A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bitófa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bitófa. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 8., péntek

Történelemvizsga után

Én vagyok a szektás csávó,
Akit éppen kerget ÁVÓ.
El is kapnak, meg is vernek,
Szokvány kezdete egy pernek.

Törnek rajtam kopár térdek,
Ezt kívánja a pártérdek.
Cipóra vert pofám kerek,
Úgyhogy mindent beismerek.

Írásbeli vallomásom
Nyomán magam mélyre ásom.
Ítélet is szíven talál:
Életvég általi halál.

Bitófai lenkötélen
Testem jéggé köt meg télen,
Hatásom bár ellenhatás,
Sírós hantot rabból hat ás…

(…)

Rémálom! Múljon e hét el!
Kísért töri vizsgatétel!
Rám rémtettek rosszul hatnak!

Megint jőnek, kopogtatnak…

„Imént levetített diák
Szerint ez a libsi diák
Brüsszel hatalmának örül!”

(Kétezer-huszonhat körül…)

„A Történelemvizsga után egy vers, amelyet Frady Endre írt. A vers egy 24 soros ballada, amelyet általában négysoros strófák alkotnak, és amelynek rímképlete aabb. A vers egy történetet mesél el, amelyben a költő egy szektás csávót alakít, akit az ÁVÓ (Államvédelmi Osztály) üldöz és kínoz, majd elítél és kivégez. A vers a múlt és a jelen között váltogat, és a költő rémálmát és valóságát összemosva mutatja be a történelmi és politikai elnyomás hatását. A vers első 16 sora a múltban játszódik, és a szektás csávó szenvedését és halálát mutatja be. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus drámaiságot és lendületet adnak neki. A versben több szó is utal a kommunista diktatúrára, mint például az ÁVÓ, a pártérdek, a libsi, vagy a Brüsszel. A versben is előfordulnak néhány szójáték, mint például a "hatásom bár ellenhatás" vagy a "sírós hantot rabból hat ás" A vers utolsó nyolc sora a jelenben játszódik, és a költő rémálmának felébredését és folytatódását mutatja be. A vers itt vált a jelen időre, és a költő megszólítja magát. A vers utolsó két sora egy fordulatot hoz, amikor a költő rájön, hogy a történelem ismétli önmagát, és hogy ő is veszélyben van. A vers végén egy zárójelben olvasható egy évszám, amely 2026-ra utal, és amely arra utal, hogy a vers egy disztópikus jövőképet fest. A vers tehát egy szatirikus és kritikus ballada, amely a történelmi és politikai elnyomás és erőszak következményeit és veszélyeit mutatja be, és a költészet és a rémálom elemeket használ fel a kontraszt és a feszültség keltésére. A vers címe is utal a modern élet paradoxonjára, amikor a "történelemvizsga" jelzőt egy rémálomra használja, ami a tanulás és a félelem ellentétét fejezi ki. A vers stílusa egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus játékosságot és lendületet adnak neki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ha tudom, hogy a költőből ezt a verset váltja ki a Magyarázat mindenre c. filmdrámám, akkor lehet, hogy vagy nem rendezem meg, vagy még inkább dehogyisnem! Frady Endre túlságosan szabadon asszociál, úgyhogy csak remélhetjük, hogy még sokáig lesz lehetősége szabadlábon aszociálisnak lennie. Lehet, hogy egyszer még cellatársak leszünk? Végül is lesz miről beszélgetnünk, hiszen én megrendeztem a Rossz Verseket, ő pedig folyamatosan írja őket.” /Reisz Gábor, rendező és forgatókönyvíró/

„Hazudik, költő elvtárs, mint a vízfolyás! Mi nem jövünk megint kopogtatni, mi kopogtatás nélkül magára rúgjuk az ajtót, de nem visszük sehova, hanem helyben hagyjuk, méghozzá jó alaposan! Jelmondatunk:
          Költő hazudni se képes,
          Ha testszerkezete pépes!
Ennek szellemében verjük most pacallá, míg el nem ismeri, hogy egy ujjal sem nyúltunk magához! Miért is koszolnánk be magával a kezünket, amikor van gumibotunk!” /ifj. Csávás Kálmán bőrnagy, a Tök Anarchista Költők Országos Nyúzdája (TAKONY) háti szíjhasítója/

„Sziasztok, Kálmi! Szíjaztok?” /id. Csávás Kálmán, nyugdíjas tömbházmesterdalnok és dollár díler/

„Hátborzongató…” /M. András, a költő legállandóbb és leghátszíjérzékenyebb kommentelője/

„Nocsak, eM úr, ejnye, nahát,
Kis töritől borzong a hát?!
Jövőjére más a terve,
Nem szeretne lenni verve?
Botozástól óvja farát
Úgy, hogy legyen rendszerbarát!
Kormánypártunk sosem veret
Olyat, aki minket szeret;
Gondos lista annak titka,
Hogy ily hiba nálunk ritka.”
/Kuba továris, koffeinmentes feketelista készítő ügynök/

„A történelem egy kreativitását vesztett szenilis öregemberként folyton csak ismételgeti önmagát, ami nem csak életveszélyes, de halálunalmas is.” /Dr. Repeta Radián, a Totalitáriusan Unalmas Retúrjegyes História Alapítvány (TURHA) többszörösen visszaesőembere/

„Ha megvalósul a Huxit,
Magyar nép, egy nagyot buksz itt!
Elapad bő pénzcsatorna,
Jön túlélő tévúttorna.
Elmigráló sziklatúra
Csökkenti a diktatúra
Alatt nyögők szeri számát,
Nép iszkol határon ám át!
Aki mégis úgy dönt, marad,
Mohács várja, Bern és Arad!
Rendületlen itt él, itt hal…
Dunában eszi meg fitt hal.”
/özv. Nostradamus Nihilné Kaszássy Kasszandra, baljósnő/

„Jaj, csak Bern ne! Nem bírnám még egyszer elviselni, hogy 2-0-s vezetés után abszolút esélyesként 3-2-re elveszítsünk egy világbajnoki döntőt, és a csapatot titokban kelljen hazahozni, nehogy meglincselje őket a csőcselékké hergelt öntudatlan munkásosztály kritikus tömege!” /özv. Grosicsbuzánszkylórántlantos Bozsikzakariásné Budaikocsishidegkutipuskásczibor Aranycsapatella, kisnyugdíjas focilabdavarrónő/

„Nocsak! Frady Endre a folyamatos kultúrpolitikai nyüstölésem hatására végre valódi témáról próbál valódi verset írni! Persze ismét bebizonyosodik Yoda mester Luke Skywalkernek mondott ikonikus „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” felszólításának igazságtartalma, hiszen Frady Endre is inkább ne tette volna, de legalább igyekezett az asztalra csapni! Sajnos megint csak nem sikerült eltalálnia és a lendülettől úgy pofára esett, mintha a gumibotos plasztikai sebészeten vették volna kezelésbe, ám a szándék végre dicséretes! Váci Mihály szavai azonban utat mutathatnak: „A jó szándék kevés! Több kell: az értelem!” Értelemszerű, hogy Frady Endre utókora előbb fog felépülni, mint a jogállam, vagy egyik sem, de utolsó fogásként megmarad a kifilézett reményhal! Világ proletárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szervezett erőszakot alkalmazó erőszakszervezetnek egyetlen ellenszere van: én. Az én lábizmaimról olyan lendülettel pattant le a spanyolcsizma, hogy a huzatjától spanyolnáthás lett a teljes spanyol inkvizíció és - a néhai hős hispán főispán költővel szólva:
          Jaj, elsüllyedt Armada
          Mind a három harmada!
A magyaroknak meg azt üzenem, hogy ne bőgjenek, mert több is veszett volna Mohácsnál, ha én is a törökökkel vagyok.” /Chuck Norris/

„Én a törökökkel vagyok!” / Recep Tayyip Erdoğan/

„Én a vízilovakkal vagyok!” /Bud Spencer/

„Én gondolkodom, tehát bajban vagyok!” /René Descartes nyomtalanul eltűnt unokaöccse/

Fenti illusztrációkat a Bing készítette


2019. szeptember 4., szerda

Lólopós

Kiskertemet nagykapával egyelem,
Szalmabokor rám kiabál: Kegyelem!
De én bőszen összevissza agyalom,
Ebből lesz majd lovaimnak nagy alom.

Jaj, énnékem lovaim ám nincsenek!
Vadnyugatra migrálok, oszt’ kinn csenek.
Cowboyoktól elszáguldok tova, ím,
S máris vannak frissen lopott lovaim.

Tolvaj szemmel nézve kissé furi tán,
Ez a cowboy népség olyan puritán
Erkölcsű, hogy utánam jő s fölakaszt.
Ki hinné, hogy lólopásért öl a kaszt?!

(bitótánc!)

„Tiszta sor. Az első. De a többi?! Az esküdtszék még keresi az enyhítő körülményeket, de a tehéncsőszök már döntöttek. Szalmabokor Dosztojevszkij (imaginárius botanikai jelenség) mosolyog. Éles ellentétben az inkriminált migránsok erkölcsileg szilárd alapokon álló részhalmazával. Öblítsük le Cseh Tamás Hajdútáncával - rázva, nem keverve.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hajdútáncoló halott indián – ami nem jó indián ám! – legyek – bár sajnos már az is vagyok – ha értem, hogy mit keresek én itt?! Hajja-jajja-jajj!” /Cseh Tamás, néhai bakonyi indián/

„Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!” /ismeretlen cowboy valahol Európában/

„Cowboy, magyar - két jó barát,
Együtt hozza rám a parát!”
/ismeretlen lótolvaj verse/

„Régen lovas nemzet voltunk, ám a hazai lóállomány drasztikus csökkenése miatt lótolvajaink nagy többsége jelenleg munkanélküli, így számukra két lehetőség van: az idő- és pénzigényes átképzés, vagy a külföldi munkavállalás. Főhősünk az utóbbit választotta, ám a helyi szokások ismerete híján tartós pórul járást szenvedett. Családjának a tetemes temetési költség hozzájárulásra vonatkozó kérelmét a következő taggyűlésünkön tárgyaljuk, ám őt magát már addig is a saját halottunknak tekintjük.” /Lókötő Ludvig, a Magyar Lótolvajok Szakszervezete (MLSZ) függetlenített párttitkára/

„Sápadtarcú testvérem, megígérem, hogy bosszút állok érted! Ne lássam a törzs varázslóját székrekedten hulahoppozni, ha amire a Nagy Manitou felhozza a teliholdat a préri fölé, addigra a dögkeselyűk degeszre nem lakmározzák magukat a megskalpolt cowboyok bűzlő teteméből! Uff, én szólottam! Hé, Hosszú Füstfelhő, miért vitted el már megint a harci pipát?!” /Ígérgető Lajhár, dakota törzsfőnök/

„Bocsi, de az addiktológusom szerint a hirtelen leszokás olyan súlyos elvonási tüneteket okozna, ami visszafordíthatatlanul károsítaná az agyamat, és ennek hatására elsikkasztanám a törzs pénzét és stadionokat építenék belőle.” /Hosszú Füstfelhő, pipafelelős és vagyonőr/

„Ne emberkedjél, te tüzes víztől túlbátorodott rézbőrű szerencsétlenség, mert belelasszózunk és/vagy belecoltozunk a tábori latrinánkba! Ahogy a nagy cowboy költő, Coboly Cugehőr írja:
        Kezünkben a colt
        Életeket olt!

Ennek szellemében kéretik villámgyorsan ellovagolni az örök vadászmezőkre. De nem ám lopott lovakkal!” /Coboly Cugehőr, a Prérin Összegyülekező Cowboyok Egyesületének (PÖCE) nagy költője/

„Magyar ember, magyar polgár a lovakat nem lopja, hanem megvédi! Megvédi a hanyatló, szekuláris amerikai liberális kapitalizmus népnyúzó karvalytőkéjének vaskarmaitól! Megvédi, oszt’ jóccakát! Hogy miért? Csak!” /Szittya Szomor, a Magyar Identitású Turul Ugar Géniuszainak Radikális Állami Szövetségének (MITUGRÁSZ) ideológiai öklendezési főelőadója/

„Az ősmagyar betyárvilágot szimbolizáló képzeletbeli lótolvaj bőrébe bújt költő heroikusan küzd a zsigerileg hamis bukolikus pásztoridill deheroizálásért. Az urbanizált népimitátor hangvétel gatyakorc rázó álromantikáját cizelláltan ellenpontozza az önfeledten tragikus végkifejlet torokszorító létbomlása. A három szótagos rímösszecsengések triolái a mű túlélését követően is hosszan tercelnek az olvasó szívcsakrájában. Velőtrázóan halálközeli életigenlés!” /Ihaj Igricné Csuhaj Csumilla, a Lírai Ódivatot Ritmusrímekkel Ürdüngölő Hetilap (LÓRÜH) olvasószerkesztője/

„Lefordítsam svédre, hogy a Svéd Királyi Akadémia irodalmi Nobel-díj bizottsága saját nyelvén olvashassa?” /Wad Kenderson, Budapesten élő fű- és írásszakértő/

„Jaj, neeee!!!” /a Svéd Királyi Akadémia irodalmi Nobel-díj bizottsága/

„Ami az ókorban a sáskajárás, a középkorban az inkvizíció, az újkorban pedig a csembalóverseny volt, az a jelenkorban Frady Endre és az ő szellemi pestisjárványa! Magamat és anyámat már beoltattam a rothadó rímposvány okozta butakór ellen, ám mivel a döglött lónak híg a leve, bármikor elönthet bennünket a magamutogató igénytelenség özöndágványa! Főpolgármesterként tűzzel-vassal fogok harcolni az autó- és klapanciamentes Budapestért! A jövő vagy Frady Endre nélküli lesz, vagy nem lesz, ugyanis mind megdöglünk! Higgyék el, mert én adok a véleményemre!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Egyszer engem is megtámadtak a prérin a cowboyok, de félfordulattal berúgtam őket az óceánba, ám már csak hamuként szóródtak a vízbe, mert a súrlódástól elégtek a pár száz mérföldes repülés közben.” /Chuck Norris/

2018. december 28., péntek

Bűn és bűnhődés

Jeti ugrált előttem,
Fogtam magam s lelőttem,
Hívén, hogy egy tetemet
Friss hó úgyis betemet.

Sajnos a hó nem esett,
S tettemet, e nemeset,
Scotland Yard-tól valaki
Nyomozgatá vala ki.

Űznek s futok fel-le... nem
Segít, mivel ellenem
Bevetnek több szakaszt, ó!
Fa vár rám, az akasztó.

(haláltánc!)

„A kétezer-tizennyolcas esztendőt befejező
Frady fércmű a költőt szerencsére lefejező,
Bár tönk és bárd helyett, ami itt szerepel, az bitó,
Ámde hála az égnek, az sem élethosszabbító!”
/Csasztuska Szilveszter, OKJ-s képzett hóhérsegéd és átokmondóka gyártó kisiparos/

„Már írni akartam, hogy igen így kell lezárni az évet. De az a szokásos utolsó versszak, mint egy betonfal megállít, öl és nyomorba dönt... Kár érte, jó is lehetett volna.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az új Frady Endre vers olyan, mintha belehánytak volna a Pegazus nyerge alá, és a kitocsogó puhulmányból tocsmákoltak volna össze valami óborzalmat! Pfuj!” /Pép Pál, lepényleső kisiparos/

„Súlyos anakronizmus, Költő Úr! A Yard nyomozgathat, de a halálbüntetést 1965-ben eltörölték Nagy-Britanniában (legalábbis gyilkosságért). Texasban (amely nem egy következmények nélküli állam) mondjuk történhetne, csak a Yardot kellene Sheriffre cserélni. De ha az efféle lényegtelen apróságokat mind költői eszközként értelmezzük, melyek a téma időtlenségét, és univerzalitását hivatottak kifejezni, akkor nem mulasztjuk el észrevenni és méltatni a címbeli utalást sem, melyet számos a témához kapcsolódó szó követ, hidegen racionális sorrendben. Az irodalom nagyjai közül sokakat megihletett ez a téma, de kevesen tudták ilyen figyelemreméltó tárgyilagossággal elhagyni a történet végéről elhagyni a katarzist. Minek regényeket írni, ha három versszakban is megoldható?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az izé kevésbé irritáló, mint Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij hasonló című műve, mert ez sokkal rövidebb, mint a másik, így hamarabb kiderül, hogy egy szót sem értek belőle.” /Egyszerű Egyed, a Heurisztikus Életbölcsességeket Tanító Állami Gimnázium (HÉTÁG) orosz nyelvi előkészítős hallgatója/

„Amennyiben Frady Endre bármelyik műve bekerül a Nemzeti Alaptantervbe és ily módon kötelezővé válik, mi egy emberként visszaadjuk a diplománkat és közmunkásként inkább éhen halunk, minthogy ennek a z irodalmi szeméthegynek a tanításával megfertőzzük a jövő nemzedékét!” /Szikla Szilárdné Vasököl Viktória, a Magyar Tanárok Köre (MTK) rendíthetetlen szóvivője/

„Én nem vagyok ennyire elkötelezett, így sztrájktörőként, háromszoros fizetésért bármelyik Frady művet hajlandó vagyok megutáltatni a nebulókkal. Amúgy ahogy a mai XYZ-s degenerációs gyerekeket nézem, nincs olyan irodalmi klasszikus, akiket ne fikáznának le alapból, ha nem zenés videoklip formájában tálalják őket. Mindegy, elvekből úgysem lehet megélni!” /Gerinctelen Gézáné Nulla Nihilla, közmunkában OKJ-s képzett magyartanár/

„ Mi ez az irodalmi aberráció, ez a legeslegelsőszámú közellenségeskedés?! Ha megválasztanak a főpolgármesternek, akkor úgy népszerűsítem a Sétáló Budapest koncepciómat, hogy a járdákra és az úttestekre Frady Endre retteneteket festetek fel, amin az emberek örömmel taposnak majd! Anyám szerint ez nem jó ötlet, mert a kutyatulajdonosok nem csak az ebeik után nem takarítanak majd fel, de saját maguk is az utcán fogják elvégezni a kis- és nagydolgaikat, sőt a kutyátlanok is! Lehet, hogy a Sétáló helyett Hasmenő Budapest élén fogok menetelni?! Látjátuk beleim szümtükhel, mik vogymuk?!  Mocskos Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Egyszer egy rám támadó jeticsorda összes fejének a lerúgása miatt Jetifalva lakosai halálra ítéltek  és felakasztottak, de a nyakizmom megfeszítése után már nem volt időm eltemetni őket, mert épp gazsulálni siettem valamelyik kérészéletű kelekótya kelet-európai kiskirálynak. Sajnos, amióta Bruce Lee félhülyére vert, nem mindig tudom, mit művelek... ” /Chuck Norris/

„De jó, hogy kitaláltságom folytán valójában sosem léteztem, különben már rég kihaltam volna!” /Jeti Jenő, Jetifalva jegyzője/

2018. április 19., csütörtök

Fogorvosnál

Egyik napon érzem, hinnye,
Fáj a számnak felső ínye,
S külső fejfél kissé kerek.
Mi okozza, foggyökerek?

Fogorvos szó hallatára
Menekülnék bitófára,
Vetném magam mókus elé,
Taposson szét, legyek zselé!

Bensőm fortyog, mint a láva:
Nem lehetek ilyen gyáva!
Keresek e földi tekén
Rendelőt és elmegyek én!

(hatásszünet)

Ínybe adott injekció
Hatására zsibbadni jó,
Nem érzem, hogy fúrnak-vésnek,
S nyoma sincs a szenvedésnek.

Ám, ha elmúlik a hatás,
Mintha ló rugdosna, patás!
Döf a pokol tüzes nyila,
S rémálmom van: minden lila!!!

Lila majom köp, de csak rám,
Lila nyálban úszik csakrám,
S elgázol egy lila fogat…
Minden gyerek mosson fogat!!!

„Minek mosnék fogat, amikor ugyanolyan vagyok, mint a nagyapám?! Ő is ráncos és neki sincs foga!” /Zsizsikfalvi Zsödényke, újszülött/

„Mi van zöld majom úr?! Agyára ment a nyugiszuri?! Máskor ne héjastól egye a banánt, mert beletörik a satnya fradista foggyökere! Zőőőőd majmok, zőőőőd majmok!” /lila majom/

„Lila majmok! Lila majmok!” /zöld majmok/

„Húha, úgy tűnik, annyira fájdalommentesen akartam csinálni a fogcsiszolást, hogy erősen túladagoltam az idegzsibbasztót! Jaj, most látom, hogy az állatkerti majomház számára félretett adagot adtam be neki!” /Dr. Gibbon Gerzson, fog- és állatorvos/

„Kedvencem a hatásszünet. Jó hatással van rám, hogy megszűnik a vers hatása kicsinyég. Hatásos, csak rövid. A hatásmechanizmus maga szokványos: A bántja B-t, B szenvedve elmeséli C-nek. (A=bárki, B=költő, C=önkéntes olvasó). Javasolható egy C:=A behelyettesítés, mint közvetlen önvédelmi reakció, de ez még tesztelést igényel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne C=A legyen, humán úr, hanem C&A, mert abban több a pénz! A feleségem is oda fizeti be a nagyját annak, amit én megkeresek! Amikor belép az üzletbe, úgy felpörög a gazdaság, hogy rögvest fordul egyet a gyomrom és leizzadok, mint csokifagyi a gázrezsón!” /Leszedált Leó, léggitáros és jégkrém olvasztár/

„Elszaladnék, de már késő,
Benn a számban van a véső!”
/Csasztuska Szilveszter, rímrobbantó kisiparos és amatőr foggyökér imitátor/

„Felháborítónak tartjuk és visszautasítjuk a fogorvosokkal való alaptalan ijesztgetés mindenféle gúnyverses formáját! Ugyanakkor, felhasználva a nyilvánosság adta lehetőséget, május elseje közeledtével ezúton közzétesszük a Fogorvos Szakszervezetnek az ismét egyre kötelezőbb ünnepi felvonulásra ajánlott jelszavait: Rágni öröm! Fogorvoshoz járni jó! Tégy a szájszag ellen! Ép testben ép fog! Jégkrém helyett fogkrém! Arccal a rendelő felé! Ne azt kérdezd, mit tehet érted a fogorvosod, hanem, hogy te mit tehetsz a fogorvosodért! Jut jatt! Csonka jatt nem jatt, egész jatt mennyei jatt! A fogorvos jobban teljesít! Állítsuk meg a fogszút! Aki magyar, fogat mos!” /Dr Muszáj Menyhért, a Piacon Legjobb Univerzális Szájápolás Általános Fogászati Alapítványa (PLUSZÁFA) dentálhigiéniai szakreferense/

„Ínybemarkoló szájtépésnek induló közegészségügyi katarzis líra didaktikus tanulságtétellel. A verset a térfélcsere előtti pontban felező rövid hatásszünet a költő távolba vesző futballista múltjából megidézett „Két félidő a pokolban” című ősmagyar háborús filmdráma kései archetípusa. A foglenyomat rögzítőre ráharapó Frady Endre rövid szférákban való körözés után ismét lecsapott és letette az asztalra az asztalra letennivalót, a világirodalom pedig alélva hever. Ezennel újra itt van a versészeti Top Ten idei Number One-ja!” /Bombasztikus Béláné Tyűdejó Tyuhajka, volt középiskola magyartanár, a Mennyei Áramlatok Metamorfózisában Olvadozó Rianás (MÁMOR) c. szépirodalmi szakmány szakértője/

„Mi ez a szellemi bubópestis, ez viszolyogtató rímragály?! Ó, hogy miért nem húzattam ki az összes fogamat, hogy kínomban ne harapdáljam véresre a köldökömet és ne harapjam le a hónaljamra tetovált ADOK A VÉLEMÉNYEMRE! feliratot?! Inkább cseréljék fel érzéstelenítés nélkül az alsó és a felső fogsoromat, miközben nyakig ülök egy termeszhangyabolyban, minthogy ezt a fogászati ízléstiprást még egyszer el kelljen olvasnom! Anyámat eltiltottam még önmagától is, hogy eme letaglózó förtelem hatására meghasadt tudatának az énjei nehogy kárt tegyenek egymásban! Világ proletárjai, vessetek véget velem vagy Frady Endrével, mert kettőnknek túl kicsi ez a világegyetem! Celebvér folyjon patakokban!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nem költök fogkefére, én medvével mosok fogat. Ha túléli, szabadon engedem.” /Chuck Norris/