2017. október 5., csütörtök

Aurél

Ellenfényben Jézust látta
Chuck Norrisnak Aurél
S ámultában száját tátta
Így kiáltván: „A Úr él!”

Ekkor szóla hozzá a Úr:
„Akinek Chuck a ura,
Az egy Norris-ista gyaur,
S dicsfénye csak aura!”

„Jaj, Atyám! Nem lehetne ezt valahogy visszacsinálni, hogy Aurél ne hallucináljon és ne keverjen össze Chuck Norris-szal? Vagy csak megpöccenteni az agyát, hogy mindent elfelejtsen? Mindegy, azért bocsáss meg neki, mert nem tudja, mit cselekszik azzal, hogy témát szolgáltat Frady Endrének, akinek szintén bocsáss meg, bár tudom, hogy az sokkal nehezebb lesz!” /Jézus, a Úr/

„Jól van Fiam, én megbocsájtok, de lehet, hogy Chuck Norris nem. Akkor viszont kénytelen leszek neki is megbocsájtani.” /az Atya/

„Tegnapelőtt valakinek majdnem megbocsájtottam, de az öklöm gyorsabb volt, mint a gondolatom. Legyen neki könnyű az a hegy, amivel elföldeltem!” /Chuck Norris/

„Kár, hogy a világűrbe kiütött fejem azóta is temetetlenül kering! És pont a névnapomon! Mindegy, én kérek elnézést!” /néhai Aranyossy Aurél, filmesztéta/

„Mi Chuck Norris-unk, ki vagy a Texasban, rúgd le az ellened vétkezők fejét, miképpen mi is lerúgjuk az ellenünk vétkezőkét!” /Nuck Chorris, a Chuck Norris Népegyház (CNN) mellékállású főpapja/

„Nemzetközi Aurél ünnepnapon így belegázolni az Aurélok lelkivilágába?! Ezt nem ússza meg szárazon, ezért fizetni fog! Ezennel rászállunk magára! Véééér!!! Fogd meg, csibész!” /Vitéz Vérgőzössy Vaurél, a Nemzeti Aurél Vivátoztatás (NAV) főszervezője/

„Frady Endre, a teológiai huncutkodás rímoligarchája, Aurél napon sem tagadja meg önmagát, már ha ennek a sokénű személyiségnek egyáltalán beazonosítható az önmagaként materializálódott szubsztanciája. A költészet Chuck Norris-aként világhírhedt poéta géniusz színtiszta sorvég összecsendüléseinek összhangzattanában a világirodalom legmagasabb szféráinak zenéje bizsergeti meg spirituális lényünk legmélyebb rögvalóját. Az igényes olvasótábor nem tehet mást, mint sznobizmusát félresöpörve, örömében maga alá izzad! Lavórt kérek!” /Romulusz Rémuszné Ajdehű Auróra, a Mindenség Aurájának Oskolájában Cudarul Elementárisan Tovaröppenő Univerzalitást Népnevelősítő Gimnázium (MAOCETUNG) magyartanára és maszek auramasszőr/

„Mi ez a hitvány semmitmondás?! Mi ez a retardált blaszfémia?! A laptopom szétverése közben összekócolódott hónaljszőröm látványa magasabb szintű esztétikai élményt jelent, mint ez a degenerált vershányadék! Anyám szerint, ha a poloskáknak lenne egy kis szépérzékük, akkor a most folyó inváziójukat meg lehetne állítani Frady Endre versek felolvasásával! Ez igaz, de előbb füldugókat kéne kiosztani a lakosságnak, mert különben az eddig még itthon maradt 9,5 millió szerencsétlen valláskárosult is rögvest kivándorolna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Na, költő úr, ismét belegázol a keresztény népnemzeti kultúránkba?! A hanyatló nyugat elhasznált akcióhőseit dicsőíti és new age áltudományokat népszerűsít?! Jogtalanul bliccelget az irodalom menetrendszerű járatain?! Úgy aurán rúgom, hogy a baráti kínai nagy fal adja a másikat!” /Csávás Kálmán karszalagnagy, a Bumburnyák Költőket Visszakézből Zúzó Retorziós Testület (BKV ZRT) főellenőre/

„Megint túlcsordult Endrénk tudata, és ez löttyent ki belőle. Frady Endre egy meghibásodott véletlengenerátor. Vannak benne kiszámítható elemek (rím, rendszerkritika, erőszak, polgárpukkasztás), de maga az output, na az totál megjósolhatatlan. Mint egy kis R2, akinek egy hibás algoritmus csúnyán beszorult.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

2017. szeptember 15., péntek

Talpfájásom

Bal talpközép s külső éle
Él át erős sajgás féle
Érzetet és igen fáj a
Lábam, midőn állnék rája.

Műfű-foci tán az oka
Vagy a terem-, hogy a boka
Alatti rész válik rommá?
Ó, jaj nekem, nem bírom má’!

Levágassam? Pihentessem?
S ha nem használ az sem, ez sem?
Engem egy gondolat bánt a
Dologban: Maradjak sánta?!

Talpprotkóm lesz, félig titán,
S nem tudok majd focizni tán?
Jaj, fáj, mintha döfné agyar!
Hogy legyek így talpra magyar?!

„Bőnyegyulladás: a talppont egybeesik a döfésponttal: ín-szenvedés. A rosszul beállított műjű műfűn átlépted a fájdalomküszöböt, de rezdül-e a fociális háló? Műfű után műtét, de műhiba után műsorzárás? Menni, vagy nem menni?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egy népi megoldás a sajgó talpra: el kell törni a költő úr kezét és egyből megszűnik a sajgás a talpban... Mellékes hozadéka hogy a versírás is nehezebben menne. Az utolsó versszak egész tetszetős. Még úgy 4-500 év és lesz ebből nóbel díj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Na, költő úr, miben sántikál már megint? És minek ír róla verset? Pláne ilyen rosszat, ahol még a verslábak is bicegnek? NEM ENG.!” /Lapaj Löfnyénc, az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) főcenzora/

„A távozó Neymar helyére Frady Endrét szerettük volna megvenni, de egyrészt nem tudtuk kifizetni az őt foglalkoztató cég által megszabott horribilis kivásárlási árat, másrészt talpsérülése miatt már a támaszkodó lábán sem tud támaszkodni, így annyira egylábassá vált, hogy legfeljebb a magyar válogatottba férhetne be. Be kellett érnünk Ousmane Dembélével.” /Josep Maria Bartomeu i Floreta, az FC Barcelona elnöke/

„Jó lett volna Frady Endrével egy csapatban játszani, mert ő forintos labdákat adott volna, csak az a baj, hogy nálunk euró van, így háromszáz forintos labda érne egy eurósat. Ennyiből nem sok adót lehetne elcsalni, ugye Cristiano?” /Lionel Messi, az FC Barcelona argentin futballzsenije/

„Nem tudom, nekem csak hat általánosom van, én csak a futballhoz értek. Nálunk is az apám csalja az adót, mint nálatok.” /Cristiano Ronaldo alias CR7, a Real Madrid portugál gólzsákja/

„Látod, költő gyermekem, biztos valami bűnt követtél le, ha az Úr megbüntetett és most vezekelhetsz! Na, gyónd csak meg, hogy mi rosszban sántikáltál, és akkor feloldozlak a vétked alól! Szerencséd, hogy hozzám fordultál, mert én focistákra sosem szabok ki túl szigorú penitenciát! Kössünk egyességet, én imádkozom a gyógyulásodért, te pedig Argentínának szurkolsz a következő világbajnokságon! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Na, gyerekek, a mai órán a legnagyobb élő kortárs költő, Frady Endre fenomenális aktuállíráját vesszük górcső alá. A trivialitás látszatának optikai csalódásával megbolondított szenvedéstörténet stációi közepette az önnön világirodalmi messianizmusának súlyos keresztjét bicegve hordozó poéta belesajdult a saját lelkébe és elkínzott kagylóként izzadta ki magából ezt a szellemi igazgyöngyöt. A páros rímek tökéletes összecsiszolása nyomán keletkezett hő a gyulladt talpat szimbolizálja. A nyomokban Petőfi parafrázisokat tartalmazó mű egyben tisztelgés a segesvári mérkőzésen megsérült, majd barguzini kényszergyógykezelésre elsántikált költőkolléga emléke előtt. Holnapra mindenki megtanul egy tetszőleges versszakot!” /Lúdtalp Leóné Stáció Stella, a Frady Endre Tiszteletére Reaktivált Egyetemi Nívójú Gimnázium (FETRENG) magyartanára és maszek talpmasszőr/

„Phhh… pfff… phhh… pfff… Ne félj, költő padavan! A lézerkardommal térdből levágom a fájós lábadat és az orvosdroidjaim olyan műlábat csinálnak helyette, hogy jobb lesz, mint a jobb! Te leszel a galaxis első kétjobblábas futballistája és a te góljaiddal simán megverjük a lázadókat! Azért kedvellek ennyire, mert a verseid alapján érzem, hogy te is az Erő sötét oldalán állsz! Phhh… pfff… phhh… pfff…” /Darth Vader, sötét nagyúr és sith lovag/

„Mi ez a pusztító alpáriság, amihez viszonyítva az Irma hurrikán csupán egy kedves kis ebéd utáni szellentés?! Ki ez az elementáris senki, akihez képest bármelyik abszolút nulla IQ-jú médiaceleb egy intellektuális Kilimandzsáró?! Anyám ettől a lábszagú förtelemtől több órás sírógörcsöt és könnyrohamot kapott, úgyhogy a végére annyira kiszáradt, hogy a só már csak por alakban szállingózott ki a szeméből! Most intravénásan kap antifrady szérumot és lassanként kezd elmúlni a zöld-fehér színe! Vajon hogy írják koreaiul, hogy ’Kedves Kim Dzsong Un főelvtárs, arra kérem, hogy a következő interkontinentális rakétáját Frady Endre dolgozószobájára lője ki!’?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer futás közben a bal talpammal ráléptem egy taposóaknára, ami miatt a Föld túloldalán kirobbant egy tengeri vulkán és elszenesedett texasi vakondokat lőtt az ég felé..” /Chuck Norris/

2017. szeptember 14., csütörtök

SajtWars

Teplicében cseh Darth
Vader eszik cheddart.
Lézerkarddal szeli
S lesz a bele teli.

Vele van az Erő,
Mivel jó haver Ő,
S együtt esznek cheddart
Erő meg a cseh Darth.

Luke-nak és a Dooku
Grófnak csak sok lukú
Ementáli marad,
Mit át sötét kar ad.

- Íze, mint a cement,
Utálom az ement… -
- Luke harap sith kart ott,
Sajthoz vágván Darth-ot.

Ámde Vader se rest,
Tömbsajtot vág, verest,
Luke-hoz s kardja Jaj!-t vár „…zzz…”
S hopp, kitör a Sajtwars!

„…zzz… Jaj!-t vártam, de az a nyavalyás nyikhaj jedi tanonc a totális ementális behódolás helyett emberkedni kezdett, fellázadt, oszt’ most harcolhatunk… zzz…” /Darth Vader vörösen izzzzzó lézerkardja/

„Az ISO szerint izzzzzó lézerkardok minőségét biztosító audit árából vettem egy új Audit. Szeretem a munkámat!” /Vérszipoly Vladtepes, birodalmi ISO auditor/

„Jaj, istenem, szinte érezni lehet az erőlködést sorról sorra, mint a szorulásos a wc-n, vörösödik a fej, de sorok nem jönnek... (Nem lézerkardja van, hanem fénykard). A múzsa halott ez már biztos, feladta és kilépett, elment inkább péknek.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A kombájnos incidensből lábadozó költőgigász első erőpróbálgatása: kisajtolt magából mindent. Kérem, vegyük figyelembe, hogy az elmúlt napokban újra kellett tanulnia az abécét is. De türelem, Olvasók, pár évtized, és újra a régi önmaga lesz! MEG-VÁ-RUNK! MEG-VÁ-RUNK!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Időzavart érzek az Erőben! Dooku gróf már régen meghalt, amikor Luke Skywalker még meg sem született, és a későbbi sötét nagyúr még javában világos volt! Hogy adhatta volna így Darth Vader fekete keze egyszerre Luke-nak és Dooku-nak a maradék ementáli sajtot?! Na, tűnjön a szemem elől, költő úr, hadd oszlassam el a kételyeimet!” /Yoda, jedi mester/

„Egy igazi cseh Darth Vader nem cheddart eszik, hanem parenyicát vagy olmützi kvarglit! Csehül állnánk, ha minden pénzünket import termékekre költenénk! Éljen a hazai büdös sajt!” /Pavel Rizibizlinki, a Cseh Importot Gátló Alapítvány (CSIGA) alelnöke/

„Tudja-e költő polgártárs, hogy a felolvasóestjére szétküldött ingyenes tiszteletjegyeket visszaküldeni igyekvők olyan tumultust okoztak a postahivatalokban, hogy mindenfelé tömegverekedések törtek ki és be kellett vezetnünk a rendkívüli állapotot! Maga egy két lábon járó terrorveszély és mint ilyet kénytelenek vagyunk elsőszámú közellenségnek tekinteni. Önt ezennel életfogytiglani előzetes letartóztatásba helyezzük ideológiai átnevelő intézményünk ementáli lyukasztó részlegébe! Ne is törődjön a sajtszaggal, mert boldogok a sajtkészítők!” /Csávás Kálmán sajtnagy, a Csökönyös Irodalmárokat Csillebércen Közmunkatáboroztató Alapítvány (CSICSKA) stratégiai főigazgatója/

„Ez nem művi mű, ez nem művészkedő művészet, hanem az irrealitás katatón devianciájából kikiáltó költő csillagháborús jelentőségű sajti sejtetése. A kortárs irodalmi lépegető lába nyomán fű ugyan nem terem, mégis virágzó líra fakad és zizegő lézerkardok kakofóniája szelídül szikrázó harmóniává. Az önkéntelen önostorozásban feloldódó olvasó nem talál szavakat, csak annyit tud térdre eső áhítattal kinyögni, hogy zzzz…” /Szájpóker Szidolné Autonóm Anarchika, a Zeneként Zúgó Zajlíra (ZZZ) c. irodalmi folyóirat sajtreferense/

„Mi ez a sajtszagú vérfürdő, ez a saját szellemi mocskában büdösödő ótvaros hitványság?! Egy vuvuzelával felszerelt drogos méhraj sem tud ennyire idegesítően zümmögni, mint Frady Endrének a csökevényes agytekervényéből kihántott lézerkardja! Anyám úgy megijedt, hogy lenyelte a műfogsorát, majd egy napra rá a feneke megharapta a vécépapírt tartó ujját! Most mindketten az ügyeleten fekszünk: ő vérmérgezéssel, én vértolulással! Ez vért kíván! Bosszúúúúú!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Sokan kérdezték már tőlem a haláluk előtti pillanatban, hogy velem van-e az Erő. Idióták! Az Erő én vagyok!” /Chuck Norris/

2017. szeptember 8., péntek

Árok bácsi †

Árok bácsi farán kelés
Olyan, mint egy furunkulus.
Sebész jő, nem béna szaki,
Jól áll kezében a szike.

Nyugiszurit orz és talán
Páciens már érzéstelen.
Elaltatván Árok bácsit
Hátsóján vág örökbecsűt.

„Ha nem nő a hulla penzum,
Meglesz ma a hálapénzem!”
- Így töpreng, mint mohó Bubó
S hopp, beesik műhibába!

Szűkszavú a főnök, tömör:
„Félrekezelt fenéktumor!
Tűnjön innen barom öles
Léptekkel s nincs béremelés!”

(balladai homály)

Sírnál hull az örök eső
S szétázik az Árok ásó,
Pedig nincsen rajta áz-vágy,
S rí a sötét rojtú özvegy…

„Mivan????? What a HELL??? Ez most az enigmával van kódolva, hogy az égvilágon semmi értelme? A google fordító se tudott mit kezdeni vele: "Nyugiszurit orz és talán"...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mivel a kórházakban mindenből hiány van – mindenből is – így az orvosoknak titokban kell elorozniuk az érzéstelenítő injekciót a főnővér titkos raktárából. Mit lehet ezen nem érteni?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Előre megfontoltan, különös kegyetlenséggel, ártatlan olvasók, cenzorok, és webtárhely-üzemeltetők terhére elkövetett poétikai ámokfutás minősíthetetlen esete. A gyanúsított irányjelzés nélkül hajtott lopott kombájnjával az irodalmi Nobel-díj magyar várományosát a vállán hordozó tömegbe és még négyszer vissza is tolatott. Ördögi tettének legfőbb súlyosbító tényezőjeként nem átallotta magának az Ünnepelt Költőnek a személyiségét magára ölteni, a legrafináltabb stílusjegyeket is boszorkányosan utánozva. Endrénk! Nem felejtünk! Ha egy csoda folytán mégis felépülnél, térj majd vissza Trónodra!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kikérem magamnak, hogy engem egy hibbant elméjű fűzfapoéta pénzéhesnek állítson be! Ezért még megfizet! Én nem mohó vagyok, hanem uhu! Ursula, hajítsa ki és kérem a következőt!” /Dr. Bubó/

„Bepereltem a kórházat, de az orvos szakértők bebizonyították a bíró úrnak, aki egyébként az operáló sebész nagybátyja, hogy nem történt műhiba, mert szegény uram az ő segítségük nélkül, előbb-utóbb magától is elhunyt volna. Azt is mondták, hogy örüljek, hogy egyrészt nem perelnek be rágalmazásért, másrészt a vártnál hamarabb kaphatok özvegyi nyugdíjat. Ezután a rendőrök kivezettek, de szerencsére nem vertek meg. Nem is tudom, mi lett volna, ha nem jogállamban élnénk!” /özv. Árok Ányosné Ásó Ágota, nyugdíjas rojtvarrónő/

„Árokásás?! Ároktemetés?! Politizálunk, költő polgártárs, politizálgatunk?! Szítunk a hangulaton és uszítunk az egészségügy ellen?! Ki áll maga mögött?! Kinek a titkos tervét valósítja meg?! Na, elő a farbával! Én meg addig felhúzom a farba rúgó államkincstári bakancsomat!” /Csávás Kálmán őrnagyonnagy, a Farba Rúgással Alfelet Dezintegráló Intézet (FRADI) külső rüsztje/

„A kancsalrímekkel operáló költő nem követi el azt a műhibát, hogy kancsalul festett egekbe nézzen, hanem ehelyett a dolgok mélyére lát, miután a költészet lángpallosával kimetszi a társadalmi fekélyek tályogos szellemi tumorait! Árok bácsi alakja a keményen nagydolgozó kisember archetípusa. Az ő groteszk tragédiáján keresztül Frady Endre megismerteti velünk az emberi múlandóság önfeledt visszafordíthatatlanságát. Igazi antiszuicid metamorfózis líra, ami nem kis nyomokban katarzist tartalmaz!” /Tályogkovács Tokmányné Achtungachtung Auróra, a Brutálisan Egyetemes Költészetet Alaposan Körüljáró Irodalmi Lap (BEKAKIL) széljegyzetírója/

„Frady Endre neoprimitív irodalmi ősemberként előbb kőbunkó rímeivel félájultra püföli, majd a hajánál fogva a saját vérében huzigálja a földön az alanyi költészetet! Tudom én, hogy az Európai Unióban nincs halálbüntetés, de nem lehetne ez egyszer egy szabályt erősítő kivételt tenni?! Persze száműzni is lehetne ezt a poézisgyalázó pojácát egy csak kannibálok által látogatott lakatlan szigetre, de anyám szerint a Földön már nincsenek lakatlan szigetek. Mama, ki beszél itt a Földről?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor furunkulus nőtt a hátam közepén, de én nem orvoshoz fordultam, hanem 180°-ban srégen hátra és kiharaptam.” /Chuck Norris/

2017. szeptember 6., szerda

Szádfal

Munkagödör mélyén délben
Leülsz s hátad mögött szádfal.
Ebéd miatt hagyod félben
Munkádat, miközben szád fal.

Fal fölött tudóshad halad,
Ugrál a sok ittas habil,
Ám mégsem dől fel a falad,
Mert a csúszólapja stabil.

Száz brit tudós bajszot pödör,
Botlik s zuhan, mint vak naszád,
S táppal telsz, mint brittel gödör.
Szádfal véres s nem fal a szád.


„I have a wonderful moustache! I like it! Oh, pit! Help! Aaaaaaa...” /Dr. Habil John Premierleague Bootlace, néhai brit tudós/

„Kedves irodalmár, filológus és pszichoanalitikus sorstársak: ecce Frady Endre! Nem elemezni, élvezni! Nyugágy, rozéfröccs, stb.” /F. Péter, a költő humán végzettségű költőkollégája/

„Lehet, hogy az általam feltalált, levert és kihorgonyzott szádfal nem fordul ki a helyéből, de a gyomrom igen! Költő úr, ez a brexites hullahegy egy életre elvette a kedvemet a szádfalam tövében eltöltött ebédidőmtől! Hogy szakadna magára az egyik horgonyilag maga által alulméretezett munkagödör megtámasztásom! Bárcsak meglátogathatnám a börtönben!” /Larssen Lajos, szádfalazó szakbarbár/

„Tisztelt költő-mérnök (sic!) úr! A fenti dilettáns verse alapján a Magyar Mérnöki Kamara nem tudja önnek megadni a geotechnikai tervezői jogosultságot, mivel sem a szövegből, sem a mellékelt ábrából nem derül ki, hogy a tárgyi munkagödör megtámasztás alatt szereplő köríves csúszólap a Fellenius-Petterson, vagy a Bishop féle elmélet alapján lett felvéve és ellenőrizve. A poligonális csúszólapok hiányát már meg sem említjük. Költő úr, a szigorú szakmai felelősségre vonástól csak abban az esetben tekinthetünk el, ha büntetőjogi felelősséggel megígéri, hogy a családja hétvégi programjai kivételével soha semmi mást nem szándékozik tervezni.” /Habil Dr. Énezetlennyírószilárdsági Éliástóbiásegytáldödölle, a Magyar Mérnöki Kamara talajtilolási, kákacsomózási és zabhegyezési szakreferense/

„A vers szakmai részéből egy szót sem értve mégis kijelenthetem, hogy úgy hatott rám, mint ma született báránybőrbe bújt farkaséhségre a fába szorult toportyánféregnyúlvány látens reinkarnációja. A költő a teológia-geológia szintézis antitézisre fejlesztésével ég és föld koherenciáját nyújtja a spirituálmaterializmus deszekularizált fanatikusainak. Mert nem csak tenyérrel él az ember, ha pofozógép is...” /Báránybőr Béláné Farkas Flóra, az Ellenséggel Együttlegelő Elementaritás című megnevezhetetlenség főszerkesztője/

„Jó-e ez a vers, vagy rossz? Hasznos-e, vagy árt? Art-e, vagy antiart? Döntésképtelen vagyok, de ezt nem árulhatom el, mert a rajongóim elkezdenének jobban kételkedni bennem, mint én magamban, így inkább internetes rovatot indítok róla.” /Török Gábor, politikai félelemző is meg nem is, a Hezitációs Egyetem (HE?) rektora (vagy mégsem?)/

„Mi ez a mérnöki szakzsargonba fullasztott silány degeneráció?! Értem én, hogy egy kóros agygázzal túlfújt fejű költőmasszának belső kényszerből időnként bele kell böffentenie valamit az örökkévalóságba, de erről előbb azért az örökkévalóságot is értesítenie kéne, hogy az felkészülhessen a jogos önvédelemre! Anyám szerint – aki egyébként humánus hölgy és aki, amikor lírasokkos ájulatban feküdtem a gépem előtt, véletlenül beleolvasott ebbe a szellemi tömegpusztítmányba és azóta is tikkel a műfogsora – Frady Endrét nem egyszerűen betiltani kéne, hanem bebetonozni! Egyetértek! Cement diem! – Köss a mának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy ötven yard magasról ledőlő szádfallal együtt rám zuhant négyszáz brit tudós. Sajnos mind szörnyethaltak.” /Chuck Norris/

2017. szeptember 1., péntek

Sulikezdés

Mesevilág volt a szünet,
Ám elmúlnak mind a nyarak,
S őszundorom valós tünet:
Vár a legborúsabb barakk!

Anyám felver korán reggel,
Szememben még ott az álom,
S mehetek tankönyvsereggel!
Hű, a sulit de utálom!

Egész nap csak tanulhatok,
Az iskola sötét verem!
Tolltartóm egy sárga fatok,
Padtársamat ezzel verem.

Tök gáz itt a menzakaja,
Nincs soha se csipsz, se kóla,
S levesbe lóg szakács haja!
Szörnyű ez a dög iskola!

Ebéd után napközi vár,
Újra nyomnak kemény padok.
Diákként az élet sivár.
Rabok legyünk, vagy szabadok?

„Az évnyitói csasztuskák nonpluszultrája, a nemzetoktatási himnuszok kvintesszenciája, az életigenlő madrigálköltészet szinekvánonja, a kárpediem szuperlativuszok perpétummobiléja, a ... - jóvan má elég lesz petike!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Költő bácsi, nálunk a menzán a szakács bácsinak nem a haja van a kajában – mert amúgy is tök kopasz – hanem a hónaljszőre, de az nem baj, mert az új Old Spice, amit használ, immár házikolbászos lecsó illatban is kapható! Én speciel ezért is szeretem az iskolát!” /Bélpokol Bönyéc, a Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Lovastengerészeti Szakirányú Általános Iskola 3.c osztályos tanulója/

„Nem lenne olyan rossz az iskola, ha nem kellene benne folyton csak tanulni, tanulni, tanulni… Már a közoktatásban is visszatérünk a lenini útra?! Útra da vécsera ucsítyszja, ucsítyszja, ucsítyszja?!” /Lusta Lajos, a debreceni Vlagyimir Putyin Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 8.b osztályos tanulója/

„Ne nyafogjanak a diákok, mert nekünk, pedagógusoknak se könnyű ám! Használhatatlan tankönyvekből tanítunk túlméretezett osztályokat éhbérért, miközben se kréta, se fénymásolópapír! Ráadásul most már időnk sincs a megélhetésünket biztosító idényjellegű balatoni konyhai mosogatásra!” /Megroggyant Menyhértné Hajszolt Hajnalka, középiskolai magyartanár és osztályfőnök/

„Úgy, költő úr, szóval maga most a tanuló ifjúság szellemi megrontásán és az iskolarendszer elleni lázításán munkálkodik? Akkor én most idehívom Maflás szakaszvezetőt, aki egy gumibotnak látszó ideológiai meggyőző eszközzel az ön fejének a rendszer kompatibilissé formálásán fog munkálkodni. Ordítson csak nyugodtan, ugyanis NB I-es meccs lévén itt a stadion lelátóin a pár száz fizetett ügynökünkön kívül úgysincs senki.” /Csávás Kálmán űrmester, a Látens Ellenzéki Költőket Veréssel Átformáló Rendészet (LEKVÁR) parancskiadási főelőadója/

„A költő iskolaundora a társadalmi kötöttségek közé beilleszkedni nem tudó deprimált individuum profánul abszolutizált allegóriája. Az iskola itt nem az Alma Mater akol melegét, hanem a farkastörvények közé való kiakolbólítottság mókusordító hidegét szimbolizálja. Az öntudatlan és önfeledt mesevilág ideiglenes szabadságából a tartós rabságon át a petőfista forradalmi hevület tudatos szabadságvágyáig jutva a költő végigjárja az obligát karakterfejlődés lélekromboló szamárlétráját. Az elkerülhetetlen beszürkülés végül katarzisba fullad s mindezt utánozhatatlan keresztrímekkel! Irodalmi Nobel-díjat Frady Endrének!” /Lantpengető Ludvigné Hevület Hedvig, a Szájtáti Szajkó c. rácsodálkozó irodalmi portál főállású zsinórmértéke/

„Jaj, lebuktam! Kénytelen vagyok kamingautolni! Be kell valljam, hogy amikor Barguzinban részt vettem a szovjet rakétaprogram propagandaosztályának málenkíj robot közmunkaprogramjában, időnként titokban használtam a lágerlaboratórium időgépét és ott fedeztem fel magamnak a jövőben Frady Endre költészetét, akitől a közismert Rabok legyünk, vagy szabadok? sort is plagizáltam. Szégyellem magam, de köszönöm, hogy elmondhattam!” /Alexander Petrovics, orosz-magyar koprodukciós költő/

„Ne üljünk fel a bérrettegő liberálbolsevik álértelmiség tudjukkik által gerjesztett vaklármájának! A nemzeti közoktatásunk helyzete szilárd, mint a gránikemény alkotmány, és világszínvonalú, mint a magyar labdarúgás! Mi itt központilag felülről mindent jobban átlátunk és hivatalból mindent jobban tudunk! Aki mást állít, az hazudik, és az nincs velünk, és aki nincs velünk, az ellenünk van, és aki ellenünk van, annak jobb, ha egyáltalán nincs is!” /Síkideg Slambuc, a Közműveltséget Lángpallossal Irtó Központ (KLIK) függetlenített párttitkára/

„Mi ez a szellemi vérfertőzés?! Anyám szerint nálam jobban senki sem utálta az iskolát, de Frady Endre dilettáns iskolaundora akaratom ellenére most szinte megszerettette velem! Ki ez a szánalmas rímkupec, aki a jóindulatú szánalmam kivívása helyett a szokott bárgyú tehetségtelenségével megutáltatja velem utálatom tárgyának utálatát?! Azt hiszem, be kell feküdnöm a pszichoanalitikusom kése alá és megműttetnem a lelkemet!” /Puzsér Róbert, meghasonlott kritikus/

„Itt Texasban a gyerekek az iskolában hittan mellett csak rólam tanulnak, így mind nagyon boldogok. Azt a néhány elégedetlenkedőt pedig Holdhoz vágtam.” /Chuck Norris/

„Közös jövőnk az oktatás minőségén múlik. Én már látom az alagút végét – mindjárt beérünk…” /Dr. Vátesz Vergény, futurológus/

2017. augusztus 18., péntek

Alhasfájás

Vajon azért fáj az alhas,
Munkahelyen el ne alhass?
Vagy csupán a vakbél kavar
S ha megműtik, ott lesz a var?

Célja van-e vagy csak oka,
Hogy félúton boka s toka
Között hömbölög a fájás,
Mely a bélben mélyre - Jáj! - ás?

Orvoshoz kell menni talán,
Ki az alhas puffadt falán
Fájó jelhalmazra tapint?
Vagy meggyógyít cseh sör, ha pint?

(alhastánc!)

„Ez az, költő úr! Vedeljen be bő másfél liter cseh sört, ami az amúgy is puffadt alhasában olyan túlnyomást okoz, hogy az a gyenge ponton átszakad és így lokalizálható az összevarrandó terület! Ilyen egyszerű! Pivo diem! - Sörj a mának!” /Pável Pivocsnik, prágai sörfőző mester/

„Ehess, ihass, ölelhess, alhas?! A piccolóval mérd söröd?! A cseh sör amúgy köztudottan mindent is gyógyít, perforált béllel pedig praktikusan oda is lehet juttatni ahova köll. Orvosilag ezt nevezik sörhasnak (abdomenitis ianitorii). De remélem, azért már jobban vagy.” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/

„Érdekes, az én Google Fordítóm szerint a sörhas az cerevisia ventri, az pedig nem téved, hiszen tévedni emberi dolog, de állati veszélyes.” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy hónap szünet, egy jó versszak. Ennél azért többet vártam költő sporttárs. De honnan jött a hömbölög? Tájszólás atlasz került elő? Meg is fájdult a hasam.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű költőkollégája/

„Jól figyeljen reál úr! A hömbölög jelentései: izeg-forog, hömpölyögve hánykolódik, duzmákosan zsömbörködik. Ahogy a nagy Zubornyáki Zalán népdalátiratának refrénje mondja:
Zsuzsmurál az öreg Bölög,
Mer’ a bele behömbölög.
Olvasson, tanuljon, képezze magát és kitörhet a szakbarbárság keretei közül! /özv. Zubornyáki Zalánné Saslik Sarolta, a Zubornyáki Zalán Zenede nyugdíjas magyartanára és csirkefarhát tartósító/

„Ne aggódjon költő úr, hanem sürgősen fáradjon be a klinikánkra, ahol ultrahangos vizsgálattal secperc alatt kiderítjük, mi a baj és orvosoljuk! Nem lesz olcsó, de hát az új Audim sem volt az.” /Dr. Dőlalé Delila, a Mélyzseb Magánklinika társtulajdonosa/

„Ultra hangos?! Az Ultra nem hangos!Az Ultrának nincs is hangja! Legfeljebb, ha az emeleti gangról kiöntöm a belső udvarra, akkor csobban egyet a kövezeten, de akkor se a hab, hanem inkább a víz!” /özv. Csöbör Csátné Vödör Vendetta, nyugdíjas takarítónő/

„Fáj a hasa? Emiatt ne fájjon a feje! Hasson a fájdalomra! Itt az új zselékapszulás Goodwill Ultra Forte Piano! És no pia! Már vastagbélbe beszerelhető kiszerelésben is kapható! Kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” /tévéreklám/

„Ezeknek a gyógyszerreklámoknak egy szavát sem lehet elhinni! Ilyen hazugságok miatt szégyenében pirul a pirula! Höhö, ez rímel! Jobb vagyok, mint a Frady Endre! Na, erre iszom!” /Sörvirsli Slambucz, tömbházmester/

„Alhasfájás… hmmm… alhasfájás… alhasfájás… Elmélyülten ízlelgetem ezt a mély hangrendű összetett szót és magamba sajdulva gyönyörködöm a mélyenszántó magasröptűségén, a gondolati auráján és a mély líraiságán. Alhasfájás! Nincsenek rá szavak! A költő egy valós problémának ad biztos kézzel könnyed színezetet, miközben minden sora egy-egy életörömbe panírozott segélykiáltás. Sírok! Sírjanak önök is!” /Könnykötő Kötönyné Mély Molyilla, a Sehová Suhanó Sugár c. alternatív líraportál hangadója/

„Ha feltesszük, de meg nem engedjük, hogy a művészet a művészt körülvevő világnak a művész lelkén való átszűrődése, akkor vajon a Frady Endrét körülvevő világ ennyire torz, vagy a lelke?! Szerintem nincs is lelke, hiszen csak egy lelketlen gazember képes arra az alávalóságra, hogy előre megfontolt szándékkal visszaéljen a kiszolgáltatott kritikus azon helyzetével, hogy munkaköri kötelességből minden eléje hányt bűzölgő betűhalmazt legalább egyszer el kell olvasnia! Anyám komolyan aggódott értem, amikor öncsonkítási célzattal a tőle elvett kötőtűvel szurkálni kezdtem az alhasfalamat, hogy eltereljem a figyelmemet a vers okozta gyötrő fájdalomról. Ez ugyan nem sikerült, de a helyszínre érkező mentőorvos injekciója megmentette az életemet. Itt a klinikán most biztonságban vagyok és lefekvés előtt mindig kapok a főnővértől egy kis cseh sört.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer úgy megijedt tőlem a vakbelem, hogy begyulladt, ám mivel az alhasfalamat gyémántpengéjű svédacél késsel sem lehetett felvágni, így kénytelen voltam a számon keresztül nagyon mélyen lenyúlva kitépni a helyéből és odadobni a sakáloknak. Előbb a sakálok, majd az őket felfaló keselyűk is hamar elpusztultak.” /Chuck Norris/

2017. augusztus 17., csütörtök

Banán

Banánt szednék s az a bajom,
Banánfákon sok a majom,
Akik nem mondhatók fair-nek,
Mivel engem köpnek-vernek.

Úgyhogy, ha fán majom neszek
Zúgnak, mégsem banánt eszek;
Jó nekem a lehullt héja
Szürkésfehér tollú héja.
   
Míg rágom nyers héja héját
Undor jár, de igen mély át;
- Borzadj, ó, Olvasó tesó! –
Nincsen nálam se bors, se só!

„Magának egyrészt nem vagyok tesó, nyikhaj rímkupec úr, másrészt viszont borzadok, ó, mert ezen a klapancián csak azt lehet! Hogyhogy maga még mindig szabadlábon vétkezik ellenem?!” /az, ó, Olvasó/

„Hé, költő úr, maga illegális gyerekmunkát igénybe véve olyan óvodásokkal illusztráltatja a bugyuta irományait, akik nem tudnak megkülönböztetni egy medvét a majomtól?! A gyerekeket kötelező állatkert látogatásra, magát pedig öt év majomketrecben letöltendő szabadságvesztésre ítélem!” /Paragrafus Pögény, OKJ-s képzésű bíró és betanított jogtechnikus/

„Érdekes evolúciós megtapasztalás, hogy a költő a majomtól nem csupán származik, de fél is! És hogy kerül a banánfa alá a döglött héja?! NEM ENG.!” /Blazírt Böhény, a Magyar Egyetemes Költészeti Kiadó (MEKK) főcenzora/

„Hüccski innen a planétánkról élősködő költő koma! Ez a föld a miénk, ez a majmok bolygója!” /Maki, gorillafőnök/

„Romhányi Endre népi fruitáriánus költő pszichedelikus kiruccanása Karnivóriába. Korhatáros: > betöltött 475 év” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az Eurocode 8 szerint a banánfákat 475 évenként egyszer előforduló földrengésre kell méretezni. Ezek szerint csak az olvashatja ezt a versemet, aki már egyszer megfordult egy epicentrumban?” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy aranyszabály: ha nincs ihlet nem KELL "költeni". Ez már nem az a rendszer, hogy teljesíteni kell a kvótát. Költő elvtárs beragadt a Tanú korszakában. Ilyen versért járna a fekete autó...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, bárcsak minden versem után járna nekem egy fekete, vagy inkább egy bármilyen más színű autó! Sorra eladnám őket és dőlne a lé! Heeej… ha én gazdag lennék, jaga diga diga diga diga diga dum… A fekete kocsi viszont nem jó, mert nyáron úgy megsülnék benne, mint döglött héja a grillezőben!” /Frady Endre, költőgigász/

„Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni feltéve, hogy fekete kocsit rendelnek.” /Henry Ford/

„Boldogok a vaksüketek, mert hozzájuk nem jut el ez a sótlan vers. Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, már a nyers héja héjára sem szórható, hanem csak eltapossák a banánnal hajigáló majmok elől menekülő bűnös emberek. Ez az igazság!” /Poncius Pilátus apokrif evangéliuma 13:25-26/

„Mi ez a rühös panelproli hónaljszag felböffenésű szellemi népirtás?! Mi ez a tömegpusztító kivagyiság?! Ezerszer inkább rágcsálnám egy döglött héja sótlan héját nyersen, minthogy még egyszer beleolvassak ebbe a költészetet rímklopfolóval trancsírozó infantilizmusba! Az anyámra önvédelemből felszerelt kulturális igénytelenségmérő a vers megjelenésekor a szomszéd szobában előbb felvijjogott, majd kicsapta a központi biztosítékot és az egész kerület elsötétedett! Ránk telepedett Frady Endre, az irodalom sötét oldala!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Remek eme versezet! Kellemesen szellemes, de nem teljesen rettenetmentes! Lelkemet s vele szellememet megnyerve dereng fel veleje! Ellenszermentesen terjed bennem! Szeretem!” /Eszement Etele, egy egyetem egyede/

„A majmok okos állatok. Amikor egyszer alkonyatkor rám támadtak, elég volt legnagyobbat kihajítanom a világűrbe, mire a többiek rögtön, még világosnál letették a fegyvernek használt banántömböket és makogva elmenekültek.” /Chuck Norris/

2017. július 13., csütörtök

Tar tik

Horgonysor egy résfalt tartik,
Tövében kapirgál tar tik…
Reccs, puff, fal dől, lapul tik fej,
Vasbetonok síkba fejtik.

Mérnököt vár börtöncella
Kopasz tikfej szörnyű ella-
-pulása következtében.
Jaj, vajh’ soká tartják bent-é?!

Statikus, ha rosszul számlik,
Biztonságszint pajzsán ám lik
Lőn s mint ingatag dödölle,
Támszerkezet fogja s ledől.

Csak építőmérnök szak ad
Ily terhet, hogy minden szakad;
Sikolt férficske és nőcske,
Látván, tar tik hogy lesz kenőcs.

(péptánc!)

„Kétségtelen tény, hogy lehet szótagfelcseréléssel is kvázi rímet előállítani, de minek?! Nagyon idegesítő! NEM ENG.!” /Pora Aporné Tele Etel, betanított főcenzor helyettes/

„Olyan érzés olvasni, mint egy kátyúkkal teli úton zötyögni, elharapod a nyelved, lefejeled a műszerfalat... Mikor bármi ritmus lenne a versben hirtelen jön a fal és bummm...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Igaza van, költő úr, az összes mérnök közül csak minket vonnak büntetőjogilag felelősségre, ha valamit elszúrunk! Az úttervező tervezhet halálszakaszokat és moshatja kezeit. A forgalomtechnikus kitetethet olyan táblákat, hogy még véletlenül se sikerül arra mennünk, amerre szeretnénk, úgyhogy legfeljebb nem a szemünknek hiszünk, hanem a GPS-nek. Az építész meg tervezhet bűn ronda házat és szakmai nívódíjat kap érte. Bezzeg, ha mi, statikusok tévedünk, és egy kicsit leszakad a hidacska, vagy picit feldől a toronyházikó, máris mehetünk börtönbe! Hát van igazság ezen a földön?!” /Nyomaték Nyihámor, büntetett előéletű tartószerkezeti tervező/

„Nincs! Az igazság odaát van!” /Mulder ügynök, X aktakukac/

„Itt ugyan nincs igazság! Az ex-pasim azt is magával vitte!” /Szőke Szidónia, Mulder ügynök szomszédja/

„Mi az igazság?” /Poncius Pilátus/

„Hé, kőttő úr, csuktya mán be a szájját, mer’ itten nállunk Vazsmegyébe’ egyetlen tik se tar, csak a lyányom ipa, aki póggármester, de az csontra, biz!” /özv. Dödölle Durbincsné Hajdinamálé Hilda, nyugdíjas tikhúsleves díler/

„Heej, nincs is jobb étel, mint a résfalon passzírozott tik agyvelővel töltött vargánya sörrel! Hű, ez a vers meghozta az étvágyamat! Köszönöm, költő úr, hogy ebben a mindent kiszárító nagy hőségben beindította a nyálelválasztásomat! Újra tudok féllitereset köpni!” /Snidling II. Söménc, a Tikvári Bányász Club (TBC) balszélsője/

„Frady Endre ismét lírába csiholta a "Tévedni emberi dolog, de állati veszélyes!" pszeudo klasszikus mondás létbiztonságot fenyegető igazságát, melynek előbb le kell dőlnie, hogy az utcán heverhessen. A költő jól ráérzett, hogy amennyiben a téma az utcán hever, óvatosan kell lehajolni érte, mert lehet, hogy más is hever alatta. Pont úgy összetörve, mint a versszak végi rímek. Igazi tartalmi formalizmus! A forma se nem tar, se nem talmi! Igazi after partitúravezető irodalom!” /Morál Mirelitné Nemakárki Natália, a Parnasszuson Heverő Élet Rejtelmes Titkaira Éhezők Közlapja (PH ÉRTÉK) minőségi frissőre/

„Először arra gondoltam, hogy hátulról kezdem az olvasást, hátha úgy több lesz az értelme, de vizuális típus lévén, már a péptáncnál erősen összekócolódott a gyomrom! Ha a szétkenődött tar tik a költészet szimbóluma, Frady Endre pedig a rádőlt résfal, akkor egyetértek! És ezzel el is mondtam azt az egyet, amit értek ebből az alpári kisstílűségből, ebből a hitvány szellemi hasmenésből! Ennek a borzalomnak olyan nagy a hatósugara, hogy még anyám is, akit pedig még a verssel szomszédos szobából is kitiltottam, sírógörcsöt kapott tőle és hisztériás zokogásában az NDK műfogsorával átharapta a kandalló kovácsolt vasrácsát! Állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy 30 méter magas kidőlő résfal agyon csapott, de mivel én agyra is gyúrok, ezért úgy visszafejeltem a helyére, hogy azóta se mer megmoccanni. Csak a talajvíz csordogál át az agyam ütötte lyukon.” /Chuck Norris/

2017. július 7., péntek

Nyaralás

Akarattya-Alsó mellett,
Hová a Sors szép tót ellett,
Mely sok elismerést nyer el,
Milliónyi ember nyaral.

Jenők, Lujzák, Gizik, Petik
Magukat a tóba vetik,
Hol a tömeg nagyon tömör,
Úgyhogy nem is férsz be te már.

Maradsz inkább kinn a parton,
Vásárolsz egy jó nagy karton
Jégkrémet, s míg vígan eszel,
Árnyékot borít rád a szil.

Emberár a tóba szorul,
Éhségtől bőg finnugorul
S falni már a partra menne,
Mert a tóra nem hull manna.

Lábak között fejet leszeg
S utat tör egy elszánt keszeg
Megvalósítandó önnön
Nyaralását. Messze innen.

„Ez minden idők legrosszabbja cím örökös győztese!!! Felülmúlhatatlan, kijelenthetjük: a költészet halott.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Elnézést, hogy időzavarba hozom, költő úr, de nem mehetek el szó nélkül egy ilyen anakronizmus mellett! A XIV. században ültetett balatonakarattyai Rákóczi-szilfa a ’70-es évek eleje óta nem üzemel és ezáltal nem lehet az árnyékában jégkrémezni sem. Azelőtt se nagyon lehetett, mert akkoriban még nem volt jégkrém. Ezenkívül nem is a parton állt. A többi nagyjából stimmel.” /Dr. Kákacsomóssy Kösztöny, lokálpatrióta fatörténész/

„El is úszik Zamárdiba
Nem is sejtve, hogy ez hiba,
Fontolj előbb, ne aztán szánd:
Hangol már a Balaton Sound!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Dehogy Zamárdiba, humán úr, dehogy! Ott ugyanolyan dágvány van és zegernye, mint bárhol máshol ebben a televizelt tömegpocsolyában! Én a Duna-deltába vágyom! Ott sok a víz, kevés az ember és ott nem a Sound diem! - Zajj a mának! a mindennapi jelszó!” /a versben szereplő elszánt keszeg/

„Jaj, úgy élvezem és a Sound-ot,
Minden tettekre sarkalló,
Annyi zaj van, hogy szörnyet hallok,
És még bomba is kapható!”
/Pan Cho Lo, piréz terrorista/

„Pan Cho Lo elfogásakor kiderült, hogy egy nem létező személyről van szó. Ő valójában H. Ferenc budapesti színművész, aki egy médiahack kedvéért maszkírozta magát piréz terroristának. Az erősen egzaltált és túldoppingolt művészt testületünk valódi vészként kezelte, így a gyógyulása feltehetőleg nyolc napon túli lesz.” /Bulldog Bömléd főhadnagy, a Magyar Anyaföldön Rendet Csináló Intézet (MARCSI) szóvivője/

„Jaj, a Hajbár Feri már megint túlspilázta a dolgot! A legújabb rendezésemben játszott volna piréz terroristát, de úgy tűnik, nagyon beleélte magát és hazavitte a szerepet! Most majd nekem kell átvennem a szerepét, mert a bemutató nem maradhat el!” /Felföldi Norbert, a Polgárpukkasztó Univerzális Színészeti Intézmény (PUSZI) főrendezője/

„Végre egy igazi nyári örökzöld! A versszakokat bevezető páros rímeket követő kancsalrímek önfeledt váratlansága a nyaralás sztereotíp békéjét a hirtelen izgalomba fordító bizsergés hovátehetetlenségének szimbóluma. A szabadság alatti szabadosságból a szabadság szülte rend utáni vágyakozás allegóriája szelíd derűvel vonja be az állati düh önpusztító feszültségét. Ahogy a költő mondja: Dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes! Együnk inkább árnyékban jégkrémet és olvassunk minél több Frady Endrét! Mert megérdemli, bár mi nem érdemeljük meg őt!” /Rím Rémuszné Romulusz Retina, a Frady Endre Nevét Eksztázisban Sikoltozó Egyesület (FENESE) irodalmi szakreferense/

„A fene se gondolta volna, hogy valaha különválik Akarattya és Kenese, de állítólag ez volt II. Rákóczi Ferenc akarattya, amikor a lovát a később miatta híres szilfához kötötte. Ezt történészek persze cáfolják, de korabeli perdöntő felvételek híján a laikus utókor azt hisz, amit akar.” /Aszfalt Atanáz, az utca embere/

„Titkos időgépünk révén nekünk itt a NASA-ban természetesen vannak korabeli perdöntő felvételek. A srácok megnézték, járt-e arra valaha Rákóczi. Egy túróst!” /Sam Spaceball, a NASA Rákóczi túróst forgalmazó büfése/

„Elég!!! A tatárjárás, a mohácsi vész, a Mónika Show és az andorrai lebőgés együttesen sem voltak annyira pusztítóak, mint ennek a szellemi bélpokolfajzatnak a slendrián rímtettei! Anyám szerint ne nyavalyogjak, mert az ő teljes sminkkészletének elvesztése ’72-ben a jugoszláv tengerparton minden általam említettnél komolyabb sorscsapás volt! Hát persze, mama, csak ez a szánalmas Frady Endre meg ne tudja, mert témának fogja tekinteni és elkövet egy újabb irodalmi tömegpusztító merényletet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szilfák szeretik, ha kint vagyok a strandon, mert akkor megpihenhetnek az árnyékomban.” /Chuck Norris/

2017. június 30., péntek

In memoriam Bodri

Vakmerő a Bodri s nicsak
Norrisra támad rá, ki Chuck.
Jaj, szűkül a honfi kebel
Látván, hogy pusztul az eb el:

Chuck Norris csak felet tüsszent
Lángokádva, mint egy tűzszent,
S Bodri kutyám máris kőszén,
S rögvest leszek igen ősz én…

Jaj, Bodrikám, jaj, Bodrikám,
Ősz hajam érted hullik ám!
Te tetem vagy én meg kopasz…
Miben vagyunk, nem egy jó passz.

„Ha szellemileg egy kicsit jobb passzban lenne, költő úr, talán rájönne, hogy jobban tette volna, ha inkább a döglött kutyájával íratta volna meg ezt a verset, mert úgy mindenképpen színvonalasabb lett volna ennél! NEM ENG.!” /Könyörtelen Kösztöny, a Nemzeti Engedélyező Hatóságok Országos Gyűjtőhelye (NEHOGY) megbízott alcenzora/

„Én nem tüzet tüsszentettem, hanem kis zöld váladékot, ami aztán a hangsebességet átlépve lángra kapott a légsúrlódástól.” /Chuck Norris/

„Frady Endrének a fiktív kutyáját ért tragédiától őszült meg és hullott ki a haja, nekem meg az erről írt versétől! Anyám szerint nem baj, mert amikor utoljára viszonylag bájos és aranyos voltam, akkor sem volt hajam! Bő négy évtizede ezt hajtogatja! Ez a nyavalyás Frady Endre az anyámból is kihozza az nénibűnözőt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Elmagyarázom. Az alanyi költészet lényege Endrénknél, hogy nem teljes a komfortérzet. Hol az eső, hol a hő, hol a hév, hol az életközép, hol a foci, hol a poci... fesz mindig van. Szerencsére Endrénél van még egy másik állandó elem is: a Szorgalom. Nna, ezért jártunk most mi is úgy, mint a Bodri.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, csak a csúcsszorgalom idején nehogy szorgalmi dugóba ragadjak, mert a hideg teleken elveszíthetem a szorgalmi jogomat!” /Frady Endre, költőgigász/

„Nem szorgalmi dugó, hanem forgalmi; nem szorgalmi jog, hanem szolgalmi; valamint a telek nem hideg évszakok, hanem egy földterület, poéta úr! Sebaj, ha egy költő nem tudja a szavak értelmét, akkor gyárt helyettük újat! Éljen a kontraszelekció és az anarchia!” /Dr. Téboly Tuboly, a Nemzeti Anarchista Párt (NAP) nyelvészprofesszora/

„Valahol a kicsit bűnrossz és az értékelhetetlen határán van a "mű". Egy nehezen alátámasztható kegyelem kettes alá, mert nekem ez bejött: "kőszén, ősz én". El tudnám képzelni némi átdolgozással, hogy a Nagybandó verseli és még vicces is...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Igen, reál úr, ebből csak én tudnám kihozni a maximumot! Ősz hajhullatás közben nyakig egy halom kőszénben szavalnám a Vers Mindenkinek sorozatban! Nagyobb sikerem lenne, mint anno a Humorfesztiválon, mert azt hinnék, valami vicc!” /Nagy Bandó András, humorista/

„Micsoda?! Egy versben kutyát égetnek szénné?! Jó, hogy nem egy birkatömeget, hogy aztán jó pénzért árulják a Juhszén Boltban! Betiltani! Felnégyelni! Elégtételt akarunk! Abcúg Frady Endre! Abcúg Juhszén Bolt!” /Vérgőz Virgil, a Magyar Állat Védők (MÁV) szóvivője/

„Melyik kis gyógyegér vette a beverendő szájára a nevemet?! Úgy lefutom százon, hogy a féltávig se jut el!” /Usain Bolt, jamaicai csodafutó/

„Innen a kutyatúlvilágról üzenem, hogy nekem már jó, sőt nagyon jó! Itt ugyanis nincsenek Frady Endre versek és ez már örökre így is marad!” /Bodri, néhai eb/

2017. június 29., csütörtök

A költő dala

Költő, mikor költ,
Nem le-t mutat, föl-t;
Végcélja az Ég,
Belül ezért ég.

Fűti őt a hév,
S ha elüti HÉV,
Mely nagy, mint a hegy,
Lelke mennybe megy.

   refrén:
   Költő, akit ölt, ölt, ölt
   Le a HÉV, nem költ, költ, költ,
   Hanem némán hal, hal, hal,
   S pépes teste hűl, hűl, hűl.

Költőmassza zöld,
Beissza a Föld,
S terem rajta fű.
Aszta’ de szép, hű!

   refrén:
   Költő, akit ölt, ölt, ölt
   Le a HÉV, nem költ, költ, költ,
   Hanem némán hal, hal, hal,
   S pépes teste hűl, hűl, hűl.

(haláltánc!)

„Oh, de szívesen megzenésíteném ezt a költői dalt, de hát ki enged oda egy csokigolyót a zongorájához?!” /Wolfgang Amadeus Mozart, néhai zeneszerző és jelenlegi csokigolyó/

„Megjegyezném, hogy még ha fradista is, akkor is piros a költői massza... De ügyesen be lett csempészve némi propaganda.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Akit elüt a HÉV, reál úr, az egyrészt összekenődik zöld festékkel, másrészt hullaként előbb-utóbb amúgy is bezöldül kicsinyég. Úgyhogy a zöld massza többé-kevésbé helytálló, így nem helytelen Frady Endrét egy nagy tepsi spenótként ábrázolni.” /Dr. Darálthús Dögény, kórboncnok és amatőr közművelő/

„Egyszer nekem jött egy száguldó HÉV. Abból is gusztustalan zöld massza lett.” /Chuck Norris/

 „NEMÁ!!! Átcuccolunk a YozsefAttila.blogspot.hu-ra?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne aggódjon, humán úr, a költő nem halt meg, csak évi rendes költői szabadságán átalakult zöld masszává! Majd elmúlik! Érdekes kérdés egyébként, hogy egy szavalóversenyen esetleg fellép-e masszaként?” /Rimamurányi Rögöny, házmester és helyi mindentudó/

„Mi van?! Ki szórakozik a nevemmel?! Rükvercben úgy elütöm az állítható hátsó szárnyammal, hogy a rázókő adja a másikat!” /Felipe Massa, csavaros eszű brazil Forma 1-es pilóta/

„Felipe Massának nem csavar állt bele a koponyájába, hanem Rubens Barichello autójának hátsó felfüggesztéséből elszabadult rugó rúgta be a homlokát! Még szerencse, hogy mindez a Hungaroringen történt és magyar orvosok kezébe került! Ez még 2009-ben történt. Azóta ezek az orvosok már valahol Európában dolgoznak, úgyhogy legközelebb érdemesebb lesz Angliában, vagy Németországban balesetet szenvedni.” /Bokszutca Bönyő, Forma 1-es szakíró/

„A költő dala ismét hiányt pótol, a költő daltalanságának a hiányát! Frady Endre úgy bánik el a szavak jelentésével, ahogy a legendás Szergej Bubka a világcsúcsokkal, folyamatosan meghaladja őket! Ez a korszakokon átívelő öntörvényű géniusz a saját koordináta rendszerének origójaként rendületlenül utat mutat, sőt utat tör a konformizmusban megfáradt társadalom légkondicionálatlan HÉV-eken reménytelenül izzadó magatehetetlen tömegeinek. A költő dala elixír a vájt füleknek!” /Miamanó Mentolné Terembura Titanilla, középiskolai magyartanár és OKJ-képzett rúdugró edző/

„A költő dala?! Ez a közízléstelen médiahulladék mégis mitől költő és mitől dal?! Attól költő, hogy önmagukban értelmes szavakat értelmetlen sorrendben helyez el és így megfoszt minden jelentéstől?! Attól dal, hogy van benne refrénnek nevezett versszak, ami attól refrén, hogy más a szótagszáma, és attól más a szótagszáma, hogy az utolsó szót még kétszer teljesen feleslegesen megismétli?! Anyámat ideiglenesen egy meg nem nevezett kelet magyarországi zsákfaluban állomásoztatom, ahol se újság, se rádió, se tévé, se térerő, se internet nincs, így remélhetőleg Frady Endre vers se! Európától ennyire távol talán védett lehet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

2017. június 27., kedd

Júniusi eső

Kis honunkba migrált ír kos
Dús szőrzete igen nyirkos,
Mert az égből ömlik a nyák,
S eláznak a magyar anyák.

Magyar anyák áznak-fáznak,
Ha nincs teteje a háznak.
Így várják az esővéget,
S ázó ír kos búsan béget.

Búbégető ír kos nyirka
Űrtartalmát mérve cirka
Harminchárom tized hektó,
S ebből készülhetne McTó.

Ebből McTó? Nem szalonna?
Netán McDog, negyed tonna?
Megbuggyantam? Agyam vatta
S langyos zápor szétáztatta?

Költő agya széjjelázott,
Agyatomból nincs már száz ott.
Nincs nyolcvan se, talán hatvan,
S az is mind a víz alatt van.

„Van, aki elintézi csak annyival, hogy "Esik piszkosul az eső", vagy teszemazt "Quand il pleut sur Paris c'est qu'il est malheureux". De hol abban, kérdemén, a kortárs magyar életérzés, a szellemi kaland, meg az algernoni leépülés?! ... Naugye!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi, brit tudósok pszichoterápiás versdegenerátorral kimutattuk, hogy a költő a harmadik versszak végén veszítette el az addig sem erősen kézben tartott fonalat, az elméje pedig a negyedik versszak legelejénél bomlott meg teljesen. A szószintaktikai elemzés szerint az utolsó szakaszt már nem is ő, hanem kórtermi ügyeletes főnővér írta. Vagy a takarítónő. Esetleg egy nálunk alacsonyabb szinten álló idegen civilizáció beépített kéme.” /Sir Deep Water, a Királyi Országos Verselemzést Integráltan Univerzalizáló Brit Intézet (KOVIUBI) főigazgatója/

„Elnézést, Sir Water, hogy vitatkozom lordságoddal, de ha arra a beteg elméletre gondolok, hogy hozzánk Írországból bárki idemenekül, és hogy a magyar anyák tető nélküli házakba menekülnek az égből hulló nyomtatott áramkörök elől, akkor azt kell mondjam, hogy a költő már a vers legelején sem volt magánál.” /Dr. Tényállás Tenyő, elmefestő/

„A kos nyirka? Ez mi a fenét jelent? Az első két versszak jó, kiváló, ha fogy az ihlet meg KELL állni! Kár érte, közel volt a nóbel díj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Azt üzenem önnek, reál polgártárs, hogy a csatakos csata kos szőrében összegyűlt nyirok birtokos esetben a kos nyirka. Érti már, vagy üzenjek még egyszer?” /Kos Útlajos, azt üzenő politikus/

„McDog szendvics szalonnával és McTó üdítővel, sőt több szalonnával és nagyobb McTó üdítővel? Hmmm… nem is rossz ötlet! Gyerünk a sintértelepre és vásároljuk fel a vitamindús ebeket a kínai kajáldák elől! Kutya Hetek elé nézünk!” /Koleszterin Kesztölc, a McDonald’s koordinációs főmenedzsere/

„Doggy Bag a Mekiben?! I’m lovin it!” /Bélpoklossy Bönyhöld, a Kőagy Ubul Műkaja Ipari Szakközépiskola (KUMISZ) tanulója/

„Végre egy vers, amelyben a hús-vér költő egyedi látásmódján át megszűrt közönyös valóság elveszíti szürke közvalóság jellegét és az abszurdig hajolva belelóg a lét viharos bádog bilijébe! A franchise-ba torkolló naturalizmust maga alá temeti a megbomlani látszó elme rusztikus ábrázolása és a komikumba hajló katarzis feloldódik az eső szimbolizálta értékamortizációban. Elvitathatatlan válságlíra!” /Bádog Bódogné Frencsájz Friderika, a Líra Óriásainak Reneszánszát Ünneplő Hetilap (LÓRÜH) recenzora/

„Mi ez az alávaló hitványság?! Mi ez a romkocsmákban csak hánytatásra használható szókatyvasz?! Anyám, aki ruhateregetés közben, mielőtt elindult volna a dagadt ruhával a padlásra, véletlenül beleolvasott a vállam fölött és már a nyáknál sírva fakadt. Én a McTóig uralkodtam magamon, de ott az én szememből is előtört egy nyári zápor és a könnyeim miatt csak másodszorra tudtam az állólámpával széttörni a monitort! Frady Endre egy szellemi környezetszennyezés! Le vele!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy ázott ír kos bundájában csak harminchárom tized hektoliter nyirok van?! Én egy edzés után a hónaljszőrömből több izzadtságot facsarok ki ennél!” /Chuck Norris/

2017. június 23., péntek

Elsősegély

Egy kép a Szívszélhűdés Világnapja c. kiadványból
Amikor hűdik a szívszél,
S kérdi az orvos, kit hívsz, „Él?”,
Lelkileg, ha vagy oly alkat,
Mondj el egy imát, egy halkat!

Szíve, hogy soká ne álljon,
Fújkálj be levegőt szájon,
S mindeme gyakorlat mellett
Nyomkodd a -kasát, a mell-et!

Légzési terhet mert hord át,
Sose törj el minden bordát,
S győződj meg, magához tért-e!
Ha igen, adj hálát érte!


„Bizony, bizony mondom néktek, hogy az imával és a hálaadással egyetértek, mert, ha a versben leírtak ellenére a beteg mégis magához tér, akkor csoda történt, ami ugyebár csak nekem köszönhető. Ez a szakterületem. Ez is.” /az ÚR/

„Vitatkoznék önnel, kedves ÚR úr! Először is, szerintem ön nincs is, másodszor egy beteget sosem a csoda gyógyítja meg, hanem az egyre fejlettebb modern orvostudomány!” /Dr. Ékágé Éliás, szívritmus-zavarelhárító és anonim ateista/

„Éliás, te hitetlen eretnek! Ha valaki nincs, akkor hogyan vitatkozol vele?! Ne csak a műszereidet használd, hanem azt a nyúlfarknyi eszedet is! Majd ne felejts el elsősegélyt nyújtani, ha agyvérzést kapok tőled!” /Dr. Ékágé Éliásné Dr. Cété Cecília, unikális urológus szakorvosnő/

„Az első segély annyira megalázó volt, hogy rögtön el is ittam. Azóta a termálfürdővízzel együtt kiöntve átzuhantam a szakadozott szociális háló laza szövetén és most törött lábbal egy hajléktalan kórházban lábadozva lábatlankodom a munkaalapú társadalom útjában. C’est la vie!” /Dr. Cet Celesztin, munkanélküli balneológus professzor/

„Egészen hasznos lehetne ez a vers, ha egyrészt nem lenne teljesen haszontalan, másrészt, ha vers lenne! Ez egy közveszélyes elmebeteg szellemi székrekedés elleni szánalmas erőlködése! A véres verejtékkel kipréselt irodalmi salakanyagot gyorsan eltüntetem és kiszellőztetek utána, nehogy az érzékeny szaglású anyám a piacról hazaérkezve orrszélhűdést kapjon! Frady Endrét pedig borítsa a feledés jótékony homálya!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az olvasástól már szívszélhűdést kaptam, bármit is jelentsen. Egy örök klasszikussal élnék: "Ez nagyon kígyó".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Há’ dikmán tesó, nyalom a hangodat, ez a nagyon kígyós az én szövegem vót a celebműsorba’! Dellázzá’ jogdíjat, vagy ültödbe lekornyikálom a séródat, he!” /Győzike, médiaceleb/

„"Apoplexia cordis, a hirtelen beállott halálnak a közéletben megszokott elnevezése. A Szívszélhűdés elnevezése az orvostanban is csak annyit jelent, hogy az ebben meghalt egyén halálokát kimutatni néha még boncolás által sem sikerült, tudományos értelmet tehát ezen kifejezésnek tulajdonítani nem szabad." Na, ez az a hiba, amibe Endrénk nem esett bele. A jó szándék megvolt, adjál hálát érte, de mielőtt legközelebb újraélesztesz, guglizz még egy kicsit!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez csak a nyers valóság, humán uram. De a vers - az a belső valóság. A vers szabad, szürreális képzetek egymásutánja, amelyet a valóság a költő tudata alatt életre hív, érti? Látási és hallási asszociációk sora. És az olvasónak alá kell vetnie magát ezeknek az asszociációknak. Akkor megérti őket.” /Karel Čapek, néhai cseh író/

„Jézus azt mondta a szívszélhűdötteknek, hogy "Kelj fel és járj!", mire azok felkeltek és jártak. Én rájuk ordítok, hogy "Hé!", mire felpattannak és üvöltve elrohannak. Ilyenkor nem bántom őket.” /Chuck Norris/

2017. június 21., szerda

Hőguta

Gutul (mongol csizma)
Gutul a hő, egyre gutul,
Ám a csúcson még nem jut túl,
Hanem halad feljebb egyre,
Hetven celziuszos hegyre.

Növekszik a hő, a hőő, hőőő
Röhög rajtunk: höhö-hőhő!
S néhány UV löket után
Kánikulaként üt gután!

Szikkad a föld, csak só meg szik,
Népünk párologva fekszik,
S izzadt Kaszás tunyán arat…
Hű, de rühellem a nyarat!


Jaj, költő bácsi, ne tessék már nem szeretni a nyarat! Én úgy imádom, amikor a családdal levonatozunk Rekettyés Alsóra és egész nap csak pancsolunk a langyosra pisilt Balcsiban! Jaj, úgy élvezem én a strandot!” /Dögönyei Dönci, a Nagyhányássy-Akvaparkhy Hüttyő Általános Tanintézet (NAHÁT) 3.c osztályos tanulója/

„Mi van panelprolikám, nincs otthon légkondi?! Ugye milyen jó lenne levágni a maga emeletét és kertes házat csinálni belőle?! Ott aztán hűsölhetne a vetrece árnyékában és hallgathatná a náditilinkó dalát! Merjen egyszerű lenni!” /Vasbeton Vigorc, a Lakhatást Univerzáló Központ (LUK) panelracionalizációs főelőadója/

„Nem mondom, hogy nem fájt, de legalább gyorsan túlestünk rajta, nem?! A csekély hőkésleltető képességű panelok lebontási kampányturnéjának főcímdal-nemzethalálvíziójában az Alkotó tevőlegesen is megkezdi a panelek szakszerű lebontását, majd a helyüket behinti ródsóval. E fiúból tananyag lesz, akárki meglássa!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sok mélyütés után az utolsó két sor egész elviselhető. Volt benne értékelhető rész, nem sok, de ez is valami. Ahogy egy dakota közmondás tartja: Gyerünk, csináljuk meg...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mivel melegben a testek kitágulnak, így kellő hő hatására Magyarország is megnő és újra Nagy-Magyarország lesz! A trianoni határaink eléréséhez számításaim szerint körülbelül 627°C hőmérséklet szükségeltetik. Igaz, hogy belepusztulunk, de régi dicsőségünk csak megér ennyit!” /Szittya Szomor, nyereg alatti húspuhító kisiparos/

„Tényleg sokat érek, mert hatalmas vérdíj van rám kitűzve amiatt, hogy Zalán átfutva késeltem az éji homályban.” /Régi Dicsőség, szökésben lévő nemzetbiztonsági őr/

„Gutul! Milyen gyönyörű új szó, gyerekek! Gutul a hő! Az a hő, melynek növekedését vizualizálva a Költő új dimenziókba ragadtatta magát! Az őszi születésű poéta őszinte nyárutálatának jól kézben tartott fatalizmusa és rezignált eufóriája – nem, Szotymándi fiam, nem EU-fóbiája! – szóval mindez együtt és persze külön-külön is új távlatokat gerjeszt, sőt ösztökél! Nem, Szotymándi, ez nem a Halloween, nem az ősz töke! Add ide az ellenőrződet és a holnapi fogadóórára apád-anyád idejöjjön!” /Eukaliptusz Euzébióné E-útdíj Eutanázia, a Dilajossy Igric Szak-Közép Oskola (DISZKO) magyartanára és maszek eukarióta tenyésztő/

„Gutul, mi?! Gutul! Áááá!!! Hő, hőő, hőőő, höhöhöhő, he?! Ááááá!!! Nem, anyám, nem vesztem meg, csak hivatalból Frady Endrét olvasok és pszichoszomatikusan fájok! Hű, de rühellem a versét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A gutul nem Frady Endre találmánya, hanem egy ősmagyar szó. Egy talán kevésbé ismert nyelvemlékünkből, a Mocsárdi Budiépítő Kézikönyvből származik: Mugura gutul uszta verdeng hungrica liptya! Innen került Batu kán közvetítésével a mongol nyelvbe, ahol a vécére nem gyalog sietők lovaglócsizmáját hívják gutulnak. Lásd a fenti képet!” /Dr. Henyevészi Hököny, a Gót-Urdu-Türkmén-Ugor Lingvisztika (GUTUL) tanszék docense/

„Amikor itt Texasban kifekszem napozni, az UV sugarak szörnyet halnak, ahogy fénysebességgel nekicsapódnak a hasfalamnak.” /Chuck Norris/

2017. június 20., kedd

Csend

Halat etetne ma Vid, ám
Hangulata nem épp vidám.
Kérdésére: „Kell halkaja?”
Csend felel csak, túl halk a „Ja!”

Semmi válasz nem is hallik,
Néma halszáj (feji hal lik)
Annyit se tátog, hogy mek-mek!
Csend a lelke minden hekknek…

„Mek-mek?! Ó, hogy a horgászok védőszentje ütlegelné egy keményfa ladikkal ennek a mindenbe belekotnyeleskedő zugfirkásznak a nagy buta fejét! Hát nem tudja maga költőtönk, hogy a hekk nem mekeg, mert nem kecskebéka, hanem sült hal?! Maga nem jó semmire se! Legfeljebb cápa csalinak!” /Damil Dünnyő, polgármester és orvhorgász/

„Jaj, költő úr, maga összezavar mindent! Halkaján én nem a halnak adandó ételt értettem, hanem a saját halételemet! Amúgy, azért voltam haragos, mint az állat, mert a sült hekkem beleesett az akváriumba és amikor benyúltam érte, hogy kivegyem, egy kecskepiranha lesből támadva leharapta az alkaromat! Muszáj voltam letépni a fejét!” /Vad Vid, cápaszelídítő/

„Te szerencsétlen, hányszor mondtam, hogy egyrészt munka közben ne zabálj, másrészt, hogy sose nyúlj be az akváriumba gyémántbetétes azbesztkesztyű nélkül?! Letépjem a felkarodat is, te kripli?!” /Vad Vidné Vídia Vendetta, antiszociális munkás és női ketrecharc válogatott kerettag/

„Mindenkitől elnézést kérek a Csend című verspályázat elhamarkodott kiírásáért! Ígérem, többet nem fog előfordulni! Valahol számíthattam volna rá, hogy Frady Endre még egy ilyen meghitt cím alatt is fullba fogja nyomni a kretént…” /Líra Lajos, verspályázati szakreferens/

„Költőnk, a "Soha ne Vid túlzásba!" alapelv nem-ismerője, cunamimintás pizsamájában vad hekkerként csapott le a rutintalan pályázatkiírásból eredő gyanútlan lehetőségre. Ki is hozott belőle mindent, amit Tőle már elvár a trollszakma. Senki nem mészárol le egy meghitt pillanatot ennyire erőfeszítés nélkül.  És, Polgártársak, van ott még bőven ahonnan ez jött...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez eddig a best of Jujjjj. Székrekedésnél nincs ennyi erőlködés mint itt az összes rímmel. A költő múzsát végleg és visszavonhatatlanul eltanácsolják az biztos, mehet péknek. Szavakkal való kegyetlen bánásmód eme foka már Guantanamóba se való fájdalmat okoz...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az önnön csendjébe befelé ordító művészt nem kötik gúzsba azok az idejétmúlt irodalmi szabályok, amelyek béklyóként szegzik röghöz a Frady Endrén kívüli költők mindegyikét. Az abszurdba hajló világlátás Leonardo da Vincije, a szőrén megült gondolatbukfencek Edson Arantes do Nascimentoja, a nemzet Frady Endréje szökkenő halcsobbanásokkal halad a tragédiába hajló vég csak nála giccstelen naplementéje felé, miközben mályvaszínű koboldsikolyként ránt ki hamis békénkből a csend.” /Csendes Donné Zaj Zója, az Ezer Sebből Vers c. irodalmi hetilap rovatvezetője/

„Pelé, ha kérhetném, csak egyszerűen Pelé! Az én koromban azt a hosszú Nasci izét nem tudom már megjegyezni!” /Edson Arantes do Nascimento alias Pelé, háromszoros világbajnok brazil futballista/

„Ha Nostradamus jóslatai között találnának egy olyat, amely arra vonatkozna, hogy én soha többé nem fogok Frady Endre verseket olvasni, esküszöm, hogy nem követnék el harakirit! Jelentem, a világirodalom hajója Frady Endrének ütközött és elsüllyedt! Anyám szerint Frady Endrének agyára ment a hőség, de szerintem neki nincs is agya, csak valami iszamós betűzacskója, ami napi rendszerességgel ökölbe szorul és kínrímeket levedzik! Gusztustalan!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban nagy a csend, amióta én vagyok a csendőr. Azóta még a zaj is lábujjhegyen jár és a kecskebékák sem mekegnek, hanem csak mutogatnak.” /Chuck Norris/

2017. június 14., szerda

A hal neve Linda

Éhes Róbert Gida hóban
Sétál messzi Idahóban.
Vele ballag Micimackó
S a lóképű Pici Lackó,
Kinél vannak kese halak.
Hű, de furcsa mesealak!

Üres hassal mendegélnek,
(Csoda, hogy még mindig élnek!)
Ám felmordul Micimackó:
- Hé, lóarcú Pici Lackó,
Adj ennem pár kese halat,
Vagy megrúglak vese alatt!

- Hát ez sajnos lehetetlen,
Van, amelyik ehetetlen;
Ne faljad fel mindahányat,
Egy hal – neve Linda – hányat!
Bélbajt nem Jim, nem Tom ellik;
Linda, de őt nemtom mellik…

Vesén rúgja Micimackó,
Hóba puffan Pici Lackó,
Szétszáll a sok hala sréhen,
S mind maradnak vala éhen.
Hóba fagy sok kese hal ott…
Oszoljunk, e mese halott!

„Emese hal ott?! De hát én se nem vagyok hal, se nem vagyok ott! Ki hallott már ilyet?!” /BB Emese, kreatív banki munkatárs/

„Köszönjük Emese! A Budapest Banknak nincs szüksége olyan munkatársakra, akik képtelenek fagyott halsorok között olvasni.” /Pénzes Paktony, marketing igazgató/

„Íiiiiiiii…ja! (sikítás, klumpa le, fejrúgás) Na, költő úr, legközelebb megtanulja, hogy én nem fagyott hal vagyok, hanem karatélyos rendőrnő!” /Veszprémi Linda, karatélyos rendőrnő/

„Mea klumpa, mea maxima klumpa! Hamuban sült fapapucsot szórok a fejemre, rendőrnő úr, csak ne sikítson akkorát a következő agyba-főbe rúgás előtt, mert rám tör a migrén! Hééé, egy halnak mióta van lába?!” /Frady Endre, fejberúgott költőgigász/

„A fele egész jó, halad a sztori és hirtelen jön a fal megállíthatatlanul. ellik-mellik???? Neee, ez a minden idők legrosszabb rímpárja verseny különdíjasa lenne. Ütős lett...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Bár én csak egy csekély értelmű medvebocs vagyok, azért még meg tudom különböztetni a mézet a nyers haltól. Utóbbit sosem ennék! Hoppá, egy bokor! Na, mi van rajta? ÁÁ Málna!” /Micimackó/

Nem Á.Á. Málna, hanem A.A. Milne, ha szabadna kérnem, bár tőled ezt is elfogadom, kedves csekély értelmű medvebocsom! Végül is én írtalak ilyennek. Frady Endrét viszont beperelem plágium és irodalmi terrorizmus vádjával!” /A. A. Milne, a Micimackó c. könyv írója/

„Csak a legnagyobb költők tudnak egy bugyuta gyerekmese szereplőből kőkemény hús-vér akcióhőst faragni; Micimackó a szemünk láttára válik már-már majdnem Chuck Norrisszá. Az ’Éljünk túl mindent, amíg végül meg nem halunk!’ fatalista alapelv lírába fagyasztása és a ’Halál, ami mögött egy hal áll’ abszurd banalitása megkerülhetetlen kortárs alapművé heroizálja Frady Endre már életében halhatatlan életművének ezt a legújabb csiszolt gyémántját. A költőnek a piedesztálon, e költeménynek pedig folyamatosan a kezünk ügyében kell lennie!” /Aranyhal Adolfné Metál Motolla, a Ritkán Rikkantó Rímszerkezetek c. szépirodalmi portál főadminisztrátora/

„Micimackóból már-már majdnem Chuck Norris, mi?! Na, figyelj, te halálraítélt! Ha én valakit vesén rúgok, akkor az nem a hóba száll, hanem valamelyik távoli naprendszerbe! Így!” /Chuck Norris/

„Motollaaaaaa!!! Héééé!!! Miért hagytál el engem és a Naprendszert?! Már nem szeretsz?!” /Aranyhal Adolf, kisállat kereskedő/

„Na, ez az a pont, amikor a kritikus puszta önvédelemből önmagát és az anyját felpakolva elmenekül nyaralni és a tudatosan lekapcsolt agyából kiiktatja a Frady Endrét és egyéb szellemi kórokozókat tartalmazó külvilágot. A fő különbség Frady Endre és énköztem, hogy én kikapcsolt aggyal nyaralni szoktam, ő viszont verset írni. Anyám, ne hozd a tévéműsort! Ahová megyünk, ott okafogyott!” /Puzsér Róbert, kritikus/

2017. június 12., hétfő

Andorra - Magyarország 1:0

Honi futballundorra
Magyarázat: Andorra.

Győz a sok-sok amatőr
Szakács s banki kamat őr,
Mérnök s taxis hiéna,
Kinek nappal fején a
Helyi sofőr kalap áll,
S meccsen minket kalapál.
Bányász játszik centerbe,
S így is vernek kenterbe.
E vereség mar kába
Lelkünkbe s nép markába
Köpve bosszú miliőt
Áhít, míg pár milliót
Kap sok magyar falábú…
Temet maga alá bú!

Csapat vébét selejtez,
S legyintek csak: Selejt ez!

„Költőnk elszámolt tizenegyig. Ezerszer. Aztán mégis megírta "Ki tiltja meg, hogy elmondjam mi bántott?!" versét. Nehéz nem érteni mit akar, nehéz vitatkozni vele. Kivételesen. Van az a düh.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Istenem ez olyan bűn rossz lett, hogy felér a történelmi vereséggel is. Méltó mű… Atya ég, ennél még Eppel is jobbat költene a nagy álldogálása közepette. Jót tenne ha helyet cserélne a falábúakkal költő sporttárs: náluk rosszabb már nem lehet és ők se írnának rettenetesebbet…” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Szégyen és gyalázat! Nevezzenek ki engem szövetségi kapitánynak és egy év alatt tönkre… ööö… helyre teszem a magyar futballt. Én már életemben Urbán Legenda vagyok!” /Urbán Flórián, állástalan futballedző/

„MAGYARORSZÁG ERŐS ÉS BÜSZKE EURÓPAI ORSZÁG” /nagy kék óriásplakát/

„Köszönjük Magyarország a nem várt történelmi sikert! Sose gondoltam volna, hogy nyerünk egy olyan erős és büszke európai ország ellen, ahol több a stadion, mint nálunk a játékos. Andorra jobban teljesít!” /Antoni Martí, andorrai miniszterelnök/

„Már megbocsásson a világ, de az a vereség megbocsájthatatlan, úgyhogy bocsássanak meg, de nem nyilatkozom!” /Bernd Storck, szövetségi kapitány/

„Ugyan már, Bernd, ugyan már! Fogsz te nyilatkozni! Van az a pénz és van az a kopasz nemzeti fiatalokból álló érvrendszer, hogy fogjál…” /Csányi Sándor, MLSZ elnök/

„Na, gyerekek, hát így ír egy népszerű költő egy népszerűtlen témáról egy népművelő verset! Frady Endre édesbús lelkét belemártotta egy szégyenteljes szenvedelembe és önnön tehetségén átpasszírozva kiadta magából a velőtrázó végeredményt. Mivel a téma Andorra, így tarkabarka rímei hajaznak Gábor Andorra. Jövő héten kikérdezem.” /Andorrai Alfonzné Jajlila Jolán, a Tufa Atanáz Kiegészítő Szakközép Iskola (TAKSZI) magyartanára és a Meghúzott Nadrágszíj együttes szövegírója/

„Anyámmal fogadtunk, hogy Frady Endre szó nélkül hagyja-e az andorrai meccset. Mindketten nyertünk, de bár vesztettünk volna! Nem tudom, mi a borzalmasabb, a vereség, vagy ez a róla írt hitványság?! A kettő együtt abszolút alkalmas a köznyugalom felkavarására! Nem lehetne ezt a megátalkodott diliházszökevényt megtépett válogatott mezbe öltöztetve a szurkolók elé vetni, majd a kannibáloknak exportált Frady Endre lincshús konzervvel helyrebillenteni az államháztartási hiányt?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szítja a szittya közhangulatot, zugköltőcske?! Hergeli a fodbalista tömegeket?! Na, hajoljon csak bele a jobbegyenesembe! Úgy! Most pedig elmegyünk a zeneterembe és megtanítom kesztyűben dudálni!” /Csávás Kálmán felkarnagy, az Embereket Lázító Veszélyes Elemeket Rendszabályozó Őrezred (ELVERŐ) arcfelismerhetetlenítője/

„Edzés közben gyakran futottam Andorra felé, de sosem léptem bele, mert mindig átugrottam rajta.” /Chuck Norris/

2017. június 9., péntek

Attika

Kis Attika tető szélén
Állt. Azóta megnőtt,
És a bősz hun sereg élén
Gyilkol férfit meg nőt.

Nem észleltük Attikába’
Későbbi nagy vezért,
Most meg, hogy nagy Atti kába,
Zokogunk mi ezért.

Eleredt az orra vére,
Népe érte remeg.
Holnapot meg vajha ér-e,
Vagy de meghal, de meg?

Attiból holt Attila lett,
Sírhelye is kétes.
Gyásztáncot lejt őshun balett,
S birodalma szétes…

„Attika: épületek homlokzatát díszítő függőleges fal, melyet a főpárkány felett helyeznek el, így részben takarja a tetőt is.” /Idegen Szavak Gyűjteménye/

„Értem én, költő úr, hogy humoros próbált lenni azzal, hogy összekeverte az építészeti szakkifejezést a hun hadvezér gyerekkori becenevével, de ebből nem vers lett, hanem egy anakronizmusokkal terhelt képzavarköteg. NEM ENG.!” /Suberda Simon, a Nemzetietlen Alkotókat Gyehennára Kiutasító Országos Köznevelési Intézet (NAGYKOKI) cenzora/

„Hú, ez de bűn rossz lett. Fájt olvasni is. Egy komolyabb terrortámadással felért, Soros pénzelte bomlasztás. JÁJJJJJ....” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, bomlasztani bomlasztok ugyan itt-ott egy-két diktatúrának látszó tárgyat, de ilyen kegyetlen szellemi terrort még én sem mernék pénzelni. Frady Endre mögött nem háttérhatalom áll, hanem a saját sötétsége.” /Soros György, amerikai nyugdíjas/

„Mi ez az álságos kivagyiság, ez a palackból kiengedett poétikai szellentés?! Anyám vérnyomására esküszöm, hogy ennél primitívebb és szánalmasabb verset még sosem írt senki és valószínűleg nem is fog! Ez csak ennek a leláncolt elméjű Frady Endrének sikerülhetett és neki is csak egyetlen egyszer! Ezt már ő sem lesz képes soha alulmúlni! Ennél jobban már ő sem tud többé szétesni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az ilyenkor szokásos ’Mit gondolt a költő?’ kérdés egy ennyire szabadon asszociáló mű esetében már nem teendő fel. Itt olyan mélységek és magasságok – az épület tetei attika és a hármas koporsóban a folyó mélyére süllyesztett Attila – kócolódnak egybe, ami csak egy illuminált állapotban össze-vissza kapcsolgatott tévé előtti félálom esetén jöhetnek létre pszichedelikus rémlátomás – közismertebb nevén: ihlet – formájában. Az attikáról gondolatban le-, majd a hun birodalommal együtt szanaszét eső poéta ismét hozzájárult ahhoz, hogy a világirodalom ne egy unalmasan kiszámítható állóvíz legyen.” /Agyvihar Atanázné Cunami Cecília, a Höccenmöccen Alfonz Klónozott Atommagot Penetrációval Emulgeáló Szakközép Iskola (HAKAPESZI) magyartanára és kendermag díler/

„Heeej, ha feltámadhatnék és találkozhatnék ezzel a fattyú költővel a csatamezőn! Úgy kitapostatnám a lovammal, hogy beterítené az egész Duna-Tisza közét! Isten ostoraként megmutatnám ennek a kerge igricnek, hogy kiről írjon felségsértő klapanciákat!” /Attila, a hun/

„Magamra esküszöm – így szólok Én, a Vagyok – hogy a fegyvereimet orrvérzésben elpusztult földi halandó egyedeknél tartósabb anyagból készítem, így fent nevezett illető sosem volt az én ostorom. Ez csak egy városi legenda.” /az ÚR/

„Szólított valaki? Nem érek rá, épp történeteket színezek és tényeket helyettesítek kiforgatott szavakkal!” /Városi Legenda, pletykafészek és propagandaminiszter/

„Az a pökhendi hun tényleg orrvérzésben halt meg. Miután lefejeltem.” /Chuck Norris/

2017. június 6., kedd

Életközépi válság

Életöröm - életkor diagram brit tudósok szerint
Lassan megszürkült az élet,
Reménysugár semmivé lett,
Lényegből vált lényegtelen
S jövőtlenedett a jelen.

Irreállá lett a reál,
Éreztem, a szívem leáll,
S létezésem fagyott telén
Haldoklottam jégszívvel én.

Elszállt majdnem negyvenöt tél,
Ám hirtelen felém jöttél…
S szívem immár újra dobban,
Lüktet bennem egyre jobban!

Dübörög bennem a lélek,
Újjászületetten élek!
Meggyógyítottál te bátor
Csehszlovák defibrillátor!

„A költő csattanós, sőt kiütős választ ad a megfogalmazhatatlansága miatt soha fel nem tett kérdésre, ami még előttünk is homályba burkolózik. A párhuzamos síkon kibontakozó dráma szürkén hömpölyög a teljes reménytelenségtől az önfeledt katarzis felé. A csehszlovák defibrillátor a költőnek a gyermekkori legvidámabb barakkba történő visszavágyódásának hrabali szimbóluma. Hej, amikor még krumplileves volt a krumplileves és mi is ehettünk belőle!” /Éhkopp Koppányné Vékony Vendetta, a Nyírtyuhajosi Űrhajósképző Gimnázium (NYŰG) magyartanára és a helyi Kisbüdös Kajálda krumplihámozója/

„Több olvasásra (már akinek ilyen önkínzó késztetése lenne) egyre rejtettebb értelmezéseket is bele lehet magyarázni, nem is rossz. De mi a tömör lényeg?: 45 évesen a költő beleesett egy fagyos tóba és újra kellett éleszteni. Hummerrel nem lehet korcsolyázni!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Endre! Mennyit vártunk a megkomolyodásodra! Így aztán, sorstársak, az elkövetkező 50 évben se türelmetlenkedjünk! A reálból már a szürreálba tartunk, de néha jön majd egy ilyen majdnemvalami, csak hogy soha, soha ne adjuk fel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem kell aggódni, az életközépi válságomon már évekkel ezelőtt túljutottam! Mindössze arról van szó, hogy írni akartam egy verset, aminek az utolsó szava a defibrillátor. Így sikerült...” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy harmatgyenge poénért elvesztegetni három és fél versszakot?! Népgazdaságunk nem engedhet meg ilyen pazarlást! Költő úr, önt a szorgos népünk által rám ruházott karhatalmamnál fogva teljes vagyonelkobzásra és nyilvános nyelvtörésre ítélem! Fellebbezni minden tavaszi óraállításkor hajnali kettő és három között lehet személyesen a horizonton.” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Közvagyon Elherdálóit Fegyelmező Egyesület (KEFE) inzultációs főparancsnoka/

„Mi, brit tudósok kimutattuk, hogy az úgynevezett Midlife Crisis, azaz az Életközépi Válság egyetlen ellenszere az idő. Türelmesen ki kell várni, hogy hipp-hopp megöregszünk és nem csak az életközépi válság, de maga az élet is megszűnik. Mottónk: Az élet nehéz és azután meghalunk! Crype diem! - Sírj a mának!” /Dr. Jimbeam Pumpkinhead, a British University of Technological Association (BUTA) öregedés kutatója/

„Amióta Csehszlovákia kettészakadt és a defit Prágában, a brillátort pedig Pozsonyban gyártják, nehezebb lett mind a beszerzés, mind az összeszerelés. Gyakorlatilag megfizethetetlen. Így a magyar egészségügyben átálltunk a mázsás pofonokkal történő újraélesztésre. Kevésbé hatékony, de olcsóbb.” /Dr. Sziréna Szilárd, mentőorvos és félprofi bokszoló/

„Nagy szerencse, hogy anyámnak van egy békebeli csehszlovák defibrillátora és használni is tudja, így amikor az irreállá lett reálnál lefordultam a székemről, újjá tudott éleszteni! Nem az a fő baj, hogy én az eszméletemet, a Juve pedig a BL-döntőt veszítette el, hanem az, hogy Frady Endre a maradék önkontrollját is, így ez a fékevesztett tűzifapoéta elszabadult Molotov koktélként pusztít maga körül mindent, amit az emberiség a hosszú történelme során költészetnek szeretett nevezni! Emberek, állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Igen, irreállá lett a Real! Duplázva megnyertük a BL-t, megdöntöttünk minden rekordot, én lettem a gólkirály és még a bezselézett séróm se kócolódott össze az ünneplés során! Reszkess Messi, enyém lesz az aranylabda! Mert megérdemlem” /Cristiano Ronaldo, a L'Oréál Madrid piperkőc gólzsákja/

„Éltem, élek, élni fogok. Az örök életem végtelen, a végtelennek pedig nincsen felezőpontja. Se életközép, se válság. Sajnálom ezeket a földi halandókat, hogy mennyi marhasággal kell foglalkozniuk!” /Chuck Norris/

2017. június 2., péntek

Vetrece

Készül már a vetrece,
Üres a nyúl ketrece.
Tokányszerű tapsi fül
Elé testes hapsi ül.

Kezében a kanala,
S dudorászik: „Salala!
Pocikám, a degeszem
Örül, ha ezt megeszem!”

Amit megesz, kiokád,
Otthon csordul ki jó kád.
Vetrecében ISO nyúl
Nagy gyomrosnak bizonyul.

Éttermekben tarha nincs,
S mert itthon a marha kincs,
Nyúlból főtt a vetrece,
S vakbelekben lett rece.

„Ne marhuljon, költő úr, hanem vegye fel a nyúlcipőt és iszkoljon, mert bottal ütöm nyomban! Hát nem tudja, hogy a nyúlhús drágább, mint a marhahús?! Az csinál nyúlból vetrecét, aki keveri a gasztronómiát a Castro fóbiával! A csecsen Che Guevara fenyegesse meg az ilyen dilettáns firkászokat, akik összekeverik a szak ácsot a szakáccsal, a Szekut meg a fakúttal! Idióta!” /Csömörédi Csubakka, a székelyföldi Medveharapó Csárda főszakácsa/

„Mi minden fakút minden csöbrét bepoloskáztuk, úgyhogy most vagy lebuktunk, vagy csak véletlen a szóvicc és akkor továbbra is áskálódhatunk! Ezt a Csömörédi Csubakkát pedig vagy beszervezzük, vagy kiiktatjuk egy radioaktívan mérgezett nyúlvetrecével!” /Irgumburgumeanu Kukurescu, a Securitate máig harcoló földalatti szervezetének tartótiszt helyettese/

„Na, költő úr, mérget vehet rá, hogy bepereljük hitelrontásért! Egy általunk ISO minőségtanúsítványt szerzett házinyúl sosem okoz emésztési panaszokat! Savanyú vetrecében pedig olyan ízletes, hogy egy finnyás favágó is megnyalja utána mind a három ujját! Ön ellen a legeslegjobb ügyvédeket fogjuk felfogadni! Tehetjük, mert mi minden audit árából vehetünk egy új Audit!” /Kákacsomóssy Kond, ISO auditor és amatőr orvhorgász/

„Egy nyúl rágta salátalevél szokott olyan recés lenni, mint a magamból ma délután kioperált vakbelem. Lehet, hogy ebédre nem kellett volna nyúlvetrecét ennem sünpörkölttel? A süntű mindenesetre nem volt haszontalan, mert azzal varrtam be a sebet, ugyanis a 7-es buszon nem volt nálam a teljes orvosi készletem.” /Dr. Vagdaló Vendel, közkórházi sebész és másodállású cirkuszi fakír/

„Még szerencse, hogy mi itt a Kisbigben színtiszta marhahúsból készítjük a savanyú vetrecét! Ezt eleddig egyetlen vendégünk sem hányta még a szemünkre!” /Mr. Kisbig, főséf/

„Hurrá, ma savanyú vetrece lesz kagylótésztával a Kisbigben! Gyerünk!” /Frady Endre, éhes költőgigász/

„Költőnk ismét a tőle megszokott érzékenységgel nyúlt a témához. A témaválasztás szofisztikált algoritmusának vázlata: 1. ehető? igen → jöhet, nem → 2. befér a sportrovatba, az időjárás jelentésbe, vagy a napi politikába? igen → jöhet, nem → 3. de legalább rímel valamire, amihez nehezen köthető? igen→ jöhet, nem → 4. nincs lehetetlen, csak tehetetlen! → jöhet.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Megtáltosodott ez a múzsa, ez már egy 3-as. Chuck Norris tud marha vetrecét csinálni! (nyúlból és bármiből is).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jól látod a helyzetet, reálka. Én szalonnából is tudok kutyát csinálni. Meg marhavetrecéből nyulat. Nyulat is!” /Chuck Norris/

„Na, gyerekek, ha egy verstől ugyanúgy hánytok, mint a menzai kajától, akkor az a vers hat. Ettől költészet. Frady Endre a gyomorforgató katarzis okozás koronázatlan királya! Na, most mossátok fel az osztálytermet, utána Tolsztoj röpdolgozat!” /Vetrecei Vidorné Kontyosi Kólika, középiskolai magyartanár és megélhetési gasztroblogger/

„Nincsen ingyen ebéd, csak olcsó nyúl, aminek híg a leve! Mi ősmagyarok, akik a Vetrece… ööö… Vereckei hágón jöttünk be, jogunk van ahhoz, hogy a nyereg alatt puhított marhatokány legyen nyereg alatt puhított marhatokány! Szavazz ránk, és még az unokád is ezt fogja rágni!” /Visszanyilazó Vazul, az Egyesült Leopárdbőrös Lovasok Országos Pártja (ELLOP) főgyulája/

„Mi ez a megye hármas kiesőhelyen totálisan reménytelenül vergődő szógejzír?! Mi ez a tudatmódosult létrombolás?! Mi ez a borjú bécsit is nyúlkarajból hamisítani vágyás?! De mi más is várható egy Frady Endrétől, akinek már az óvodában is a sárga földig felszántott és sóval behintett Parnasszus volt a jele! Anyámat visszamenőleges hatállyal eltiltottam attól, hogy ebben a visszataszító rímpocsolyában tapicskoljon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

2017. május 31., szerda

Teremfoci után

Éjszaka egy szőrös dögrém
Kiitta a pöttyös bögrém,
S nem maradt, csak zéró kólám!
Jól kiszúrt velem, de jól ám!

Elvesztettem fejemet én,
S rátámadtam: „Megállj kretén!”
Ám az arcán lévő sörte
Rüsztjeimet péppé törte.

Ezután e baljós barom
Kiszaggatta mindkét karom,
S abból nuncsakukat gyártott,
Így csinálva még több kárt ott.

Elfutni mert nem nagy érdem,
Köldökébe rúgott térdem,
Ám érvén a kockahasat,
Térdkalácsom kettéhasadt…

Ágyban fekve ébredezek,
Simogatnak gyöngéd kezek…
Álmodtam csak! s szólok bután:
„Izomláz ez foci után!”

„Újabb érzékletes mű, kiválóan alkalmas az elkövető által átélt megpróbáltatások olvasókon való tesztelésére. A következményes agyficamból lábadozó olvasótábor kérését tolmácsolva: Endre, a jövőben utólag verselés helyett előtte melegíts be!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem fájt olvasni (ez is egy mérce), bár nem túl magas, de megugrotta a költő. Az OKJ-s múzsaképző már-már idegösszeroppanást kapott diákja végre diadalittasan felkiált, IGENNNNNN egy kegyelem 2-es alá. Nem hiába volt ez a 125. UV , csak sikerült...(Azóta is imádkozik: "Ó Uram KÉRLEK csak ne őt kapjam a következő félévre mert felkötöm magam"...)” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Látja-látja, költő úr, a maga satnya izomzata fölött is elszállt már az idő vasfoga! Mivel a látása is romlik, így sportolási célzattal önnek inkább a vaksakkot javasolnám. Bár attól meg agyláza lenne, úgyhogy a hajlott korára való tekintettel maradjon csak meg az ülve nyomásnál! Két púpozott és egy csapott bilivel már korosztályos világbajnok lehet!” /Bicepsz Botond, a Bizánci Kapubeverő Viadalok (BKV) szervezője és sportágválasztó szakember/

„Poéta polgártárs, maga rémálmában hirtelen felindulásból leszorított lábfejjel pofán rúgott egy szomjas jetit?! Ha álmában ilyen erőszakos, akkor milyen lehet ébren?! Mivel minden, amit mondott, felhasználható maga ellen, így visszamenőleges hatállyal letartóztatom! Na, kelljen fel a betegágyáról és járjon! Eeegy-ketőőő, eeegy-ketőőő…” /Csávás Kálmán kőnagy, az Álmukban Felettébb Agresszív Csírákat Alaposan Lenevelő Ópusztaszeri Kaszárnya (ÁFACSALÓK) főparancsnoka/

„Frady Endre freudi elszólása lírailag képezi le a fizikai állapot holdkóros mélylélektani elváltozásait, valamint az álomvilág rettenetlírában foganatosított öngyógyító hatásmechanizmusát. A vegytisztán gördülő páros rímek úthengerként préselik ki a költő én-tudatának önmérgező salakanyag leveit. A fittből futball fétissé deheroizálódó főhős önnön való világára való ráébredése a kortárs irodalom eddigi leglokálisabb szingularitását abszolválja. A jövő álomfejtőinek és haladó futurológusoknak kötelező olvasmány!” /Koboldsikoly Kenézné Jajlila Jolán, a Katartikus Krízispoézis c. versportál belbecsszerkesztője/

„Mi ez a vérforraló aberráltság?! Mi ez a sötét semmirekellőség?! Miért kell a költőimitátor lelkének legbűzhödtebb bugyraiba beleszagolnunk?! Az ószövetségi időkben egy jobb próféta egy ilyen versért rögvest ráparancsolt volna a legközelebbi hegyre, hogy szakadjon ki a földből és essen rá a költőre! Én csak anyámnak parancsolom meg, hogy szakadjon el a monitortól és essen a vers hatósugarán kívülre, amíg én felrobbantom a wifis routert! Üssed, üssed Frady Endrét, lehetőleg mama, még! Mama! Üsd a Fradyt, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis rímpárhoz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Na, mi van költő úr, a kis éji teremfoci után úgy beborsodizott a nap végén, hogy Chuck Norris-szal álmodott, aki az élet zabos oldala?! De nem is ez a fő baj, hanem az, hogy ezt meg is verselte! NEM ENG.!” /Stempli Stöbénc, a Magyar Állami Kiadó (MÁK) főcenzora/

„Ha velem álmodott volna, már nem élne! Az én arcszőrömtől nem csak a lábfeje tört volna ripityára, hanem még a szomszéd tehene is!” /Chuck Norris/