A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tápiószentmárton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tápiószentmárton. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. január 7., csütörtök

Kisbigben...

Kisbigben tök hasznos a táp,
Ha a testépítés a cél.
Ki itt esz’, lesz hasizma táp-
-iószentmártoni acél.

Kismenü is meglehetős,
Ezzel vészelünk át telet,
Ha evett volna ilyet ős-
-ünk, élne s nem lenne lelet.

Makett csak s így ehetetlen
Kis Londonban a kis Big Ben.
Víg gyomrodban lesz nyelet lenn,
Ha itt esző’ a Kisbigben!

 „Én is mindég a Kisbigbe’ eszek, oszt’ tényleg olyan a hasam, mint a tápiószentmártoni vastömb! Végre egy reklám, ami az igazat szólja, csakis az igazat!” /Tömb Töhötöm, tápiószentmártoni kazánkovács és kohókihűtő/

„Ha reggeli helyett is edzek és ebédig csak koplalok, akkor talán meg tudom enni az egész kismenüt. Talán…” /Böhönyei Brünhilda, diszkoszvető világbajnok/

„Kismenüt, hölgyem, kismenüt?! Mi maga, fakír, vagy cirkuszi éhezőművész?! Én pont azt szeretem, amikor a nagymenünél kipúposodik a bödönnyi mélytányérból a csülkös bableves, a másikból meg a lencsefőzelék füstölt hússal! Utána egy ízes palacsinta és tuti kibírom uzsonnáig!” /Bud Spencer/

„Mi itt a Kisbigben hiszünk a dialektikus materializmus azon tanításában, mely szerint a mennyiség idővel átcsap minőségbe, hiszen nálunk már régóta átcsapott.” /Mr. Kisbig, tulajdonos főséf/

„Pfúj, már megint ez a magyaros konyha! Már megint ezek a sülve-főve felszolgált döglött állatok! Sehol egy tányér szélén át menekülni akaró osztriga, sehol egy szökni vágyó garnélarák?! Hányszor mondjam még, hogy az evőeszköz nem csak evésre szolgál, hanem a menekülő tengeri puhatestűek tányérba való visszaterelésére is?! Vive la France!” /Jean Baptiste Marseillaise, francia Michelin-csillag odaítélő bizottmányi tag/

„Mit hőbörögsz itt, te nyeszlett Trianon fejű rákzabáló?! Egy kis adag paradicsomlevesbe is belefulladsz, mint atomerőművi vécén lehúzott mutáns patkány a radioaktív trágyalébe, oszt’ te vagy, aki itt észt oszt?! Ütlek, borulsz! Na, haladjon az a sor, mert éhen halok, mielőtt megkaphatnám a kétszemélyes big tálamat!” /Bicepsz Botond, toronydaru ellensúly rakodó szakmunkás/

„Frady Endre, a keresztrímes tápversek Andy Vajnamöjnenje, valamint a vidám telehaslíra Mahatma Gandhija! Az első tíz-húsz ránézésre látszólag bugyuta képzavarok rusztikus kakofóniája a túlerőltetett elméjű mélyolvasás hatására előbb-utóbb az olvasó recehártyáján szintetizálódik magasztos kalórialírává és nemesedik oly lelki táppá, mely nélkül lehet ugyan élni, de csak maximum 80-100 évig. Hamisítatlan gyomortöltő világirodalom!” /Zsírlírai Zsigerné Tápiói Tamara, középiskolai magyartanár és maszek hamburgeres/

„Mi ez a kulináris blaszfémia?! Az össznépi gyomorvallás Kisbig Szentélyének ily alacsony színvonalú dicsőítése a brutális költői tehetségtelenség okán önnön ellentétébe fordulva vad gyalázkodássá fajul! Frady Endre bűzhödt verslábakkal tapossa meg a szent kismenüt, miáltal szegény megtévesztett anyám már-már a Burger King felé kacsintgat, úgyhogy most keresgélhetem a kipattant kontaktlencséjét! Pitepoéta poste restaurante!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Kisbig harcsatáljánál talán csak az én texasi helyben készült krokodil krokettem és anakonda sodóm finomabb, de csak azért, mert a végső fojtás előtt kicsit elbirkózgatok velük, hogy a megemelt adrenalin szinttől édesebb legyen a húsuk. Ők az igényes tömegtermelés mellett mégsem küzdhetnek meg egyenként minden hallal, sertéssel, marhával és baromfival!” /Chuck Norris/

2015. szeptember 29., kedd

A tápiószentmártoni darálós WC

Pár barátom (egy baráti pár) a napokban kért tőlem egy verset, melyben Tápiószentmárton is szerepel meg darálós WC is. Az okok most nem fontosak, a vers viszont elkészült…

Híres Tápiószentmárton
Patakjában úszik pár ton,
Amit Bödön bácsi megesz
Tejszínhabbal s attól degesz.

Fájós hasa hasogatja,
Érzi, gázos már a gatya,
WC-re lihegve oson,
S üldögél a darálóson.

Nyögve maga alá robban,
S rögvest érzi magát jobban.
Zúg a WC, zeng a falu…
Új ház kéne, tripla falú!


„Nehéz dolga van a zsűrinek. Nehéz ehhez bármit hozzátenni.....elvenni meg pláne. Nehéz lett volna alkalmasabb irodalmi entitást találni erre a költőt próbáló feladatra. HAJRÁ FRADY! HAJRÁ FRADY!! HAJRÁ FRADY!!! HAJRÁ FRADY!!!! :-)))” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnök kollégája/

„Kőttő úr, minékünk itt Jásznagybürgözdön van egy messzi fődön híres zenélő biligyárunk! Arrúl mér nem ír valami szépet, hogy mink is örülhessünk kicsinyég?!” /Jásznagybürgözdi Jenő, zenélő bili gyáros és polgármester/

„A csokikakiló Mikulásnak nincs szüksége semmilyen WC-re, mert amit ő kakil, azt a kismanók ezüstpapírba csomagolva egyenest viszik is a csokiboltba. Ugye gyerekek?” /Edebede bácsi alias Laár András/

„Nyihaha, költő úr, bruhaha! Hát még azt sem tudja, hogy a szülőfalum, Tápiószentmárton nem is falu, hanem nagyközség?! Illetve, amikor születtem, még falu volt. Éppen ezért lehetett a szülőfalum, mert ha már akkor nagyközség lett volna, akkor a szülőnagyközségem lett volna. De pont attól lett nagyközség, hogy miattam híres lett, mert az volt az én szülőfalum! Ha már a születésemkor nagyközségként indul, mára talán már megyeszékhely lenne! Nem érti? Nyihaha-bruhaha!” /Kincsem, a verhetetlen versenyló/

„Ugyan már, mit tudhat egy versenyló?! Elvégre nem az eszéért tiszteljük szegényt! Kincsem nem Tápiószentmártonban született, hanem itt nálunk Kisbéren! Bár nyilván Tápiószentmártonban, akárcsak az egész országban kisbérűek élnek, de ez nem ok arra, hogy minden település magának akarja a csodalovat! Aki ez ellen hőbörög, azt lekaszabolom, punktum!” /gróf Béri-Kiss Kenéz, kisbéri lótenyésztő és hagyományőrző huszárőrnagy/

„Böff! Naná, hogy tejszínhabbal eszem tonhalat! Én az ecetes uborkát is tejszínhabbal eszem! Az egészséges, mert átmossa a belemet és kicunamizza a bennem lerakódott méreganyagtömböket! Oszt’ hadd dolgozzon az a darálós WC!” /Bödön bácsi, nyugdíjas sintér/

„A darálós WC egy darálóval és szivattyúval ellátott szerkezet, amely kis átmérőjű lefolyók esetén is lehetővé teszi a WC bekötését, mert sok aprított trágya kis helyen is átfér. Ha nálunk veszi meg és velünk kötteti be új darálós WC-jét, akkor ajándékba adunk mellé egy doboz székletlágyítót is. Jelmondatunk: Székeljen velünk, mi ledaráljuk!” /Dr. Dara Dezső, okleveles csatornamérnök és a Dirr-Durr-Dara Kft ügyvezető igazgatója/

„Mi a szentséges rotyogó reterát ez?! Mintha ezt a sivító slózit rossz helyre kötötték volna be, és a kijövő tartalom nem a szűk csatornába, hanem a szövegszerkesztőbe ömlött volna! Ugye, hogy ráhibáztam és tényleg így fröccsent ide ez az íze is, bűze is mű?! Anyám szerint biztos van ebben az országban fél tucat ember, aki még ezt is meg tudja emészteni, de hát ő mindig is reménytelenül optimista volt. Vajon nincs Tápiószentmártonban egy lovarda ahol a költő holttestén át fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra, s otthagyják őt összetiporva?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nem kell semmilyen WC, mert ami belőlem itt Texasban többszörös hangsebességgel kijön, az előbb még a vastagbelemben hangrobban, utána belefúródik a talajba, majd a Föld túloldalán a Csendes óceán közepén cunamit okozva távozik a világűrbe.” /Chuck Norris/