A következő címkéjű bejegyzések mutatása: árok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: árok. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. január 5., szerda

Ártó árok

Utcán mélyül széles árok,
Ássák szorgos proletárok.
Közműcég épp csövet fektet,
Merdzsó huppan s kap defektet.

Kopasz sofőr, Tuctuc Elek
Üvölt: „Mért nincsenek jelek?!
Hívom jó haveri köröm,
S lábatokat kettétöröm!!!”

Munkáskézben lendül lapát,
S Tuctuc Elek olyat kap át-
-lépve tánc- és illemhatárt,
Ami egészségre hat: Árt.

„Védencem nevében felháborítónak tartom, hogy a szabatos közlekedésbiztonsági jelzőrendszer hiányának vonatkozásában tett illedelmes keresztényi megjegyzésének hatására a magukról megfeledkezett munkások nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozva tömegesen inzultálták! A közmunkásosztály önbíráskodási terrorja nem más, mint a proletárdiktatúra előszele! Ez veszélyes! Kérem a tisztelt bíróságot védencem teljeskörű kártalanítása mellett a vétkesek lehető legszigorúbb megbüntetésére! Teljes vagyonelkobzást és életfogytiglani fegyházbüntetést javaslok!” /Dr. Pofazacskó Pörölc, zugügyvéd és alumínium közlekedési tábla díler/

„Rendőrnő úr, ez a kopasz aranykereszt fukszos tajtparaszt mobilozás közben nem vette észre a harmincas táblát, majdnem levitte a fejünket, ahogy kilencvennel belerongyolt a munkagödörbe, oszt’ még ő ugatott! Utána meg arccal nekiesett a lapátomnak. Ötször!” /Bucka Béla, manuális talajmobilizálási anyagmozgató/

„Ha kicsit mélyebb az az árok, akkor lesz hely Tuctuc Eleknek és a kis tragacsának. Ezért nem kell árokásó munkásokkal kikezdeni!” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Kis tragacs, te M, mint majom, kis tragacs?! Megugatod a mélynyomós metál-mahagóni Merdzsómat?! Amúgy nem én kezdtem ki a lumpenprolikkal, hanem ők velem, de szétütöttem a lapátjaikat az arcommal! Jó keresztényként előbb az egyik arcommal ütöttem, aztán odatettem a másikat is! Te viszont olyan keresztes háborút kapsz hamarosan, hogy visszasírod még a szent inkvizíciót! Eretnek majom!” /Tuctuc Elek, használtautó kereskedő és kegytárgy díler/

„Meglengetett lapos lapát
Felkente a gépre apát.
Azért nem vett kaszát-kapát,
Meggyóntatta őt az Apát.
/Tuctuc Tivadarka, Tuctuc Elek elsőáldozó kisfia/

„Piros lett a paradicsom, nem sárga,
Mercédeszem előre megy, nem hátra!”
/a Tuctuc család konyhai falvédőjének szövege/

„Mikor útsebet a köz műt,
Akkor építenek közműt.”
/Dr. Szike Szerénke, betanított aszfaltsebész és OKJ’s képzett poetry slambuc operátor/

„Casco-ba, ha befektet,
Vidáman kap defektet!”
/Kötvényessy Kenéz, autóbiztosítási ügynök és reklámszövegirtó/

„Irritálja Pest sok gödre?!
Költözzön ki Ön is Gödre!”
/Lokálpatrióta Lajos, a Részben Önfinanszírozó Gödi Fészekrakó Alapítvány (RÖGFA) marketing igazgatója/

 „A költő a társadalom úgynevezett igazságérzetének álcája alatt kiengedi a gyanútlanul olvasó tömegek fegyelmezett kultúrember álarcának ketrecében megbúvó, önbíráskodásra vágyó vadállatot, majd kárörvendő röhögéssel veti a gyeplőt a széttépés elől menekülő hintalovak közé. Mindezt olyan szenvtelenül tökéletes rímtechnológiával, hogy az egész egy lappangva mérgező szépirodalmi műszaki leírásnak hat: Art!” /Dilettáns Dudorné Hozzáértő Hovatovábbka, a Szépséget Élből Kiirtó Realizmus Entellektüel Költőinek Egykedvűen Didaktikus Társasága (SZÉKREKEDT) hajtómotorja és szellőző rendszergazdája/

„Nemzetünknek sok az árka,
Választóvizekkel tele.
Kéne egy új Noé bárka,
Partok közt átjárni vele.”
/Lánglelkű Longobárd, az Ige Hirdetők Archaikus Jótetteinek Csodáit Ugyanolyan Hatékony Alázattal Jelenítők (IHAJCSUHAJ) prófétai szócsöve/

„Mi ez a…, mi ez a… ?! Lassan elfogynak a vers színvonalához képest dicséretnek ható gyalázkodó kifejezések! Ez is olyan borzalmas, mintha a spanyol inkvizíció pokoli eszköztárának legsötétebb bugyrából húzták volna elő! Nincs olyan sziklaszilárd jellem, aki egyetlen versszak felolvasása után ne vallaná be akár a legszörnyűbb eretnekséget is! Ehhez a faragatlan betűokádathoz képest egy szeneslapáttal történő pofán vágás egy cukormázas motivációs tréning gyerekeknek! Toroljátok meg proletárok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor a zebrán százötvennel nekem jött egy páncélozott Merdzsó. A sofőr a szélvédőn történő kirepülés közben nekidörzsölődött az orrszőrömnek és a súrlódási hőtől kigyulladva már a földet érés előtt szénné égett. A robbanástól nem csak a vadonatúj kocsi semmisült meg, hanem a száz mérföldre lévő autószalon is, ahonnan elhozták. A tűzoltó tüsszentésem nyomát egy mély árok jelzi.” /Chuck Norris/

2017. szeptember 8., péntek

Árok bácsi †

Árok bácsi farán kelés
Olyan, mint egy furunkulus.
Sebész jő, nem béna szaki,
Jól áll kezében a szike.

Nyugiszurit orz és talán
Páciens már érzéstelen.
Elaltatván Árok bácsit
Hátsóján vág örökbecsűt.

„Ha nem nő a hulla penzum,
Meglesz ma a hálapénzem!”
- Így töpreng, mint mohó Bubó
S hopp, beesik műhibába!

Szűkszavú a főnök, tömör:
„Félrekezelt fenéktumor!
Tűnjön innen barom öles
Léptekkel s nincs béremelés!”

(balladai homály)

Sírnál hull az örök eső
S szétázik az Árok ásó,
Pedig nincsen rajta áz-vágy,
S rí a sötét rojtú özvegy…

„Mivan????? What a HELL??? Ez most az enigmával van kódolva, hogy az égvilágon semmi értelme? A google fordító se tudott mit kezdeni vele: "Nyugiszurit orz és talán"...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mivel a kórházakban mindenből hiány van – mindenből is – így az orvosoknak titokban kell elorozniuk az érzéstelenítő injekciót a főnővér titkos raktárából. Mit lehet ezen nem érteni?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Előre megfontoltan, különös kegyetlenséggel, ártatlan olvasók, cenzorok, és webtárhely-üzemeltetők terhére elkövetett poétikai ámokfutás minősíthetetlen esete. A gyanúsított irányjelzés nélkül hajtott lopott kombájnjával az irodalmi Nobel-díj magyar várományosát a vállán hordozó tömegbe és még négyszer vissza is tolatott. Ördögi tettének legfőbb súlyosbító tényezőjeként nem átallotta magának az Ünnepelt Költőnek a személyiségét magára ölteni, a legrafináltabb stílusjegyeket is boszorkányosan utánozva. Endrénk! Nem felejtünk! Ha egy csoda folytán mégis felépülnél, térj majd vissza Trónodra!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kikérem magamnak, hogy engem egy hibbant elméjű fűzfapoéta pénzéhesnek állítson be! Ezért még megfizet! Én nem mohó vagyok, hanem uhu! Ursula, hajítsa ki és kérem a következőt!” /Dr. Bubó/

„Bepereltem a kórházat, de az orvos szakértők bebizonyították a bíró úrnak, aki egyébként az operáló sebész nagybátyja, hogy nem történt műhiba, mert szegény uram az ő segítségük nélkül, előbb-utóbb magától is elhunyt volna. Azt is mondták, hogy örüljek, hogy egyrészt nem perelnek be rágalmazásért, másrészt a vártnál hamarabb kaphatok özvegyi nyugdíjat. Ezután a rendőrök kivezettek, de szerencsére nem vertek meg. Nem is tudom, mi lett volna, ha nem jogállamban élnénk!” /özv. Árok Ányosné Ásó Ágota, nyugdíjas rojtvarrónő/

„Árokásás?! Ároktemetés?! Politizálunk, költő polgártárs, politizálgatunk?! Szítunk a hangulaton és uszítunk az egészségügy ellen?! Ki áll maga mögött?! Kinek a titkos tervét valósítja meg?! Na, elő a farbával! Én meg addig felhúzom a farba rúgó államkincstári bakancsomat!” /Csávás Kálmán őrnagyonnagy, a Farba Rúgással Alfelet Dezintegráló Intézet (FRADI) külső rüsztje/

„A kancsalrímekkel operáló költő nem követi el azt a műhibát, hogy kancsalul festett egekbe nézzen, hanem ehelyett a dolgok mélyére lát, miután a költészet lángpallosával kimetszi a társadalmi fekélyek tályogos szellemi tumorait! Árok bácsi alakja a keményen nagydolgozó kisember archetípusa. Az ő groteszk tragédiáján keresztül Frady Endre megismerteti velünk az emberi múlandóság önfeledt visszafordíthatatlanságát. Igazi antiszuicid metamorfózis líra, ami nem kis nyomokban katarzist tartalmaz!” /Tályogkovács Tokmányné Achtungachtung Auróra, a Brutálisan Egyetemes Költészetet Alaposan Körüljáró Irodalmi Lap (BEKAKIL) széljegyzetírója/

„Frady Endre neoprimitív irodalmi ősemberként előbb kőbunkó rímeivel félájultra püföli, majd a hajánál fogva a saját vérében huzigálja a földön az alanyi költészetet! Tudom én, hogy az Európai Unióban nincs halálbüntetés, de nem lehetne ez egyszer egy szabályt erősítő kivételt tenni?! Persze száműzni is lehetne ezt a poézisgyalázó pojácát egy csak kannibálok által látogatott lakatlan szigetre, de anyám szerint a Földön már nincsenek lakatlan szigetek. Mama, ki beszél itt a Földről?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor furunkulus nőtt a hátam közepén, de én nem orvoshoz fordultam, hanem 180°-ban srégen hátra és kiharaptam.” /Chuck Norris/

2015. április 13., hétfő

Váróterem

Alacsony e váróterem,
Búrájába fejem verem.
A teremburáját neki,
Ez az ütés már-már TEK-i!

Inkább szabadtéren várok,
Ámde mély és sunyi árok
Keresztezi kis sétámat
S altalaja orrba támadt!

Árokból a sínre kúszok,
Ezt nem tennem volna húsz ok,
Ám az agyam most hagy bíz’ el,
S vadul közelít a Diesel…

Megcélzom a várótermet,   
Ám átlagos középtermet
Ellenére lefejelem!
Fejgéz volt az ovis jelem?!

Terem búrája s az árok
Alja miatt lévő károk
Okán szitál véres permet…
Utálom a várótermet!

„Költő polgártárs! Ha mi ütjük meg, akkor magának már nem lett volna szüksége altatóorvosra a sürgős agyműtétéhez és másnap úgy ébredt volna, mint aki TEK tonikot ivott!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, a Terror Elhárítási Központ pofonosztási főelőadója/

„Tííí-rara tííí-rara rííí! Ha az alig százhúsz percet késő szerelvényt váró alanyi költő lila ködös mámorában nem a gyerekváróteremben, majd a pályaudvar építési területén akart volna melankolbászolni, akkor semmiféle baleset nem érte volna! Legközelebb akkor jöjjön ki az állomásra, ha már megérkezett a vonata és olvassa el a feliratokat! Vagy az ilyen alakok csak írni tudnak, olvasni nem?! Tííí-rara tííí-rara rííí!” /Talpfa Tivald, a Csuhorány-Alsó vasútállomás hangosanbeszélője/

„Hiába magyaráztam a főnökömnek, hogy ha megengedi a stadionépítő brigádnak, hogy ellopja a falazótéglák kétharmadát, akkor nem lesz elég magas a váróterem! Habzó szájjal lekomcsizott, majd letagadta, hogy a tervezettnél sokkal alacsonyabb lett a váróterem. Az egészet ráfogta a tervezőmérnökre és mindenki hitt neki. Ez egy ilyen ország, úgyhogy kivándoroltam. Most fele annyi munkával hétszer annyit keresek. Németország jobban teljesít.” /Fal Félix, ex-magyarországi kőműves/

„Egyetértek Félixszel. Egyszerre léptünk le, de én véletlenül egy Elefántcsontpartra menő repülőre szálltam fel, ám még itt is kevesebb a korrupció, mint Ria, ria, Hungáriában. Agyarország jobban teljesít!” /Ormányos Ottokár, ács-állványozó/

„A banális sorstragikum fájó determinációja hamarkodja el önnön eszkalációját, miáltal a mű mélyebb rétegekig is lehatol, mint arra valóban szüksége lenne a sekélyes XXI. század elcelebesült divatolvasójának. A vériszamosan fröcsögő agyzagyból szilárd világítótoronyként előmeredő kristálytiszta rímpárok a reinkarnálódott reménysugarak tézisei és antitézisei is egyben. A vers végén az addig szunnyadó katarzis világfájdalmas varacskos disznóként veti árnyékát a pusztulásra érett emberiség kancsalul festett egekbe bambuló álmodozására. Igazi agyagba döngölt sikerlíra!” /Fenyőfanyű Fikuszné Fátyolkai Fityula, médiairodalmár és értelmiségi rétegműsorvezető/

„ Frady Endre az irodalom Hajdú Pétere, de többet nem mondhatok, mert még bebörtönöz a nemzeti lakájbíróság. Anyám szerint óvakodjak az alkoholtól, mert a vers alapján a költő nyilvánvalóan elitta a születésekor talán még meglévő józan paraszti eszét, és nehogy én is így járjak! A vers olvastán hánynom kell, pedig nem is ittam.  Milyen mindenki más által is használt jelzőt mondjak, hogy ne ítéljenek halálra?!  Megvan, bélfinália! Ezt úgysem érti a sok sutyerák médiatapló... Brühühü!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A verset nem értem, de  a költőjét okvetlenül beperelem, mert csak! Hátha újabb pénz áll a házhoz! Legalább lesz mivel becsalogatnom a műsoromba a haldokló rákbetegeket és a bármiféle fogyatékosokat! Hadd röhögjön rajtuk a stadionépítésben megfáradt nép-nemzet! Money, money, money! – nem tudom ABBA hagyni!” /Hajdú Péter, lakájmédiaceleb/

„Ha a Texasi Állam Vasutak (TÁV) csak tizedannyit késne, mint a MÁV, akkor a váróteremmel verném agyon az egész vasút vezetőségi agytrösztöt!” /Chuck Norris/

2013. május 30., csütörtök

A gödör

Hidász-gigász néz egy gödröt,
S dühtől agyában a köd rőt.

Gödör mögött gigász döbben,
Ám, ha lennének még többen,
Akkor többen döbbennének,
S szállna döbbedelmi ének!

Bár a rézsű szépen burkolt,
Előtte mintha egy búr colt
- Míg csak bírta tele tára -
Lődözött vón’ gilisztára.

Hány ily kráter van még, de hány?
Elvtársaim, ki volt trehány?!
Veszélyes így ez az árok,
Burkoljuk le, proletárok!

„Burkoljuk le? Munkaidő végén?! Persze van az a pénz, de számlát nem tudunk adni.” /Maláta Jenő és Smirgli Béla, megélhetési proletárok/

„Nem gilisztára lődöztem, hanem edzésképpen a lábfejemre, amit mindig el kellett rántanom a golyózápor elől. Ősi ír táncgyorsaság fejlesztő módszer. Nekem bevált!” /Michael Flatley, ír tinci-tánci fenomén/

„Nekem meg nem!” /Brian O’Footless, lábatlan ír rokkantnyugdíjas táncos/

„Én vajon honnan szereztem a fejlövésemet, he?!” /Világtalan Virgil, vakond/

„Egyet lőttek, kettő lett belőlem!” /Gili Ger és Szta Zson, két félgiliszta/

„Döbbedelmi ének, mi?! Búr colt, he?! És rőt köd lett a kadarkamámor?! Agyatlan úr, maga illuminált állapotában egy rumaromás búrkiflivel leásta magát a sárga földig és most elmeháborodott kínrímáradatban hisztériázik! Hiába dől azonban a saját dugába és földelteti el magát a komcsi elvtársaival, anyámnak megtiltottam, hogy fekete munkavédelmi sisakot és mellényt öltsön, és megkoszorúzza. Még mit nem?! Trehánykolódjon csak egyedül! /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az elvtárs szó jelentése: azonos elveket valló személy. A költő elvtársai tehát jelen esetben nem kommunisták, hanem olyan szakemberek, akik szerint egy burkolatlan girbegurba vízelvezető árok a hídfő rézsűjének a tövében majdnem olyan rossz, mint bőgve vágtató marhacsordát bodicsekelni.” /Dr. Bikássy Gereben, grammatikai literaturológus és amatőr cowboy/

„Pont, amikó’ burkóni köllött vóna, gyütt a früstökidő, oszt’ a gödör helyett inkább a paprikás szalonnát burkótuk vereshagymáva’! Üres hassa’ csak nem lehet dógózni, nem?! Nohát!” /Toka Lajos, betanított árokburkoló közmunkáskáder/

„Az én kedvesem az nem trehány, ő árkot burkol délután, az én kedvesem. Ő elburkolgat csendesen és megcsinálja rendesen, ő az én kedvesem.” /ByeAlex, eurovíziós 10. helyezett/

„Ha már árok, legyen kövér! Nem beburkolni kell, hanem lemélyíteni! Építsünk mindent behálózó alagútrendszert, amelyen át szárazföldi csapataink váratlanul bekerítik egész Európát és lekevernek neki egy hatalmas pofont! Mossa csak a partjainkat az a baromi sok tenger! A Magyar név megint szép lesz, nem úgy, mint a Kiss, vagy a Talicskássy!” /id. Magyar Makarenko, nyugalmazott mélytengeri orvhalász és pofozógép/