2014. december 26., péntek

Új Remények

Remény Retekné Ritka Rigó terhes volt. Ikreket várt, hetes ikreket.
- Hűha, az új Remények születésekor szükségünk lesz egy jóval nagyobb lakásra, egy kisbuszra és néhány jól képzett bébiszitterre! – morfondírozott Remény Retek, ám mivel nagy szerencséjére az anyai nagybátyja IV. Rögény néven az ország királya volt, hamarosan kiutaltak nekik egy kacsalábon forgó tízszobás palotát parkkal, fedett úszómedencével és egy ötvenezres stadionnal, valamint két luxusbuszt saját sofőrrel és gyerekenként 1-1 darab diplomás bébiszittert. A főbejáratnál hatalmas márvány Hófehérke szobor fogadta az érkezőket és a kertből nem maradhatott el a hét kerti törpe sem. Ez adta az ötletet a gyerekek névválasztásához is. Hamarosan megszületett tehát Remény Tudor, Remény Vidor, Remény Szende, Remény Szundi, Remény Hapci, Remény Morgó és Remény Kuka. A gyermekek egészségesek voltak és szépen fejlődtek. Az uralkodó elvállalta mindnyájuk keresztapaságát és a születésnapjukon bőkezű ajándékokkal halmozta el őket. A nép ugyan éhezett, de a család szépen gyarapodott.
Boldogan éltek, míg meg nem halt IV. Rögény, aki egy forradalmi nyaktiló következtében sajnálatos hirtelenséggel elvesztette a fejét.
 A demokráciára vágyó nép köztársasági elnököt akart választani és mivel kivételesen és teljesen valószínűtlenül épp józan paraszti ésszel gondolkodott, nem a rózsaszín ígéretekben akart hinni, hanem a „nomen est omen”  elv alapján a leginkább realista nevű személyben. Így a választás utolsó fordulójára csupán két esélyes jelölt maradt csupán: Remény Kuka és Hitel Alma.
 Bár  mindketten fiatalok voltak és hiperrealisták, ám ennek ellenére első látásra egymásba szerettek, így nem csoda, hogy összeházasodtak. Alma jó feleség módjára visszalépett Kuka javára, így 83%-os részvétel mellett Remény Kuka lett az új köztársasági elnök, aki, ha a mutyizmust visszasíró IV. rögényista állammaffia magányosnak álcázott merénylője le nem lőtte volna, minden bizonnyal új Reményeket nemzett volna sokat éhezett népe felvirágoztatására.
 Remény Kuka temetésén sokan voltak, akik előbb mind felkerültek a Duna műjegén 2/3-os többséggel megválasztott V. Rögény király titkosszolgálati főnökének, Subatov Sebőnek a listájára, majd nem sokkal később már együtt közmunkálkodtak a vadonatúj  Recsk borvidéki Kancsó Aréna VIP páholyának építési munkálatain. A Remény ikrek és gyermekeik - az új Remények – ebben az EU-s projektben is hasznos közmunkásnak bizonyultak, hiszen ők haltak meg utoljára...

2014. december 15., hétfő

Karácsony jön...

Karácsony jön hamarosan,
Tömve van a Tesco, Auchan
Árukkal és emberekkel.
Ily tömegben egyrészt meg kell
Küzdeni a puszta létér’,
Másrészt ez egy „Dől a lé!” tér,
Hol a multi nagyot kaszál,
S ideghálón feszül a szál,
Mígnem egyszer el is pattan
És az „Illem hogyan hat?” tan
Megbukik, mint egykor Kádár,
Miközben a fürdőkád ár
S minden egyéb termék ára,
S Tercsi, Fercsi, Kata, Klára
Plafonon van, s mind mást okol,
Mért szabadul el a pokol…

Karácsonyi szeretet ki-
-fejezésből így kötnek ki
Tízpercenként hatan-heten
Baleseti Sebészeten.

„Elnézést, most nem tudok nyilatkozni, mert épp egy sürgős esetet látunk el! Egy ájult mormon presbiter torkából kell eltávolítanunk egy ismeretlen tettes által beledöfött tűsarkú Barbie babát! Szentestéig még csúcsra járunk, utána viszont a detoxikálósok fognak beleőrülni a rengeteg melóba. Elég strapás ez a szeretetünnep!” /Dr. Szike Szilárd, a Nemzeti Traumatológiai Ambulancia főamputáns adjunktusa/

„Az elvetemülten plagizáló költő – ha ezek után még annak lehet nevezni - idézőjelek és forrásmegjelölés nélkül használja az egykoron az egész ország által kívülről fújt gyerekversem egyik legszellemesebb sorát! Követelem, hogy csokimázzal bevonva vessék oda a mindig éhes Hakapeszi Maki elé! Költő úr, magának véget ért a móka mára! Kellemetlen Karácsonyt és Boldogtalan Új Évet Kívánok!” /Móka Miki/

„Hát mi?! Mi megint kimaradtunk?! Hát minket már a plágiumból is kihagytak?! Bezzeg a Versmondó Lány sosem tenne ilyet! Hogy a jászolbéli ló lambadázzon a költő bácsi füle tövén és falja fel a Hakapeszi Maki!” /Jóska, Sári/

„Pfúj! A zsíros költő helyett nem kaphatnék inkább tíz tábla csokoládét Karácsonyra? Hakapeszi, ha kap, eszi!” /Hakapeszi Maki/

„Jé, most vettem észre, hogy mi kancsal rímpár vagyunk a Mokka Mikkivel!” /Mikkamakka/

„Hányasod volt helyesírásból, te kadarkamámoros gumikandúr?! Annyi eszed sincs, mint egy selejtes kínai karácsonyfadísznek! A Mokkamikki egy finn kávémárka, nem egy személy, te csoffadtagyú bájpörc!” /Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl/

„A költő a szeretet ünnepén elszabaduló poklot a multinacionalista áruházláncok akciós vásárlásra odagyűlt farkastörvényszéki hiénáivá vált őrjöngő tömegek Jézuska nevében elkövetett ajándékozási vérfürdőjéhez hasonlítja. Az irodalom szélmalomharcosaként küzd a kulturális keresztes háborúk hipokrita materializmusa és barbár pénzszórása ellen. Az angyali lurkónak karácsonyra méregdrága számzáras szemidigitális szupercellát vásárolni akaró szülő baleseti sebészetre kerülése pedig nem más, mint maga a minden rothadványa ellenére is csupa nagybetűs ÉLET: Szeressük egymást gyerekek, ha mind beledöglünk is!” /Elefántcsonttornyi Zomboldné Vákuum Vendetta, szintaxis szeparátor és bejgli töltelék determinátor/

„Dől a lé, dől a lé, dől az ÁFA lé, még az éjjel behajtom majd én!” /Harács Herbert, adóhivatali főzabrátor/

„Úgy látszik, nem hiába abajgattam annyit Frady Endrét, ebben a legújabb förmedvényében, bár a tőle megszokott rettenetesen alacsony színvonalon ugyan, de végre odacsűr, sőt odaokád a zsebszipoly népnyúzó multinacionális áruházláncok hamis reklámokon felhizlalt pofájába! A tizenhetedik, az üres sor kifejezetten tetszik. Anyámnak okvetlenül felolvasom a többit is, de csak miután lefeküdt aludni és áramtalanítottam a hallókészülékét.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én egy szeretet ünnepi tömegverekedésben csak átlag másfél percenként tudnék egy embert a baleseti sebészetre juttatni, akkor azonnal kérném a korkedvezményes nyugdíjaztatásomat! Ennél még a Templomban korbácsoló szelíd Jézus is többet termelt, igaz, hogy Ő még röptében meggyógyította az áldozatait, akik így ép testtel zuhantak ki a bejárat előtti kőlépcsőre.” /Chuck Norris/

2014. december 11., csütörtök

Tea

„A tea jó dolog, szépen párolog, és illatos az illata.” /KFT együttes/

Tea finom, tea nyugtat,
ahogy a szerelem búg Tat-
-jána levelében ódon
boldog békeidős módon.

Így szürcsölök forró teát,
csak szerényen, nem ám teát-
-rális mozdulatok mellett,
s rájövök, hogy somméz kellett

volna bele másfél kanál.
Ekkor zajos UTE fan áll
elém s zöld majmozik rútul.
Muszáj átrúgnom az út túl-

-oldalára, hol most bömböl.
Ráordítok telt tüdőmből:
„Vissza ne merészkedj te ám!”
s tovább szürcsölgetem teám.

„Jól átvertem az olvasótáboromat! Mindenki azt hitte, hogy Tatjána levelét Tatjána írta, pedig nem is ő volt, hanem én magam! Höhöhö… (durr!) hgrrrhhhh…” /Alekszandr Szergejevics Puskin utolsó szavai a sorsdöntő tűzpárbaja közepette/

„Sose gondoltam volna, hogy az ilyen agresszív zöld majmok teázni is szoktak! Én azt hittem, hogy egész nap ülnek a fán, kókuszdióval hajigálják egymást és banánnal vakaróznak, ami az orrukat is tisztíccsa.” /Lila Leó, zajos UTE fan és betanított fejőgépzsírozó/

„Somméz?! Pfúj! Utálom, amikor rajtam élősködnek a méhek! Piramis lapítsa szét a kaptárukat!” /Som Lajos, nyugdíjas rocker/

„A nagy orosz lélekkel fűszerezett petyhüdt teázás közben a belső békére rátörő külvilági agresszión felülemelkedni vágyó, ám ehelyett az agresszor lila majmot erővel eltakarító költő a megélt konfliktusból az anglomán teaszürcsölés semmittevésével hullik vissza a vágyott belső békébe. Pillanatragasztós kézzel letehetetlen olvasmány.” /Kence Ficéné Avon Hattyú, Shakespeare fordító és vegyszer ügynök/

„Ki nem állhatom ezeket a folyton füstölgő fociultrákat! Ezek a huligánok állandóan rágyújtanak! Vagy egy indulóra, vagy egy tévészékházra! Vissza kellene állítani a három év kötelező sorkatonaságot, oszt’ majd megtanulnák, hogy mi a magyarok istene! Nem lenne teázgatás, meg hőzöngés, hanem csend, rend, fegyelem!” /id. Lajtos Alajos, nyugalmazott főtörzsőr- és tömbházmester/

„Jaj, fater, ne bugyborékoljon állandóan, mert behabzik a prosztatája, oszt' rámegy a gyomoridege, hogy nem tud dönteni a Prostamol Uno meg a Prostagutta Füzike között!” /ifj. Lajtos Alajos, reklámszakember és gyógyszerdíler/

„Egy költőt helyesen csak az utókor ítélhet meg. Ha jósolnom kéne, azt mondanám, hogy ganajtúró bogár legyek, ha ez az irodalmi tömeggyilkos, ez a szellemi kútmérgező valaha is iskolai tananyag lesz! Anyám szerint ganajtúrónak lenni jobb, mint imádkozó sáskának, mert fekáliából mindig több van, mint hitből, de hát ő mindig is hadilábon állt a klerikális reakcióval. Sebaj, ha tévedtem, legfeljebb a kecskegyomrot is megjárt Frady kötetmaradványokból készült bűzlő labdacsokat fogok magam előtt görgetni. Mert megérdemlem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A minap a Hiperhős Klubban teáztam, ahol is Superman azzal viccelődött, hogy szerinte Frady Endre a költészet Chuck Norrisa. Ekkor ráfújtam a kannányi tűzforró vérteámra és az így kapott jégtömbbel odafagyasztottam a szupercsávó nyelvét a talpához, majd belehajítottam az Androméda ködbe.” /Chuck Norris/

2014. december 9., kedd

Akut kleptománia

Én csupán egy dolgot bánok,
Azt, hogy bezárult az OPNI*,
S így az akut kleptománok
Könnyen tudnak közpénzt lopni.

Döfődjön egy injekció
Igazmondó lével farba,
 Kiderül, hogy ki rossz, ki jó,
 S előáll végre a farba!

Á, elméből nem az ép ül
 Tort! – tanulságot  így vonok:
OPNI* itt már sosem épül,
Csupán üres stadionok...

*Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, egykori Magyar Királyi Tébolyda alias diliház

„ Na, költő úr, most lelepleződött! Lehullt a nyugatimádó rókapofájáról a multi-áruházláncban vasárnap vásárolt pakisztáni gyerekmunkával gyártott álarc és kiderült, hogy maga egy Gyurcsány kottájából játszó amerikai szekértoló liberálbolsevista komcsibérenc! Maga egy rezsinövelésért kampányoló drogos vizeletű romkocsmatöltelék,  és még maga merészel lobbizni a bolondokháza megnyitásáért?! Majd mindjárt kap egy-két lenyugtató kokit és sallert, oszt' hentereghet a kettes cella betonpriccsén! Goodfriend pincsi!” /Csávás Kálmán, NER-TEK vezérőrnagy/

„Én már 1791-ben javasoltam a tébolyda felépítését, de a sok debil bürokrata miatt csak 1868-ban kezdett üzemelni a rólam elnevezett mezőn. Hála a – nyilvánvalóan – Habsburg származású udvari költőnek, hogy felelevenítette  eme jeles intézmény fájó hiányát! A megszűnése azt jelenti, hogy a Monarchiában már nincsenek elmebetegek? Jaj, de jó, akkor nyilván minden alattvaló boldogan él, amíg meg nem hal! Vagy már a halál ellen is megtalálták a tökéletes elixírt? Kár, hogy én ezt már nem érhettem meg!” /II. Lipót császár/

„Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve! A nép szeret és Ferenc Jóskának hív! Ha meggondolom, hogy én fojtottam vérbe a szabadságharcukat, akkor azt kell gondolnom, hogy vagy nekem kéne a Lipótmezőn laknom, vagy a magyaroknak...” /Ferenc József császár/

„Kikérjük magunknak a nyilvánvalóan szer hatása alatt álló költő vádaskodását, a stadionok ugyanis nem üresek! Meccsenként és csapatonként jelen van tizenegy kezdőjátékos, öt csere, egy edző, egy gyúró, egy orvos, egy intéző, huszonhárom meghatározatlan funkciójú főállású kísérő, plusz egy játékvezető, két asszisztens, egy negyedik  csereintéző lótifuti, valamint a játékvezetői testület ellenőre és a sportújságírók. Ez simán van száz-százötven ember! Még hogy üres stadionok?! Rágalom!” /Sörhas Sumák, sportért felelős államtitkár helyettes/

„Szegény anyám migrénes fejfájásos és heveny hasmenéses tüneteket produkálna, ha ezt a szellemi kútmérgezést felolvasnám neki! Én magam legszívesebben sárba tipornám ezt a pszichopata ámokfutást, de félek, hogy kiújul a lúdtalpam és még lábgombát is kaphatok! Abban viszont egyetértek a költővel, hogy tényleg kár volt megszüntetni a diliházat, mert így valóban hontalanul kóborol ez a rosszabb sorsa érdemes kübliagyú guanóvájár!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer helyrerúgtam egy akut kleptomániás OPNI szökevény  politikus agyát, aki utána hatszoros Teréz anya díjas alamizsnaosztó lett és épp a múlt héten halt éhen az általa alapított ingyenkonyha színültig telt gulyáságyúja mellett.” /Chuck Norris/

2014. december 5., péntek

Gyorsétterem

Oly gyors ez a gyorsétterem,
Hogyha teljes krafttal futol,
S én is, kidagadva erem,
Alig érhetjük mi utol.

Gyorsétterem gyors, sőt sebes,
Vetekszik mesterrel, Mekkel
(Kit, ha farkas harap, sebes
S gyógyítani persze meg kell.

Aki Elek-vértől ijedt,
S hányingertől majdnem alél,
Jó, ha szellős tóhoz siet,
Hol leendő McFish hal él.)

Létünk malacfarknyi kurta,
Úgy elillan, mint a permet,
S testalkatunk fast food gyúrta
Utópiás gyorsét termet.

„Mi volt ez?! Dzsízösz Krájszt, hát mi volt ez?! Mi a bélbolyhokba belebűzhödt brutálbugyuta buldózerlíra volt ez?! Mi a Mekk mesteri kóros tehetségtelenségbe oltott szellemi leprajárvány volt ez?! Frady Endre ismét elővette a 'Gondolkodás nélkül leírom, ami először eszembe jut, hiszen mindegy, csak zavaros legyen!' irodalmi hitvallását és alkotott egy olyat, amit a király is csak gyalogjárás után termel. Anyámat hét lakat alatt kell őriznem, nehogy megcsapja a költő förmedvényének ebola-fakó szaga!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha megharapna a farkas, simán meggyógyítanám magamat és a farkast is, mert orvosnak is tökéletes vagyok. Én Mekk Elek remekelek! Naná!” /Mekk Elek, ezeregymester/

„Naná, hogy jól vezetek!” /Rainman/

„Nem beszélhetnék egy másik orvossal? Inkább a doktor Kotász, mint a Mekk mester! Akkor legalább hamar túl lennénk a dolgon!” /a farkas/

„Macska az úton már túl van a dolgon és nélküle száll az idő...” /KFT együttes/

„Macka már nem lenni úton, viszont lenni nálunk óccó ész finom kiciccípősz szecuáni cirke!” /Kan Dúr Léé, kínai főszakács/

„Nem félek a kihalástól, mert a McFish-ben is annyi a hal, mint tanári fizetésben a vásárlóerő!” /egy hal a szellős tóban/

„Tíz és fél évig tiszta voltam, de ennek a versnek a hatására újra a pohárhoz nyúltam. Én is tipikus utópiás lettem, bár a termetem még nem gyorsét. Szégyellem magam! Margit, meg tudsz bocsájtani?” /Alpakka Atanáz, anonim alkoholista és alhadnagy/

„Persze, megbocsájtok, de azért pár hétig még pusztulj innen, hogy vezekelj is azért, amit elkövettél, te utópiás zsigergyík!” /Híd Margit, dunai átkelő és közpénztemető/

„Gyorsétterem?! Ugyan már! Gyorsabban emésztek, mint ahogy ők sütnek. A múltkor is kértem két sajtburgert, és mire a másodikat megkaptam, az első már rég a gatyámban volt!” /Chuck Norris/

2014. december 2., kedd

Decemberi eső


Ég és föld most olyan szürke,
Mint egy veréb apjú szarka,
S szétázik rajtam a szerkó.

Maghasadt a pajzs, az ózon,
Keresztültör víz, az özön,
Ettől érzem magam izén.

Jaj, hogyha az eső ónos,
Hátra esek rögvest én is,
S nem segít fel szovjet inas.

Igor épp vodkától hány ott,
S meg is rónám ezt a henyét,
Hogyha nem feküdnék hanyatt.

Tél lévén, eső lőn hólé,
S hófödte énem már haló.
Igor nem lel. Szegény hüle!

„Amikor utoljára láttam a költő elvtársat, még kettő volt belőle és a szakadó esőben szavalt. Honnan tudhattam volna, hogy mire kijózanodom, már a hótakaró alatt fog feküdni? Nem vagyok én hüle, csak másnapos! Na, jó, inkább harmadnapos… Hú, de kemény ital ez a csavarlazítós vodka arcszesszel keverve!” /Igor Tarakanovics Záporozsec, szovjet inas és szeszcsempész/

„Jaj, Igor, Igor, hát tudhattad volna, hogy télen hó is esik, nem csak az életszínvonal! Hát nem emlékszel, hogy otthon Zemljonnyi Cudarkovban már októberben akkora hó volt, hogy belefulladtak a jegesmedvék?! Hej, öcsém, hányszor mondtam neked, hogy a csavarlazítós vodkát arcszesszel rázni kell, nem keverni?! Hüle vagy!” /Szergej Tarakanovics Záporozsec, Igor bátyja és szovjet 007-es ügynök/

„Mi jönni nagyon távoli galaxis, olvasni vers és már menni, is vissza messzi-messzi távoli galaxis! Mi nem lenni hüle maradni! Frady úr lenni hüle!” /Doang Bung, ufonauta/

„Messi, Messi, már a távoli galaxisokban is Messi, Messi! Hát én kutya vagyok, ti hüle UFO-k?! Mindjárt lefelhőfejelem a fényes bádogburkolatotokat és szabadrúgásból lelőlek az égről, ti kis zöld marslakók! Hala Madrid, hala CR7! Hüle Messi!” /Christiano Ronaldo alias CR7, a Real Madrid sztárja/

„Te R2D2! Lehet, hogy ez a CR7 is valami hüle szökött droid, mint mi?!” /3CPO, protokoll droid/

„O, no! O, no! Most nem szegény Lennon özvegyét hívogatom, hanem látványosan szenvedek! Hogy lehettem illen hülle, hogy végigolvastam egy Frady verset?! Bosszút állok! A saját stílusát fordítom ellene:
  Ez az eső, szürke eső likvid álom,
  Frady Endrét vízbe fojtva likvidálom!
Hű, anyám, készítenél nekem egy csavarlazítós vodkát arcszesszel?! Rázva, nem keverve!” /Puzsér Róbert, kritikus és a bulvármédia elleni harc James Bondja/

„A költő a hármas hangzatú kancsalrímekben szublimálja és mintegy reflektálja a tél elején nem is oly szokatlan viharszürke ónos eső triolákká széteső monoton recsegését, mely a fedetlen főre ráfagyva agyfagyasztóan dermesztő élességgel láttatja meg velünk önnön hüleségünk és hüllő mivoltunk semmibe kunkorodó jégcsapját, melyet nem olvaszt fel más, csak a nagyon alacsony fagyáspontú csavarlazítós vodka arcszesszel. Igazi önfeledt téllíra, ami nem hiányozhat egyetlen művelt eszkimó könyvespolcáról sem!” /Jeti Jolán, a Jajvirágos Jégcsap c. irodalmi műsor főszerkesztője/

„Engem egyszer próbált lehülézni a szovjet inasom, de áthajítottam az ózonpajzson. Nagy eső lett és csak én menekültem meg, meg valami Noéék, akik időben bemásztak az úszás közben a hátamon cipelt bárkába.” /Chuck Norris/

2014. december 1., hétfő

Maszekoló öreg Batman

Amíg gépkocsikat ásnak
Népek hókupacok alól,
Beöltözve Mikulásnak
Öreg Batman némán dalol:

„Elillant a nyugdíjvagyon,
Jólét nincs, csak anyagi rom,
Dolgozhatom magam agyon,
Pár évig még talán bírom.”

Röpphöz nem kell őneki rén,
Számára tölgy nem nagy fagát,
Ultrahangja sem bősz szirén-
-hang, de így tájolja magát:

(Fütty-fütty) Hűha, tőlem balra
Tömeg jön és zeng vad ének!”
S öreg Batmant kenik falra
Vadul száguldozó rének…

„A baleset sajnálatos, mindazonáltal Batman úr csak saját magát okolhatja miatta. Az elmúlt időszak szűrővizsgálatai mind azt mutatták, hogy páciensem komoly időskori látás- és hallásproblémákkal küzd. A fizikuma ugyan a korához képest erős, de mivel gyakorlatilag vaksüket, közlekedés közben folyamatosan veszélynek teszi ki magát. A hintaszékén kívül semmit sem szabadna vezetnie.” /Dr. Heveny Vigold, háziorvos/

„Mi ugyan vad dalolás közben is az útviszonyoknak megfelelő sebességgel repültünk, ám hirtelen féktávon belül a semmiből elénk került egy kivilágítatlan műmikulás, akit sajnos fölkentünk a Nemzeti Hintaszékgyár tűzfalára. Utána muszáj volt cserbenhagynunk, mert a Főnök késében volt és úgy hajtott minket, mint az állat.” /Rudolf a piros orrú rénszarvas/

„Szácseggőőő… hukk… szácseggőőő… böff… gyeünk szavaskáim… gyósabban… eőeee… hukk… Téapó ivvan… dejó ea kumisz… hukk… szácseggőőő… juhééé… hukk…” /Mikulás/

„A baleseti helyszínelés során üldözőbe vettük a cserbenhagyó gázolót és hamarosan kézre kerítettük. Az erősen illuminált állapotban lévő sofőr nem volt kihallgatható állapotban. Mivel a szondát képtelen volt eltalálni és folyton melléhányt, kénytelenek voltunk vérvételre beszállítani az őrsre. Kihallgatáskor a karácsonyi éneklése szüneteiben Mikulásnak vallotta magát, majd elaludt. Jelenleg a főkapitányság pincéjében próbáljuk eszméletre és jobb belátásra téríteni.” /Tömb Tivald, főtörzsőrmester és betanított vallomás kicsikaró/

„Betegség miatt sürgősen betöltendővé vált egy, esetleg több Mikulás munkakör. Alkalmassági feltételek: rénszarvasszánra érvényes jogosítvány, szabványkémény átmérőnél kisebb testkeresztmetszet, teljes absztinencia, angol, lapp és rén nyelv társalgás szintű ismerete, valamint makkegészség és vattaszakáll-allergiamentesség. Amit kínálunk: versenyképes fizetés és évi 364 nap szabadság. Szökőévben 365.” /Dr. Vesepecsenye Valdemár, a Headhunter Fejvadász és Szervkereskedő kft főorvosa/

„Az én nyugdíjam sem elég semmire, úgyhogy nekem is állandóan maszekolnom kell. A sörhasam miatt a kéményekbe sajnos már nem férnék be, úgyhogy inkább megpályázok egy húsvéti nyúli mellékállást. Strapás dolog lesz hímes tojásokkal a hónom alatt röpködni!” /a nyugdíjas Superman/

„Engem szerencsére a halász- és világháló készítő kisvállalkozásom megment az éhhaláltól! Kérdés persze, hogy meddig bírom kötéllel és cérnával? Kár, hogy lappul se tudok és a rént is csak ugatom.” /az idős Pókember/

„A havi félmilliós életjáradék miatt reméltem, hogy beválasztanak a nemzet sportolói közé, de sajnos egy másik vívónak több csókos haverja volt a testületben, mint nekem és ő került be a pikszisbe! Ideje fölkeresnem, hogy összemérjük a pengénket!” /az öreg Zorró Zénó bá’/

„Békésebb pillanataimban el kell ismernem, hogy Frady Endrének időnként mintha lenne mondanivalója, ám a kifejezésmódja olyan szegény, mint egy kukázó friss diplomás, a szókincse pedig vagy saját maga által kreált, vagy már meglévő, de általa kerékbe tört szavak katyvaszából áll. Anyám szerint a fiataloknak kukázás helyett inkább kosarazniuk és dolgozniuk kellene, de hát ő már csak megmarad abban a tévképzetben, hogy mi Európához tartozunk, nem pedig ehhez a sültbolond celeb-poétákkal teleszórt és a bulvármédia által lebutított peremvidékhez.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nem hiszek a Mikulásban. Nekem bőven elég, hogy ő hisz bennem.” /Chuck Norris/

2014. november 28., péntek

Stefánia vagdalt

Utcasarkon énekelt
Hajléktalan vak dalt,
S hozzá ezért székeket
Stefánia vagdalt.


„Mit csinálhattam volna, szörnyen hamisan énekelt! Még szerencse, hogy volt nálam pár szék, amit a lila majmok lelátójáról szakítottam fel!” /Dr. Saslik Stefánia, adóellenőr és a ferencvárosi B-közép zöld sas kórusának női szólamvezetője/

„Au, ez fájt! Egy kis apróért énekeltem, nem székdarabokért! Jaj, és még rugdosnak is!” /Dr. Humán Huba, négy diplomás munkanélküli, hajléktalan vak koldus/

„Hé, rendőr úr, ne rugdossa már azt a szerencsétlent a vasalt bakancsával!” /Dr. Kalkuttai Piréz, szociális munkás és jogvédő aktivista/

„Ne aggódjon nagypofájúkám, a kincstári bakancs mindent kibír! Bent az őrsön majd kipucoltatom valamelyik őrizetessel. Maga kornyikás vakegérkém, meg ne halálhörögjön nekem közterületen, mert ha itt mer meghalni, megbírságoltatom!” /Tapló tizedes/

„Az utcai incidens minőségbiztosítás híján teljesen spontán, tervszerűtlenül és abszolút nem ISO szerint folyt le. Amennyiben minden résztvevő kitölti öt példányban az alábbi űrlapokat, akkor el tudok tekinteni a szigorú pontlevonásoktól. Így ni, meg is vagyunk! Egymilliót kapok. Számlával egymillió háromszázhetvenezer lenne.” /Pökhenddy Pörc, uzsorás és ISO auditor/

„Megszüntetjük a szegényeket! Magyarország jobban teljesít!” /óriásplakát a hajléktalan vak székdobált teteme fölött/

„Na, oszoljunk emberek, nincs itt semmi látnivaló! Te meg, Stefikém, ne bőgj úgy, mint egy gyerek! A legközelebbi meccsen személyesen én vezetem majd a biztonságiakat és szerzek neked vadonatúj székeket ezek helyett a széttörtek helyett! Na, menjél dolgozni és felejtsd el ezt a hajléktalan trógert! Remélhetőleg számodra mára ez az arc lesz a végső!” /Saslik Sutymánd, őrnagy/

„A leghatározottabban tiltakozom, hogy a nevemet egy ilyen fércmű sározza be és elmenjen tőlem az emberek étvágya! Pereljünk séf úr, pereljünk!” /Stefánia vagdalt tepsis burgonyával/

„A szocializmusban szocializálódott szociálisan érzékeny költő rusztikus szarkazmussal billenti fenékbe a kapitalizmusban kapitalizálódott kapitálisan érzéketlen társadalom ormótlan otrombaságának destruktív könyörtelenségét. A tipikus ’Ha a hegy nem tejel Mohamendnek, Mohamed agyonveri a hegyet’ mentalitás teljes átélése teszi a verset olyan szívmelengetően visszataszítóvá. Lelki sonkapácban megforgatott böjti rögvalóságiszony, ne hagyj el!” /Sonkády Eulália, a Koplaló Katarzis c. folyóirat esz- és isztétája/

„Anyám szerint a Stefánia vagdalt finom, de ő nem érti, hogy ez az átok bérigric egy ócska szóvicc miatt pillanatok alatt lerombolt mindent, amit költőink évszázadok alatt felépítettek! Frady Endre vasalt bakancsos ormótlan verslábával négy sorban rugdosta halálra a magyar irodalmat. Ha lenne hangom, azt énekelném, hogy ’Mindig van lent és még lentebb, ne várd a csodát, és üvöltve mondd, hogy ne tovább!!!’. Vae victis!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer alvás közben vasalt bakanccsal megrúgott valaki. Reggel felébredve láttam meg, hogy hónaljból kiszakadt a lába.” /Chuck Norris/

2014. november 27., csütörtök

Lillafüred

Vay Erzsébet volt a Lilla,
Kiről nevesült e csoda,
Gyorsan rohanok is illa-
-berek-nádak-erek oda.

Javaslom, hogy ti is gyertek
Látni saját szemetekkel
Mily szépek a függőkertek,
Szerintem ezt nézni meg kell.

Van itt barlang, s kicsi vasút
Döcög szép zöld tájak mellett
S visz kocka- és hordóhasút.
(Bocs, ez a rím miatt kellett!)

Vízeséstől tátul a száj,
Átcsónakázható a tó,
Sok a víz, itt nem dúl aszály,
Jót kreált a Mindenható!

„Köszönöm, jól esik a dicséret! Tényleg remekül sikerült környék ez is. Nem véletlen, hiszen hosszú szempillantásokig dolgoztam rajta.” /Mindenható/

„Jaj, hagyjuk már ezt a klerikális demagógiát! Az alapanyagot a természet adta, a Palotaszállót a természetes kiválasztódással kifejlődött homo sapiens építette és ugyanez a faj duzzasztotta mesterségesen ilyen nagyra a tavat is. Zöldre meg mi festettük a tájat, hogy könnyen bele tudjunk olvadni, amikor a titkos megfigyeléseinket végezzük.” /Xrwyk23-Pljhg008XzS, a földi marslakó kolónia ügyvezető igazgatója/

„Bonjour, mon ami! Nekem sosem volt kocka a hasam, ugyanakkor hordó sem vagyok, csak kicsit pohos. Dolgoznak a szürke agysejtjeim, de nem tudom kitalálni, hogy akkor én kisvasút helyett mivel közlekedhetek? Mi belgák hova álljunk?” /Hercule Poirot, belga mesterdetektív/

 „Hogy vajon a mindenütt vízeséses és zöld Lillafüredet ellensúlyozandó nem lenne-e szükség egy mindenütt vízemelkedéses és lilla (sic!) Zöldfüredre is, annak megállapítására föl kellene állítani egy mindentől és mindenkitől független grémiumot - bár, hogy mi mindentől és ki mindenkitől kell és lehet függetlennek lennie egy ilyen holt nyelven elnevezett csúcsbizottságnak, annak eldöntését egy az előzőtől független másik ugyanilyen nevű csoportnak kellene eldöntenie. Ennek befolyásolására előbb fontos pozícióra kellene jelöltetnem magam, de, hogy független mérőeszközként ne hassak az általam vizsgálandó folyamatokra, utóbb inkább visszalépnék. Én csak termométer vagyok a terminátorok között, nem pedig determinátor termosztát. Valószínűleg…” /Török Gábor, elemző/

„Szép táj, szép vers, szép névadó! A nevem viszont nem volt olyan szép, mert nem egészséges, így később magyarosítottam. Ja, a mi nemesi családunkban valamiért minden Erzsébetet Lillának becéztek. Valószínűleg a sok belterjes házasság miatt genetikailag agyunkra ment a dzsentri jólét.” /Pejacsevich Tivadarné Margarin Erzsébet született Vay Erzsébet alias Lilla/

„Anyámmal épp most készültünk Lillafüredre, de lemondtam az utat. Szerinte egy rossz klapancia nem tehet tönkre egy szép élményt, pedig dehogynem. Egy korsó habos sörtől is el tud menni a kedvem, ha a pincér elmeséli, hogy mennyi patkány oldódott fel abban a hordóban, amiből csapolták. Frady Endre költészete egy a világirodalom erős sörében feloldott rágcsálómolekula kupac és körülbelül úgy is hat. Taccsra magyar, hí a kübli!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy kisvasút áthajtott a kockahasamon és ettől úgy szétrázta a rajta ülő utasok hordóhasát, hogy okádtak, mint akinek patkány úszik a sörében.” /Chuck Norris/

2014. november 24., hétfő

Remete


Városban lánglelkem elepedt,
Kerestem remete telepet,
Ahol mint világnak szemete
Együtt él sok szőrös remete.

Nincsen itt se adó, se rezsi,
Se szomor’ vasárnap (seresi),
Se tévé, se mozi, se mise,
A külső világból semmi se.

Nincs miatt nem folyik vita. Min?
Fű-fában van bőven vitamin,
Megterem körben a pemete,
S nem köhög sosem a remete.

Áll már a ’Most bőven van, ni!’ bál,
S mert belül mindenki kannibál,
Falunk pár átsütött turistát!
Nagy baj, hogy fentről az Úr is lát…

Lesújt a megszokott szigora,
Villámmal zárul e víg óra,
S megmurdel mindegyik remete.
Minket el vajh’ bárki temet-e?


„Temetésre semmi szükség, hiszen a bölcs Természet a maga örök körforgásában evolúciósan kitermelte az erdei dögevőket, akik elfogyasztván, megemésztvén és a talajba bejuttatván a villám sújtotta tápot, lehetőséget teremtenek arra, hogy az anyaföldbe visszaintegrálódva új élet fakadjon az elpusztult remete kolónia földi maradványaiból. A remeték lelke pedig énekesmadarakként, éticsigákként és fű-fa-virágként folytatja örökkévaló önfeledt körforgását.” /Zen Zénó, ornitológus és new age aktivista/

„Jaj, hagyjuk már eft a haragvó éf villámokkal boffút álló óföveccégi Jehova képet! Av Újföveccég Jévufa eljő, odalép a kannibálhov, éf megbocájtón így fól hovvá: Nem ítéllek el. Menj el éf többé ne étkevv!” /Dr. Kenet Kenéz, az Félájtatos Manó Majdnem Teljes Evangéliumi Gyülekezet Teológiai Főiskola Üdvtan Tanszékének adjunktusa és fogatlan prókátor/

„ Rettenetes, hogy ezek a semmiből kinőtt kis szekták  mindent jobban akarnak tudni, miközben negligálnák az egyetlen és eredeti egyetemes gyülekezetet, a Katolikus Anyaszentegyházat! Még szerencse, hogy be vagyok ágyazódva a médiába és így a helyes irányba tudom terelni az anyátlanul-apátlanul tévelygő nyájat. A nézettségem folyamatosan biztosítja a helyes tan terjedését.” /Páter Nosztradamusz, televíziós igehirdető és a katolikus papok vetélkedőjének, a Cölib vagyok, ments ki innen!-nek a műsorvezetője/

„Na, csávókáim, ha én ezt egyszer megzenésítem és beledalolom a pofátokba, akkor még lassú hátraúszással se tudnék elhátrálni a lokális világhírnév elől! Dőlni fog a lé!” /Olló Ottó, a Remete Rock együttes frontembere/

„ Nem tudom, hogy az evolúciót, vagy a Teremtőt kell-e hibáztatnom Frady Endre létrejöttéért, de még a legnagyobb jó szándékkal sem tudok a felelősnek  fél pontnál többet adni érte. Azért nem nulla, mert legalább nem örök életű a manus. Anyám szerint fiatalabb lévén van esélyem, hogy túléljem, de én Jónás prófétaként most követelem e költő-Ninive azonnali villám általi elpusztítását! A halban várok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer, amikor a Nap éppen Chuck Norrisozott, hogy lebarnuljon, megtámadott egy éhes remeteraj, de szénné égtek a bemelegített izmaimon. Azóta sem ettem olyan finom very well-done manusokat.” /Chuck Norris/

2014. november 22., szombat

Horror líra

Horror lírát szőrös mancs ír,
Turultolla vérbe mártott,
Témája a trutymós trancsír,
Így művel ő Noir Artot.

Lékelt dinnyefej a görög
Utcán (amit írre ír át)
Gurul s közben halálhörög
Színezve e horror lírát.

Zsírnyulakat szeletel át
Eszterláncfűrészes jeti,
S vérgőzösen se hall, se lát.
Hallgatóim, féltek-e ti?

Nem félünk mi, apucikám,
Így hát ne aggódjál te se!
A gyerekek szeretik ám,
Ha nem nyál az esti mese!


„Grrrr… hrrr… vér… grrr… hrrr… nyúl… hrrr… zsírnyúl vér… grrr… ááá…” /egy eszterláncfűrészes jeti/

„Nyugalom, Bélám, ne spilázd túl ezt a jeti szerepet, mert beleizzadsz a jelmezedbe, ami árt a torkodnak és a vérnyomásodnak is! A te korodban már inkább csak öreg királyokat és bölcs varázslókat kellene vállalnod!” /Hullay Béláné Gríz Matild, nyugdíjas jelmeztervező és celebfeleség/

„Olyan cikiuncsi már az a sok tündéres, törpés, szegénylegényes, királylányos, aranyhalas, lovagos, öreganyámos, őzikés, álommanós, kisvakondos vacak! Most végre van egy vadiúj adrenalinlöketes esti mese, ami után kőkeményeket lehet álmodni! Ultrazsírkirály!” /Szeppuku Szidónia, a vámpírhartyáni Vlad Tepes Általános Iskola 6.c. osztályos tanulója/

„A legújabb brit kutatások szerint a gyerek egészséges fejlődése érdekében szükség van némi horrorra és tomboló erőszakra, hiszen mi más készíthetné fel jobban a vérrögös valóságra és a nagy tetűs életre. Az éretté válás alapkövetelménye, hogy a szülő érthetően elmesélje, miért lát a gyermeke az utcán villamos által levágott végtagokat, rendőrök által össze-vissza rugdosott hajléktalant, cserbenhagyásos gázolást, piacon meglopott kisnyugdíjast, focihuligánok által szétvert kirakatokat és kutyagumival teleaknázott kerületeket. A nyál mesék minderre nem készítik fel. Döngölt agyag tovább padló. Ahogy Muhammad Ali mondta: ’Jobb adni, mint kapni!’ és ’Kétszer ad, ki gyorsan ad!’ Hamarabb utolérik a knock outolt embert, mint a sátán kutyáját.” /Dr. Pöröly Piroska, gyermekpszichológus és horrorfilm forgalmazó/

„Mink nem rugdosunk hajléktalanokat, csak ha kint találjuk őket az utcán, mer' az szabályellenes! Parancsra tesszük! Szolgálunk és félünk!” /Tömb II. Jenő, rendőr főtörzsőrmester

„Az esti mesék valóban reformra szorulnak, de a megjobbítás nem egyenlő a széttrancsírozásos agyagba döngölés utáni romokon táncolással. Egy tányér vér-veríték-könny kombóból a legnagyobb jó szándékkal sem lesz erőleves. Anyám szerint egy kis sóval, borssal, piros arannyal, erős pistával és fokhagymával csodákat lehet művelni, de nem véletlenül járok én étterembe. Frady Endre egy irodalmi favágó és már az erdő közepén tart! Valami nagy-nagy tüzet kéne rágyújtani!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer zuhanyozás közben hátba támadt egy eszterláncfűrészes jeti és egy lézerkardos sötét Jedi, de már csak akkor vettem észre őket, amikor a hátbőrömről visszapattanó fegyverük megölte őket és a vérükbe fagyva feküdtek a törölközőtartó alatt.” /Chuck Norris/

2014. november 20., csütörtök

Munkahelyi ártalom

 
Csokoládégyárban tombol
Év végén az import-export.
Jaj, tüdőzök le izomból
Másfél kiló maláj kekszport!

Úgy krákogok, mint egy mellen
Bodicsekelt csukcsi rozmár.
Nincs mit tennem végzet ellen,
Rémpor hörgőt trancsíroz már.

Köhögéstől torkom korhad,
Cafatokra esek, akár
Túlfújt lufi s száll a por-had…
Felbecsülhetetlen a kár!

„Hiába volt ráírva a maláj kekszporra, hogy „Hati-hati! Serbuk biskut berbahaya kepada paru-paru!”, azaz „Vigyázat! A kekszpor veszélyes a tüdőre!”, a költő úr nem értette és ahelyett, hogy tolmácsot kért volna, egyszerűen letüdőzte. Pár perc múlva akkorát robbant, hogy még a mai napig költőcafatosak a szerszámok és a futószalag. A fogyasztóvédelem rá is íratta a termékeinkre, hogy nyomokban Frady Endrét tartalmazhatnak.” /Csókos Csetény, csokoládégyári csúcsvezető/

„Másfél kiló maláj kekszpor: 850.-Ft. Elcsalt ÁFA: 230.-Ft. Baleset utáni kárrendezés: 3.415.000.-Ft. Nagytakarítás: 26.000.-Ft. Az áldozat temetése: 85.000.-Ft. Sokkot kapott dolgozók pszichológiai utókezelése: 160.000.-Ft. Robbanás élménye: megfizethetetlen.” /Maszterkárd Menyhért, főkönyvelő és marketing menedzser/

„Tessék mondani, a puzzle tetemet sok apró koporsóba tegyük, vagy összesöpörve és megragasztva egy nagyba?” /Gyász Gyuszi, temetkezési diákmunkaerő/

„A gondatlan áldozatnak nyilván tüdőgyulladása volt, hiszen az oxigéndús kekszpor csak zárt lángú égéstérben tud robbanásveszélyes gyúanyaggá válni. A baleset kazánnyomásra méretezett abroncsokkal rögzített ráhúzott hidegvizes lepedővel lett volna megelőzhető.” /Dr. Brain Stormer, brit tudós/

„Harap maaf untuk mendengar bahawa ada kematian! Kematian penyair kontemporari terbesar anda adalah disebabkan oleh penghantaran sengaja ditukar. Salah satu kakitangan serbuk letupan bercampur serbuk biskut, tetapi jangan bimbang, kami telah ditendang keluar dan dipancung!” „Sajnálattal hallottuk, hogy van egy halottuk! Az önök legnagyobb kortárs költőjének halálát egy véletlenül elcserélt szállítmány okozta. Egyik dolgozónk összekeverte a puskaport a kekszporral, de ne aggódjanak, már kirúgtuk és lefejeztettük!” /Pandelela Pitong, maláj kereskedelmi miniszter/

„Sokkal szívesebben fürdőznék vérző lábbal éhes pörölycápák között, vagy birkóznék egy szál fecskében, hátrakötött kézzel rozmárok ellen Csukcsföldön, mint hogy ezt a verset végigolvassam, de hát első a munkaköri kötelesség! Anyám szerint vannak ennél rosszabb versek is, de kérdésemre hosszas hümmögés után végül egyet sem tudott megnevezni. Frady Endrére úgy igaz a mondás, hogy utolsókból lesznek a legutolsók.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tisztelt Fogyasztóvédelem! A mai napon a Nemzeti Csokoládé- és Trágyagyár által gyártott Mócárt Golyós dobozában egy csokival bevont nagy büdös verslábujjat találtunk ezüstpapírba csomagolva! A nejem még mindig öklendezik a kerti budin! Követelem a gyár példás megbüntetését és a felelősök kötél általi halálát! Vesszenek burzsoá hiénák!” /Valcer Vid, tánc- és illemtanár/

„Saya rasa itu sahaja anjing gyaur tamak menelan Harimau Malaya dan mengoyak selain di dalam itu! Beliau berhak nasib babi kafir! Melayu mempunyai Malaysia!” „Szerintem a falánk gyaur kutya csak egy maláji tigrist nyelt le és az tépte szét belülről! Megérdemelte a sorsát a hitetlen görény! Malajzia a malajziaiaké!” /Sandokan/

„Gyerekkoromban egyszer az én tüdőmben is felrobbant pár kiló puskapor. Utána másodpercekig sajgott a lengőbordám és böffentenem is kellett.” /Chuck Norris/

2014. november 18., kedd

Őszi köd

Városunkon köd ül ősszel,
Így, ha netán hozzánk jössz el,
Nagyon vigyázz, ne hajts falnak!
Kik így tesznek, korán halnak.

Figyelmezőn szólj szám, beszélj!:
Falnak menni életveszély!
Betonkemény, üt egy nagyot,
S ha kidől is, holtan hagy ott!

Ködfénylámpázz elől-hátul,
S hogyha nem látsz erdőt fátul,
Lassan vezess henye here
Módon! Sőt, tán ne is gyere!


„Minden költő azt veti papírra, ami a fejében van. Nem kell azonban sűrű őszi ködnek ülnie a városon ahhoz, hogy nekem eszem ágában se legyen meglátogatni Frady Endrét, sőt anyámat sem engedem a közelébe! Még a végén róla is írna egy förmedvényt! Ez a ködagyú nikkelbolha sajnos túl termékeny, és úgy dől belőle a tömény értelmetlenség, mint Hasfelmetsző Jack áldozataiból a félig emésztett pacal. Ez az alak egy irodalmi bűzbomba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Abban igaza van a ködös költő úrnak, hogy bár egy rugalmas-képlékeny ütközésnél a kidőlő fal energiaelnyeléssel tompíthatja a becsapódást, az agy 50-100 g-vel történő lassulása szinte biztosan azonnali exitálást okoz. Csodával határos felépülés esetén az erősen leszázalékolt páciens onnantól legfeljebb cérnavég nyálazó, dadaista költő, főcenzor, vagy parlamenti szavazógomb nyomogató munkakört tölthet be. Amúgy a vers rettenetes! NEM ENG.!” /Dr. Tömb Tompika, főcenzor/

„Köszönjük a költő úrnak, hogy hallgat az Országos Meteorológiai Intézet időjárás jelentésére és előrelátóan figyelmezteti vidéki rokonát, hogy csak az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezetve és minden biztonsági felszereléssel ellátva látogassa meg! Vagy, fokozva a teljes biztonságra törekvést, ekkora ködben inkább el se induljon! Ha minden állampolgár ennyire előrelátó és ennyire óvatos lenne, akkor még ma is békésen élhetnénk fenn a fán!” /Dr. Kumulusz Gibbon, meteorológus és banánkiegyenesítő kisiparos/

„A mű a bensőséges emberi kapcsolatok köddé válása fölött érzett távolságtartás miatti jajkiáltás. A közöttünk lévő falak fájdalmas elidegenítő hatására a költő páros rímekkel utal az első emberpár által könnyelműen elvesztegetett Éden utáni sóvárgására. A henye here kifejezés megerősíti az édes kaptár akol melegébe és az anyaméhen belüli lustálkodásra való emészthetetlen vágyat. A hatás katartikusabban üt szíven, mint a betonfal a ködben. Teljesen elkenődtem!” /Szanaszét Kenézné Élő Flóra, méhészipari szakközépiskolai magyartanár és joghurtkészítő kisiparos/

„Jó napot kívánok! Forgalmi, jogosítvány? Rendben. Ködfénylámpa? Van. Izzókészlet? Van. Egészségügyi doboz? Rendben. Téli gumi? Van. Féktávolság? … Féktávolság? Hogyhogy nem tudja megmutatni?! Mi az, hogy én ezt hogyhogy nem értem?! Féktávolságot tehát nem tudja előadni! Ötvenezer! Köszönöm kérdését, anyám jól van! Tessék, a nyugta! További jó utat!” /Faék Fedor, közlekedésrendészeti főtörzsőrmester és az ’Iszoda A Róka Összefogta Csukához’ biztonsági őre/

„A köd olyan, mint egy hatalmas időtépő marok, a legtöbb futballmeccs is miatta szakad félbe. Heeej, amikor 1939 novemberében 3:2-es vendégvezetésnél a 85. percben köd miatt lefújtam a Zsigerfalva - Dögkút meccset, úgy megkergettek a hazai szurkolók, hogyha nincs a jótékony tejszürke homály, akkor helyettem tévedésből nem a szintén fekete ruhában lévő dögkúti segédlelkészt verik meg! Én eközben a vendégsorfalnak futottam és elájultam. Heeej, azok a régi szép idők!!!” /Szmog Szötyő bá’, egykori megye II-es focibíró és az Újpesti Cérnagyár nyugdíjas cérnavég nyálazója/

„Nagy ködben a repülőtereken senkit sem engednek se felszállni, se földet érni, de akit én megpofozok, annak mindkettőt muszáj” /Chuck Norris/

„A múltkor elmentem a Birodalom elleni tüntetésre, de olyan köd volt, hogy a rohamosztagosok helyett véletlenül a saját apámat vertem agyba-főbe. Hiába szörcsögte, hogy ’Luke, I am your father!’, nem értettem, mert nem tudok angolul és a tolmácsot egy balesetből kifolyólag már korábban felnégyeltem a fénykardommal. Hiába volt velem az Erő, az se látott egy kukkot se!” /Égenjáró Lukács, betanított Jedi/

2014. november 14., péntek

Karácsonyi vándor

Karácsonyi igazságosztó vándor /NASA felvétele/
- Ki volt az a kretén ókori szobatudós szerzetes, aki elszámolta és decemberre tette Jézus születésnapját?! Szerinte melyik pásztor tanyázik télen a szabadban?! Ezért kell nekem most hóban-fagyban végigvándorolnom a karácsonyi igazságosztó túrámat?! Még jó, hogy egy szuperhős sosem fázik, csak úgy érzi! – dünnyögte Chuck Norris, aki épp egy Moszkva téri kapualj árnyékában ült az ismeretlen tettesek által leszedett és felstószolt „Széll Kálmán tér” feliratú táblák kupacán és onnan figyelte a közeli hólepte járdán fagyoskodó kis gyufaárus lányt. Egy jól öltözött úr közeledett.
- Gyufát tessék! – kiáltotta vékonyka hangon a kislány, de a gazdag ember le sem lassítva odaköpött és sétált tovább. Pár másodperccel később egy rúgás levitte a fejét, egy ütés pedig ugyanabban a pillanatban átszakította a felsőtestét, majd ő is odakerült a kapualj árnyékában feltornyozott gazdagember kupac tetejére. Egy óra elteltével már száznegyvenkét néhai gazdag ember fejvesztett és átütött tetemének kipárolgása keveredett a tér megszokott kutyagumi és vizeletszagával. Chuck Norris kiforgatta a gazdagok tárcáit és az ebül szerzett vagyonukat magához véve odalépett a félholtra fagyott kis gyufaárus lányhoz.
- Hi! I'll buy the entire stock of goods. Here's 27.436.875 forints and about 60.000 forint's Elizabeth voucher. Will it be enough?
- Tolmácsot szeretnék kérni! – suttogta a kislány és kis híján elbőgte magát.
- Ja, bocs!  Szóval megvenném a teljes készletet. Itt van érte 27.436.875 forint és kábé 60.000 forintnyi Erzsébet utalvány. Elég lesz?
- Te tudsz magyarul?! – ámult el a kis gyufaárus lány.
- Én mindenül tudok. – mosolyodott el Chuck Norris, legalább is megrándult a szája széle.
- Csak egyetlen ember van a világon, aki mindenül tud! – jelentette ki frissen ébredő reménnyel a kislány.
- Én vagyok az, aki veled beszélek. – árulta el a mindenül tudó.
- Íííííííííííííííííí!!! – visította a kis tini és a most felismert bálványa nyakába ugrott – Chucky nyuszííííí!!! Adsz nekem cuki autogramit Karira?! Lécci-léccííííí!!!
- Ne érints engem, mert még nem mentem végig a karácsonyi igazságosztó vándorutamon, hanem menj el a testvéreidhez és mondd meg nekik, hogy őket is meglátogatom majd! Hazadobjalak? – kérdezte az izombálvány.
- Igen, dobjál! – kérte a kis gyufaárus lány.
- Jó! – mondta Chuck Norris, majd a feje fölött megpörgetve elhajította a kislányt a VIII. kerület Torghelle Sándor utca 11/B. magasföldszint 2. irányába…
- UFO!!! Anyjuk… hukk… néccsak… UFO… hukk… - mutatott az égre a Lánchídon tántorgó Fröccs Jenő, ám felesége több mint megrovó tekintetét látva lemondóan legyintett és a korláton áthajolva répaszínűre festett egy úszó jégtáblát.
- Kicsit becsapva érzem magam… - sikoltotta pár kilométerre onnét a kis virágáruslány a becsapódás pillanatában, majd nagyot koppant és elhallgatott.
Hallgassatok el ti is és szemeteket becsukva álmodjatok arról, hogy karácsonyi igazságosztó vándorútján Chuck Norris benneteket is meglátogat majd és reménykedjetek benne, hogy a találkozási pontotok nem lesz túl messze a lakásotoktól! Jó éjszakát gyerekek!

2014. november 12., szerda

Szövegírói jogdíj

Jelsor, amit skandál a szám,
Rám utaló bankszámlaszám.
Rengeteg pénz, ide juss át,
Artis, küldd a szerződ jussát!

Gazdag lennék, mint egy báró,
Világsláger után járó
Jogdíjak, ha érkeznének,
Ám szöveghez kéne ének.

Sajnos nincsen nagy slágerem,
Nekem babér itt nem terem.
Hé, ti beste, lusta, átok
Zeneszerzők, micsinátok?!


„Micsinálunk, micsinálunk?! Ne minket nyöktessél, hanem porszívózd ki a pókhálót az agyadból, és a tapló rímkényszeres klapanciáid helyett írjál végre egy normális dalszöveget, te gyökér! A tompa tufapöffeneteidhez nem tud melódiát könnyezni a cizellált csipkelelkem, te gnóm ló!” /Szinkópa Virgil, zeneszerző és éjjeliőr/

„Tisztelt költő úr! Az ön által szövegíróként bejegyzett számokat rádiókban nem adják, koncerteken nem játsszák, YouTube-on nem nézik, a suszterinasok nem fütyülik, úgyhogy a jelek szerint az ön művészetére a kutya sem kíváncsi. Az ön túlkínálatára nincs fizetőképes kereslet. Jogdíjat nem tudunk fizetni, viszont szeretnénk már viszontlátni a számlaszámát a felénk elutalt tagdíjának befizetést igazoló bizonylatán.” /Dr. Kassza Kenéz, az Artisjus főpénztárosa/

„Sajnos, amióta a cipőt a cipőboltból szokás venni és a Mister Minitnél javíttatni, megszűnt a szakmánk és azóta nem mi fütyülünk, hanem az emberek fütyülnek ránk. Mindent bedarál az imperialista tömeggyártás!” /Rigó Rezső, egykori suszterinas és jelenlegi slágergyári futószalagmunkás/

„Ha én zeneszerző lennék, előbb zenésítenék meg egy napirend előtti felszólalásra adott államtitkári választ, vagy egy harapós kutya által megsebzett postás rendőrségi feljelentését, mint Frady Endre értelmes mondanivalót nyomokban sem tartalmazó versezetét! Anyám szerint a vérnyomásgyógyszerének a használati utasítása is megérne egy misét, de egyházi énekekkel nem foglalkozom. Olyasmit danolásszon csak a szektás költő, addig se ír verset!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is szoktam dalszövegeket írni a mutatóujjammal a sziklába, de ezeket mégy egyetlen általam felkért muzsikus sem merte nem megzenésíteni. Akinek a dala nem tetszett, arra rátettem egy hegyet.” /Chuck Norris/

„Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe! - és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik -, annak meg is adatik az.” /Jézus/

„Jézus hit által emelget, Chuck Norris meg izomból. A technika kicsit más, de számomra mindkettõ elég strapás. Chuck jóvoltából viszont elég sok egykori híres zenész nyugszik alattam kilapítva.” /egy hegy/

„ Nem fizetnek jogdíjat csak azért, mert valakit kivet magából a szabadpiac?! Undorító a halódó nyugatnak ez a mindent a hamis mammonnal mérõ dekadens értékítélete! Ideje, hogy a friss keleti szél kifújja mindezt a  liberálbolsevista csatornabûzt! A pénznek nincs szaga! Éljen az olcsó tajgagáz! Magyarország jobban telel!” /Tundra Tihamér, energetikai fõtanácsadó és betanított kontraszelektor/

„Nomen est omen! Nekünk a Money, money, money után folyt be a legtöbb money, money, money!” /ABBA/

Aggteleki kancsalrímes dal

refr.:
  Aggteleken barlang vagyon,
  Jusson túl ön alvásvágyán,
  S túrajegyet rögvest vegyen!

Ha a barlang setét,
Amin Nap nem süt át
Árnyat vetve mögénk,
Világítsunk magunk!

Huzatos a barlang,
Denevéren bőr leng,
Aki látja, sakált
Imitálva sikolt.

Sok leány és fiú
Halálra vált feje
Jelzi, bőr az egér,
S kire rászáll, ugor.

Néhány cseppkő letör.
„Ki volt az a lator?!?!?!” –
- Főnök bőg mint tulok
S tovább aggul telek…

refr.:
  Aggteleken barlang vagyon,
  Jusson túl ön alvásvágyán,
  S túrajegyet rögvest vegyen!

(tánc!)

„Hát, ne lássam anyámat púpos bálnán hegedálni, ha nem zenésítem meg ezt a remekművet! A végén még slágergyanús leszek és megnyerem az Euróvízilovas Táncdalfesztivált, oszt’ a nyereményből elviszem az asszonyt meg a purdékat az Állatkertbe!” /Vonósi Winnetou, okleveles bazsevátor és állandó Önök Kérték magyarnóta háttér/

„Gefðu upp sigurinn, gúmmí kanína!Ég ætla að vinna!” „Felejtsd el a győzelmet, guminyúl! Én fogok nyerni!” /Kimmur Tjöllapurrkatingsson, izlandi gumirocker és gejzírhalász/

„Sajnos én ezt nem fogom tudni megzenésíteni, mert egy ideje már meg vagyok halva. Ezzel kapcsolatban szeretném bevallani, hogy tévedtem, amikor az Imagine c. dalomban azt énekeltem, hogy nincs se menny, se pokol. Van mindkettő. Ha kevesebbet füveztem volna, akkor talán az előbbibe kerültem volna, és most nem kéne egy éjsötét barlang mélyén bográcsban főve folyton Rolling Stones-t hallgatnom az örökkévalóságig.” /John Lennon, ex-Beatle/

„Aggtelek így, Aggtelek úgy! Mintha Jósvafő nem is létezne! Költő úr, ha továbbra is ilyen egyoldalúan tájékoztat, akkor lerágom a másik oldalát!” /Fővejó Jóska, jósvafői lokálpatrióta és OKJ-s képzett kannibál/

„A Föld maga is 4,6 milliárd éves, így a felszínén minden telek agg kell legyen, legfeljebb a parcellázási határok változnak időnként.” /Dr. Glóbusz Gedeon, geofizikus és szeizmikus ingatlan ingató/

„Nagyon remélem, hogy ennél a mélytengeri barlangnál is sötétebb rímcápának sosem lesz saját verseskötete, mert még képes lenne rám erőszakolni egy dedikált példányt! Anyám szerint betehetnénk a billegő étkezőasztal lába alá, de én képtelen lennék egy falatot is lenyelni egy Frady Endre kötet látótávolságában! Jaj, ki kell rohannom, mert már a gondolattól is jön vissza a reggelire megivott vér!” /Puzsér Róbert, vérszomjas kritikus/

„Gyerekkoromban barlangkészítéssel kerestem meg a zsebpénzemet. Kirúgtam néhány pár ezer köbméteres sziklatömböt a hegyből, a lyukakat meg reklámáron eladtam barlangnak. Négyet egy százasért.” /Chuck Norris/

2014. november 8., szombat

Kolonoszkópia

Gasztroenterológián
Cső, mely hosszú, mint a lián,
Alagútba halad bele,
Mely az ember vastagbele.

Csúszva halad csőkamera
Jól kivilágítva, mer’ a
Doktor szeme, ami duál
Kizárólag így vizuál.

Csővégen fúvódik be lég,
S ha a páciens már elég
Túlfújt, orvosi hang magáz:
„Kész, ereszthet!” s föltör a gáz…


„Látjátuk beleim szümtükkel, dokturuk?!” /Homuvogymuk Isa, páciens/

„Köszönjük költő úr, hogy a jó szándékkal írt álszakszerűen dilettáns versével széles néptömegek előtt népszerűsíti az önfeledt vastagbéltükrözést! A népegészség érdekében arccal a belünk felé!” /Dr. Vastagh Béla, a Bél Flóra Klinika vezető gasztroenterológusa/

„Na, mi van kutyaütő költő úr! Csak nem belestek a beleibe? Muszáj volt megírnia?! Förtelem! NEM ENG.!!!” /Dögkeselly Taploncz, főcenzor és sintér/

„Légfúvok, világítok és kandikamerázok egyszerre! Kivetítem, hogy mi van belül! Van nálam királyabb médiaceleb?! Ugye nincs?! Na, cső!” /a cső/

„Frady Endre művészete a bensőjéből fakad. Leás a valóság legmélyebb bugyraiba és önmagából kiizzadott igazgyöngyöt hoz a felszínre. Tükröt tart a mélység sötét kürtőjének! E műve is egy kénes ízlésű gejzírként előtörő rusztikus létlíra! Ma megint többek lettünk általa!” /Tufay Etna, médiavulkán és kürtöskalács készítő/

„Habkönnyű bélfelfújt a gasztronómia témájában! Bestseller szagot érzek!” /The New York Times/

„Minden, amit tudni akarsz a vastagbéltükrözésről, de nem merted megkérdezni!” /Woody Allen/

„Mindennek van határa! Frady Endrének viszont nincs! Ezek szerint Frady Endre egy nagy semmi! Egy nagy büdös semmi! Ultragáz! Anyám szerint az ultra egy fehér por, de ő még sosem járt focimeccsen. Egy igazi ultra sárba taposná Frady Endrét, bélsárba! Fúj-fúj Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Dömdödöm!” /Dömdödöm/

„Semmiféle gáz nem tör föl, továriscsi, mert tökéletesen urai vagyunk a helyzetnek! Senki se keltsen pánikot, mert könnyen bekövezhet egy igyí szudás málenkíj robot! Lenin él, Lenin élt, Lenin élni fog!” / Leonyid Iljics Putyinov, gázgyári főelvtárs/

„Hala Madrid!” /Gareth Bale (ejtsd: Geret Bél)/

„E verset látva szívesen megrúgom a költőt úgy, hogy a vastagbele a fejére tekeredve távozik a világűr irányába.” /Chuck Norris/

2014. november 5., szerda

Kis zöld rét

Kis zöld réten kissrác ugrál,
Vele szemben híg hájú Grál
Lovag izzad s kelyhet kutat
Feltúrván a réti utat.

Feltúrt réten kissrác segít
Grálnak kelyhet lelni meg itt.
Odafut még, hozva kapát
Néhány buzgó vándorapát.

Velük együtt ás egy bátor
Lépegető exkavátor
(Pörcz bá’val a fedélzeten)
S néhány törpe, kábé heten.

Együttesen ásva ehelyt
Találnak egy fényes kehelyt!
Cérnán lóg rajta egy lapka:
Vámház körút 9. Klapka


„Mi, megvan az aranykelyhem?! Hol találták meg, egy réten?! No, akkor szolgáltassák csak vissza, de diszkréten! Remélem, hogy az a birodalmi lépegető nem tett kárt benne, mert különben a Pörcz úrtól bevonatom a nehézgépkezelői igazolványát! Egy jó sofőr ne a nőt nézze, hanem az ékszert!” /Klapka György, üzlet- és aranyember/

„Végre egy teljesen politikamentes Frady vers! Ezt nyugodt szívvel megjelentethetem!” /B. József, szabadgondolkodó cukrász és irodalmi honlap főszerkesztő/

„Hááát… vicceskének vicceske ugyan, de lássuk be, hogy a mi Szent Grál dobásunk nagyságrendekkel nagyobbat durrant! Hozzánk képest túlontúl gyenge, sőt ez jóval a túlon nyúl.” /Monty Python/

„Híg hájú, híg hájú… Hát tehetek én róla, hogy a KisBig nagymenüje hatására felugrott rám 15-20 kiló?! Sebaj, a férfiember 100 kiló alatt csak karácsonyfadísz!” /ifj. Sir Pörcz Ivál, Grál lovag/

„Nem baj fiam, ha megemberesedel! Az a tiedé, amit megesző’!” /id. Sir Pörcz Ivál bá’, nyugdíjas Grál lovag és betanított nehézgépkezelő/

„Jaj, ha tudtam volna, hogy ebből vers lesz, amit majd negyedikben kívülről meg kell tanulni, akkor eszem ágában sem lett volna segíteni annak a szalonnabüdösre izzadt páncélú dagadt bácsinak ásni!” /Csomádi Csabika, 4.c. osztályos ugráló kissrác/

„Eeeeeááááőőőő…” /Csomádi Csubakka, az ugráló kissrác génmanipulált mutáns apai nagybátja és a Sir Mók rend lovagja/

„Szinte magam előtt látom a tompa tekintetű költőt, amint a bugyuta rímpárjaihoz olyan kétségbeesetten keresi a tartalmat, mint vizelettartási problémákkal küszködő Grál lovag a páncélsliccének a lakatkulcsát. Anyám szerint el kéne mennünk a Klapkához ilyen aranyos verseket venni szinte féláron, de elmagyaráztam neki, hogy nem mind Arany, ami rímlik. Frady Endrét pedig vessék ki a külső sötétségre, ahol lészen sírás és fogaknak csikorgatása!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Minek így feldúlni egy szép zöld rétet egy vacak aranykehelyért?! Én ehelyett inkább leülök a hajnali harmatos fűbe és kiadom az aznapi feladatait a Napnak. Nem csoda, hogy nekem még az erem is arany.” /Chuck Norris/

2014. november 4., kedd

Hukk

Másodhegedűsség ára:
Rére árnyat vet a dó,
Mint a demokráciára
Korrupció s netadó.

Jobb az elsőhegedűsség,
Mint idénnél a tavaly,
S kit okosba’ fed a hűs ég,
Fején nem olvad a vaj.

Uram-bátyám, igyunk etilt,
Inkább szesz, mint eme net!
S pár havert, ha USA letilt,
Jön a Bék… hukk… emenet!

„Belemarsz a netadó kézbe, te hálátlan dalnok fattyú?! Hát úgy gégén fojtogatlak, hogy a nyakad rögvest elveszti a tőle megszokott tokabecset és gigabájt!” /Net Ella, világhálóőrnő és mogyorókrém hamisító/

„S pár haver, he?! Rejtett SPAR reklám, mi?! Ezen a fene nagy szabadságú ingyen neten csak úgy röpködhetnek a bűzhödt kozmopolita, internacionalista, multiimperialista és liberálbolsevista reklámok, mi?! A becsületes hazai cégek meg fulladjanak meg?! Nem, nem, soha! Mindent vissza! Azé a haszon, akinek megtermelik! Magyarország jobban tejel!” /Ciberebogár Ajtony, a CBA sajtófőnöke és részvénytulajdonosa/

„A jövőbe mutató ujját a közélet pulzusán tartó lánglelkű költőgigász ezúttal is fontos társadalmi témát feszeget a mélylíra pajszerével. A komolyzenéből indított valóságszürke szivárványíve a politikai korrupció rögös útján szétrázódva és atomjaira esve zuhan bele a kerítésszaggató cefremámor tömegpszichózisába. A mű szerkezeti felépítése jól ellensúlyozza az emberiség sárga földig történő leépülését. Mi, elit olvasók, újabb korszakalkotásnak lehetünk szemtanúi!” /Gutaütőné Gettó Gitta, szellemi szabadságharcos és az Elit Literátorok Karanténja c. tízpéldányos havilap főszerkesztője/

„Jobb az idénnél a tavaly?! Mi ez a kispolgári fanyalgás, ez a beteges bérrettegés, ez a nincstári pesszimizmus?! Most, amikor csapataink harcban állnak, amikor nyögi NERünk bősz hadát Brüsszel büszke vára, amikor Kinizsi Pálként egyik hónunk alatt az EU-val, a másik hónunk alatt az USA-val táncolunk a nyugati romokon, akkor statáriális kokit és sallert vonhat maga után egy ilyen harci szellemet mállasztó igrices nyervogás! Na, költő polgártárs, fogja azt a lapátot, oszt’ irány a stadionépítkezés! Még ma jelentkezik a Ria-Ria Hungária körúti Torghelle Aréna C-szektorának munkafelügyelőjénél! Futólépés eeegy-ketőőő, eeeegy-ketőőő!!!” /Csávás Kálmán, a szellemi terrorelhárítók vezérezredese és a józsefvárosi dohánybolt hálózat üzemeltetője/

„Hukk! De jó, hogy rólam, a kis amerikai csavargóról is vers születik a távoli híres és hatalmas Magyarországon! Bukarest, Bukarest, te csodás! Hukk!” /Hukk Leberry Finn, kis amerikai csavargó/

„Bukarest, mi, Bukarest?! Ennyit tudtok, ti fizetett amerikai ügynökök! Ti dobáltok le atomot, amikor azt se tudjátok, hogy melyik város melyik országban van! Na, gyertek csak le hozzánk Bivalydögkútra, majd kaptok olyan eligazítást, hogy a sínai nagy fal adja a másikat! Idióták! Hukk!” /Tokányi Tuba, dögkútásó és a Bivalydögkút SE intézője/

„Maj… hukk… majén… memutatom a Zusának… hukk… majén… hukk… magamvezetem a bék… hukk… emenetetetet… hukk…” /Hukk kapitány, kalóz és a Pán Péter Porontyai árvaház csősze/

„Szakmámból kifolyólag sok baromságot olvastam már életemben, de ez túltesz mindenen! Ez egy kész szennyirodalmi kergemarhakóros bivalycsorda! Anyám szerint az ebola mégiscsak veszélyesebb, de hát ő sosem látott karórát varjún. Frady Endre életműve Atlantiszként méltán süllyed bele a műmájer médiaposvány celebnyáltengerébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor egy kitiltott alak a jelenlétemben akart vízum nélkül beosonni az USA területére, de szó szerint fejvesztve menekült.” /Chuck Norris, fejvadász/

2014. november 3., hétfő

Jó játék...

(Varró Dániel „Hat jó játék kisbabáknak” c. tankönyvi verse nyomán…)

Tankönyvi részlet
Jó játék a láncfűrészem,
Ház előtti zöld fű részen
Néhány véres végtag lészen!
Jó játék a láncfűrészem!

Jó játék a horrormese,
A kitépett szív még le se
Esik, máris szakad vese!
Jó játék a horrormese!

Jó játék a villanyrezsó,
Főleg, ha kicsi a rezsi,
S ég a ház, mint száraz rőzse!
Jó játék a villanyrezsó!

Jó játék az oszló tetem,
Kutyust vele megetetem,
Maradékot eltemetem!
Jó játék az oszló tetem!

Jó játék a debil szülő,
A fejre tett acélüllő,
S a szabadon mászó hüllő!
Jó játék a debil szülő!

2014. október 19., vasárnap

Egyszer volt...

Egyszer volt egy jellemhibám,
De az megjavult már régen,
S karbantartást ritkán kíván
Önnön tökéletességem.

Egyszer volt, de másszor hol nem,
Centerben egy ősmagyar kos
Gólt gurított s ez a gólnem
Lett a híres alsó sarkos.

Egyszer volt egy KISZ titkárom,
Értetlenül néztem: KISZ, mi?
Mára ő már ötvenhárom,
S nem mondanám neki: Kiss me!

Egyszer volt a funky, a rock
and roll meg a többi zene,
És a legvidámabb barakk
Ezt hallgatva csődbe mene.

Egyszer volt egy nyugdíjvagyon,
S hopp, megvédte Gabi néni,
Ettől megnyugodtunk nagyon,
Öregkortól nem kő’ fé’ni!

Egyszer volt, hogy fejbe vertek,
S beköszöntött agyi vak kor.
Így gügyögtem: rezsi, NER, TEK…
S ezt a verset írtam akkor.


„Aljas  rágalom, még nem vagyok ötvenhárom! Na jó, vagyok, de nem nézek ki annyinak! Sokak szerint egy tízest simán letagadhatnék! Felháborító, hogy a költő nem akarja, hogy megcsókoljam! Mondjuk akkor se tenném, ha ő lenne az egyetlen férfi a világon!  Ja, egyébként van nagy tételben olcsó csókálló rúzsom!” /Polgár Pálné Szappanos Flóra, ex-KISZ titkár és Amway ügynök/

„Köszönöm költő NER-társ, hogy elismeri a munkásságomat! A nyugdíj vagyon megvédésével elértük, hogy a zemberek teljes foglalkoztatásban részesülve halálukig dolgozhassanak és ne kelljen félniük a nyugdíjas koruktól!  Velünk összefogva teljes békében nyugodhatnak! Magyarország jobban tejel!” /Selmeczi Gabriella, nyugdíjvagyon védőnő/

„A költőt egy intézkedés során én magam vertem fejbe, de ma már sajnálom, hogy nem ütöttem nagyobbat.” /Csávás Kálmán, Nemzeti Erőszak Rendészet főkapitánya/

„A verset elolvastuk, a költő agyát megvizsgáltuk és szerintünk teljesen megegyezik a meteorbecsapódáskor kihalt dinoszauruszok fejében talált zsugorodott fosszíliával. Rejtély, hogy mitől van még életben?” /Dr. Dough Brainman, brit tudós/

„Költő úr, a maga tevékenysége politikailag veszélyesebb, mint Oszama bűn Láden és George W. Bush együttvéve! Hogyhogy magát még nem gyűjtötte be a TEK?! Ja, és a vers is óborzalom! NEM ENG.!” /Tompánczy Dögény, főcenzor és hullamosó/

„Anyám szerint most kéne kőkemény kritikát megfogalmaznom, de elmagyaráztam neki, hogy pl. egy zsűritag is csak a produkciókról mond véleményt, a díszletmunkás által a színpadra véletlenül kiöntött fekáliáról soha, legfeljebb megkéri, hogy szellőztessenek ki, de sürgősen, úgyhogy most én is kinyitom az ablakokat és várom a jótékony kereszthuzatot.” Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer vertem fejbe egy költőt. A sírversét már egy kollégája írta meg.” /Chuck Norris/

2014. október 18., szombat

Noé birkája

Sztoikus birka a bárkán /I. Mózes felvétele/
Acsarkodó farkasok közt
Sztoikusan birka bég.
Támadják, mint Duna a löszt,
S érzi is, hogy itt a vég.

Ám ekkor hull csoda rája,
Reményt kap a birkahős,
Fedélzetre fut arája!
[Három hete (~cirka) nős.]

Sodrófával üt a neje,
S vonítják a farkasok:
„Oh, she loves you, yeah-yeah-yeah!”
S pofon csattan, marha sok.

„Nem halhat ki farkas faja!”
- döf Noé, kit az őr költ -
„Falka nem lehet halkaja!”
S aznap a táp juhpörkölt.

„Rosszul emlékszik költő úr! Nem ledöftem a birkát, hanem megfejtem, és nem juhpörkölt volt az ebéd, hanem juhsajt. Hát nem tudja, hogy egyrészt vegetáriánus vagyok, másrészt meg a birkákat sem hagyhattam kihalni?! Kár, hogy a költőket se…” /Noé/

„Ó, te jó ég, hát nem kiderült, hogy a legnagyobb slágerünket ó-héberből koppintottuk?!” /John Lennon & Paul McCartney/

„Noah’s sheep was fighting on the board of Noah’s ship, wasn’t it?! What a stupid word game! I hate this poet!” /William Shakespeare/

„Nem, nem és nem!!! Frady Endre nem mondhatja, hogy utána az özönvíz, mert Frady Endre maga az özönvíz! Elönt, bemos, lehúz, megfojt, befullaszt, eltemet és átmossa a koponyánkat! Frady Endrét olvasni olyan, mintha a Marihuána árok legalján a szemgödrünkön keresztül préselné ki az agyunkat a túlnyomás! Anyám szerint Mariana, de ki ér rá harci helyzetben női neveken dilemmázni?! Inter arma silent musae!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem csoda, hogy Noé kissé feszült volt, hiszen nagyon magas volt a hajójának a rezsiköltsége! Há-há-há-hálistennek, mi há-há-há-hápciiii... ezt radikálisan lecsökkentettük! Vesszen a szabadpiac! Abszurdisztán jobban tejel... nekünk!” /Rezsicsökkentő Hapcibenő/

„Rezsicsökkentő Hapcibenő a legjobb nicknév, amit valaha hallottam! Amikor először megláttam, percekig röhögtem. Hasonló hatást keltett rám, mint kedvenc együttes nevem, az Ugatha Christie! Ugat a Kriszti, ááá!!!” /Frady Endre, költőgigász/

„Három hét (~cirka) házasság még a rózsaszín köd kategóriába sorolandó, így nem meglepő, hogy birkáné még az élete árán is megvédte frissen- ill. újdonsült birkaférjét a toportyánférgektől. Hogy Noé ezután mit cselekedett valójában, azt borítsa I. Mózes jótékony balladai homálya!” /Dr. Józsué Jenő, parapszichológus és rezsicsökkent villanypásztor/

„Rohadtul elegem van abból, hogy a bátyámat többször idézik, mint engem, pedig én is sokat tettem bele a közös mózeskosárba! Hogy szakadjon rátok mind a tíz csapás!” /II. Mózes, lokális kőkemény/

„Nekem nincs szükségem tíz csapásra, hogy elérjem, amit akarok. Bőven elég egy is.” /Chuck Norris/

2014. október 16., csütörtök

Felüljáró

Felüljáróra, ki felül,
Nem alul van, hanem felül.
Onnan hajigál le követ,
Amit intézkedés követ.

Felüljáró alatt halad
Forgalom s benne tán halad
Akvárium rakományként,
S kénevő sofőrje hány ként.

Annyi sofőrszokás, ahány
Sofőr; ez épp sugárba hány,
S mint dagonyás medvebocsok,
Űrszelvény is csupa mocsok.

Felüljáró viszont tiszta,
Lemoszatta Tarlósz Piszta
(csak így jött ki a rímpár, ó!)
S ragyog már a felüljáró!


„Szkandalum! Még a verszed rímpároszításza miatt sze szórakozz velem kiszcávó, mert lecapom a szemüvegedet és rátaposzok!” /Tarlósz Isztván, Budapeszt főpolgármesztere/

„Hahaha, de röhejesz vagy, Piszta! Még szerence, hogy én ebben a verszben nem kaptam szemmilyen szerepet!” /Bokrosz Lajosz, a főpolgármeszter választász mászodik helyezettje aliasz vesztesz/

„A felüljárók szajnosz nagyon veszélyeszek, mert ha valaki például ziráfot szállít, akkor annak a szerencétlen állatnak a feje kilóghat az űrszelvényből és cúnyán becapódhat a felszerkezetbe!” /Cigabiga Caba, cigapásztor és zöldjogi aktiviszta/

„Hű, milyen répaszárga lett tőlem a felüljáró alszó része!” /kén, a perióduszosz rendszer Sz vegyjelű eleme/

„Szofőr úr! Miért evett ön ként önként? Pláne úgy, hogy nem bírta a gyomorszava ész kitaccolt?! Moszt szépen kicenget ötvenezer forint helyszíni bírszágot ész ezzel az akváriumnyi vízzel lemossza az úttesztet!” /ifj. Cávász Kálmán, főtörzőrmeszter/

„Ez az fiackám! Legyél ocmányul szíktapló meg szötéten szunyi ész szikert szikerre halmozva gyorszan jutsz előre a ranglétrán! Látod, már én isz alezredesz vagyok!” /id. Cávász Kálmán, terrorelhárítászi ész ziráfszállítászi főparancnok/

„Mi ez a szugárba idehányt szúlyosz szelejtversz?! Szuttyó költő szilány rímei… Jézuszom, már én isz így beszélek?! Elkapott a ragályosz fradyzmusz?! Anyám szerint cak a vad katicabogarak harapászai miatt vagyok pöttyösz, de hát ő még a szászkát isz szászkának mondja! Nem mama, nem szászkajárász, hanem szászkajárász!!! Szegítszég!!!” /Puzér Róbert, kritikusz/

„Felüljárót konsztruálni cak pontoszan szépen, ahogy a cillagromboló megy az égen, úgy érdemesz! Érdemesz művészünk krisztálytiszta párosz rímei codálatoszan cengenek össze a hídépítész precizitászával. A főpolgármeszter elv… ööö… polgártársz gondosz keze munkájának ábrázolásza pedig visszaadja a boldog jövőbe vetet hit reményszugarát, (még ha cak zárójelben isz!). Újabb szorszfordító mélylíra előtt szírhatjuk könnyeszre a kiszpárnánkat!” /Szhowman Szándorné Szhowwoman Szarolta, a Szürreálisz Halálszikoly c. irodalmi elefántconttorony olvaszószerkesztője/

„Valaki teljeszítsze ennek a szúlyoszan agyszérült költőnek az utolszó kívánszágát, mielőtt kifejelem a szaját űrszelvényéből” /Cák Norisz/

„Szerencére nem tudok beszélni, így hozzá szem kell szólnom!” /hal, akvárium rakomány/

2014. október 15., szerda

Aluljáró

Aluljáróban a népek
Rendszeresen alul járnak,
Így hát én is alul lépek,
Ne nézzenek már madárnak!

Tömegvonzásnak karja, ím
Lehúz s szállni nem is merek
Se én, se családtagjaim,
Nem vagyunk mi pókemberek!

Magas talajvíz, ha elönt,
Pókember elvtárs, mentsen ki,
S nem felejtem soha el Önt
Én, a betonszürke senki!


„Ez egyszer jól mondja, költő úr, maga egy betonszürke senki, egy pocsolyaalji nihil, egy leszedált nulla, egy zenithiányos nadírgumi, egy lokális mélypont, egy evolúciós lassítósáv, egy szellemi faék, sőt egy aszálykori talajvízszint! Anyám szerint minden hasonlat sántít, mint a hazug ember a kutyagumitalpú cipőben, de hát szerinte a Mikulás is azért Sánta Klausz, mert megütötte a bokáját egy kéményben. Mindegy, Frady Endrére rá kéne rogyasztani az aluljáróját, oszt’ végre megnyugodhatnánk békében!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem vagyok én sánta, komék, csak kicsit billegek, ha túl sokat szmókoltam!” /Mr. Klausz, a Ki Mit Tube? idei győztese/

„Jaj, ne verje már verébbel a nagydobot, költő úr, amiért az aluljáró szigetelésére kapott EU-s támogatást illegális pártfinanszírozásra és stadionépítésre fordítottuk! Maga is az államosított piacról él, nem?! Na, ugye! Megoldottuk okosba’, oszt’ jó napot! Utánunk az özönvíz!” /Dr. Enyv Jenő, a Nemzeti Építőipari Vállalat főkönyvelője/

„Jöjjön csak le plafonról pók úr! Itt tényállás forog fenn! Érvényes vízi jártassági vizsga nélküli vízből mentés, közterület engedély nélküli behálózása, közbotrányokozás, pánikkeltés és tilosban parkolás. Magáé az a hálókocsi, nem?! A hálóból jöttem rá! No, ez így százhúszezer lesz, de ha nem kér számlát, akkor hatvan és sose láttuk egymást! A dolgozó népet tarhálom!” /Ravasz Rezső, rendőr törzsőrmester/

„Mi van?! Beázik a vadonatúj aluljáró és nem tudom összefirkálni?! Merazelmúttnyóccév! Monnyonle az összes idegenszívű judeobolsevista kriptokommunista libsi bérrettegő! Gyurcsányi takaroggy! Vesszen Trianon! Mindent vissza! Hol a söröm?! Megütlek úgy!!!” /Söntés Tas, valóságshow celeb és futballhuligán/

„Pórul járni az aluljáróban?! Nóóórmális?! Pórul járni a póruljáróban kell, nem? De! Ugye?! Hát igen! Nem? De! Na! Hát nem megmondtam! De! Na, azér’!” /Besenyő Pista bácsi/

„A szürke konzumtömegbe beleolvadni kényszerülő költő földhözragadtsága a mindennapi mókuskerékből kiemelkedni képtelen megfelelésvágy metaforájának eldologiasodott szintézise. A nagyvárosi bedaráltság csodalények utáni vágya testesül meg a haldoklásában is talmi csillogást mutató nyugat sztárként körülrajongott Pókemberében, a fóbiát kiváltó gusztustalan állat megheroizált archetípusában. A vég közel, de mi még ezt is feltűnés nélkül akarjuk fogadni. Csak semmi kivagyiság, kérem, mi senkik vagyunk!” /Nihil Nulláné Szürkéssy Szardella, a Szürkék Hegedőse Szakközépiskola magyar és színesztétika tanára/

„Atyám, bocsáss meg a költőnek és kommentelőinek, mert nem tudják, mit cselekszenek!” /Jézus/

„Atyám, engedd, hogy miszlikbe rúgjam őket!” /Chuck Norris/

„Chuck fiam, hallgass a bátyádra!” /Atya/

2014. október 10., péntek

Bika szonett

Torreádor a bikát
Hergeli, de bukik át
Reklámfeliraton ő.
Neje most sirató nő:

„Jaj, megvadult a bika,
Szétkenődik Csabika!
Omlik a hasfala ki,
Védje már meg valaki!”

Oda vese, oda lép,
S hörgő hőshöz Yoda lép:
„Ne ölj bikát s jetiket,

Tiltja ezt az etikett!
Fénykardomat hegyelem,
S nesze döfés, kegyelem!”

„Idióta nyugger jedi!!! Vén zöld szatyor!!! Nem a péppé taposott férjemet kellett volna ledöfnie, hanem azt az ezer sebből vérző barmot!!! Hogy a birodalmi lépegetők lambadázzanak a kajla füleiden, te kretén kriptaszökevény!!!” /özv. Csubakka Csabáné Tóró Rózsa, tülökszarvkészítő és bikaviadali vattacukorárus/

„Sajnálom hölgyem, de mi zöldek az állatok nyugalmát még az emberéletek rovására is megvédjük! Persze kár, hogy Csubakka Csabikát összekevertem Darth Vaderrel, ami miatt most úgy érzem magam, mintha én kaptam volna kegyelemdöfést! Lehet, hogy az öregedéssel a látásom is romlik?” /Yoda mester/

„Nem én tehetek róla, hogy a Vámház körút 9 felirat fél méterre volt a terepszint fölött. Ha nem a nőt figyelte volna a lelátón, simán átugorja. Én szóltam!” /Klapka György, ékszerárus/

„A Nemzeti Bikaviadal szervezőbizottsága nevében kikérjük magunknak a feltételezést, hogy a mi hibánkból következett be a tragédia. Az, hogy egy profitorientált rendezvényen a többletbevétel érdekében mindent telezsúfolunk reklámtáblákkal, az teljesen természetes. Mindenről az a kis zöld nyugdíjas tehet, aki a világító botjával bőszen bántalmazta az addig csak könnyebb sérüléseket szenvedett torreádor polgártársat! Mi mossuk kezeinket!” /Dr. Tóró Rezső, kétszeres Pilátus díjas mellébeszélésügyi államtitkár, a Nemzeti Bikaviadal fővédnöke/

„El toro! El toro!” /néhai Csubakka Csaba, betanított torreádor utolsó szavai spanyol hangalámondással/

„Mi ez az elfajzott rettenet?! Mi ez a háborodott vérgőz?! Ez a vers borzalmasabb, mint egy torreádorvértől tocsogó, matadorvelőtől iszamós aréna homokjában szétkenődött anticeleb bűzlő testmasszájának a gyomorforgató látványa! Anyám szerint, ha a toro bika, akkor én rímelnék rá, ha Tó Robika lennék és ennek fényében már sajnálja, hogy annak idején nem a Tó Tibihez ment feleségül. HÁT MÁR MINDENKIT MEGFERTŐZÖTT ENNEK A KRETÉN FRADY ENDRÉNEK AZ ELMEBETEGES RÍMKÉNYSZERE?!?!?!?! YODA MESTER, IDE DÖFJÖN!!! KEGYELEEEEM!!!” /Puzsér (nem Tó!) Róbert, feszült kritikus/

„A vers maga… ööö… eltekintve bizonyos eltekintendőktől… ööö… magában foglalja a költő összes, mintegy magába foglalandóit… ööö… de nem megy túl… ööö… illetve túlmegy, de nem annyira, hogy… ööö… a katartikus elemek bizonyos naturalista nézőpontból… ööö… a csillagok háború és békéje… ööö… a lesre futó bika… ööö… tanárnő, kaphatnék egy kegyelem kettest?” /Zagy II. Zénó, a Dzsudzsák Balázs Futballakadémia tanulója és irányító középpályás/

„Texasi barátaim szeretik hallgatni, hogy bőg a levegőben a bika, amikor a szarva hegyével kipiszkálom a fogaim közül a torreádor kegyelemharapott fejét.” /Chuck Norris/

Maratonhalsaláta

Két hérosz és kettő héra
Jó nagy vereséget mér a
Mezőnyre s a versenyt very
Big-big különbséggel nyeri.

Tekintvén ezt remek jelnek
Bent a célban ünnepelnek,
S bőszen zengi víg dalát a
Hős Maratonhalsaláta.

* * * * * * *

A "Maratonhalsaláta" az Unitef '83 Zrt tagjaiból (2 hölgy + 2 úr) szerveződött futóváltó, akik futásukkal szeretnének támogatást gyűjteni a Piros Orr bohócdoktor alapítvány számára. Ha van kedved egy kisebb-nagyobb összeget adományozni, akkor ezen a linken megteheted:
http://jougyekert.hu/hu/jo_ugyek_tamogatoinak/adomany/maratonhalsalata_-_futas_a_piros_orr_tamogatasara.html
Szuper lesz!
Hajrá Piros Orr, hajrá Maratonhalsaláta!
:)

2014. október 9., csütörtök

Feszültségkeltő feszültséghiány

Sötétzöld tüntetők a fellegvár előtt /NASA felvétele/
Tengermélyen Tisztelt ELMÜ!
Nem vagyok ám félkegyelmű,
S észreveszem, hogyha áram
Nélkül marad fellegváram!

Erődvédő áramkörök
Nullázódnak, s jön a török!
Védvonalam nem kap voltot,
Bár tegnap még bőven volt ott!

Hamar leend lakom romos,
Ha lehal, mi elektromos!
Villanypásztorom sem éget
Se birkát, se török béget.

Kínzókamrám ampertelen,
Villamosszékben az ellen
Nem hal, nem vall, hanem nevet,
S nem ereget szenes levet!

Nem duruzsol villanymáglya,
Eretneknek szőrnadrágja
Se ég, mivel nincsen fázis,
S fűtés híján tán még fáz is!

Lovagtermem totál sötét,
Rögtön el is tűnt vagy öt ét-
-készlet, meg a tiszti bútor!
Mi lesz áram-disztribútor?!

Teljesítményt mikor adtok,
Mikor bőgnek fel a wattok?!
Hertz helyett, mi rázna házat,
Nem jő más, csak magyarázat.

Mi? Hogy műzöldikék okán
Döföm magam vakon tokán?!
Őmiattuk fáj e torok,
S állnak félkész reaktorok?!

Környezetet tőlem védik
Kicsit drága édibédik?!
Zöldlétük a váram kára?
Ide velük közmunkára!

Morcos kutyaharapásnak
Kitéve majd árkot ásnak,
S pékkeltétől míg a pék kel,
Színig töltik verítékkel.

(…)

ELMÜ! Nincs mit szigetelni,
S kerítve van sziget el, ni,
Körbevesz egy izzadt nyál-tó…
Egyen meg az áram válltó’!

2014. október 8., szerda

Sok száj

Hogyha lenne nekem sok szám,
Több szólamban dalolnám a
Helter Skeltert, mi egy rock szám
Volt, de alig ismert máma.

Sic transit gloria mundi,
Sajnos! Kár, hogy nincsen sok szám,
Mert most nyelném be az undi
Nyugtatókat több marokszám!

- Mért nem hallgatnak már Beatlest?!
Divatjamúlt, mint a Doxám?!
Mi kell ezeknek ma itt, Liszt?! –
- bömbölném, ha lenne sok szám.


„Dugulj el, mert kapni fogsz ám!!!” /Hóteccerű Huba, faék készítő és betanított rímfaragó/

„Tisztelt költő úr! Ha a sok szájról alkotott vágyálma beteljesülne, és a nagy számok törvénye alapján egyszerre több tucat foga romlana el, akkor tárt karokkal várjuk a Fogat Fogért Szájsebészeti Magánklinika rendelésén! Nagy tételben jutányos áron dolgozunk!” /Dr. Pofa Bella, fogtanácsos/

„Még szép, hogy engem hallgatnak, nem azokat a barbár brit gombafejű jejeje fiúkat! Rólam repülőtér is van elnevezve és gabonaőrlemény is, róluk meg legfeljebb valami züllött belvárosi romkocsma, ahol értékvesztett szinglihordák züllenek! Éljen a retró! Let’s Liszt again!” /Liszt Feró, rapszodikus zeneszerző/

„Jaj, de szépen játszottam a Liszt rapszódiát!” /kislány a zongoránál, fehérebb az orgonánál/

„Oké-oké, lehet, hogy a Helter Skelter nem a legjobb számom, de hogy a legzajosabb, az tuti! Jeeeee!!!” /Paul McCartney, ex-Beatle/

„Mi?! Leglajosabb?! Én vagyok a leglajosabb! He?! Nem hallom! HANGOSABBAN!!!” /az agg Beethoven Lajos/

„A leglajosabb én vagyok! Még a Nap sem megy le soha a birodalmamban! Ez a Nap király!” /XIV. Lajos/

„Száááj, száááj, száj kell Lajosra! Lajos csócsáld meg most a kék egeeeet!” /Piromán együttes/

„Mi volt ez?! Mi a fészkes … (füttyszó) … izé ez?! Hát nincs a kritikusoknak egy hatékony védőszentje, hogy megvédjen bennünket az ilyen irodalmi ciánszennyezésektől?! Frady Endre költészete olyan hatást kelt az olvasóban, mintha szöges bakanccsal rugdosnák a nyúltagyát! Anyám szerint, aki egyébként hisz az összefogás erejében, a költőt hasonszőrű kollégáival együtt sürgősen össze kéne fogni és stadionépítőtáborban átnevelni. Csillogó szemekkel hallgatom…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Sicc tranzit?! Ki akar engem, a sztárprimadonnát a tranzitváróba zavarni, mint egy büdös macskát?! Skandalum! Kikaparom a szemét!” /Glória Mundi/

Hej, költő úr, ha sok szája lenne, akkor egyszerre több menüt is be tudna falni ebédre itt minálunk!” /Mr. Kisbig, kifőzde tulajdonos/

„A költő úr szerint divatjamúlt a Doxa báj?! Vigyázzon, van ám hitelrontási jogszabály! Ön ez ellen vétett! Kár, kár, nagy kár!” /dr. Doxa Jusztícia, jogtechnikus és OKJ-s karóra varjú/

„Zajkeltéshez nem kell sok száj. Elég, ha a reggeli árnyékbokszolás közben az öklöm átlépi a hangsebességet.” /Chuck Norris/

2014. október 6., hétfő

Választás sokk

Jaj, egy újabb választás sokk,
S percember had fűt-fát ígér!
Lyukas hassal ez most má’ sok,
Leugrom a Mac-be Bigér’.

Ám a hasba beszélt lyukon
Kiömlik a nagyobb Fanta,
S miként Alaszkát a Yukon,
Úgy átmos e kampány-hanta.

Csapból folyik sok mű hérosz,
Falsul bőgik, mint egy ál jak,
Őnélkülük nekem mér’ rossz!
Röhögjek, vagy emigráljak?


„Emigrálj Frady Endre, emigrálj, én meg majd megkönnyebbülten röhögök! Anyám szerint disszidálnod kéne, de ahhoz állami akadályoztatásra lenne szükség és nem hiszem, hogy van olyan állam a világon, amely Frady Endrét meg akarná akadályozni az elhagyásában.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Maradj Frady, maradj! Ha mégis mennél, akkor se felejtsd el az email címünket!” /a költő mindhárom olvasója/

„Felháborító, hogy ez a gyomorforgató és bélmosó mű a konkurencia termékmegjelenítését tartalmazza, ráadásul a politikai szál is olyan erős benne, hogy nyilvánvaló a korrupció gyanúja! Ebből per lesz, whopper!” /Dr. Király Barnáné Burger Kinga, a Burger King jogtanácsosa/

„Na, költő úr, a kilyukadt gyomrára való tekintettel, mielőtt idegenbe szakadna, előtte okvetlenül fáradjon be hozzánk egy önfeledt vastagbéltükrözésre! Előtte pedig el ne felejtsen napokig koplalni és intenzíven hasat hajtani! Várjuk!” /Dr. Vastagh Béla, kolosszális kolonoszkópus/

„A családokig nyomuló politika által pszichoszomatikusan bántalmazott költő zsigeri jajkiáltásának és a beteg passzivitásba beleközömbösödött társadalom süket fülének egymásra találása dermesztő alaszkai faggyal vonja be a melegségre, a valami nagy-nagy tűz gyújtására vágyódó emberiség zenitjét és nadírját. A kozmikus éterlíra nem űrt hagy maga után, hanem nyomot, de utóbbit gyorsan eltünteti az elgépiesedett homo sapiens hypós felmosórongya. Igazi legmélyből felszakadó bélkatarzis!” /Vékony Bélia, magyartanár és betanított kürtős kalács készítő/

„Nem én tehetek arról, hogy annyi Fanta elfolyt! A költő úr kérte a menüt nagyobb krumplival és nagyobb üdítővel! És még Smart kártyája sem volt!” /Old MacDonald, ügyfélre rátukmálási menedzser & former farmer íjáíjáóóó/

„Ne hezitáljon, költő úr! Nem vagy-vagy, hanem is-is! Mi emigráltunk is és azóta röhögünk is! Itt Liverpoolban konyhai mosogatóként és utcaseprőként is a többszörösét keressük az otthoni középiskolai énektanári fizetésünknek. Ha angolul is megtanulunk, akkor pedig miénk a milk-kel és honey-val folyó Kánaán! Akkor majd itt is taníthatunk és dalolhatunk! Old MacDonald had a farm, eieiooo!!!” /Partitúra Péter és Partitúra Péterné Kotta Kitti, emigráns ének-zene tanárok/

„Most először sajnálom, hogy mindent tudok, még magyarul olvasni is! Ha Frady Endre Texasba emigrál, egyből átfejelem Alaszkába, hadd csobbanjon a Yukon!” /Chuck Norris/

2014. október 3., péntek

Zöldborsófőzelék gombás-sajtos frittátával

Mind, aki ma szájat tát a
Kisbigben, az a frittáta
Ízvilágát élheti át,
Ki meg nem, az bőghet Iááá!-t.

Ilyen étket csak a szamár
Hagy ebédjéből ki, ha már
Az étlapon fenn szerepel,
S elmegy crying in the Csepel.


„Költő elvtárs! Tudja meg, hogy inkább éhezve és ázva-fázva sírok együtt a kiszipolyozott csepeli munkásokkal, minthogy Budán dőzsöljek és nyugatimádó ételeket lakmározzak a burzsoák asztalánál! Vesszen az imperializmus! Szorgos népünk győzni fog!” /Vörösné Csepeli Csilla, nyugalmazott vas- és acélmunkásnő/

„Iáááá!!! Frittáta?! Böáááá!!! Iáááá!!!” /Lada szamara/

„Miááá?! Úúúú!!! Frittáta!!! Iáááá!!! Úúúúú!!!” /Bálám szamara macskanyelvórán/

„Mmmmm… mennyei manna… nyamm, nyamm!!!” /Frady Endre, jóllakott költőgigász/

„Na, ez se lesz a kedvenc kajám!” /M. János, fanyalgó kolléga/

„Kétszer ettél ilyet, először és utoljára… HÖHÖHÖHÖHÖ!!!” /K. András alias Bozsik Csucsu, zajosan kárörvendő kispesti kolléga/

„Melyiknek nem ízlik a süttöm-főztöm?! Lenyeltetem vele a merőkanalat, oszt’ mehet öklendezni a Mekibe! Ott kétszer ennyiért kap egy ultragagyi McHányás menüt kisebb zsömlével és nagyobb rosszulléttel!” /Mr. Kisbig, kifőzde tulajdonos/

„Micsoda földöntúli táp, telve a szférák ízeivel! És milyen olcsó! No, azonnal kirakom a csillagomat a homlokzatra!” /Sztárné Michelin Csilla, a Michelin Csillag Magyarország Kft ügyvezető igazgatója/

„Örök kérdés, hogy mitől vers a vers? Frady Endre most bemutatta, hogy mi mindentől nem az! Anyám szerint sürgősen el kéne őt vinnem ebédelni a Kisbigbe, de csak olyankor vagyok hajlandó erre, ha a költő már rég eltávozott onnan és ki is szellőztettek utána! Feláll a szőr az arcomon a celebszagtól!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mitől finom egy étel és mitől nem? Ízlések és pofonok. Kinek a pap, kinek a pappa-rappa pappa-suappa papparam jeee! Mert mit is jelent finomnak lenni? Szükséges-e egyáltalán finomnak lenni? Muszáj-e finomkodni? Lehet-e dönteni? Dőlhet-e a lehetőség? Min dőlhet el? Kin múlhat? Ki kit ismer? Urambátyám összefonódások? Tyű, de finom lett ez a finn omlett! Vagy olasz? És már én is rímben beszélek? Ki tudja? Kérdezni még tudok, válaszolni viszont már nem merek.” /Török Gábor, politikai elemző/

„A költő e versében a kozmopolita világkonyhát kóstolgatja, miközben bele van gyökerezve a lábszagú honi szügyigsár rögvalóságába. Az anglicizmus és az állatvilág rímpárosításával egy új versfaj tenyészik az ugor ugaron, a food-nyálas-szaftos ínyenc zsírlíra. Kedves olvasók, jó étvágyat!” /Rizskoch Rezsőné Cubák Cecília, világirodalmi gasztro-blogger és nyelvtanár/

„A múltkor egy szakács odaégette a frittátámat. Hamvasztásos temetése volt, mert nem tudták koporsóképesre összeragasztani. Egyet rúgtam, kettő lett belőle.” /Chuck Norris/