szereti a fűszeres pacalt?! Ki szereti a fűszeres pacalt?! Az büdös!!!” /Dr. Vega Vidor, táp- és termo-tudor/

„Frady Endre megfogalmazta a minimális célt, hogy ebéd után már ne kelljen dolgozni! Javaslom, hogy már ebéd előtt se kelljen! A kieső munkaidőt pedig evéssel és alvással töltsük el!” /Garfield, a lusta és kövér macska/

„Talján csávó büszke balján szívet hord, mely nagyon kajlán elfekszik a padok alján. Légy te is Buongiorno Giorgio, hogy idejében átvedd az érzést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas olasz meló hívő/

„Csicsereg, mint kerge rigó?!
Doctor House, stop it! We go,
Oszt' pofont oszt jó sok digó!”
/Buongiorno Giorgio, bősz bolognai bellissimo barista/

„Ez az, Ház úr, rímeljen csak ilyen izéseket! Maga méltó hogyishívjákja ennek a Frady valakinek! Még, még, még, ennyi nem… ööö… na, az!” /Miabánat Menyő, hivatásos Cavinton tesztalany/

„Hűs házába, délidőbe’
Álomittas déli dő’ be.”
/Déli Dödölléné Deli Doloróza, dögfáradt dadaista daldíler/

„Mi ez a disztingválatlan poézisperverzió?! Ki ez a szellemi lajhártetem?! Ha babakoromban szüleim sziesztázása közepette ilyen versekről televíziós adaptációjáról álmodtam volna, úgy ordítottam-toporzékoltam volna, hogy anyám a padlásra felvitel helyett okvetlenül rám hívja a katasztrófavédelmet, és én még ma is a pszichiátrián feküdnék benyugtatózva! Ne lássam Vlagyimir Putyint a Vörös téren sarló-kalapács mintás medvebőr tangában vodkamámorosan skandálni, hogy ’ruszkik haza!’, ha nem követelem Frady Endre hibernációs sziesztájának a világ végezetéig történő intravénás meghosszabbítását, sőt még azon is túl!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Délben sosem dőlök le aludni, mert a Nap félne, ha pont a pályája legmagasabb pontján nem érezné magán a vigyázó tekintetemet.” /Chuck Norris/

2022. március 4., péntek

Tavaszi hattyúhaldoklások

Tavaszi szél kócol hangyát,
Kinek testét járja langy át.
Idén szűkösen telt tele,
S gyomra űrrel vala tele.

Ebédre egy sárrög mögött
Talál elhullt bogárdögöt.
Jóízűen harap bele
S hullamérges lesz a bele.

Harang elüti a Delet,
S Dél haldoklik: - Végrendelet
Híján Napom kire hagyom,
Ha majd benő engem a gyom?!

Hát, ily búsan várunk Tavast,
Zé nélkül, mert bár az Avast
Sok vírust irt, mégsem tökély,
S néhai Zé-t vár örök éj…

- Hé, e vers tök hattyúhalál!
Költő kiirtja, kit talál?!
Csapd le fejét bakó, sutty! – int
Az Úr: – Oszt’ majd süsd ki Putyint!

„Hé, te bakó, nincs sütnivalód, hogy engem sütnél ki?! Ennél jobbat nem tudtál kisütni?! Én a sületlenséget preferálom! Jaj, nem akarok sültbolond lenni, inkább csak gyomorforraló scsí leves!” /Putyin elvtárs, minden szovjetek cár atyuskája/

„Eredeti szakmám szak ács,
S bakóvá tett most a baltám,
Viszont nem vagyok jó szakács,
Scsímből senki sosem falt ám!
Levesem fő, forr a dalom,
S ha a well-done elnök is scsí,
Akkor ez már forradalom
Дорогие товарищи!”
/Dunakav Dunakavics Donkanyarov, sztahanovista szak ács és OKJ-s átképzett betanított szakács/

„A scsí (oroszul: щи) egy orosz leves, melynek fő alkotóeleme a savanyú vagy friss káposzta. A scsí az egyik legrégebbi és legkedveltebb étel oroszországban, számos változata létezik, készülhet többféle zöldségből, hússal vagy akár hallal, szalonnával, gombával, és gyakori alkotóeleme a tejföl is, illetve sűrítéshez a liszt. Ahagyomány szerint a jó scsílevest legalább két órán át kell főzni, a fűszereket csak a leves elkészülte előtt 5-10 perccel szabad beletenni; az ínyencek pedig 24 órán át még állni is hagyják az ételt tálalás előtt. Majakovszkij és Csukovszkij is írt verset a népi levesről. Vlagyimir Szorokin drámát írt Scyí címmel. A scsíről dalt írt az 1980-as évek népszerű orosz rockegyüttese, a Szektora Gaza.” /Wikipédia Winnetou, wendégkommentelő/

„Valóságlátás, arányérzék, jó ízlés, józanész és olvasótábor. Ez az öt legfőbb dolog, amit a költő egyetlen versében elveszített. Versszakonként egyet-egyet. Milyen jó, hogy, ha nem is időben, de télvégül abbahagyta! Igaz, nem magától, de azért vannak a jó bakók, hogy a káoszból célzott fejetlenséggel rendet teremtsenek. Jaj nekünk! Ki velünk, ha mi is magunk ellen?!” /Értelem Énokné Érzelem Édua, a Javarészt Ilyen Nagyon Jótlan Agyatlanságokat Negligáló Gőzkieresztés (JINJANG) című egypéldányos irodalmi havilap rezignált recenzora/

„A költő lefejezésével emberjogi hivatalunk teljes mértékben egyetért, hiszen az általa előre megfontolt szándékkal közzétett borzalmas tébolylírák polgári áldozatainak se száma se szeri! Tevékenysége olyan felforgató, mintha egy magáról megfeledkezett király a díszpáholyból vizelne bele a Hattyúk Tavába!” /Skandalum Sömönye, emberi jogi ombudsman és közvágóhídi nyaktiló díler/

„Aki tavasszal nem az újjáéledésről, hanem az elmúlásról ír, annak ragadjon bele a feje a saját kéményébe! Majd mi jó pénzért kivéssük onnan!” /Korom Károly, kéményseprő kisiparos/

„Mi ez a tavaszi halállíra? A tavasz éppen a természet születésének ünnepe. A megújulásról szól, nem a pusztulásról. Jól megírt vers, az tény, hoztad a formádat, amikor a harang elüti a Delet, de mitől vagy ilyen pusztító hangulatban, amikor javul az idő és egyre többet süt a nap?” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb kommentelője/

„Hát hogyan is lehetne boldog a költő ügyfelem, drága M. úr, amikor a harang elüti a Delet, amikor újra idebüdösödnek a poloskák, amikor újra előbújnak az NB I-es focisták és amikor az arccal a Szovjetunió felé vezető úton folyton előre megyünk, nem hátra?! Tudja maga, mi az a destruktív futurizmus, M. úr?! Ugye nem?! Sajnos a költő ügyfelem sem és ez is felettébb szomorúvá teszi!” /Dr. Szócső Szecsőné Dumafranczy Dardanella, a költő zugügyvédje, kezelőorvosa, gyógyszerésze és Avon tanácsadónője/

„Biztos, hogy a harang ütötte el a delet ezen a szép tavaszi napon? Mit is ír a Vlagyimír erre az esetre?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szemtelentanú/

„Mit is ír a Vlagyimír, Ház út? Rímelve szóviccelgetünk, dokikám, szóviccelgetünk? A harang, hacsak nem DELETE, akkor tuti, hogy nyomja a dilit és üti a delet! A harangot pedig a pépagyú Putyin rakétája üti. Ha a dél is ütné a rakétát, akkor ez egy dél-harang-rakéta játék lenne, de nem. Ruszkik haza, Ház úr, ruszkik haza!” /Vitalij Vasököl Klicsko, profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó és Kijev polgármestere/

„Mi ez a rettenetesnek is csak emberfeletti jóindulattal nevezhető évszakbarbár ízlésficam?! Ki ez a huszadrangú senkinek is csupán valami elementárisan nagy számmal való felszorzás után nevezhető irodalmi szégyenfolt?! Ha egy medvének annyi esze lenne, mint Frady Endrének, akkor méheket enne! Ha szegény anyám élne, akkor megsütné ezt a verslábszagú csülkös szellemi szemérem sertést és odavetné a hangyák elé! Putyinról pedig nem verset kéne írni, hanem bűnlajstrom mellékletű börtönnaplót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem kell krokodilkönnyeket ejteni, mert tavaszi halott hattyúkat bárki fel tud támasztani, ha van egy kerítés, aminek nekitámaszthatja és odarögzítheti őket, hogy föl ne boruljanak. Én viszont kerítés nélkül is fel tudom támasztani őket. A titok az, hogy miután felállítottam őket, NEM MERNEK felborulni.” /Chuck Norris/

2021. október 6., szerda

Pólusváltás

Ha két pólus cserélődik,
Az északi meg a déli,
Vaspuska fordítva lő, dik
Má’, a vadász túl sem éli!

Az erdő veszélyes mostan,
Mohos déli sziklafalnak
Fejjel menő (mi ez, kos tan?!)
Tájfutók is korán halnak.

Eltévednek tengerészek:
„Nem a jobb a jó, a bal, hé!”
S gólyátlan a gólyafészek…
Navigációs a balhé!

Mágnes mag, ím, fordít delejt,
Észak lesz a dél félteke,
S nem tudván, hogy jó vagy selejt,
Földi népek, vajh féltek-e?

Jobb ám félni, mint egészni,
Fél egészség jó feleség,
Költő mellett ő az ész, ni!,
S leállítja, csak úgy les Ég…

(a kézirat itt, az olvasók örömére, megszakad)

„Az olvasók örömére Frady Endre stílusa viszont stabil: holmi pólusfordulás, égszakadás, földindulás, előválasztás jottányit sem téríti el a maga kerékvágásából. Frady Endre egyszerre iránytű és véletlengenerátor, szó szerint bármilyen cím alatt tud akármiről értekezni, de a stílusa (maga az ember) annyira megmásíthatatlan, hogy gyémántra lehet vele gravírozni. Frady Endrénére szerintem többen keresnek, mint Mrs. Columbora. A magyar "gyémánt" szó állítólag a "diamant"-ra, "diamond"-ra vezethető vissza, így az "adamant", azaz szilárd, megmásíthatatlan szónak is rokona. Az "adamant" viszont egyértelműen a magyar "agyament"-re vezethető vissza, így körbe is értünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Szórakozol velem, humánka, szórakozol? Körberöhöglek úgy, hogy delejt kapsz a szájszagomtól!” /Agyament Anti, talentum/

„Nem kell aggódni, költő úr, ha megcserélődnek a pólusok, nem fogunk hosszan szenvedni, hanem gyorsan beledöglünk, mint dinoszauruszok a meteorzáporba! Béke porfelhőinkre!” /Kotnyeles Kasszandra, jósnőnek alkalmatlan betanított rosszsnő/

„Csak megjegyezném, hogy mi, kosok, nem fejjel megyünk a falnak, hanem a szarvunkkal, mert nem elmebetegek vagyunk, hanem állatok! Na, költő úr, fej vagy gyomor?!” /egy kos/

„Na, drágám, még egy ilyen verssel próbálkozol ahelyett, hogy kivinnéd a szemetet és megjavítanád a csehszlovák benzinmotoros iránytűt, holnap vacsorára se lesz grillcsirke, csak hideg pacalleves! Ja, és kéne új sodrófa a hátadon szétvert helyett! Holnapra!!!” /Eftécé Endréné Emtéká Evidencia, elementáris entellektüel egyengető/

„Ne haragudjon már meg rám, költőné asszonyság, de nem lehetett volna öt versszakkal hamarabb kezdeni a zöld majom fegyelmezését?! Zőőőőőd majmok, zőőőőőd majmok!!!” /UTE Ati, ETO ütő/

„Rossz volt lenni Földgömb alján,
Mint osztrák alatt a talján,
Ám ha majd delejzaj elül,
Én lehetek végre felül!”
/a Déli-sark/

„Hátam mögött észak,
Előttem van dél,
Rohadt Nap meg készak-
-arva máshol kél!”
/Ideges Igor, mesterséges unintelligencia kutató/

„Dik má’, költő tesó, csumidázlak! Te végre nem vagy rasszista és minket is beleírsz a poézisedbe! Nyalom a hangodat! A pólus izé miatt meg ne aggódjál, öcsém, nem a nyúl viszi be a vaspuskát a MÉH-be, mert hozzáfagy a mancsa!” /Lakatos Rambókettő, a Romát látni és meghűlni! c. kisebbségi fagyasztóshow irodalmi igazgatója/

„Ó, jaj, a pólusváltás hírére fordítva kezdett pörögni a vadászati helikopterem rotorja, mire kizuhant belőle a vállról indítható hőkövető nyúltrancsírozó lövegű lesipuskám és agyonütötte egy Jávor Pál Hasonmás Versenyre gyülekező szarvascsorda egyik dudását! Majdnem szomorú lettem, de az az isteni vörösboros szarvaspörkölt megvigasztalt kicsinyég! Különben sem kell két dudás egy csordába!” /Semmilyen Solt, sörétes showman és siserahadvezér/

„Nem kell megijedni, egy esetleges mágneses pólusváltás nem okozna nagyobb problémát, mint egy Földbe csapódó Hold méretű meteor, vagy egy rendszeres vulkánkitörésekkel cizellált jégkorszak. Túlélők ugyan egyik esetben sem lennének, de a Föld további forgásában és keringésében nem következne be lényeges változás.” /brit tudósok/

„Fenti versnek eleje, eleje, eleje,
Jó, mint a Föld deleje, deleje, deleje,
Kár, hogy Frady lefeje…, lefeje…, lefeje…
Miatt nem lett befeje…, befeje…, befeje…”
/népdal, a Pólusváltásról Óbégató Kórusok Elementáris Mélységeit Bemutató Egzaltált Rendezvény (PÓKEMBER) szaggatott szignálja/

„A probléma sajnos valós, de még sajnosabb, hogy a súlyosságát Frady Endre valóssága is tetézi! Ha anyám gyermekkorában egy pólusváltást túl is élt volna, egy féreglyukon át odakerülő Frady Endre fércmű egészségkárosító hatása mián nekem már biztosan nem tudott volna életet adni! Áldott állapotra vágyakozó nők millióinak áldatlan állapotáért felelhet az a pszichoszomatikus sokkhatás, amit korunk világirodalmi véglényének verselgetése okoz! Legyen a Föld változó deleje egy szebb kor eleje és egyúttal ennek a szánalmas szemenszedett szégyentelenkedőnek a vége!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kizökkent a delej; - ó, kárhozat, hogy nem én születtem helyretolni azt, hanem Chuck Norris!” /Hamlet, dán királyfi/

„Bocsi, emberiségke, amikor edzés közben átúsztam a Föld tengelyében lévő mágneses magmán, a könyökömmel véletlenül meglöktem a delejt! Nyugi, mindjárt visszafejelem a helyére!” /Chuck Norris/

2014. június 4., szerda

Mardosó éhség

Engem szilaj éhség mardos,
Mintha bennem kivont kardos
Huszársereg-féle roham
Lenne, pedig kéne jó hamm!

Gyomrom űrje épp oly akut,
Mint idült aszálykor a kút,
S bélvizenyőm immár pangó.
Kezdődik a haláltangó?

Éhség fő- és nem csak alok
Abban, ha tán éhen halok.
Halnék is, de jönnek delek,
Úgyhogy inkább ebédelek.

„A költő érzékenyen fordul egy olyan komoly társadalmi tömegprobléma felé, mint a reggeli és az ebéd közötti éhhalál. Az olyan képek, mint a haláltangó a gyomor űrjének pangó bélvizenyőjében, a költőt már-már a vizualitás Vivaldijának, a nagy Csobánkay Lepnyőnek a világába emelik. Ugyanúgy, ahogy Csobánkay Lepnyő híres egysorosa, a ’Hanyatt vetem magam a hátam közepébe’, ez is a mindent jelentő semmi körül forog, csak itt a váratlan happy end rózsaszínűre festi a katarzis tragikus lepkehálóját.” /Vernyák Veronika, a Fa- Fém- és Üvegfúvósok Lapja tördelőszerkesztője és amatőr UFO szakértő/

„Boldogult uram nevében kikérem magamnak ezt a vérig sértő összehasonlítást! Ebből kegyeletsértési per lesz, akárki meglássa!” /özv. Csobánkay Lepnyőné dr. Gőz Matild, jogorvos/

„Van egy szint, ami alá az ember akkor sem megy le, ha hetven vudu öregasszony szurkálja tűvel a viaszbábuját. Frady Endre ezek szerint nem is ember, hanem valami huszadrangú csehszlovák sci-fi paródia elrontott jeleneteiből is kimaradt rímrobot. Anyám szerint ez a ’Zmrzlina na Marsu’ (Fagylalt a Marson) c. film volt. Frady Endre magyar hangja Csobánkay Pufi. Lett volna. Te jó ég, hová kerültem?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Felháborító, hogy Frady Endre dilettantizmusa miatt szegény férjem nem kapta meg élete első és utolsó szinkronszerepét! Emiatt bánatában kivándorolt, alulról föltörve monoton kizsákmányolással rengeteg pénzt harácsolt és eltorzult jellemmel céltalan milliárdosként élte le szürke életét.” /özv. Csobánkay Pufiné Zsír Zsanett, a Bostoni Kőgazdagok Klubja (BKK) arca/

„Éhség… hmmm… éhség? Sajnos nem ismerem ennek a kifejezésnek az értelmét, de szólok az államtitkárnőmnek és harminc munkanapon belül utánanéz.” /Dr. Toka Pál, Gyermekétkeztetési Miniszter/

„Én a magam idejében nem csak a feleségeimet fejeztettem le, hanem az udvari költőimet is, mégpedig akár egy rossz strófáért is. Frady Endre ennek a versének a végét nálam már nem érhette volna meg.” /VIII. Henrik, angol király/

„A költő úr nálunk ebédelve szokta enyhíteni mardosó éhségét és étkezés végén a kenyérrel olyan alaposan kitunkolja a szaftot, hogy utána már el se kellene mosogatni a tányérját. De persze mi elmosogatjuk ám!” /Mr. Kisbig, a Kisbig Kifőzde tulajdonosa/

„Egy vers, aminek olvastán úgy arcon rúgtam magam, hogy szikrázott a nagylábujjam.” /Chuck Norris/