2015. szeptember 29., kedd

A tápiószentmártoni darálós WC

Pár barátom (egy baráti pár) a napokban kért tőlem egy verset, melyben Tápiószentmárton is szerepel meg darálós WC is. Az okok most nem fontosak, a vers viszont elkészült…

Híres Tápiószentmárton
Patakjában úszik pár ton,
Amit Bödön bácsi megesz
Tejszínhabbal s attól degesz.

Fájós hasa hasogatja,
Érzi, gázos már a gatya,
WC-re lihegve oson,
S üldögél a darálóson.

Nyögve maga alá robban,
S rögvest érzi magát jobban.
Zúg a WC, zeng a falu…
Új ház kéne, tripla falú!


„Nehéz dolga van a zsűrinek. Nehéz ehhez bármit hozzátenni.....elvenni meg pláne. Nehéz lett volna alkalmasabb irodalmi entitást találni erre a költőt próbáló feladatra. HAJRÁ FRADY! HAJRÁ FRADY!! HAJRÁ FRADY!!! HAJRÁ FRADY!!!! :-)))” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnök kollégája/

„Kőttő úr, minékünk itt Jásznagybürgözdön van egy messzi fődön híres zenélő biligyárunk! Arrúl mér nem ír valami szépet, hogy mink is örülhessünk kicsinyég?!” /Jásznagybürgözdi Jenő, zenélő bili gyáros és polgármester/

„A csokikakiló Mikulásnak nincs szüksége semmilyen WC-re, mert amit ő kakil, azt a kismanók ezüstpapírba csomagolva egyenest viszik is a csokiboltba. Ugye gyerekek?” /Edebede bácsi alias Laár András/

„Nyihaha, költő úr, bruhaha! Hát még azt sem tudja, hogy a szülőfalum, Tápiószentmárton nem is falu, hanem nagyközség?! Illetve, amikor születtem, még falu volt. Éppen ezért lehetett a szülőfalum, mert ha már akkor nagyközség lett volna, akkor a szülőnagyközségem lett volna. De pont attól lett nagyközség, hogy miattam híres lett, mert az volt az én szülőfalum! Ha már a születésemkor nagyközségként indul, mára talán már megyeszékhely lenne! Nem érti? Nyihaha-bruhaha!” /Kincsem, a verhetetlen versenyló/

„Ugyan már, mit tudhat egy versenyló?! Elvégre nem az eszéért tiszteljük szegényt! Kincsem nem Tápiószentmártonban született, hanem itt nálunk Kisbéren! Bár nyilván Tápiószentmártonban, akárcsak az egész országban kisbérűek élnek, de ez nem ok arra, hogy minden település magának akarja a csodalovat! Aki ez ellen hőbörög, azt lekaszabolom, punktum!” /gróf Béri-Kiss Kenéz, kisbéri lótenyésztő és hagyományőrző huszárőrnagy/

„Böff! Naná, hogy tejszínhabbal eszem tonhalat! Én az ecetes uborkát is tejszínhabbal eszem! Az egészséges, mert átmossa a belemet és kicunamizza a bennem lerakódott méreganyagtömböket! Oszt’ hadd dolgozzon az a darálós WC!” /Bödön bácsi, nyugdíjas sintér/

„A darálós WC egy darálóval és szivattyúval ellátott szerkezet, amely kis átmérőjű lefolyók esetén is lehetővé teszi a WC bekötését, mert sok aprított trágya kis helyen is átfér. Ha nálunk veszi meg és velünk kötteti be új darálós WC-jét, akkor ajándékba adunk mellé egy doboz székletlágyítót is. Jelmondatunk: Székeljen velünk, mi ledaráljuk!” /Dr. Dara Dezső, okleveles csatornamérnök és a Dirr-Durr-Dara Kft ügyvezető igazgatója/

„Mi a szentséges rotyogó reterát ez?! Mintha ezt a sivító slózit rossz helyre kötötték volna be, és a kijövő tartalom nem a szűk csatornába, hanem a szövegszerkesztőbe ömlött volna! Ugye, hogy ráhibáztam és tényleg így fröccsent ide ez az íze is, bűze is mű?! Anyám szerint biztos van ebben az országban fél tucat ember, aki még ezt is meg tudja emészteni, de hát ő mindig is reménytelenül optimista volt. Vajon nincs Tápiószentmártonban egy lovarda ahol a költő holttestén át fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra, s otthagyják őt összetiporva?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nem kell semmilyen WC, mert ami belőlem itt Texasban többszörös hangsebességgel kijön, az előbb még a vastagbelemben hangrobban, utána belefúródik a talajba, majd a Föld túloldalán a Csendes óceán közepén cunamit okozva távozik a világűrbe.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 25., péntek

Szürke eső

Szürke eső hogyha veri
Házamat, jó jó-haveri
Körben ülni kandallónál,
Mely az antik fapadlón áll.

Szürke eső, hű de randa,
Szutymákos lesz a veranda,
De a szoba bezzeg elég,
Kandallóba, ha fúj be lég.

Haverköröm s padlóm is ég,
Ám tetőn át néz be kis ég,
Cserepekből már a zöm lik,
S szürke eső miránk ömlik.

Oltja bár a padlótüzet,
Ázik minden könyv és füzet,
S massza maga alá temet.
Hogy végzek így egyetemet?!

Vizsgákon majd kirugdalnak,
S nem leszek jó, csupán halnak
Házamban, mely nyirkos nyál lak.
Szürke eső, de utállak!

„Hé, költő úr, hogy jutott eszébe, hogy fapadlóra tetessen kandallót?! Hát leég a háza! Ki volt az az agyatlan fakezű barom, aki ezt magának így megépítette?! Mi, hogy én?! Hogy már nem is emlékszem? Ööö… izé… háát… végül is elég szép nagy tüzet lehet csinálni így is, nem?” /Barbár Bölénc, OKJ-s átképzésű kandallóépítő közmunkás/

„Engemet nem zavar a szürke eső, mer én minden időjárásba szokok gólt, gólokat rúgni. Meg fejelni is szokok! A mester szerint mosmá hamarost meghívnak majd a válogatottba is. Az ember végül is szeretni szokja, ha címeres mezbe is rugdoshassa a gólokat!” /Böde Dániel, a Ferencváros gólvágó centere/

„És milyen hal lesz, költő elvtárs, kis hal, vagy nagy hal? Mert a kis halat megeszi ám a nagy hal! Nem válaszol? Mi van, tán nagyot hall?! Hehehehe!” /Sas József, kabarészerző/

„Holl éll maga, kölltő úr?! Egy egyetemi diplomához nem könyv kel és füzet, hanem megfellellő kapcsollatok és egy másnak már nem kelő szakdollgozat! Tanullni, tanullni, tanullni csak a lleninista posztkomcsik szoktak! Pagi… palli… paglli… pllagizállni tudni kel!” /egy a neve elhalgatását kérő álampolgár és nagyhall/

„Mire az állampolgári bejelentés értékű riasztásra a feltételezett tűzeset helyszínére értünk, a jelentős csapadék hatására a tűz már kioltásra került. Egyéb teendőnk nem lévén a riasztást a fölösleges kategóriába soroltuk és a jelenlévőket a mobillétra kivehető fokaival nyolc napon belül gyógyuló tűzrendészeti megrovásban részesítettük.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok helyettes/

„Ez meg már megint micsoda, ez a retardált bakbákom és degenerált ákomfitty?! Történelmünk legsötétebb vészidőszakaiban ilyen szellemi patkánymérgekkel rettegtették halálra a sötétben bujkáló ellenforradalmárokat! Ha Kölcsey ma élne, akkor úgy írná meg a Himnuszt, hogy bújt az üldözött s felé Frady Endre vers nyúlt barlangjába! Ha elég kegyetlenek lennénk, akkor a határainkon nem pengés drótkerítést állítanánk fel, hanem a fákra arab nyelvű Frady Endre verseket tűznénk ki és a szerencsétlen migránsok Észak-Koreáig menekülnének! Anyám már le is fordította az első versszakot,
المطر الرمادي إذا كان يدق
بيتي، جيد، جيد الأصدقاء
الجلوس الجولة الموقد،
وهو أرضية خشبية أثرية.
de megtiltottam neki, hogy folytassa! Úgy látszik, annyi Frady klapanciától eltiltottam már, hogy a szabadidejében megtanult arabusul.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy szürke esős napon tornagyakorlatokkal ezeregyszáz fokra felmelegítettem az izmaimat és rögvest elpárolgott az eső. Azóta texasi sivatag fölött mindig kék az ég.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 24., csütörtök

Álmos vagyok...

Álmos vagyok, kávé kéne,
Vagy egy nagyon hangos éne-
-kóra, hol a harsány zajtó’
Két szemhéjam, mint az ajtó
Felcsapódik, s reng az agy is,
S eladdigi öreg nagyis
Csoszogásom brékre fordul,
S viking dalt üvöltök fjordul,
S szolmizálok kortárs Bartók
Stílusban s a kottatartók
Eldőlnek, mint hód rágta fa,
Ez a fíling hű de kafa!
Pörög a hód, hat a hód-szer,
Király ez a Kodály módszer!


„Hej, költő úr, nagyon elkapta a fonalat! Életem mélypontján én is a népzenéhez meg a néptánchoz menekültem és rögvest minden megváltozott! Vettem egy sarkantyús csizmát meg egy kócsagtollas főt, pödrött bajszot növesztettem és feleségül vettem egy nótafát. No, azóta már nem depresszióval kezelnek, hanem csipőficammal, térdkalácshüttyögéssel, gerincpöndörülettel, dobhártyaszakadással és hangszálcsomóval! Sej de rütyütyü!” /Igric Imre, csizmarámázó és betanított népi figura/

„Na, hát ezért kell bevezetni az iskolákban a kozmopolita liberális természettudományi tárgyak helyett a mindennapos énekórát! Előbbiek csak mételyező ajzószereket tudnak adni a világnak, míg az utóbbi magát a népi szépet. A mindennapi testnevelés és ének hatására nem lesz még egy ország a világon, ahol a dolgozó nép ennyire gyönyörű menetdalolással fog tudni zárt alakzatban elvonulni nemzeti ünnepen a dísztribün előtt. Előre!” /Csasztuska Csaba, a Néplélektani és Futballügyi Minisztérium helyettes szakállamtitkára/

„A történelemkutatás egyértelműen kimutatta, hogy a vádlói előtt Péterre visszanéző Jézus, a fjordok mentén cselből menekülő hajókból visszafelé átkot szóró vikingek, az árvalányhajas múltat visszasíró nemzettestvéreink, Attila a hun visszafelé nyilazó harcosai és a Vissza a jövőbe című film teljes stábja mind-mind igazi ősmagyar. Bartókot és Kodályt még vizsgáljuk.” /vitéz Turulvári Szittya Tódor, amatőr történész és népligeti csősz/

„Mi kérünk elnézést, ha túl zajosan forgunk a sírunkban!” /Bartók Béla és Kodály Zoltán/

„Költő úr, szerintem mind jobban jártunk volna, ha ehelyett a sok zagyvaság helyett mégis inkább a kávét választja! Vagy egyszerűen csak fekszik aludni!” /Instant Igor, az Eurovíziós Dalfesztiválon a Brazil Babkávé díjjal kitüntetett Feketén árult fekete c. világsláger ünnepelt szerzője/

„Én is hozzászólnék, de épp eszek és tele van a pofám kéreggel. Nehéz így megszólalni, mert ez a kaja fás!” /Hubert, a bepörgött hód/

„Ki szólított? Jézusom, egy beszélő hód! Tisztátalan! Azonnal megkövezni!” /Kajafás, jeruzsálemi főpap/

„Kétségtelen, hogy órán néha kicsinyég túl hangosan és túl hamisan éneklünk, de egyik fő feladatunknak tekintjük, hogy itt képezzük ki a jövő szurkolótáborát. Egy futballstadionba mégsem lehet beterelni egy templomi kórust, hogy ott zöld sasokról énekeljen!” /Franstadt Friedrichné Groupama Gazella, a ferencvárosi Frady Endre Versipari Szakközépiskola énektanára és vénaszkenneletlen futballhuligán/

„Álmos vagyok én is, de inkább megvakíttatnám magam, minthogy ilyen óborzalmakat írkáljak! Különben is a bátyám az írástudó könyvmoly, nem én!” /Árpádházi Álmos herceg, Könyves Kálmán megvakíttatott öccse/

„Mázlista vagy vakegér! Bár nekem lenne egy bátyám, aki még időben elvéteti a szemem világát, hogy ne kelljen szembesülnöm ezzel a kanálisból visszatüremkedő kloáka végtermékkel! Anyám szerint azért vagyok egyke, mert egyrészt utólag báty helyett legfeljebb egy öcsöt tudott volna nekem szülni, másrészt viszont engem látva ettől is elment a kedve. Na, azt hiszem, itt az ideje, hogy eltiltsam a szókimondástól!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban én is jártam szolfézsra, de amikor a ’Csendes éj’ éneklése közben a leghátsó sorból leordítottam a karvezető haját, megkérte, hogy ne jöjjek többet. Miután megfojtottam az orrszőrömmel, feloszlott a kórus.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 23., szerda

Csillagászati ősz

Tekla napon ember rá szok
Jönni, nyárnak végre vége.
Ki nem hiszi, csillagászok
Elsőszámú ellensége.

Merthogy ugye naptárilag
Ősz már hetek óta tartik,
S nyárinak hazudott csillag-
-hullások csak after partyk.

Kinek higgyek? Csillagásznak?
Időjárás jelentőnek?
Kételyek agyamra másznak,
Kopogtatnak s megint jőnek.

Sárga fotó. Lányom: „Kid ő?”
Visszanézek: „Te hova nősz?!”
S látom, folyton múl az idő,
Mindegy melyik naptól van ősz…

„Költő kollégám, nem tudtad, hogy az ősz négyszer kezdődik el?! Naptárilag, meteorológiailag és csillagászatilag! A negyedik te magad légy!” /Újpesti Barnabásné Emtéká Etelka, József Attiláné díjas mosónő/

„Mivan köttőke?! Szerinted a zőszöt a Tekla hozza, mi?! Feljelentelek, oszt tégedet meg elvisz a TEK, la! Höhöhö!” /Őszapó Ödön, őszödi örvhörgész és nyugdíjas munkásőr/

„Köszönöm szépen, költő bácsi, hogy meg tetszik emlékezni a névnapomról! Legszívesebben megölelném, hogy ősz halántékára folyhassanak a könnycseppjeim, de most nem érek rá, mert éppen a távcső előtt ülök és észlelek. Meg őszlölök is egy kicsit, hihihi!” /Tájfun Tekla, a Kung Fu utcai Kopernikusz Általános Iskola 5.a. osztályos tanulója és amatőr csillagász/

„Mi van?! Nem értem! Hangosabban! Mikla?!” /id. Ágyú Áron, ősz csillagász/

„Jaj, apa, még mindig nem mondtad meg, melyik rokonodat ábrázolja az a sárga kép! Ja, hogy az te vagy kisbabaként?! És az ott melletted Kossuth Lajos személyesen?! Már elég ősz!” /Frady Fanni, a költő lyánya/

„Szemtelen kölke! Az nem a Kossuth Lajos, hanem a nagyapádék vállalati Télapója, a néhai Röhönye bácsi!” /Frady Endre, költőgigász/

„Itt van az ősz, itt van újra?! S szép, mint mindig?! S hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét?! Ó, hogy az a…! Már megint söpörhetem a tömbház elől a nyavalyás sárga avart! Ki örül ennek?! Neveket akarok! Mindenkit fel fogok jelenteni névtelen levélben!” /Sunyi Samu, tömbházmester/

„Az elillanó idő tovalibbenésének nagy lírikusa, Frady Endre, ismét betereli maga elé alélt olvasóit a kozmikus elmúlás folyamába, mely a kétkedés Szküllái és Kharübdiszei között hömpölyögve sodorja magával a mondanivaló uszadékká mállott evidenciáit. Igazi szépirodalmi világűrodüsszeia after party és visszalassított targonca-rock!” /Sáfránysárga Sebőné Ködlila Kasztanyetta, középiskolai magyartanár és a Tesco éjszakai árufeltöltője/

„Mi ez a versformába passzírozott guanó állagú semmitmondás?! Egy kreténfalvi játszótéren hintával fejbecsűrt és agyműtéten átesett nagycsoportos óvodás nyáladzó gagyogása egy kései Rabindranath Tagore opus ehhez a bicskanyitogatón bárgyú bölénybélsárhoz képest. Anyámat biztos, ami biztos alapon az összes F betűvel kezdődő költő olvasásától eltiltottam. Szegény Füst Milán most biztosan forog a sírjában, de minden háborúban vannak ártatlan áldozatok. Különben pedig miért nem magyarosította a nevét Égéstermék Juventusra?! Forza Juve, abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csillagászatról jut eszembe, hogy annak idején azért nem én lettem a Beatles dobosa, mert nekik féltékenységből nem egy állócsillag kellett, hanem egy minden szellőtől ide-oda ringó sztár. Pár év talmi tündöklés után fel is oszlottak, én pedig még mindig egyben vagyok, sőt. Megpróbáltam őszítő hajfestéket is használni, hogy ne látsszak ennyivel fiatalabbnak a koromnál, de a hajizmaim azt is lehajították pont úgy, ahogy a motoros bukósisakot szokták letörni a fejemről.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 18., péntek

Őszi varázs

Sárga fa lesz fűzöld fából,
Majd azután totál kopasz,
Ám a magyar focilábból
Soha többé nem jő jó passz.

Lehet itt bár őszi varázs,
Honi focink téli álmos,
Hamu alatt nincsen parázs
S tribünt kevés szotyis nyál mos.

Itt van az ősz s nincs csapatunk
Talpon, már mind itthon vedel.
Szaft vagyunk csak, tálban a tunk,
Nem pedig kemény eledel.

Ez a varázs lehet őszi,
Harry Potter-i, vagy Óz-i,
Sörfocinknak annyi, köszi!,
S tovább lóghat minden nózi…

„Ne legyen már ilyen reménytelenül hurrápesszimista költő úr, mert szétdemoralizálja, amit hosszú álmatlan percek munkájával két banki ügylet között felépítettem! Lesz itt még magas kamatláb… ööö… illetve magyar feltámadás! Él még az Európa Bajnokságra történő kijutás reménye! Igaz, hogy a Ferrari, vagy Ferrero, vagy milyen szigeteket zárt kapuk mögött kellene legyőznünk, de azt a tizenöt szurkolójukat a mi derék ultráink bármelyik köztéren szabadon elabugya… elagybuggy… ööö… simán megverik. Előre Böde Danival a dzsudzsáki úton! Pénz nem számít!” /Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és az MLSZ elnöke/

„Frady Endre végre odateszi magát a témaválasztásban, de tehetségtelensége folytán még lehetetlenebb számára a gondolatait értelmesen előadni, mint Petőfinek egyszerre két helyen eltemetve lenni. A magyar futball Frady Endre költészetéhez hasonlóan halott, de stimulált idegi alapon még akár évtizedekig is elrángatózhat a boncasztalon. Ez a vers is a végső rúgások ezreinek egyike. Anyám szerint halottakról vagy jót, vagy semmit, úgyhogy itt most be is fejezem.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A műben az őszi elmúlás és a korábban örökzöldnek tűnő sportág haláltusájának párhuzama hullatja elsárgult leveleit a szeptemberi sír fölé keresztrímekkel magasodó könnypárás fejfára. A felező nyolcasból ki-keső költemény a világ boldogabb részének labdarúgásának útjáról le-letérő és ezáltal el-elkorcsosuló magyar focimutyi non plus ultrája. A még szuperlatívuszokkal sem méltatható művet végig tátott szájjal olvasó olvasó szájában óhatatlanul összefut az őszi szotyi ízű nyál.” /Dr. Tökmag Tódorné Szotyola Szeréna, a Magyar Tudományos Verstani Intézet kutatója és napraforgó termesztő/

„Ugacc, parasztköltő, he?! Kitépem a szívedet és megetetem a pitbullommal, te vészbögöly! Mégeccer ilyet írsz, megtalállak és hátulról páros lábbal beleszállok a vádlidba, te kis görcs!” /Tompa II. Tas, a fékesszekérvári FC Idegotthon balbekkje/

„Kutyauto magya’ focibó’ nemlesz szalonna, cak’ kiciccipősz szecuáni cirke! Occó’! Magya’o’szág sze’etlek!” /Hszi A Pszi, kínai gyorséttermi főszakács/

„A nyirkos őszi lógó nózikból Richter 8-as lökettel kifreccsenő nyálkapermet hordozta milliónyi bacilus okozta fertőzéseket megelőzendő használjon ön is Antifikusz Hungarikusz orrsprayt! Az én orromat is ez tisztíccsa!” /Dr. Fikusz Antal, a Richter Gedeon Gyógyszertár márkatájékoztatási főelőadója/

„Engem egyszer megkínáltak kemény eledellel, de aztán az lett a vége, hogy a meteoritból kicsavartam a levét és az így kapott gránitszivaccsal kitunkoltam a kőzetszaftot.” /Chuck Norris/

Síkvers

Idősíkon síkidegen
sikoltoz egy sík idegen,
mert metszősík síkba fejti
sikkes fejét. Sivít: „Ej, ti
sikkadt agyú síkpolgárok!
Síkmetszetem csupán árok
téridő fraktálom testén,
s büntetni nem leszek rest én,
ha majd visszatérek egyszer!
Nem indít meg semmi kegyszer,
se sikkasztó sík kaszt setét
síkoltárán letett letét,
se síktemplom síküvege!
Megbocsássak nektek, meg-e?!
Hát én biz meg nem bocsátok!
Síkos sikátorban átok
ér majd utol s hurkát sodrok
síkotokból s vonal-fodrok
lesztek drótlét hullámain
tengelysötétségben, fain!
S megiddói síkon ében
isten leszek 3D-ben!

„Mi, jó nevű brit tudósok, már évek óta tudjuk, hogy a világegyetemünk egy magasabb dimenziószámú multi-világegyetem alacsonyabb dimenziószámú metszete, kvázi téridő vetülete. A félistenek nálunk eggyel, az istenek pedig kettővel magasabb dimenziójú űrlények. A világunk teremtése tehát nem volt más, mint a multi-világegyetem lebutítása, azaz egy primitív három dimenziós térre történő leképezése. Ezt csak a sík idióták nem értik! Na, teázzunk egyet 3D-ben!” /Sir Samuel Silly, a Brit Királyi Akadémia dimenziológiai díszdoktora/

„Magyarázd el egy vonalnak, hogy mi az a gömb!” /falfirka/

„Sajnos a fejedelem úr, 2D Rákóczi Ferenc nem tudta megakadályozni az ellenfél királyát, 3D Károlyt, hogy a majtényi síkon a síkkurucok letegyék a fegyvert a térlabancok előtt! Ő, bárcsak a fia, 3D Rákóczi Ferenc lett volna a vezér! Akkor most nem kellene menekültként a hírhedt rodostói síközpont levelezési osztályán adminisztrátorkodnom! Síkideg vagyok ettől!” /Mikes Kelemen, a Rodostói Nemzeti Síközpont levelező tagja/

„Jaj, Mikes effendi, miket zagyválsz itt össze?! Rodostóban nemhogy síközpont nincs, hanem még síküveggyár se! Te a Sikerkalauz kft-ben voltál jegykezelő! Mindig ez van, amikor egy menekült magyar nem tanul meg rendesen törökül!” /Akim Ürdüngülü, rodostói turbánkészítő/

„Egy vers, amely összeköti a tudományt a vallással, a rációt a hittel, az eget a földdel, a teológiát a geológiával, az alfát az ómegával és a síkot a magasabb dimenziókkal. A haragvó költő nem csak a lelkét, hanem téridő farktáljának testét is feláldozza a hittudomány oltárának több kiterjedésű össztüzében. Az apokaliptikus bibliai utalások különösen az einsteini relativitáselmélet sokdimenziós síktükrében válnak az örökérvény mindentovábbinélküliségű folytathatatlanságává. Abszolút tökélylíra!” /Zweistein Adalbertné Téridő Síkola, a kisbimbami Nagy Bumm Gimnázium magyar-fizika szakos tanára és a Csillapítatlan Együttrezgés c. regény szerzője/

„Höhöhö, hogy megijedt a sok kis síkhurka, amikor 3D-ben föléjük sötétedtem a túltolt izomzatommal és az oroszlánriasztó testszagommal! Remegtek, mint a kocsonya, de csak tárcsaként és nem lemezként, hogy ki ne térhessenek a saját síkjukból! Höhöhö!” /Setét Simon, épületgépész és ében isten/

„Mi ez az aberrált szeméthegy?! Miért áraszt el bennünket ez a trágyának is alkalmatlan bulvárfekália?! Ki uszítja Frady Endrét, hogy önnön bántó primitívségének járványával embermilliók agysejtjeit pusztítsa el?! Honnan jött az ötlete, hogy penetráns klapanciáival idebüdösödjön közénk?! Anyám számára narancssárga Frady riadót léptettem érvénybe és kihirdettem a válsághelyzetet. Ha ez még sokáig így marad, akkor összepakolunk és kitántorgunk Amerikába.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világ leggyorsabb síkba fejtését én hajtottam végre, amikor azt az ében istent laposra vertem egy heggyel.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 16., szerda

Ősz van

Sárga a tölgy levele?
Ősz van, úgyhogy le vele!
Fák ilyenkor csupaszak,
Egyetem meg csupa szak.

Aggódnak az ELTÉ-sek:
„Nagy a dugó, elkések!
Bedugult sok kerület,
Áldozat a derű lett!”

Mogorvák az emberek,
Ami zöld, az nem berek,
Hanem náthás keszkenő,
S szüreten a szeszke nő.

Ősszel a nép beszeszel,
Csendet szeszek nesze szel,
S kómás a fél BME…
Vajh’ kifordul mélyem-e?

Bélbajra MÁV vonatán
Jön szabolcsi jonatán!
Bio, úgyhogy nyűves! Én
Az őszt rúgnám művesén!

„Kikérem magamnak, nekem nincs művesém! Én az esőzéseket segédeszköz nélkül vizelem magam alá!” /az ősz/

„Kőttő úr, a bijó ómafán az óma nem nyűves, hanem kukacos, de attó meg nem kő félni, mer asztat csak a vegaturánok vagy hogyishíjjákok nem eszik, de azok osztán olyan nyeszlettek, hogy efújja őket a legbakfittyebb őszi szellet is! A gyisznó belibe is van kukac, de az se veszélyes, ha elég házi ómapálinkával béleli ki magát az emberfia!” /Böllér Béla, szatmárszügyi almatermesztő gazda/

„Hol él maga, költő úr?! Délelőtti előadáson sosem vagyunk ott, úgyhogy mire mi bemegyünk, már alig van forgalom. Amúgy meg nem is olyan rossz dolog másnaposan pár kört aludni a pótló buszon.” /Szütyő Szilárd, az ELTE bölcsészkarának harmadéves hallgatója/

„Igaza van, költő kolléga, a műegyetemi bulikon tényleg minden út kómába vezet! /Műfű Medárd, a Műegyetem építőkarának negyedéves hallgatója/

„Az érzékeny lelkű és gyomrú költő bensőjében fájón fúj utat magának az elmúlás és az önemésztés szilaj szele. A lét italba fojtott feszültségének naiv dekadenciája mételyezi és katalizálja a jövő és jelen értelmiségének nemzettudathasadását. A páratlanul primitív páros rímek őserejű kataklizmája okozza a vers pszeudo reményteli hovatovábbjának kiúttalanságba hajszolt netovábbosodását. Szabadosság, egyensúlyvágy, szesztestvériség! Давай пить!” /Álmos Elődné Ondkondtashubatöhötöm Butélia, a Borissza Jelcin Kéttannyelvű Borászati Szakközépiskola magyartanára és betanított szőlőtaposó/

„Az ősz kétségtelenül a lombhullás, az ivás, az iskolakezdés, az ivás, a nátha, az ivás, a szőlőszüret, az ivás, az almaszedés, az ivás és Budapesten a nonstop útfelbontások és ivászatok időszaka. A vers láttán úgy tűnik, hogy a költő nem enyhe kadarkamámorban, hanem súlyos szeszszivornya utáni macskajaj közepette írta, vagy inkább csak diktálta. Sürgős kétoldali agy- és gyomormosás javasolt! Nem lesz olcsó!” /Dr. Toxin Teofil, a rózsadombi Zsebrezsozsó Magánklinika főorvosa/

„Ha egy átlagos képességű csimpánzot leültetnének a számítógép elé, hogy vaktában ütögesse a betűket, valószínűleg kevésbé irritáló valamit állítana elő, mint ez a munkaköri kényszeremből elolvasott alpári biomassza, ez az idegzsibbasztó líragáz! Anyámat csak azzal a védőszemüvegével engedtem a vers közelébe, azaz a mindenálló válaszfallal elkülönített szomszédos helyiségbe, amivel a napfogyatkozást nézte. Frady Endre meg persze eközben táncol az általa keltett romokon és örvend. Közutálatnak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Texasban legyen ősz, mondtam és ősz lett. És láttam, hogy az ősz jó, így elválasztottam az őszt a nyártól és a téltől. Nyolcadik nap.” /Chuck Norris/

Egy gondolaénekes rejtélye

Halihó!
Megjelent az "Egy gondolaénekes rejtélye" c. e-book novellás kötetem!
Az alábbi linken látható és/vagy vásárolható:

http://publioboox.com/hu_HU/egy-gondolaenekes-rejtelye



2015. szeptember 9., szerda

Mutáns zebra

Hosszant csíkos gyilkos zebra
Fáról ugrik kóbor ebra.
Szétharapja s fel is falja,
Ám a reflux miatt feljő.

„Rá se ismerek az ebre!”
- Hökken meg a mutáns zebre:
„Erről a masszáról lerí,
Szörnyű, mint a kortárs líra!”

Lírikus jő: „Mi az ábra,
Beszóltál, te suttyó zábra?!
Kitör belőlem a Rambo,
S bedarállak kancsal rímbe!”

Lírikus rálép egy göbre,
Ficamodik, s így a zöbre
Ráugrik s rágcsálja vadul,
S RH negatívat vedel.

Míg iszik, fut Zlatan Ibra
S kötényt kap tőle a zibra:
„Bebőrözött, jaj, ez szégyen!
Harapdáljam magam szügyön?!”

Olvasónak vödre-csöbre
Túltelik s a mutáns zöbre
Ukázt kap: „Edd! Költő kruton!”
S véget ér e vers, a kretén.

„Kőttő úr, minállunk a faluba is vótt egy illen mutáncos zabra izé, de osztán kiderűtt, hogy csak a pógármester pitbullja esett bele a ződfehér csíkos festékbe, amivel a pógármester át akarta festeni a kokasát ződ sasnak. Mer ő Fradi drukkoló, csak nem jár meccsre, mer szerinte mán vén a szakanderhő, vagy szkennerhő, vagy mihő. Aszonta a pógármester, ha valaki aszongya a pitbulljárul, hogy veszélyes, asztat szíjjeltípeti vele! No, ennek a fele se tréfa, mer az én balkaromat eccer mán leharapta ez az aranyos jószág! No, akkó további jó kőttést kívánok a kőttő úrnak!” /Rozsomák Rezső, nyugdíjas traktoros/

„Kapol Rezső, ha ugatol! A karodat nem a Raptor típte le, hanem a Barom Buci, amikó ulti közbe kiderűtt, hogy kít piros ász van nállad, te csalós gyurgyalag!” /Ártány Ányos, illegális harci kutya tenyésztő és Zlatanfalva polgármestere/

„Ne veszekedjetek, hitetlen gyaurok! A próféta szakálla tömje be a szátokat, hogy már kora reggel részegen gajdoltok!” /Ibra Ibrahim Ibrahimovics, Zlatanfalva főimámja/

„Figyuzz, Frady Endre! Ez úgy gáz, ahogy van! A fejemet verdestem a Kis Grófo zebrapatájába, míg olvasgattam ezt a primitív szöveget! Csak a fehér háttér tetszik, bár az a hátránya megvan, hogy látszanak rajta a fekete betűk. Sokat írsz, túl sokat! Ne tedd! A kevesebb néha több, úgyhogy többet ne írjál! Sálom dilomálom!” /Pixa, a Bulibáró szerzője/

„A mű a kergezebrakór által megtámadott költői agy fékevesztett válasza a zaklatott világegyetem hallgatói önkormányzata által elsinkófált értelem atavisztikus jajkiáltására. Igazi bélsárlíra, melynek undortalaján rózsa terem, melyen jót lakmároznak az Armageddon vijjogó tövismadarai. A lét terheitől gyötört kínrímek a szellemileg félholt költő krutonná válásának mementói. Önolvastató ősdöbbenet!” /Láng Lea, a Befásult Gyöngytyúktekintet c. kortárs irodalmi folyóirat főszerkesztője/

„Ó anyám, miért is nem hallgattam rád, amikor azt mondtad, hogy ne tanuljak tovább, hanem legyek jól menő kétkezi lángossütő, vagy hentes?! Akkor most egyszerűen és boldog tudatlanságban élhetnék egy Frady Endre költészetével párhuzamos univerzumban, ahol nincsenek rémlírák meg mutáns klapanciák, csak ínycsiklandó fokhagymaszag és egy kampón gondtalanul lengedező marhafelsál… Az ember életútjának felén, a kritikus korban jön rá, hogy kritikusnak lenni nehéz. Mi legyek, ha nagy leszek? Anyám szerint hóhér, mert az a halálbüntetés eltörlése óta a legnyugisabb állás és ott a leselejtezett villamosszéken rezsicsökkent árammal olcsón süthetek magamnak tükörtojást. Hej, de összefutotta a szájamban a nyál!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem rontott egy mutáns zebra, de úgy rúgtam alá, hogy egybemosódtak a csíkjai és mint szürke szamár repült el az Androméda ködbe.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 4., péntek

Frady Endre a KiMitTube?-on

Kedves Irodalombarátok és Irodalombarátnők!
Az alábbi produkciómmal

http://kimittube.hu/produkcio/frady-endre-starwar-versek

azaz 2 db StarWar versem elszavalásával beneveztem a KiMitTube? vetélkedőre.
Ha hétfő éjfélig elegendő szavazatot kapok, akkor bekerülhetek a legjobb 99-be és folytathatom a versenyt.
Ha van kedvetek, szavazzatok rám!
Ha nincs, akkor meg gyakoroljátok a keresztényi önmegtagadás erényét! ;-)
Előre is köszi!
Szuper lesz!
:)

ui.: Időközben kiderült, hogy nem jutottam tovább, de azért elkészült a potenciális középdöntős produkcióm. Íme:
https://www.youtube.com/watch?v=ri26qp3mb74
:)



2015. szeptember 1., kedd

Iskolakezdés

Jenci első elemis,
Kézen fogja apuja:
„Megtörtént ez velem is!”
S meg is nyugszik a pulya.

„Szendvicsedet is egyed
Meg, meg itt egy kis kóla!”
Bólogat a kis egyed:
„Jól indul az iskola!”

Harminc év, slutty!, eltelik,
S ő fia a kis érett.
Idő shake-kel telt e lik,
S immár ő a kíséret.

„Tisztelt költő úr! A fekete likak, azaz a kozmikus likacsok idődivergenciális lélötty feltöltési vizsgálata még olyan gyerekcipőben jár, hogy erről érdemben legkorábban harminc év múlva tudhat majd nyilatkozni az ön pamfletjének főhőse, Dr. Joghurt Jenő, intergalaktikus idősík shake kutató! A tény, hogy ön erről ír, miközben erről elvben még nem is tudhat, nyilvánvalóvá teszi, hogy ön egy földönkívüli kém! Ha a Földre jön, nem veheti el a földlakók kutatását! Letartóztatni és visszatoloncolni a világűrbe!” /Dr. Infrasötét Ignor, az Idősík Shake Kutató Orbitális Lilaköd Alapítvány (ISKOLA) biztonsági főigazgatója/

„Shake? William shakes pear! Vilmos körtét ráz, vagy Vilmost rázza a körte? Lehet, hogy Shakespeare villanyszerelő volt? 220 volt? Nem csoda, hogy ennyien ilyen sok drámát meg tudtak írni! Jó dolog mindennek alaposan utána járni, minden érmének megvizsgálni mindkét oldalát! Éljen a dupla félműveltség!” /Polisztirol Petúr, OKJ-s képzésű angol fordító és betanított szobatudós/

„Kis kóla! Hát milyen szülő az ilyen, aki kólával rothasztja, sőt mállasztja az elsős gyerekének tejfogsorát! Itasson vele inkább idősík shake-t! Attól hamar megöregszik és a hosszú, unalmas iskolás és munkás évtizedek átugrásával egyből a kényelmes jóléti nyugdíjkorba érkezik. Minek annyit tanulni, meg hajtani?! Éljenek a szenior ultipartik!” /Agg Arnold, megélhetési nyugdíjas/

„Beszólsz, nyugger?! Akkor adok kólát a kölöknek, amikor akarok! Na, arrébb lehet lambadázni azzal a járókerettel, mert belekibickedek a blöffölt zöld ultijába!” /Joghurt Bifidusz, sintér és kínai éttermi árufeltöltő/

„Brühühü… elnézést… brühühü… Nem tehetek róla, de könnyek szöktek a szemembe, amidőn ezt a megható létcikluslírát elolvastam! A kézen fogott kis tipegő első szárnypróbálgatásaitól a saját kis tipegőjének a kézen fogásáig tartó idősík kavalkád egy kiteljesedő világűrérzéssel ajándékozza meg a befogadót, aki nem csak passzív célszemélye, hanem aktív megélője a katartikus költeménynek. Igazi érzelemdaráló űrlíra nem középiskolás fokon!” /Síró Samuné Rívó Renáta, a káposztásmegyeri Chuck Norris Gimnázium magyar-fizika szakos tanára és sci-fi szerelmes regény írónő/

„Az első nap a suliban a hosszan és unalmasan beszélő kövér, kopasz bácsit, az idétlenül nyökögő versmondó lányokat és az ehetetlen moslék ebédet leszámítva tűrhető volt. Csabi, a padtársam, akinek az apukája olyan kutató bioizé, mondta, hogy vannak otthon leselejtezett kísérleti patkányaik, és amikor majd lesznek kicsinyeik, szívesen ad egyet, ha a szüleim is megengedik. Anyuval beszélek, mert apu biztosan tiltakozna. Ő olyan konzervált!” /Joghurt Jenci, az újpesti Frady Endre Általános Iskola 1.a. osztályos tanulója/

„Anyám szerint, ha kapnék a Kritikusok Országos Szövetségétől (KOSZ) egy vegyvédelmi ruhát, akkor nem kellene arcom elé zsebkendőt tartva hosszú bottal piszkálnom és távcsővel olvasnom a Frady Endre verseket, hogy el ne kapjak valami agyvíz algásító vírust. Én egyébként új fázisába érkeztem a fradyendrei költészethez való viszonyomban: a kidagadó nyaki erekkel és elvörösödő fejjel foganatosított oroszlánbőgést felváltotta a rezignált beletörődés, a lemondó legyintéssel és égnek fordított tekintettel történő halk sóhajtozás korszaka. Megértőbb lettem és már anyámat sem mindig tiltom el a Barátok közt ismétléseitől. Lehet, hogy öregszem?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A játszótársaimat akkor vitték a szüleik elsőbe, amikor iskolaérettek lettek, engem meg akkor, amikor az iskola vált Chuck Norris éretté.” /Chuck Norris/