Stefánia vagdalt

Stefánia vagdalt főzés
Közben felrobbant a konyhám,
Szemem kicsapta a gőz és
Szakácsnőről mállt a kontyhám.

Faház oly lángokkal égett,
Mint eretnek emberfia,
S én-azonosítás végett
Megjött Doktor Stefánia.

Szemem fenn ragadt a falon,
Mégsem zengtem rímes rag dalt
Széntömbként a boncasztalon,
Midőn Stefánia vagdalt.

„Még hogy nem zengett rag dalt, amikor mindezt a sekélyesen primitív ’falon–boncasztalon’ ragrímpár közé helyezte el elszenesedett szendvicsszerkezetként! Gusztustalan! NEM ENG.!” /Rühragu Ronald, a Cizellált Irodalomért Alapítvány (CIA) megbízott vice cenzora/

„Ehhez már írni se lehet mit. Szénné égette agyam ez az izé, ez már súlyos testi sértés.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, balga költő gyermekem, ne haragudj, hogy nem tudtalak megvédeni, de az olyan eretnekeket, akik a Stefánia vagdaltat sütés helyett főzni próbálják, előbb-utóbb méltán utoléri a jól megérdemelt büntetésük!” /Római Szent Lőrinc, a szakácsok védőszentje/

„Jaj, a kontyomról leégtek a csillogást biztosító hámsejtek! Pedig mondtam ennek a szerencsétlen költőnek, hogy ne öntsön olajat a tűzre! Hogy megyek majd így a Szent Lőrinc napi Dinnyevizelő Bálba?! Még szerencse, hogy augusztusig talán beszerezhetek valami fáin hajfestéket! Hívom is az Avon tanácsadónőmet!” /Bödön Ödönné Vájdling Vienetta, OKJ képzett szakácsnő/

„Fáin hajfesték alapanyag majd csak tavasszal jelenik meg a kert fáin, ugyanis a lemállott kontyhám regenerálására a legjobb a frissen fejt fecsketejből készített Csilivili termékcsalád Kontyika hajbalzsama.” /Recefice Rezsőné Kencefice Klotild, fecskeidomár és Avon tanácsadónő/

„Én most inkább nem nyilatkozom. Az engedély nélküli névhasználat miatt a vagdalkozás és a hangos pörölés helyett inkább csak csendben perelek.” /Dokktér Stefánné Doktor Stefánia, betanított kórboncnok/

„Ez a vers teológiailag helytelen, ugyanis én vagyok a kezdet és a vég, ebben a versben pedig a Stefánia vagdalt. A költőt most meg kellene ölnöm a szám leheletével, de inkább megbocsájtok neki, mert szent együgyűségében nem tudja, mit cselekszik.” /az Úr/

„A Stefánia vagdalt keretében önpusztult költő a szendvicsemberi lét-nemlét határmezsgyéjén agonizáló biodíszletek archetípusa. Az önfelfaló fekete humor és a proletár konyhaművészet gyúelegye nyomán gasztroirodalmi ősrobbanásnak lehetünk szem- és fültanúi. A tűpontosan összecsiszolt keresztrímek létráján magabiztosan haladó mű világító fáklyaként ragyogja be a sötétben tapogatózó emberiség vak- és hullafoltjait. Leleplező letargialíra!” /Triola Triznyákné Szinkópa Szidónia, a Hendikeppel Alkotó Múzsák Műhelye (HAMM) irodalmi alkotóház konyhafőnöke és művészeti vezetője/

„Nem, nem és nem! Nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy egy szemtelen és szemetlen Darwin-díjas molekulakupac a saját boncolását is megverselje! Ez undorítóbb, mint háromszor hibázó aranyhalat késsel enni! Én már a szemkicsapásnál begőzöltem, anyám pedig a málló kontyhámnál kezdett öklendezni és a falra ragadt szemeknél akkor taccsot dobott, mint egy izlandi jobbhátvéd! A lakásban azóta is millió, millió, millió róka száll! Megállj, kutya Frady! Addig packázol az irodalommal, míg egyszer az irodalom visszavág!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a számban felrobbant egy miniatürizált tömegpusztító atomfegyvert rejtő Stefánia vagdalt. Azóta mindig így végzem a fogkőtisztítást.” /Chuck Norris/

Újévre ébredtem...

Újévre ébredtem máma,

Ami elvben remek, ám a

Test nem újul s jön az ósdi

Sérülten sántikálósdi.

Feszült vádlik, sajgó térdek

Rosszak, mint (1) a rút pártérdek

Mián elkövetett stiklik,

(2) S aranytojástalan tik lik,

(3) Meg a túlcukrozott békön,

(4) Vagy a kérdés: „Mitől kék Ön,

Fázik tán a boncasztalon?”…

Újév ultin mi a talon?

„Gond nem játék, költő úr! Ne majrézzon, hanem bátran vegye fel a talont és mondjon be valami merészet! Mit kockáztat? Legfeljebb elbukja partit és betlizik egy oltárit, oszt’ jóccakát! Ki tudja, mi van a 2015-ös pakliban? Nem biztos, hogy olyan rossz év lesz ez! Még az is lehet, hogy túléli! Vagy ha nem, hát kinyúl! Hehehe!” /Durchmars Dezső, kibic és kártyajós/

„Mit bonyolítja itt az életemet, költő úr?! Huszonhat felolvasás kellett, mire rájöttem, hogy a zárójelbe tett számok csak jelzések, amiket nem szabad kiolvasni, mert akkor nem jön ki a szótagszám! Szegény cenzorsameszom teljesen berekedt a végére! Ráadásul nem elég, hogy komplikálja, de még politikailag veszélyes is! Még hogy pártérdek meg stikli! Maga egy pesszimista kozmopolita bérfanyalgó! NEM ENG.!!!” /Tompay Töméncz, főcenzor és pálinkafőzde tulajdonos/

„Súlyos logikai tévedéseket vétett a versében, költő úr! Ha ugyanis egy A esemény egyenlő (vö. ugyanolyan rossz, mint), B, C, D és E eseménnyel, akkor utóbbi eseményeknek egymással is egyenlőnek kellene lenniük. Ön szerint egy aranytojást nem tartalmazó tyúkhátsófertály látványa ugyanolyan szörnyű, mint kéken feküdni egy hideg boncasztalon?! Ehhez képest a pártstikli az élet természetes velejárója, a túlcukrozott tejszínhabos békön szalonnát pedig kifejezetten szeretem! Mondja költő úr, hányasa volt magának formális szillogisztikából?!” /Dr. Arisztotelész Atollné Hellén Hermeneutika, aktuálfilozófai pártideológus/

„Nem elég, hogy a versenyszférában túlhajszolt aranytojás tojástól kijött az aranyerem, és betegszabira se mehetek, mert elveszítem az állásomat, ráadásul ki is pellengéreznek! Még jó, hogy fel nem falnak! Hé, mit akar tőlem az a főszakács kinézetű őrült azzal a bárddal?! Jaj, van egy sanda gyanúm! Na, ez az év is jól kezdődik!” /néhai Aranytojgli Tojó, túlcukrozott tyúkpörkölt/

„A péptestben péplélek elv alapján munkálkodó lírikus jövőbe meresztett tekintetének balladai homályában meg-megcsillan a balsorsban elvesztegetett régi dicsőség tyúkvértől pirosult kése, amint kiegyenesített pártkasszák között megfogyva bár, de törve nem sántikál elő a múlt túlcukrozott kénköves bugyraiból. A mű mintegy kvázi lelki boncasztalra készteti az olvasót, akinek egyik szeme fél lábbal a sírban van, de a másik sem őszintén nevet. Igazi pszeudo-optimista halállíra!” /Jajvári Butélia, irodalmár és pépnevelő/

„Ó, drága egyszülő anyám! Szerinted én marhultam meg, vagy tényleg az a barbár bölömbivalyság van odaírva, amit az imént felolvastam neked?! Hát nincs a fejlett XXI. század elején az országnak egyetlen olyan intézménye sem, amelynek költészetre keményedő gumifalai között Frady Endrét hermetikusan el lehetne zárni a külvilágtól?! Inkább fagyjak kékre egy boncasztalon, minthogy ezt a rettenetet még egyszer el kelljen olvasnom! Világ médiacelebtelenítői, egyesüljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az emberek folyton az újévet várják, az újévek viszont mindig engem várnak és Boldog Chuck Norrist kívánnak egymásnak.” /Chuck Norris, a boldog/

„Boldogok a Chuck Norrisok, mert az odatartott másik orcájukon szilánkosra törik az ellenségeik túlcukrozott ökle.” /Jézus/