A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bankrabló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bankrabló. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. május 30., szerda

Nyaralunk...

Randalírozó rigók (a kép csak illusztráció)
Rekettyéssy Richárdot randalírozó rigók füttye verte fel a kies rozgoványhöttyösi szakszervezeti üdülő harmadik emeleti luxuslakosztályában. Azt nem mondhatnánk, hogy előtte az igazak álmát aludta, mert a Kőkemény Gazdasági Bűnözők (KGB) szakszervezeti nyaralójában ez az állapot csak a tagok kiskorú gyermekeinél jöhetett szóba.
- Rohadt rigók! – kiáltotta a fülsértett, és a néhai ateista nagyapjától elsőáldozási ajándékként kapott Kalasnyikovjával egy hosszú sorozatot eresztett meg a szemközti szomorúfűz lombkoronájára. A fáról meglepett halálsikollyal két óriásrigónak álcázott férfi hullott az üdülő jól karbantartott gyepszőnyegére, majd hirtelen csend lett.
A csend hangjaira Simon & Garfunkel mintás pizsamában előrohant egy ásító politikus, majd körbenézve, hogy figyeli-e valaki, odaosont a tetemekhez, kiforgatta a zsebeiket és a talált pénzzel villámgyorsan visszaszaladt a lakrészébe.
- Igazad van, ha nem lennél kleptomániás, sosem lehetnél szakállamtitkár a gazdasági minisztériumban! – röhögött az erkélyről titokban figyelő Rekettyéssy Richárd, de nem sokáig.
- Most nyaralunk vagy lövöldözünk?! Azonnal gyere vissza lefeküdni! A szabadságodon nem bankrabló vagy, hogy éjszakai műszakban kelljen randalíroznod! – dörrent rá megszeppent férjére Rekettyéssy Richárdné Kardkikard Karola, az Országos Bankbiztonsági Intézet (OBI) adatkezelési igazgatója – Ha nem alusszuk ki magunkat, akkor gyűröttek leszünk, és nem mi nyerjük a ma esti üdülői párszépségversenyt! Pedig mi szép pár vagyunk, ugye?
- Szép pár vagytok, szép pár vagytok, de a Dögkúti miniszter úr és a szeretője sokkal szebb pár nálatok! – mondta röhögve a falitükör mögé rejtett lehallgató készülék hangszórójából a kihangosítás gombra véletlenül rátenyerelő titkosszolgálati ügyeletes tiszt.
- Richárd – visította a tükör szétverése után a bősz feleség – te tudtad, hogy a miniszter félrelép?!
- Ezt mindenki tudta, már a madarak is ezt csiripelték. – sóhajtott a beszélgetést lezárni vágyó férj.
- És ezért kellett legéppuskáznia őket? – lépett be a szobába vártalanul Columbo hadnagy a Los Angeles-i rendőrségről. Magyar hangja Szabó Gyula. Karola elájult.
- Miért ájult el a felesége, Rekettyéssy úr? Tudja, azért kérdezem, mert az én feleségem csak akkor ájul el, ha kísértet lát vagy a ballonkabátomat tisztán. – kíváncsiskodott a felügyelő.
- Itt ugyanez a helyzet, ugyanis mind az önt megformáló Peter Falk, mind pedig az ön magyar hangja már évekkel ezelőtt elhunytak, így ön feltehetőleg kísértet. – próbált fölényesnek látszani a gyanúsított.
- Feltehetőleg. Akkor én megyek is! – mondta a többszörös elhunyt és áttűnt a falon.
- Kísértet!!! Ááááá!!! – hallatszott a falon túlról Tégla Tivald építési vállalkozó és futballklub tulajdonos halálhörgése majd vastag arcbőrének a csattanása a padlón.
- Na, végre, most már nyugalom lesz! Karola is csöndben van, a két kerti jómadár is örökre elnémult, és a szomszéd is nagyot koppant, azután elhallgatott, úgyhogy nyaralhatok végre! – könnyebbült meg Rekettyéssy Richárd.
- Csak még egy kérdés – lépett elő a zárt hűtőszekrényből Columbo hadnagy szelleme – Ki volt ez az úr a szomszédban, akinek az eséstől szétrepedt bőre alatt is közpénz van?
- Nézze, néhai hadnagy úr, a filmjeit látva pontosan tudom, hogy ön már a kezdetektől tudja, ki a gyilkos, akihez vissza-visszamegy kérdezősködni pont úgy, ahogy velem teszi. Én erre a színjátékra nyaralás közben nem vagyok vevő, úgyhogy inkább beismerő vallomást teszek, hogy utána nyugodtan mehessek masszíroztatni magam a Zsebesi bankigazgató úr OKJ-s képzett gyógytornász sógornőjével. Bevallom, én tettem! – vágott majdnem bűnbánó képet a pihenni vágyó bankrabló.
- Mit? – tudakolta néhai Szabó Gyula hangja.
- Bármit! Akármit! Én löktem jéghegyet a Titanic elé, én lőttem le Ferenc Ferdinánd trónörököst, én végeztem Kennedy elnökkel és John Lennonnal is! Elmehetek végre?! – lett egyre ingerültebb Rekettyéssy Richárd.
- Persze, hiszen úgysem tudnám megakadályozni – szólt a felügyelő.
- Visznemlát! – vetette oda könnyedén a szabadulni vágyó és nagy sóhajjal indult bele a napfelkeltébe.
- Várjon! Csak még egy legutolsó kérdés – mondta Columbo a nyaralásra képtelensége miatt hirtelen sírásra hajló szájú Richárdnak - Honnan tudta a kora hajnali szürkületben, hogy a fán nem valódi rigók ülnek?
Rekettyéssy Richárd bankrabló ekkor büszkén elmosolyodott és a kamerába fordulva elárulta a megoldást:
- Korán reggel ritkán rikkant a rigó!

2016. január 18., hétfő

Buta bankrablonc blődli

„Sok lé, zsozsó, suska milla-
-számra! Fogd és fuss, Kamilla!”

„Kamilla?!?!?!? A nevem Pablo!
Híres festő, nem bankrabló!!!”

„Híres festő?! Izé… pardon!
Nem ismerek Leonardo-n
Kívül mást én… buta vagyok…
Ennek okája egy agy ok.”


„Okájának ragzod, buta?!
Logopéd-terapeuta
Kéne neked, nem a lóvé!
Bár… ha meggondolom, hó vé-

-ge környékén nem jön rosszul…”
„Nem árulsz el? Meg nem bosszul-
-sz? Hálám jele: suska milla-
-számra! Fogd és fuss, Kamilla!”


Bár nyugtatta őt testőre,
Őrjöngés jött a festőre…
Légszomjfúlva dúlt, mint bika,
S festett… s lőn ős-Guernica…

„Szigorú tekintetes bírónő úr, én ártatlan vagyok! A Kamilla tervelte ki az egészet! Ő is hajtotta végre! Én ott se voltam, de amikor már mégis, akkor híres pedig festőnek öltözve nem akarta tőlem elfogadni az amúgy is nála lévő lopott pénzt, úgyhogy muszáj voltam elszaladni vele. Überen menekültem, de letaxisblokádoltak. Taxiland, Taxiland Über Alles!” /Zokni Zénó, textilgyári cérnavég nyálazó/

„Persze, mindig én! Kend rám ezt is! Nem is ismerlek, sose láttalak, és különben is tartozol nekem tíz milla suskával! Tisztelt bíróság, én ártatlan vagyok, mint egy ma szüretelt bálvány!” /Kő Kamilla, papírgyári ollóélező/

„Tessék, ki szólított? Hova került a nevem?! Mi ez a blőd forgatókönyv?! Na, mindegy, elvállalom ezt a bankrablós szerepet is, hátha pont ezzel jön majd össze az Oscar díj!” /Leonardo DiCaprio, álomgyári színész/

„Frady Endrének erről a szellemi hónaljszagú nemtudommijéről az alábbi átírt dalszöveg részlet jut eszembe: mindig van rossz és rosszabb, hát várd a csodát, hogy egyszer majd mondod, hogy nincs tovább! Úgy érzem, most jött el az a pillanat, ami után a költő már nem lesz képes alulmúlni önmagát! Remélem, hogy itt a negatív csúcson abbahagyja, és anyámat végre kiereszthetem a hermetikusan elzárt fradyhatlan karanténjából!” /Puzsér Róbert, kritikagyári főkolompos/

„Jaj, ha tudom, hogy még a lerombolt Guernicánál is szörnyűségesebb vers ihletődik e szőnyegbombázás nyomán, akkor biztosan nem vezényelem le! ” /Hugo Sperrle Gruppenführer, romgyári pilóta/

„Inkább ezt a verset tépte volna össze a Hosszú Katinka, mint a 12 millás promóciós szerződését! Mindannyian jobban jártunk volna, ha ezt megússzuk…” /Gyárfás Tamás, úszógyári igazgató/

„Frady Endrét szívesen látnám itt Texasban. Aztán meg a levegőben, ahogy a rúgásom nyomán egyre kisebb pontként távolodik, míg végleg el nem nyeli az Androméda köd.” /Chuck Norris/

2014. február 10., hétfő

Bankrabló kisokos

Hordjon álarcot a fején!
Legyen kemény, mint egy pilon,
S ne harsogja dalba’: „Hej, én
Vagyok a nagy Iksz Ypszilon!”

Pénztáros, ha megkérdezné,
Mondjon be egy művi nevet!
Pölö Doktor Ezésezné,
S lője le, ha Önön nevet!

Ha egyszerre pisztolyt szegez,
És gyesesként bébit etet,
Akkor ne lepődjön meg, ez
Gyengíti az üzenetet!

Végül, pénzzel, hogyha szalad,
Ne tegyen tiszteletkört Ön!
Pofont rendőr és a fal ad
Együtt, aztán jön a börtön!

„Hej, költő úr, ha előbb olvashattam volna a művét, akkor a rengeteg ünneplő devizahiteles vastapsa ellenére sem kezdtem volna bele a harmadik tiszteletkörbe! A következményen annyit azért pontosítanék, hogy mind a rendőr, mind pedig a pofon többes számban értendő. Jóval többesebb számba!” /A nagy Iksz Ypszilon, diplomás ápoló és cipóra vert megélhetési bankrabló/

„Rendőrségi alkalmazottaink mind a letartóztatási, mind pedig a kihallgatási eljárás során a szolgálati szabályzatnak megfelelően jártak el. A gyanúsítottat pofozás által nem bántalmazták, csupán rendszeresen elkapták tenyérrel az arcánál fogva, amikor ő ismeretlen okból többször is visszapattant a falról.” /Dr. Saller  Botond őrnagy, rendőrségi szóvivő/

„Felháborító, hogy egykori alkalmazottamat, Iksz Ypszilon diplomás ápolót arra próbálják bujtogatni, hogy a nevemben bankot raboljon! Ez kicsinyes bosszú azért, mert elbocsájtottam, amikor megengedhetetlen hangnemben felelősségre vont amiatt, hogy ő csak minimálbért kap, miközben én húszmilliós prémiumot teszek zsebre! Ki mennyit kap, annyit is ér!” /Dr. Ezésez Hubáné Dr. Gőz Matild, a Nemzeti Közkórház és Köztemető Főigazgatója/

„Látszik, hogy egy tipikus férfi írta ezt a kisokosnak nevezett selejtet! Egy nő annyifelé figyel, amennyi felé kell. Én a szoptatás mellett egyszerre mosok, vasalok, főzök, takarítok, bevásárlok és, ha úgy hozza a szükség, akkor akár bankot is rabolok. Mi tagadás, a gyes mellett gyakran úgy hozza… Főleg, hogy a kétbalkezes férjem éppen sitten ül!” /Iksz Ypszilonné Sás Skolasztika, gyesen lévő földrajz-történelem szakos középiskolai tanár/

„Egy vers, ami számomra órákig letehetetlennek bizonyult. Igaz, hogy csak azért, mert olvastán az önvédelmi reflexként vészreakcióba menekülő testemmel-lelkemmel együtt az öklöm is görcsbe rándult, és csak a jó anyám többedik kétségbeesett hívására kiérkező rohammentők által beadott versenylónyi dózis kalcium-magnézium injekció hatására tudtam végre földre ejteni, megtaposni, felgyújtani, majd a szőnyegével kevert hamujára vizelve azt megelőzni, hogy anyám a tűzoltókat is kihívja.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amióta egykulcsos az adó és a családi adókedvezménybe az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék is bele számítható, azóta megéri itthon maradni, mert így minden honi bankból rabolt jövedelmem túlnyomó része az én zsebemben marad. És még a rezsim is folyamatosan csökken! Magyarország, szeretlek!” /Finesz Jenő, ex-kokillaöntő és betanított bankrabló/

„Igazad van, Jenő! Én Angliában próbáltam bankot rabolni, de hiába mutattam be az érvényes munkavállalási engedélyemet, úgy agyba-főbe vertek, mint Szent Pál az oláhokat.” /Talentum Antal, antitalentum/