2015. december 28., hétfő

Új postaládák

 Házban van új postaláda,
 Amit Karácsonyra ád a -
 -z Úr mélybarna ajándékul
S ránézve így szólok: „Jé, cool!”

Régi láda gáz volt s nyomott,
Hűlt helyén nőhetne gyom ott,
Ám új láda adja hírül,
Neve bosca poist írül.

Nem t'om, hogy van arabusul,
Ámde nem sok ara búsul
S nem is ágál a tény ellen,
Ha férje nem ír, csak jelen

Van.


„Hááát... amióta az  arám hatdanos ébenfekete övvizsgát tett sodrófával történő önvédelmi és megelőző csapási full kontakt formagyakorlatokból, azóta inkább írok a mélybarna levélszekrénybe, minthogy jelen lennék. Szerintem hamarabb tanulok meg írül és arabusul, minthogy a helyszínen álljak ellen a nyomós érveinek!” /Dr. Papucs Pál, illegalitásból levelező férj és könyvtárigazgató/

„Gyere vissza Pali, nem verlek agyon! Sírnak utánad a gyerekek és én se érzem magam mindig jól a buta képed nélkül. Hiányzik a kicsit kancsal szemi kontaktod.” /Dr. Papucs Pálné Hatdanos Hadiána, a köztársasági elnöknő személyi testőrnője/

„Az új postaláda, mint minden egyéb  a világon, az én ajándékom, de azért ne feledkezzetek meg az eszközömül használt gondnok házaspárról és a ládákat kifizető lakóközösségről sem!” /az Úr/

„Hát én nem fizetek egy vasat sem! Mi az, hogy pont karácsonykor verik le a régi ládákat és krampácsolják fel az újakat?! Zaj, szemét, piszok, elveszett levelek, miegymás! Nem fizetek, ha addig élek is!” /özv. Bél Béláné Gőz Gizella, nyugdíjas elégedetlenkedő/

„ Könnyek között kell kisírnom magamból a közönylíra eme Pegazusának társadalomkritikailag ily koherens kagylókínjának gyöngyöt verejtékező pszeudo-valóságlírájának oda-vissza emésztő jegecesedésű introvertált rögvalóságbűzhödt szentimentalizmusát. Inkább egy jelen lévő férj, mint holnap egy túlzokniasodott lábszag ú levelezőpartner! Ahogy az ódakota közmondás tartja, ha a postaládán egy ír ül, többnyire az ara búsul.” /Szimpla Szilárdné Komplex Katatónia, középiskola magyartanár és maszek postaláda szerelő kisiparos/

„ Mi ez a trágyaszagú zsír taposta ír faposta?! Mi ez a mélybarna bélsárlíra?! Miért gondolja Frady Endre, hogy az általa felkavart versmoslékban más is meg kíván mártózni?! Anyám szerint, ha ő panelproli nyugger lenne, ő is örülne az új postaládának, de nem érti meg, hogy nem az örömmel van a baj, hanem a versírással. Na tessék, most megint kaptam tőle egy anyai pofont a költőhatlan búvárharangba terelésért!  Imádkozz Frady Endre, hogy az utolsó ítéletkor ne én legyek az egyetlen védőtanúd!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs postaládám, mert én írás nélkül is megérzem a hozzám folyamodók őszinte kívánságait és a közvetlen főnökömmel, az Úrral való konzultáció után lerúgom azok fejét, akiket a kellően kritikus tömeg óhajt. A kis afrikai, ázsiai és európai államok polgárainak üzenem, hogy a kritikus tömeg mértéke egyelőre még amerikaira van kalibrálva. Egyelőre... Még...” /Chuck Norris/

2015. december 23., szerda

Magasröptű mélylíra

Magasan röpül sok madár,
Róluk írott líra mélyen,
S akit megtámad e vad ár,
Inkább ijedjen, mint féljen!

Úgyhogy bújjon mind, aki bír,
Ha lecsap e szárnyas orkán,
S rejtekhelyén lübecki bier
Folyjon le a száraz torkán!

Magas és mély, zenit, nadír,
Menny és pokol, áldás, átok...
Versemet szántsa fel radír,
Vagy sör mellett kibírjátok?

„Egy korsó hideg Brauberger mellett még ezt is kibírjuk, költő úr! Sőt, még hasznos is ez a vers, mert négyrét hajtva jó lesz söralátétnek!” /Habos Helmut, a Madaraktól Ijedten Sört Kortyolgató Alkoholisták Alkotóművészek (MISKA) főpohárnoka/

„Tisztelt költő úr, meglepődve értesültünk, hogy versében reklámozta szerény sörfesztiválunkat! Ellentételezésként fogadjon el tőlünk kerek egymillió német márkát! Nem, nem kell érte eljönni, majd postázzuk! Ne fáradjon azzal sem, hogy ideutazik a megnyitóra felolvasni a művet! Majd kivetítjük!” /Deutsch Márk, a Lübecki Sörfesztivál magyarországi reklámjának kampányfőnöke/

„ Az ellentétpárokat a páros rímek párját ritkító hiányával páratlanná tévő parvenü költő partizánlírája parazita paralelogrammaként parkol a lelki hiánytúltermelés párájában fuldokló parafenomének paradigmaváltásának vágyvonaglásában, általvetve a traumakatarzis paradicsomi hiperboloidján. Aki kapja, marha nagy szerencséje van!” /Parlagfű Parajné Parti  Paraliza, a Magaslati Mélyszántás c. irodalmi és mezőgazdasági hetilap főszerkesztő helyettese/

„Lübecki bier?! Miért nem lóbuké bor?! Zenit Szentpétervár?! Miért nem Fradi Budapest?! Mi ez az idegenszívű kozmopolita divatmarketing?! A gagyi germán sör talán van olyan jó, mint a Homoki Hánytató, vagy a Kutyaütősi Kerítésszaggató?! Ugye nem?! Éljen az ősmagyar agysejtirtó alkohol!” /Szesz-Tütüssy Szötyölc, ómagyar agyzsírlebontó lőregyártó kisiparos/

„ H ej, ha közbeszerzésen elnyerhettem volna a gyenge Frady versek kiradírozását, akkor életem végéig bőségben élhettem volna! Így, hogy csak a köztársasági elnökök által alá nem írt törvényjavaslatok kiradírozásának jogát kaptam meg, napokon belül éhen fogok halni. Olyan cingár vagyok, hogy a koporsómba simán mellém fér a hivatalos radír életpályamodellem is.” /Radírgumi Rödény, a Radírokat Agyatlanra Gyaluló Alapítvány (RAGYA) áldozata/

„Mi ez az irodalmi mélyvénás trombózis?! Mi ez a kora reggeli retkes rigóríkató rémség?! Ha ezt anyám elolvasná, ijedtében kontyon szúrná magát a kötőtűivel! Inkább legyen lópatkóból készített nyelvpiercingem, minthogy ezt a dögkúti mételylírát még egyszer elolvassam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A minap lecsapott rám az égből egy hatalmas fekete madár, de úgy pofán vágtam, hogy visszazuhant a felhők közé. Azóta nem foglalkoztam vele, mert megbíztak egy mostanában eltűnt Batman nevű fickó felkutatásával.” /Chuck Norris/

„Jaj nekem! Amióta becsapódtam a Marsba, a kis zöld lények Frady Endre versek felolvasásával kínoznak és próbálnak belőlem adatokat kicsikarni a Földről! Nem bírom! Haza akarok menni! Ááááá…” /Batman/

2015. december 15., kedd

Fülsüketítés

Gazdaságunk nem épp német,
Gyűjtünk inkább vasat-fémet,
Hisz’ egy orbitális MÉH ez,
S százezernyi ember éhez.

Műurak bár jobban élnek,
Tört emberhad magát félnek
Látva szökik, irány nyugat,
S nem érdekli, ki mit ugat.

Stadionszörny bezzeg épül,
S VIP-hang szaval birkanépül:
„Olimpia… sportnemzet…” és
Dúl a gyermekéheztetés.

Szegény ember tóból csukáz,
Közben fentről zeng az ukáz:
„Magyar anya folyton szüljön!”
S divatba a süket fül jön…

„He?!” /Fül Félix, frissen süketült stadionhangosító és keményen dolgozó kisember/

„One man, one ear!” /one Gogh, the Vincent Van/

„Na, hazaáruló költőcske, most aztán jobban megüti a bokáját, mint az a szerencsétlen Böde Dani! Maga meg minek üti bele az orrát abba, hogy felsőbb érdekből ki miért csoportosítja át a közpénzeket a direkt erre a célra létrehozott Gyermekéheztetési Alapítványból a Stadionépítési Alapítványba?! Köze hozzá?! Na, erről fogunk szűk körben elbeszélgetni! Az orrcsontját feltétlenül hozza magával! Garantálom, hogy mindenbe bele fogja ütni!” /Csávás Kálmán orrmester, a Haza Árulást Nyilvánosan Átvilágító Sóhivatal (HÁNYÁS) főinkvizítora/

„Vérlázító demagógia! Ebben az országban nem éhezik egyetlen gyerek sem! Ha nem reggeliznek, az csak azért van, mert olyan dagadtak, hogy már undorodnak a sok kajától! Na, majd a mindennapos iskolai labdarúgás órán leadják a súlyfölöslegüket és felkészülnek arra, hogy felnőve ők érjék el azt a célt, amit az ideológiailag megmételyezett komcsi aranycsapatnak nem sikerült! Arccal a lábunk felé!” /Zsírgömb Zsödény, a Gyermekéheztetési Alapítvány és a Stadionépítési Alapítvány elnöke/

„A magyar nőnek nem az a feladata, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjon, hanem töltse be a princípiumát, legyen családanya és szüljön, mint az állat, oszt’ induljon a banzáj, essen szét a ház!” /Ákos, nemzeti gyökerű szakrális rock ikon és aktuális lázmérő/

„Ez az, essen szét a Ház! Rohamozzuk meg a Kossuth tér felől, romboljuk le és hintsük be sóval! Sótájm! Ki az utcákra! Ja, ilyen hideg van? Akkor mégsem!” /Vérláz Vendel, a Történelmi Utcaromboló Forradalmi Anarchisták (TUFA) vezére/

„Micsoda felkavaró gondolatok, micsoda forradalmi hevület! Nemzeti Múzeum lépcsőjére illő hangvétel! Az irodalomkedvelőknek óhatatlanul eszébe ötlik a nagy Csobánkay Lepnyő elhíresült kétsorosa:
Igen aktuális topik,
Állam hízik, áll felkopik.
Tiszta tekintet, tiszta kéz, tiszta rímek, tiszta ideg hatalom, tiszta udvar, tisztelt ház! A tisztelt ház tiszteletlen támadásának tisztázására lefolytatandó vita tisztítótűzként hatna a líra tiszti kaszinójában, bár ezt nem tisztem megítélni! Kötelező olvasmány!” /Tiszta Kriszta, a Mélymagyartanárok Ügyeinek Forrongó Üzenete (MŰFŰ) c. szamizdat kiadvány főszerkesztő helyettese/

„Frady Endre végre kimondta, amit ki kellett mondania! Jobb kint, mint bent! Hogy hogyan mondta ki és nekem miért kell ezt elolvasnom, az már egy másik kérdés. Bárcsak anyámnál is süket fülekre találna, de balszerencsére elfelejtettem eldugni a laposelemekkel máig harcoló NDK hallókészülékét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyre gyakrabban hallom a magyarok ’Chuck Norris, te szülj nekünk rendet!’ fohászát. Hát, inkább azt, mint gyereket, bár utóbbit is tudnék. Na jó, rögvest induljak, vagy azonnal, de előtte még teremtsek békét a közel-keleten a puszta tekintetemmel?” /Chuck Norris/

„Bácsi kérem! Éhes vagyok! Tetszene tudni adni pár forintot?” /egy ’Magyarország jobban teljesít!’ feliratú plakát tövében kolduló maszatos kisgyerek/

„Vétkesek közt cinkos aki néma” /Babits Mihály/

2015. december 14., hétfő

Árpád

- Mondd meg nekem Árpád,
Földeden van árpád?
- Nincs árpa, se búza,
Se baromfizúza,
Se tyúk, se lúd, se ló,
Se egy okosteló’,
Se kőház, se pajta,
Se nádfedél rajta,
Se gesvári költő,
Se nektárzó szől’tő,
Se herezádéka,
Se egy marék véka,
Se sebességmérő,
Se krestyés úr (mér ő?),
Se kóc’ tengerihaj,
Se föld nincsen, ihaj,
S erre van egy nagy ok,
Nem is Árpád vagyok

Hanem Béla. Tánc!

„Jaj, már megint összekevertek minket az élhetetlenül becsületes, vagy inkább pancser-balek ikertestvéremmel, a Bélával! Se a pártba nem hajlandó belépni egy kis haszon reményében, se semmilyen mutyiban nincs benne elvi okokból, nem ül be VIP páholyba szotyizni és nem hajlandó eljönni egyetlen urambátyám sógorkoma nem-taggyűlés-volt összejövetelre, ahol eldől, hogy kinek mennyi jut a zsíros kenyérből! Az a mániája, hogy ő becsületes munkával akarja eltartani a családját! Csoda, hogy még nem haltak éhen!” /Abasári Árpád, földtulajdonos oligarcha/

„Jaj, Árpikám, nincs itt semmi csoda! Tudom, hogy titokban te támogatod azt a bárgyú öcsédet! Ha nem intézkedsz felsőbb helyen, már rég kilakoltatták volna a madárijesztői szolgálati fabódéjából, aminek a helyén felépíthetnénk végre a cuki carrarai márvány családi kriptánkat!” /Abasári Árpádné Mohó Marietta, műkörmös és föld-oligarcha/

„A világon a föld a legértékesebb! Ígérem, hogy megválasztásom esetén Magyarországot a földdel teszem egyenlővé!” /Dr. Vályog Vendel, a Népnemzeti Tejjel és Mézzel Folyó Őshaza Párt miniszterelnök jelöltje/

„Akinek nincs földje, az annyit is ér!” /Földnélküli János, angol király/

„Hé, maga ütődött dinasztikus uralkodócska, ez az én mondásom ám! Úgy látszik, hogy a plagizálás a hanyatló nyugat ópiuma!” /Lázár János, államminiszter/

„Te, Lézer… ööö… Janikám, nem lehetne ezt a plagizálás ügyet végre végleg hanyagolni?” /Schmitt Pál, ex-államfő/

„A feszes népi hatodos sorok igazi kesergő kurucos néptáncos lincshangulatot varázsolnak a keményen dolgozó kisemberek szívébe és azonnal önfeledt duhajkodnékjuk támad! A józan paraszt költőnek ami a szívén, az a száján látszó remegés szerint valószínűleg infarktus, de hát mi is lehetne szebb, mint szilaj csűrdöngölés közben feldobni a rámás bakancsot?! Haláltánc!” /Ihaj Csuhajné Szedtevette Szinkópa, középiskolai zenetanár és félállású béres/

„Ha lett volna földem, talán itthon maradok tengerit hajazni és nektárszőlőt tövezni, de így egyszerűbb volt kitántorogni Amerikába és itt szakállat növesztve Kossuth Lajos imitátorként magyar akcentusú beszédekkel hadsereget toborozni, amit rendszeresen bérbe adhatok hollywood-i csatajelenetekhez tömegstatisztának. Usaország jobban tejel!” /Abasári Béla alias Bale Abbamuddy, az Abbamuddy & Co tömegstatiszta ügynökség tulajdonosa/

„Szent Szívinfarktus, mi ez a hónaljszagú lábgombatelep dalban elbeszélve?! Szegény anyámat már hang- és netszigetelt búvárharangban kell tartanom egy cápákkal őrzött akváriumban, hogy megóvjam ennek az irodalmi gennykelésnek a neuro-nukleáris klapanciacunamijától?! Magyar bakók, mennyi lehet Frady Endre felezési ideje?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szakértők szerint ez a vers merénylet az irodalom ellen. Ha az elnök ellen lenne, akkor a költőt megölném a szájam leheletével, de így életben hagyom, hadd büdösödjön a nyomorult kis közép-európai tyúkmellű sörhasú testében.” /Chuck Norris/

2015. december 13., vasárnap

Kuplungcsere

Nem olcsó a kuplungcsere,
Főleg, mivel drága.
Szegény embert húzza erre
Is a fának ága!

Reméltem, csak bowden szakadt,
De agg kuplung krepált,
Ami nélkül pár nap alatt
Nem érjük el Nepált,

Sőt, talán még Jászkisért se,
Se Apáti-alsót.
Ha amortizálja vércse,
Vén kecske se nyal sót.

Javításért kifizetek
Nyolcvanhatezret én!
Lepjen el engem a retek,
Mért vagyok ily kretén?!

„Maga tényleg nagy kretén, költő úr, ha elhitte a szakszerviznek, hogy nem elég a sima bowden csere! Száztízezer kilométernél még akkor se megy tönkre a kuplung, ha a Dzsungel könyvéből vezetni tanuló Kipling ül a volánnál! Sebaj, a balfácán család egy új kuplungot kap Karácsonyra!” /Dűzni Dezső, maszek autószerelő/

„Ha tudnátok, milyen jól vezetek, ha használnátok a kis eszetek, ha kuplung’tokon nem ülne átok, ha és akkor emberré válnátok.” /Rudyard Kipling, Nobel-díjas író/

„Ne slendriánkodjon itt, költő polgártárs, mert kivonulunk magához testületileg! Maga nem nyolcvanhatezret fizetett, hanem nyolcvanhatezer háromszázat! Csak nem arra játszanak, hogy a letagadott befizetésből eredő adónyereségen megosztoznak a szakszervizzel?!  Ez már-már kimeríteni látszik a csoportosan, előre megfontolt szándékkal elkövetett nagy értékű adócsalás bűntettét! Indítsunk eljárást, vagy oldjuk meg okosba’?” /Dr. Kézkezetmos Kenézné Eszes Emerencia, adóhivatali főellenőrnő/

„Kultúrtörténeti kuriózum: a közép-kelet-európai KISEMBER kreatív komikotragikus kupléja a kuplungról (kontra kuplerájról!) - keserű kiáltás egy különlegesen költséges kirándulásról a korrupt karosszérialakatosnál (körülbelül). Kipling költeménye a kapzsiságról kísérje kommentem: These are the Four that are never content, that have never been filled since the Dew began - Jacala's mouth, and the glut of the Kite, and the hands of the Ape, and the eyes of Man.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán mérnök felebarátom – kinek a kedvéért most magam is humán mérnök felebaráttá leszek – hát nem szóltak neked, hogy csak akkor szólj nyelveken, ha van valaki, aki azt meg is tudja magyarázni, különben mindenki azt hiszi, hogy őrjöngsz?!” /Pál apostol/

„Unalmas teológia helyett inkább lazulj le, druszám és érezd a ritmust, nehogy te is besavanyodj, mint az a templomban esküvő után rizsszemeket szedegető Eleanor Rigby! Ne csak lelki táppal élj, mert attól könnyen éhen hal az ember!” Listen to Lady Madonna! She loves you yeah, yeah, yeah!” /Paul McCartney, ex-beatle/

„A lelki tápról jut eszembe ez a méltán elfeledett Shakespeare kétsoros: Templom ma halk ámenű, gyászmise az A-menü. Hihihi, de vicces!” /Eleanor Rigby/

„Ne röhögj ilyen idétlenül, Eleanor, épp téged temetünk!” /McKenzie atya/

„Mi ez a még képzavarnak is minősíthetetlen értelmetlenség?! Frady Endre már a nyitómondatával mélyen elásta a kezdőlécet, de azután sikeresen áttúrta magát alatta. Reméljük, sosem látjuk ezután a felszínen! Anyám szerint ezt a verset a Dzsunka könyvét író Kup Lung kínai költő ihlette, de nyomatékosan megkértem, hogy ezt a tudását gondosan titkolja el a közös ismerőseink elől! Frady Endrének meg orbitális Luca napi székrekedést kívánok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a sivatagban nekem is elszakadt a kuplung bowdenem, de gyorsan fonattá sodortam három méretre tépett csörgőkígyót és azzal pótoltam. Azóta sincs vele gondom.” /Chuck Norris/

2015. december 9., szerda

Peches nap

Megharapott másfél ártány,
Fáj a lábam s nincsen jártány-
-i erőm sem, félájulok,
Főleg, mert öklel egy tulok,
S hogy a zrí legyen jó dilis,
Csócsálgat egy krokodil is.
Fáról viking felkelőnek
Néznek valakik és lőnek,
S ahogy dőlök, tőlem jobbra
Fogvillantva vár egy kobra.
Tigriskarom hátam tépi,
S furkósbottal bajszos népi
Ember agyba-főbe püföl,
S orromban mász’ hadnyi nyű föl.
Hátam mögött kiönt a tó,
Megbüntet az adóható-
-ság és bajnok lesz az UTE…
Hú, de ideg vagyok, hú, te!
Szétvert agyam tejbepapis,
Jól kezdődik ez a nap is!

„A történet természetesen fiktív, ugyanis előbb éri körbe az M0-ás körgyűrű Budapestet, minthogy bajnok lenne az Újpest! Legfeljebb a másodosztályban! Über alles Franzstadt!” /Frady Endre, költőgigász/

„Mit emberkedsz itt, te zöld majom?! Az állam épített nektek egy új stadiont és két kézzel önti belétek a közpénzt és még így is csak bundázással nyeritek a meccseket! Nekem egy pártcsapat kanapészurkolójaként ne huhogjál itt te divatfradista, mert a lila-fehér szöges bakancsommal rálépek a nyelvedre! Bugris!” /Ultraviola Urdung, újpesti cipőfelsőrész készítő kisiparos/

„Értem én költő úr, hogy meglehetősen rossz napja volt, de miért kellett ezt egy még sokkal rosszabb verssel tetéznie? Nem gyógyulgathatott volna egy világtól elzárt osztályon kicsinyég? A súlyos állapotára való tekintettel csupán egy felkiáltójeles NEM ENG.!” /Romvárry Rühöncz, főcenzor/

"Olvasómat egy jó rímért! -
- így Költőnk, olvasó rí: "Mért,
hogy én állom  ma a cechet?!
Rám ragasztották a pechet!"
/F. Péter, önkéntes olvasó és a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, tervezőm! Számításaim szerint egy egyidejű ártány, tulok, krokodil, mesterlövész, kobra, tigris, bajszos népi ember, hadnyi nyű, kiöntött tó és adóhatósági támadással kezdődő nap túlélési valószínűsége hozzávetőlegesen egy a hárommillió ötszázhuszonhatezer kilencszáznegyvenkettő és félhez. Mivel egy átlagos költő huszonötezer tizenkilenc és fél napot él, száznegyvenszer kellene újjászületnie, hogy ebbe legalább egyszer ne haljon bele! Igen Artu, még akkor is ilyen kevés az esélye, ha esetleg Jedi és vele van az Erő, mert ez utóbbinak Frady Endre esetében még kisebb a valószínűsége.” /3CPO, protokoll droid/

„Micsoda spirituális hérosz, aki ártatlan bűnbakként rímpáronként szenvedi el mindössze egyetlen zokszózuhatag világgá dünnyögésével a velejéig romlott emberiségre kirótt több mint jogos csapások sorozatát! A költő ebben az esetben nem gondolhatott semmit, hiszen oly gyors ostorpattogásokként érték a váratlanul alantas támadások, hogy annyit sem tudott mondani, hogy fraktáltorziós kvantummechanikai divergencia mátrix! Korunk irodalmi géniuszának költészete a koherens lírai erőterek vonzásában és taszításában válik túl kemény eledelből számunkra is fogyasztható versbepapivá. Meghaladhatatlan szépirodalmi elliptika!” /Dr. Tangens Teodorné Líra Lea, interdiszciplináris versmatematikus és prózakibernetikus/

„Anyám szerint – akit első szédületemben elfelejtettem kizárni a dolgozószobámból – ez a vers annyira akciódús, hogy mielőbb meg kéne filmesíteni. Ezzel egyetértek, de csak posztumusz és Frady Endre szerepében Hajdú Péterrel. Egyébként szerintem itt is csak a szokásos költői túlzásról van szó és csupán annyi történt, hogy Frady Endrét vagy fülön csípte egy százkilós BKV ellenőr, vagy a Fradi pálya vizeldéjében tök részegen véletlenül körülmetélte magát a rosszul záródó sliccével. Úúúú, erre még rágondolni is fáj, de ő megérdemelte!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha olyan folyóból iszom, amiben krokodilok élnek, akkor mindig hagyom, hogy a parton térdelve ráharapjanak a szemgolyómra, majd hirtelen felállva egy fejmozdulattal behajítom őket a legközelebbi állatkertbe, hogy ne kelljen annyit repülniük.” /Chuck Norris/

2015. december 7., hétfő

A zugügyvéd

Vízben úszik Doktor Ambrus,
Nézi őt egy cet, egy ámbrás,
Amit hősünk tarkón fejel,
Így e meeting harccá fajul.

Bálna tátja száját nagyra,
Ám a főhős így szól: „Négyre
Kint kell lennem már a parton,
Akkor indítok új pert én.”

Doktor Ambrus hírhedt ügyvéd,
Akit nem állít meg így vad;
Bálnát talppal rúgja állon,
Majd perel cetzsírgyár ellen,

Mivel színleg hithű műzöld
(„Piktor, házam zöldre mázold!”)
Szószéke a magas lóhát,
S így még nagyember is lehet!

„Mit képzel, költő úr?! Magyarország kultúrnemzet, jogállam és fejlett demokrácia! Nehogy már elhitesse velünk, hogy valaki csupán azáltal, hogy egy bálnarúgó, nagyhangú jogász, komoly karriert csinálhat?! Egy a miénkhez hasonló munkaalapú társadalomban a keményen dolgozó kisembereké a jövő!” /Holdkór Hümér, hódidomár/

„Ne piktorozz, takonyarcú, ne piktorozz, mert kirúgom alólad a magas lovat, meg a nagyzási hóbort, te gyurgyalag! Mióta itt Ausztriában ötször annyit fizetnek feleannyi melóért, nem tűröm többé, hogy csicskáztass, te túlfújt hólyag!” /Piktor Viktor, szobafestő és mázoló/

„Az összes ügyvéd monnyonle! Ők tették tönkre az országot, meg a mérnökök! Húszezret kérnek egy aláírásér! Takaroggyon minden orvos és tanár! Vesszen az értelmiség! Abcúg celebek! Mienké az ország, magunknak épíccsük!” /Düh Dezső, sajtgyári öntőmunkás/

„A képmutató állatja! Strandolás közben bálnákat rugdos, oszt’ közben meg velünk pereskedik! Na, ússzon csak még egyszer a mi felségvizeinkre! Megszigonyozzuk, kifilézzük, bedaráljuk és már a piacra is dobhatunk egy szállítmány vastag pofabőrős ügyvéd virslit!” /Szügy Szilárd, a Western Cetzsírgyár (WC) szerves hulladék újrafeldolgozási igazgatója/

„Ugattok, senkik?! Fogtok ti még a saját taknyotokban-nyálatokban csúszva-mászva kegyelemért könyörögni a trónszékem előtt! De én onnan is köpni fogok rátok, bár nem vagytok méltók még a nyálamra sem! Mi, hogy belerúgtam-e egy ámbrás cetbe?! Közötök?!” /Dr. Ambrus Ajtony, bálnarúgó zugügyvéd/

„Kikérjük magunknak, hogy hőn szeretett és tisztelt Ambrus ügyvéd urunkat aljas és öncélú bálnarugdosással vádolják! A zöld ügyek összcivil szervezeteinek legelkötelezettebb jogtanácsosa különb bánásmódot érdemel! Zugköltőcske, magának akkora pert akasztunk a nyakába, amitől olyan öröklődő székrekedése lesz, hogy még az ükunokájának is rasztára fog izzadni a hónaljszőre tőle!” /Gyökér Gyula, a Természetet Rendületlen Állhatatossággal Gyönyörűsítő Alapítvány (TRÁGYA) szóvivője/

„ Szociopatológiai és pszichodiktátori kutatásaim szerint Dr. Ambrus Ajtony minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amik a mai Magyarországon őt naggyá, sőt akár az ország legfőbb tótumfaktumává is tehetik.  Ha csak feleennyi rossz tulajdonsága lenne, már rég a börtönben ülne, így viszont övé a jövő. Nekünk pedig már csak egy lehetőségünk maradt, a fejvesztett menekülés.” /Dr. Hárshegyi Lipót, a gyakorlati pszichopatológia professzora/

„ Frady Endre a kancsal rímek koronázatlan királya! Na, jó,  lehet, hogy csak az ügyvezető igazgatója, de azért így is elég büfé benne és nagyon ott van a szeren! Csak a költés után levett vizeletben meg ne találják ezt a szert, mert nekünk Frady Endre egy szirt, aki verseivel a lelkünkbe szúrt, és a szívén sosem visel szőrt! Tök zsír a csávó! Hajrá Frady! Hajrá Frady!” /Bandzsa Béla, az újpesti Frady Endre Gimnázium és Versgyártási Szakközépiskola 3.f. osztályos tanulója/

„Mi ez a retardált rímmámoros rühmétely?! Mi ez a bálnavizelet szagú langymeleg dágványgejzír?! Anyám szerint kancsal rímet írni olyan, mint szőrös kecskére kopasztót  bazírozni, de hát ő szegénykém a közmondásoknál mindig is telefonos segítségre szorult. Én mindenesetre ezt a Frady verset csak azért nyomtattam ki, hogy galacsinná gyűrve lehúzhassam a vécén! Ha van köztük véletlenül egy kísérleti laborból szökött írástudó egyed, akkor jaj a csatornapatkányoknak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Amerikában is az ilyen vastag arcbőrű ripacsokból lesznek a legnagyobb emberek. Egészen addig, amíg le nem rúgom a fejüket. Lehet, hogy el kéne látogatnom Magyarországra is?” /Chuck Norris/

2015. december 3., csütörtök

Egészségtelen egészségügy

Nem jó hír a magyar fülnek:
Ápolónők menekülnek,
s persze már az orvosok is.
Se mézes madzag, se csokis

nem tartja őket vissza már:
„Aki marad, az is szamár!”
Mire Mikulást hoz vasszán,
csak az ide nősült Hasszán

doktor agyműt tökegyedül:
„Polcon, amin kiskegyed ül,
van, asszem a donor agya.
Ha megkérem, ideadja?”

Látogató visít, ájul,
mája szolgál cseremájul,
s vág a többször használt szike…
Ez a jövő! Elhiszik-e?

„Hiszi a piszi! Amikor legutóbb beteg voltam, luxusellátást kaptam Mákony professzor úr magánklinikáján. Többféle menü volt, de én a’la carte ehettem és mindig két-három ápolónő sürgött-forgott körülöttem. Nem értem, mi ez a hiszti a magyar egészségügy körül?” /Vastagbőr Virgilné Toka Terézia, miniszterfeleség/

„Én mint píszí, azaz politically correct személy, nem hihetek abban, hogy egy nálunk letelepült arab orvost csak a keresztnevén szólíthatunk és abban sem, hogy ne lenne annyi esze, hogy itt maradjon tök utolsónak.” /Dr. Korrekt Kelemen, a Jogászok A Jövőért! (JAJ!) civil szervezet szóvivője/

„Ez a jövő?! Ez már a jelen! A jövő elkezdődött! Én meg itt maradtam egyedül tökutolsónak az egészségügyben, úgyhogy indulok jómagam is kifelé. Nem kapcsolom le a villanyt, mert úgysincs már áram se.” /Dr. Hasszán Ben Izmael, általános kül-, bel- és természetgyógyász, ideg- és elmesebész, szülész-nőgyógyász, kezelőorvos és gyógyszerész/

„Na, költő úr, már megint bérretteg és kelti a pánikot?! Jobban fél a tényektől, mint a tenyeremtől?! Inkább hisz a szemének, mint nekem?! Na, fáradjon be sovány sertés vágtában a hangszigetelt alagsori irodámba, és ott majd elbeszélgetünk! Még egy ilyen letargikus klapancia és soron kívül átkerül a várólistámról a verőlistámra! Meg vagyok értve?!” /Csávás Kálmán főfőfő, a Rendszert Egyben Tartó Ellenségmentesítő Kaszt (RETEK) karizma/

„Én nem mézesmadzagra vágytam, hanem normális fizetésre és emberi munkakörülményekre. Itt Ausztriában mindez megvan. A középiskolai matektanár férjemmel esténként leülünk a gép elé, a neten elolvassuk az otthoni egészségügyi és oktatásügyi ígéreteket és többet röhögünk, mintha elmennénk osztrák Sas kabaréba.” /Szinusz Szilárdné Szuri Szidónia, diplomás ápolónő/

„Muszáj volt a polcon hagyni a donoragyat, mert félbe kellett szakítanom az agyátültetést, mivel indult a londoni gép! Money, money, money, must be funny in the rich man’s world!” /Dr. Hentes Huba, agysebész/

„Hentes doktor úr mindig jól méri fel a helyzetet. Tévedni ugyan emberi dolog, de neki mindig igaza van, mert ő egy állat.” /Hannibál Anti, portás/

„A költő ismét a nép felhangján szólal meg és féljózan paraszti észjárással tunkolja bele vészharang kongatóan primitív gondolatait a keményen dolgozó kisemberek lelkivilágának szaftjába. A tompa rímpárok nemes egyszerűsége kanonikus konnotációban áll a látszólag felszínes elsődlegességgel. A közkórházak kiüresedése a mai eldologiasodott emberiség álspiritualitásának visszataszítóan magával ragadó pszeudo-szintézise. Mene tekel ufarszin, valamint meneküljön, ki merre lát! Igazi fals futurológia líra!” /Hungarikum Heuréka, az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) mellébeszélés ügyi főelőadója/

„Íme így kell egy fontos társadalmi kérdést agyatlanul agyagba döngölni! Frady Endre felmarja a témát, megrágja, megemészti, majd szükségét végző panelbulldogként egy fa tövébe nagydolgozza és földet kotor rá. Egy átlag lakótelepi eb ezen a ponton némi szégyenérzettel ott hagyná rohadni a művét, ez a degenerált kutyaütő azonban megjelenteti, és gyanítom, hogy még büszke is rá. Anyámat figyelmeztettem, hogy séta közben nézzen a lába elé, nehogy véletlenül belelépjen egy Frady műbe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer meglátogattam egy idős, beteg magyar rokonomat egy lerobbant pesti kórházban. A hasfalamon fentem meg a csorba szikét és a nyálammal fertőtlenítettem. Közben kiderült, hogy minden orvos elmenekült, úgyhogy nekem kellett kettévágnom a saját szívemet és az egyik felét beültetnem az ő mellkasába. Azóta fekete öves karate bajnokként éli az életét.” /Chuck Norris/

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a mindenkori politikai elitet és teljes rokonságukat betegségük esetén kizárólag közkórházban, ügyelet utáni túlórában lehet kezelni?” /népszavazási kezdeményezés/