Papló

faló kék-sárga mezben /nóném herceg felvétele/

Pap alatt ügető papló
Falábán a gomba tapló.
Mért vagyon e paplón faláb?
Rögvest elmesélem alább:

Amit írok, igaz s való,
E ló korhadt lábú faló,
S recseg, ahogy távját rója,
Úti célja mégsem Trója,

Hanem egy új faláb üzlet,
Mert az előzőben tűz lett.
Tűzoltóraj későn oltott,
S keresni kell másik boltot.

Málló lábbal megy egy álló
Napig szegény papi ál-ló,
S patájában szúhad perceg…
Paphoz szól egy nóném herceg:

- Látom e ló szálkás szemén,
Lába mind fa, megveszem én
Négyet egy százasér’ egybe’
S eladom az NB I-be!

„Későn oltottunk, későn oltottunk… hát persze! Az igazság az, hogy mi idejében megkezdtük az oltást, csak kilyukadt a fecskendő, amit nem tudtuk megragasztani, mert a vasárnapi zárva tartás miatt nem lehetett gumiragasztót venni.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok/

„Felháborító skandalum! Most, amikor szorgos népünk győzni fog, amidőn árvalányhajas kis honunk jobban teljesít és a sok keményen dolgozó kisember önként és dalolva lemond a nyugdíjáról, a szociális illetményeiről, az egészségügyi ellátásáról és a gyermekei taníttatásáról, hogy megvalósulhasson a ’Stadiont minden magyar családba!’ program, akkor egy ilyen fanyalgó vadidegenszívű zugfirkász költőcske a szúette falábával beletapos a nemzeti együttfocizgatás rendszerébe! Ezt nem úszhatja meg szárazon ez a kozmopolita bérrettegő klapanciaoligarcha! Követeljük a halálbüntetés azonnali és visszamenő hatályú visszaállítását! Abcúg Frady Endre!” /Luft Lajos, a nemzeti stadionfejlesztéssel megbízott Futbólia kft pogromigazgatója/

„Mink játékosok nem szokunk örülni az ilyen konkurenciának! Igazságtalannak tartsuk, hogy az ellenség… ööö… ellenfél négy falábbal rendelkezik, miközben nekünk csak kettő van! Muszáj lesz páros lábbal becsúszni a jószágnak! Ahogy az edzőnk, a Lajos bá’ mondani szokja, négy lába van a falónak, mégis mindet eltörjük! Höhö!” /Lila II. Lajos, az UTE bekkje/

„Sajnos olyan szegény az eklézsia, hogy legutóbb már a templom egere volt a vasárnapi ebéd, úgyhogy muszáj voltam eladni ezt a leharcolt falovat! Az ember elvégre nincs fából, és amúgy is minden faszentnek maga felé hajlik a falába, ha kínjában nagyot rúg a parókia falába! Jaj!” /Lórévi Lajos atya, lajozsmizsei szürkebarát/

„Magyar játékosokat a magyar NB I-be! Ez a minden eresztékében recsegő-ropogó faparipa minden futótávon kenterbe veri az összes bevándorló idegenlégióst és a labdát se gyilkolja annyira, mint a hazai zseléfejű műsztárjaink. Talán nem éri meg azt a százötvenmilliót, amiért rásóztam a Puskás Akadémiára, de hát nekem is élnem kell valamiből. Na, futok, mert kerget az adóhivatal! Incognito ergo sum!” /vitéz Felsőlajosvári Nóném Lajos, inkognitóban élő dzsentri ex-herceg és többszörösen büntetett előéletű illegális játékosdíler/

„A mű a klerikális iga alatt vergődő, állati sorban tartott és önnön rabszolgasorsába belefásult proletariátus reménytelen küzdelmének deheroizált apoteózisa. A lírafoltos ujját a társadalom pulzusán remegtető költő személyiségének a főhősével párhuzamos szétesése szúette forgácspermetként fojtja el a vers pislákoló értelemlángjait és hamuként telepszik rá a mélyrétegekre. A magyar futball mint a feudál-burzsoá korrupciós métely parabolája méltóképpen hajítja a mondanivalót a rothadó kapitalizmus pénzpoklának legsötétebb bugyraiba. Igazi osztályharcos mételylíra! Akasszátok föl a királyokat, a hercegeket és a grófokat! Munkát, kenyeret! Munkát, kenyeret!” /Mélyszegény Lajosné, általános iskolai magyartanár és a Munkásmozgalom Leendő Mártírja (MLM) pilótajáték áldozata/

„Hogy Frady Endre-e a döglött magyar futballba az irodalmi falábával utolsót belerúgó trójai faló, azt nem tudom, de azt, hogy elhallgathatna végre, azt igen! Mivel az eddigi bérkommentelők mind Lajosok, megkérdeztem anyámat, aki szerint én is majdnem Lajos lettem, úgyhogy mondhatom, ahogy a számon kifér. Tehát: Mi ez a penetráns líradögvész?! Mi ez a hullaszagú pszicho-métely?! Kinek kell ez a retardált celeb okádék?! Muszáj volt tizenöt perc hírhedtségért ekkora hisztis vircsaftot kavarni egy bűzhödt médiabiliben?! Ugye nem?! Nagy jóindulattal nulla alá!” /Puzsér Róbert Lajos, kritikus/

„Egyszer itt Texasban kigyulladt egy faláb üzlet, de eloltottam a hónaljverítékemmel.” /Chuck Norris, tiszteletbeli Lajos/

Ödön Ladája

Ödön öreg benzinfaló

Ladája a létet rója,

Midőn mellé áll egy faló.

„Jé, hisz ez az ősi Trója,

Ahol épp egy halott Hektor

Fekve állja el az utat!

Ladámmal az idővektor

Néha nem várt pontra mutat.”

„Súlyos anakronizmus ez, költő úr! Hektor halála és a faló felállítása között nem kis idő telt ám el! Előbbi már rég tisztességesen talajba tett tetemként tengette napjait, mire utóbbi elkezdte elhallgatni a közelgő végzet mit sem sejtett baljós előszelének neszét. NEM ENG!” /a Lektor/

„Jaj, Lektor hurka! Arról van itt szó, hogy a Lada típusú mobil időgépem szélvédője ill. oldalablaka egy-egy monitorként más-más időpillanatban mutatja be ugyanazt a helyszínt. Aki ennyire nem ért az alkalmazott termonukleáris kvantummechanikához és a szemi-digitális futurológiához, az adja vissza az érettségijét és álljon be kerti csapnak!” /Dr. Ódon Ödön, termonukleáris kvantummechanikus és szemi-digitális futurológus/

„Nana, feltaláló úr, nana! Ne sértegessen minket, mert könnyen összevizezheti ám a bokáját! Ahogy a költő mondja: ’Vízcsapok közt nyirkos, aki béna!’” /Garden Fröcsi, kerti csap/

„Tisztelt feltaláló úr! A műszaki leírás utolsó két sorában Ön is elismeri, hogy a prototípus működésében még sok a bizonytalanság, így az időgép sorozatgyártását sajnos nem tudjuk megkezdeni.” /Vakegér Virgil, a Nemzeti Időgép és Pillanatragasztó Gyár főgyulája/

„Dönci! Ha egy bizonyos szemtelenül nagy összeget zsebbe áldozni hajlandó magánemberként munkaidő után diszkréten felkeresel az irodámban, akkor az VV Idő & Gép Kft-m esetleg érdeklődést mutathat a dolog iránt.” /Virgil/

„Anyámat, aki szerint Trója a kommunista Allendéről elnevezett park új neve, nyomatékosan eltiltottam az otthon őrizetlenül talált versek jóváhagyásom és felügyeletem nélküli elolvasásától! Most azt követeli, hogy kérjem kölcsön a szomszéd Zsiguliját és röpítsem őt vissza a fiatalságába, amikor Hektor kutyájával együtt hancúroztak a visszacsatolt területek gyepén. Költő úr, én már csak két dolgot szeretnék az élettől: egy nagy hatósugarú robbanófejes rakétát és az Ön célkoordinátáit. TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem megmondtam, hogy E=mc², E=mc², E=mc²?!” /Einsteinné, bontott csirkével hadonászva/

„Figyelj kedvesem, ez olyan gány, amitől az olvasó úgy hány, mint még te sem. Ne vedelj, kedvesem!” /ByeAlex, a magyar Gianni Morandi/

„Oh no! Dio Mio!” /Gianni Morandi/

„Ono?! Fentről szólított valaki? Johnny, csak nem te szellemeskedsz már megint?” /Yoko Ono/

„Micsoda?! Engem, az örökkévalóságba jutott hőst, minden hősök hősét, Hektor ledöfőjét, a kardforgatás Gianni Morandiját, kihagytak egy Trójáról szóló történetből?! Kretén költő!” /Akhilleusz, a trójai hős/

„Fáj az achillesem, úgyhogy térden állva könyörgöm, hagyjatok már békén! In ginocchio da te! Dio mio!” /Gianni Morandi/

„Ki ez a stöpszli digó, aki állandóan belehümmög ebbe az érdekes beszélgetésbe?! Félkörívesen fejbe rúgom, oszt’ már csak a világűrben fog kornyikálni! Ott meg úgyse halljuk.” /Chuck Norris, a könnyűzene Bruce Lee-je/

Maraton

Tengerúszó maraton
Véget sosem ér.
Mélyből jőve mar a ton,
S szakad lábi ér,
S tátott tonhal garaton
Ömlik be a vér.

Érezd magad hal okén!
Jóllaktál-e már?
Asszem, közben halok én,
Nincs már mókatár.
Csupán csak egy faló kén’,
Trója tán még vár...

Vélem úsznak Hektorok,
S Akhilleusz? Baj?
„Ily távot -nyög hekk torok -
Bárki leúsz? Jaj!”
Parton csapból hektó rock
Folyik s nagy a zaj.


„A hosszútávúszó költő vérveszteség okozta mitológiai lázálmai teszik azzá ezt a verset, ami. Tragikus hősök, tragikus város, tragikus rímek, tragikus vers. A mű végi mérhetetlen mennyiségű zene zajjá olvadása, ez a negatív metamorfózis antikatartizálja a heroizmust, vagy inkább deheroizálja a katarzist. A költő halála feloldás lehetne, de ehelyett csak mimózai fanyalgásba fajul a letépett fél láb hiánya, a mindössze pár liternyi vér elvesztése felett. Valódi fájdalom helyett műfájdalom, emelkedettség helyett lábszagos tengervíz. És mégis, mégis és ejha, ejha, mert fradyendrés és ezért mégis ejha és éppen ezért tyű is! Holnapra mindenki kívülről megtanulja!” /Klasszikáné Metafora Skolasztika, gimnáziumi irodalom-történelem szakos tanár és cirkuszi éhezőművész/

„Nem kell ezt így elbonyolítani! Oda kell tenni magadat, végig az élen úszni és csak akkor engedni a mezőnyt magad elé, ha szemből jönnek a cápák! Csak az aranyérem legyen meg és a verseny után a rántott hús!” /Risztov Éva, hosszútávúszó olimpiai bajnok/

„Boldogok, akik tudának a vízen járni vala, mert őnékik nem leend az ő orruk és fülük vízzel tele vala.” /Jézus/

„Egy kis ötletességgel el tudtam érni, hogy kimaradhassak ebből a még a trójai háborúnál is rettenetesebb minieposzból. Nem volt egyszerű, de a magyarokkal 'okosba' mindent el lehet intézni. Sőt, szinte csak úgy. Na, megyek haza Attikába!” /a leleményes Odüsszeusz/

„Atti nem kába, csak kicsit több volt a sör... hukk... böáááá...” /Atti, a kába/

„Kérem, mi tonhalak az emberekkel táplálkozásilag már csak konzerv korunkban találkozunk, akkor viszont nem mi harapdáljuk őket, hanem fordítva, úgyhogy a tudatlan költő rágalmai miatt ezúttal a haljogi ombudsmanhoz fordulunk! Reméljük, hogy ő vegetáriánus!” /Tony Halfinger, a Tonhal Szakszervezet szóvivője/

„Na nehogy már egy hekk ne tudjon leúszni vacak negyvenkét kilométert?! Az agg hekknyuggerek vacsora előtti étvágycsináló gyógypancsikolása itt több ennél! Költőcske monnyonle!!!” /Hekk Tika, a Hekk Szakszervezet szóvivője/

„Ponty mi nem szereplünk ebben az izében?! Az édesvízi hal vérciki?! Abcúg Frady!” /Ponty Pityu, hekker és a Ponty Szakszervezet szóvivője/

„Hektó rock? Vízi kóma? Parti zaj? Odahallucinált faló? Király lehet ez az új szer! Éljen a Sziget Fesztivál!” /Hányó Emil, önköltséges kredites nyolcadéves médiaszakos hallgató/

Sturczné sóz

Újra hó alatt a város,
Sturczné meg sóz, ami káros.
Huba bá’ az agg hókotró
Gépével egy kört épp ott ró,
Hol Sturczné a „Só maszt gó on”-t
Bőgi, s fán fenn bősz rigó ont
„Hull a pelyhes fehér hó” dalt,
S rezonanciától ó’dalt
Dől Huba bá’ hókotrója
S széjjelhull, mint egykor Trója.
„Haha, Huba, maga botor!
Okos ember sóz, nem kotor!”


„PLÁGIUM! Felháborító, hogy Freddie Mercury még halála után sem nyugszik, hanem átírja a világhírű Albertirsa Himnuszt*! Hihetetlen, hogy mennyire erőltetett az ’Albertirsaaaaa’ helyett a ’Só maszt gó oooooon’! E mögött Péteri, Vasadi, vagy Monorierdő csapatainak az ármánya sejlik fel, de minket nem tudnak megtörni, mert jó a csapat!” /Dúvad II. Jenő albertirsai centerhalf/
* http://www.youtube.com/watch?v=UBidV4NDuLI

„We are very sorry!” /Queen II. Elisabeth, brit nagymama/

„Mit szórakoznak ezzel a nyavalyás danolászással, amikor itt fekszem törött szügycsonttal a hókotróm romjai alatt és még az a retkes rigó is rám rottyantott így kora reggel! Hé, nyanya, engem nem kell ám besózni!!!” /Hókotró II. Huba, házmester/

„MI VA’ MI VA’ MI VA’?!?!?!?! Magára ejtem ezt a sózsákot, ha tovább hümmög Huba úr!!!” /Sturcz II. Béláné, nyugdíjas rocker, takarítónő és senior korosztályos streetfighter bajnok/

„Nyugi nyanya! Ne zajongjon már bele a Hull a pelyhesembe, mert magát is kontyon pottyantom ám!” /Fekete II. Rigó, énekesmadár/

„Nesze egy kőkemény sógolyó, te dögkeselyű! Hahaha, talált, süllyedt! Oóóó… Bocs, Huba úr, hogy a rigócsőr betörte az orrát! Hát igen, ahogy egy nagy valaki mondta, az élet kemény és azután meghalunk. Salte diem! – Sózz a mának!” /Sturcz II. Béláné/

„Meg kell, hogy szólaljak ekkora tudatlanság olvastán! Mitológiai tény, hogy Trója nem széthullott, hanem porig égett, miután Leleményes II. Odüsszeusz és népi zenekara felgyújtotta, miután Priamosz II. Király a ’Faló, mi? Húzzuk be! Follow me!’ kiáltással elvetette a sulykot. Költő II. úr igazán beiratkozhatna a ’méregdrágán is megéri’ szlogenű öt szemeszteres ókorológiai szaktanfolyamomra! Csókolom, csak ennyit szerettem volna mondani.” /Dr. Kákacsomóssy II. Kisztihand, mítoszkutató és delphoi jós/

„Nem sózni kell az utakat, mert az káros, hanem keresztirányú buszsávokkal és minden irányból egyidejű zöldhullámokkal eldugítani őket! Éljen a magasvasúti kerékpárút, éljenek a hóban gördeszkával közlekedő terhes anyukák!” /Vitéz II. Elővárossy Winnetou, közlekedésügyi tótumfaktum és spanyolviasz feltaláló/

„Nem értem, mit kell nyavalyogni röpke 2 méter hó miatt! Miért nem járnak a polgártársak a 4-es metróval?!” /Tarlós II. István, főpolgármester és Elvis II. Presley rajongó/

Még jó, hogy a Duna jegét nem sózta ez a Strucc II-né, mert ugyanolyan blőd halálom lett volna, mint a lökött bratyómnak! Szegénykém kétszer is fölállt szólni, hogy ’Bocs, de még élek! Nem lehetne pontosabban célozni?’ Nem csodálnám, ha Darwin díjat kapna!” /Hunyadi II. Mátyás az igazságos II. király/

„ A jó édes apád a Strucc II-né, az a törökverő jancsibohóc, az! Szerencséd, hogy már rég meghaltál, mert különben úgy elfenekelnélek, hogy hetekig csak fejen állva tudnál ülni a trónszékeden, te álruhás huligán! Szép kis ország! Hát itt már akárkit megválaszthatnak királynak?!” /Sturcz II. Béláné, nagyon mérges/

Káosz

Boríték a zsebbe... (Rejtett kamerás felvétel)

Hadakat hergel a csuhás,
Olajnak kutat a juh ás,
Szerelő szerelne, de nem
Ért hozzá, pedig én kenem.

Nagy pénz, kis foci a való,
S Trójáig se jut a faló:
Olcsó félfamentes karton,
S szétesik már kinn a parton.

Tévésztárkodik a szakács,
Bukmékernek áll a szak ács,
Feri közlegény ma csak Áts,
S át Újpestre térül Bakáts.

Mindenki mást tesz, mit ráoszt
Alkotója s így kelt káoszt.
Ha azt tenné, amihez ért,
Nem lenne zűr. De van. Ezért.

A gólya és a bödön

Gólyamadár röpül
Keresztül a ködön,
Hóna alatt köpül-
-t vajjal teli bödön.

Szárnyával, ha fel és
Alá verdes ködön
Át, hónaljban kelés
Marad csak s nem bödön.

Ha meg leszorított
Szárnnyal húz át ködön,
Sikoly hallik itt-ott,
Zuhan ő s a bödön.

Míg töpreng a gólya
Fenn szállván át ködön,
Vadászútját rója
Lenn Puskássy Ödön.

Égre mered puska,
Célt kutat az Ödön,
S hull a nagy butuska
Fejére egy bödön.

Vajnemfalós gólya
Menekül a ködön,
S mint ős-falós Trója,
Hősihal a bödön.