A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Idegen. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Idegen. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. május 21., csütörtök

Téli Jenő valóditlansága

Nyomozzák a haveromat;
Kisül, nem is Téli Jenő,
S nincsen rajta ujjlenyomat,
Mivel sajnos alien ő!

Barátkozni idegennel?!
Szívemet a bánat nyűvi,
Mert ő nem néz, csupán szkennel,
S minden érzelme csak művi.

Földönkívüli mindenit!
Ver, mint partjelzőt a VAR át!
Jobb a nadír, mint a zenit,
Nem kell többé égi barát!

(földtánc!)

„Milyen sok minden is kell hozzá, látjátok gyerekek, hogy egy valami vers legyen! Nem elég ám, hogy minden sor nagybetűvel kezdődik, a sorok szépen egymás alá vannak írva, és a végükön vannak rímek! Sőt még az is kevés, ha a felhasznált betűk legalább egy nyelven összefüggő szavakat, a szavak meg magasabb szintaktikai egységeket alkotnak. Nem, nem gyerekek, a sok erőfeszítés még mindig nem ér fabatkát sem, hacsak a szöveg egésze nem hordoz valamilyen érdemleges tanulságot, valami katartikus újdonságot az olvasók számára. Jól figyeljetek, gyerekek, mert Endre bácsi csak egyszer mutatja meg... majd legközelebb.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi van, humán úr, beviszketett a bőr alá beültetett ELTE chip?!” /F. Endre, költőgigász/

„No comment, kifejtve: inkább törjön ki a mellkasomból az alien, mint ezt újra olvasni...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Muszáj leszek kitörni a mellkasából, reál úr, mert ezt el kell olvasnom! Odakint az űrben nekem el sem hiszik, hogy létezhet ilyen agypusztító fegyver, mint ez a vers!” /Alien Májuselseje, mellkasonbelüli földönkívüli/

„Szeretem az alieneket! Amikor a kör közepén állok, mindig körbevesznek.” /Pataky Attila, mulatós rocker/

„Nekünk a VAR nem ellenségünk, hanem jó barátunk! Persze legszívesebben pofán vágnánk, amikor felülbírál és emiatt rajtunk röhög mind a hetvenezer néző, de hát egy jó barát nem csak ígér, de be is tart! A VAR nem rés, hanem erős bástya! Mondjuk igaz, hogy kb. ugyanolyan gyors is, de hát ki látott már sprintelő bástyát lesen?! Na ugye!” /Vak II Béla, partjelző és lesipuskás vadorzó/

„A nemrég kapott nyugiszurim hatására nem gondolom feltétlenül, hogy Frady Endrét sötét középkori indulatokat felkorbácsolva okvetlenül kerékbe kéne törni, esetleg kibelezni vagy máglyán elégetni, de a békés megszüntetésére irányuló bármilyen petíciót rögvest aláíratok anyámmal. Természetesen az én nevemben is, mert én a kényszerzubbonyban jelenleg akadályoztatva vagyok.” /Puzsér Róbert, posztkritikus állapotú kritikus/

„Amennyiben Téli Jenő nem Téli Jenő, akkor lehet, hogy más sem más? Azaz ha Téli Jenő más, akkor nem más, tehát mégis Téli Jenő? Lehet, hogy én sem vagyok én, hanem valaki más? Vagy én mégis én vagyok, csak a név más? Egy nagyon határozatlan névmás? Ki tudhatná ezt megmondani?! A jövő heti elemzésemben tovább kételkedem, tehát vagyok? De ki?!” /Török Gábor, politikai elemző és a Heurisztikusan Enervált Hezitációs Egyetem (HEHE) rektor potroha/

„Ha - és mindazonáltal ez a helyzet - Téli Jenő alien, úgy nyilvánvalóan immúnis a koronavírusra, így gond nélkül alkalmazhatjuk ápolónak az Örök Nyugalom idős otthonban. Megfizetni ugyan nem áll módunkban, de nyilván kárpótolja őt a nénik és bácsik neki szóló esti tapsa, ami után összeszedheti és felviheti nekik az ablakok alatti virágágyásból a kiesett műfogsorokat és járókereteket.” /Dr. Sóher Sejbán, az Országos Vírusbonyolító Intézet (OVI) orvhorgászból OKJ-sen átképzett gazdasági igazgatója/

„Egyszer - körülbelül hétszáznyolcvanezer évvel ezelőtt - úgy lefejeltem egy fémvázas alien csordát, hogy helyet cserélt a Föld északi és déli mágneses pólusa. Így van ez ma is.” /Chuck Norris/

2018. április 4., szerda

Az idegen

Ajtót nyitna Izidor,
S bár címkéje: „Easy door”,
Befeszül a kerete.
Gizit hívja: „Gyere te!”

„Gyüvök má’!” – így felel ő,
Majd Hiltivel belelő
Szorulásos keretbe
S nagy szögeket veret be.

„Meghasadt a peremén!
Fejed széjjel verem én,
Te migráncs!” – bőg Izidor.
Köb ükileg Gizi dór.

„Nem külföldi ajtót, külföldi szögbelövőt és külföldi rabszolgát kell venni, hanem cégünk közismert Smörrentüch márkanevű lapra szerelt nyílászáróját, melynek mind a kilincse, mind a kerete kapható Priffdung és Kluchnits árnyalatokban is! Gyere, vedd meg és egyél hozzá húsgolyót is!” /Sven Seessonn, az Itt Kiköltekezhetsz Egyszerre Alaposan (IKEA) készletügyi főelőadója/

„Jóvammá, na, aszittem, hogy a huzat csapkoggya az ajtót és mekkéne akadályozni, hát odaszögesztem izibe, hinnye!” /Alien Gizella, betanított műbútorasztalos/

„Te jó ég, a dórok már a spájzban vannak?! Láttam egyet átrepülni a kolbászok és az oldalasok között!” /Egyszerű Elemérné Összetett Ödéma, OKJ képzett sajtkészítőnő/

„Az nem dór, anyjuk, hanem drón! A drónok repülnek, a dórok viszont elveszik a munkánkat! Dórok, haza!” /Egyszerű Elemér, faék lakkozó/

„Nem kell ide idegen,
Intézzük el ridegen!”
/Népnemzethy Nagyröttyös Noárd, a Nemzettestet Óvó Turáni Abák Árva Lányhajat Lobogtató Jóemberei (NÓTAÁLLJ) főgyulája és építéshatósági ügyintéző/

„Hoppá, többszörös tartalom, történet. Mai társadalmunk, politika kérdéseit feszegeti. Egy igazi mélyértelmű alkotás. Már látom, hogy érettségi tétel lesz az elemzése legalább 4 értelmezési szemszögből. (és még rímel is!)” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ki gondolta volna, hogy a halálom 1382. évfordulóján, ami egyben a névnapom is, egy ilyen versben szerepel majd a nevem?! Ha nem avattak volna szentté, akkor azt hiszem, most lefagyasztanám ennek a szerencsétlen költőnek a számítógépét, így azonban kénytelen vagyok megbocsájtani neki és imádkozni, hogy minél kevesebb évezredet töltsön a purgatóriumban!” /Sevillai Szent Izidor, az internet és az informatika védőszentje/

„Micsoda, hogy április negyedikén ne április négyről szóljon az ének, hanem egy félnótás klerikális netapóról?! Lenin elvtárs meg forogjon a Mauzóleumában?! Felszabadultan zengjeja néééép! Ruszkik vissza! Roszatom! Paks kettő! Púúútyin, a hőőős, ki csak nééépének él!” /Dunakav Dunakavics Tarakan, a Szent Sztálin Szíve Rendház (SzSzSzR) unortodox pópája/

„Íme Konfúziusz Mester instant háromstrófás mandalája. A kozmosz teljességét szellemi vezérünk ezúttal az "ipari hulladék", "kulturális intolerancia", "családon belüli erőszak" harmonikus fogalmi hármasából, mint alapszínekből építkező könnyed és lendületes kompozícióval vázolja. Szenszei, nem vagyunk méltók! „ /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Miért csak man dala, humán úr, woman dala meg miért nem, he?! Egyenjogúságot és női ököljogot követelünk ebben a hímsoviniszta társadalomban! Nem leszünk gendermagos tyúkok!” /Bölényi Brünhilda, a Támadó Anyatigrisek Nemzetközi Totális Intézete (TANTI) harcászati szóvivője és dór oszlopa/

„Mi ez a visszafojtatlan rímöklendezés?! Mi ez az ordenáré szellemi fekáliazuhany?! Egy égő diliházból pánikban menekülő elmebetegek a lángoló kényszerzubbonyaik füstjében nagyságrendekkel jobb verseket írnának, mint ez az irodalmi inkubátorszökevény! Ha anyám a pályaválasztásomkor tudta volna, hogy ilyen idegsejt pusztítmányokat kell munkakörileg olvasnom, akkor lehet, hogy boksziskolába íratott volna be, mert ott kevésbé károsodott volna az agyam! Feszült vagyok, mint egy szögbelőtt ajtókeret! Áááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kiskoromban egyszer elvittek egy börtönlátogatásra, de miután a nyelvemmel letéptem a bejárati kapu bombabiztos vaslakatját és mind az ezer kiözönlő rab elájult, mert fejjel rohant a hasfalamnak, az igazgató megkérte a szüleimet, hogy többet ne hozzanak!” /Chuck Norris/

2016. szeptember 27., kedd

Kvótalíra

Egész ország tavasz óta
Azon agyal, lesz-e kvóta,
S a „Brüsszel” szó mit is jelent,
S hogyan folyásol be jelent?

Utcán lassan mást se látok,
Rám merednek nagy plakátok:
TUDTA? alá blabla kerül,
Mintha szólna ó-héberül!

Sok milliárd folyik így el,
S fürkész népünk egymást figyel:
Ki ikszel igent, ki nemet?
Jövőt ki épít, s ki temet?

Olyan is lesz tán - és nem egy -
Ki még urnát látni se megy?
Kinek voksa érvénytelen,
Elnyeli bősz örvény talán?

Egyik azt mondja, hogy éljen
Messze innen minden Alien!
Másik: Befogadjuk, mi Grál
Lovagok, ki ide migrál!

Bonyolult ez, mint az atom,
S amennyire felfoghatom,
Arról szavaz, aki magyar,
Élhet-e itt Akhim Adjar.

„Elnézést, hogy közbeszólok, de nekem eszemben sincs önöknél letelepednem. Itt Berlinben úgy is kényelmesen megélek, hogy nem kell hetente háromszor ügyelnem egy romos kórházban, ahol se nővér, se gyógyszer, se vécépapír. Németország jobban teljesít.” /Dr. Akhim Adjar, menekült piréz belgyógyász/

„Jövevény voltam és befogadtatok.” „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek cselekedjenek veletek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük!” /Jézus Krisztus, a mára már szinte teljesen elfeledett eredeti kereszténység megalapítójának magyarra fordított ó-héber kijelentései/

„Na, nehogy már egy keresztre feszített közel-keleti bajkeverő oktasson ki minket kereszténységből?! Ezt az eszeveszett eretnekséget! Az Úr nézzen rá összevont szemöldökkel!” /Ájtatos Ártány, a Keresztény Átokmondók Országos Szövetségének (KÁOSZ) szóvivője/

„Már kiadtuk a körözést az uszítással alaposan gyanúsítható J. Krisztus, egyelőre ismeretlen helyen tartózkodó názáreti ács ellen. Egyik követője a kihallgatás során azt vallotta, hogy valami Menny nevű törzshelyén tartózkodik, de többet nem sikerült kihúzni belőle, mert váratlanul belehalt a kérdéseinkbe.” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Keresztényellenes Uszítókat Tyűdeeltángáló Alapítvány (KUTYA) ideológiai metszőfoga/

„Jó, hogy még nem találták fel az égig érő kerítést, mert akkor nem tudnánk évente egyszer-egyszer be- és kimigrálni!” /Kelep Kenéz és Füsti Fedor, a Fecskék És Gólyák (FÉG) alapítvány vezérszárnyasai/

„ A költőtől nem idegen a szép, így számára az idegen szép, pedig nem az idegen a szép, illetve nem alanyi jogon szép az idegen, hanem az idegenségnek a szépségtől elidegenedettsége tud nem szép lenni, ha csupán az a szép, ami érdek nélkül tetszik,  bár szépítőszerek nélkül még a szép is idegen. Még szép, hogy holnapra egy ötösért bárki megtanulhatja. A többieknek alapból egyes alá! Csak az a folyásol be, csak azt tudnám elkenni!” /Szép Szatyorné Szigor Szotyola, középiskolai magyartanár és Avon tanácsadónő/

„ Ezt a piramidális rettenetet szellemi szabadfoglalkozásúként kényszeres elhivatalból  elolvasva a Kádár kori mondás jut eszembe: Az értelmiség előtt két út van. Az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. A darázsfészekbe nyúló költő silány tehetségtelenségével még ezt a társadalmilag érdekes, bár rajtam kívül senki más által meg nem értett témát is képes volt a tápláléklánc legalján fetrengő véglények által kiizzadott fekália bűzkörébe vonni. Anyám szerint, aki ma gyarló és józan paraszt, annak ettől a népszavazósditól görcsbe szorul még a talpa is. Hosszú idő óta először igazat adtam neki. Meg egy vérnyomáscsökkentő pirulát is, hogy nyugodtan aludjon. Magamnak meg hármat.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha bárki a szemem láttára menekültet bántott, akkor azt én is bántottam, hiába menekült. A puszta hónaljszagommal az őrületbe kergettem. Előttem meghajol minden térd, még az Old Spice-é is. Én bizonyíték vagyok, nem ígéret.” /Chuck Norris/

„Nekem nincs időm most vasárnap népszavazni, mert délelőtt lábteniszezem a svájci gárdistákkal, délben menekülteket ebédeltetek, délután 4-re pedig elmegyek a zuglói Angol utca 44-ben tartandó Istentiszteletre a költő testvér prédikációját meghallgatandó. Ámen!” /Ferenc pápa/

2013. július 18., csütörtök

Idegen a házamban

Kopogtattak. A töksüket Cinóber anyó kinyitotta az ajtót. Mivel a régi szovjet hallókészülékének benzinmotorjához évek óta nem kapott pótalkatrészt, ezért folyton ott üldögélt a bejáratnál és percenként kinyitotta, hátha épp akkor jön valaki. Most szerencséje volt, mert egy alacsony zöld lény toporgott a lábtörlőn.
- Jó estét! Kihez van szerencsém? – kérdezte örömmel a társaságkedvelő Cinóber anyó.
- Swxprglmny! – válaszolta az idegen.
- Nagyszerű! Jöjjön be kedveském! Biztosan átfázott odakint. Nagyon becsapós ám ez a július! Manapság hűvösek tudnak lenni a nyári esték! Bezzeg régen, amikor a boldogult Gyulám még csak udvarolt nekem és naplementekor kint sétáltunk a parton, sose fáztunk meg! Illetve egyszer igen, de akkor tél volt, és az én szórakozott vőlegényem – az Isten nyugosztalja! – elfelejtett cipőt húzni a lábára. Hej, azok a régi szép idők! Tudja, mi még szent dolognak tartottuk a házasságot és az esküvő előtt még meg sem csókoltuk egymást, nemhogy ágyba bújtunk volna, ha érti, mire gondolok. Bezzeg ezek a mai fiatalok még a másik nevét sem tudják, de már lefekszenek egymással! Micsoda fertő! Már a tévéből is csak a szex ömlik, úgyhogy nem is nézek mást, mint a Lottó sorsolást és az Önök Kértéket. Jaj, a múltkor is mutatták a Latabárt, meg a Kiss Manyit! Ilyenkor mindig megkönnyezem az adást, mert annak idején még szegény megboldogult Gyulámmal néztük meg őket az Operett Színházban. Na, de nem untatom magát ezekkel a régi történetekkel, hiszen nyilván nem ezért látogatott meg, hogy egy bolondos öregasszony fecsegését hallgassa! Inkább főzök magának egy jó forró teát, mert látom, hogy szinte zöldre fagyott odakint! Sajnos csak akciós magyar teám van, mert a nyugdíjból másra nem telik. Bezzeg régen, amikor még az én megboldogult uram főosztályvezető volt a Magyar Állami Fűmag és Teagyárban, mindig volt itthon az idelátogató külföldi teaipari vendégektől ajándékba kapott Lipton, Earl Gray és Зелёный Таракан típusú tea. Hej, szegény uram napokig röhögött, amikor a teafiltert korábban nem ismerő szovjet delegáció tagjai a mi Pusztai Erős márkanevű filtereinket a szájukba vették és egyenest oda akarták önteni a szamovárból a forró vizet! Képzelheti, amint meglett férfiak üldögélnek és a szájukból kilóg a teafilter márkajelzése! Hahahaha! Bocsásson meg, de még ma is nevetnem kell, ha rágondolok! Manapság sajnos alig van valami, amin nevetni lehetne. Szegény Fifimet is el kellett altatni, mert már olyan öreg volt, hogy enni sem bírt… Látja, most meg sírok! Pedig olyan drága a papírzsebkendő is! Minden olyan drága! Legyen olyan drága és ízesítse be magának a saját ízlése szerint! Van itt kristálycukor, tej és egy kis citromlé is. Citromot már nem veszek, mert csak spanyolt lehet kapni, de az aranyárban van. Apropó arany! Szegény megboldogult uram imádta az Aranycsapatot! Én sosem értettem, mi jó van abban, hogy huszonkét fiatalember kerget egy labdát hatvanezer meg üvöltve nézi, de az én drága jó Gyulámnak rajtam kívül a foci volt a második szerelme. Heeej, de régen is volt… Jaj, nem untatom? Már megy is? Ilyen hamar? Remélem, hogy máskor is eljön! Viszontlátásra kedveském!
- Wxrstbgdzy! – mondta a kis zöld lény és egy csészealjba szállva kirepült a világűrbe.
- Szimpatikus volt ez az idegen! Olyan ritka manapság az olyan ember, akivel igazán jól el lehet beszélgetni!

2012. november 22., csütörtök

Torokfájós


(hörögve dalolandó)
A torokfájós Költő (Dr. Alien Novhét felvétele)
Úgy hasogat minden nyelet,
Mintha szálkás baltanyelet,
Melyből kiáll néhány göcsört
Nyeltem volna, no meg öt sört
Zárt üvegben űrhidegen,
S UFO-ból jött két Idegen
Savas foggal marta-tépte
Volna  fültőm! Hát te nép, te
Megröhögsz, hogy fájás emészt?!

Egyél abált szovjet penészt!!!