2013. május 23., csütörtök

Japán pincsi

Keresem a japán pincsit,
Ami itt volt, de már nincs itt,
Úgyhogy máshol kell, hogy legyen.
Talán éppen Ferihegyen
Üldögél egy fapadoson
S rút stewardess mögé oson,
Leüti és meg is eszi?
Vagy esetleg Karancskeszi
Erdejében a kis cseles
Elejtendő medvére les?
Neten trollkodik-e netán,
Vagy épp felrobbant egy metán
Gázzal teli tigriscsirkét
S benyomásairól ír két
Blogbejegyzést finnugorul,
Amitől az agyam borul?
És, ha pont most NASA-t hackkel?!
Asszem, mindenképpen meg kell
Keresnem őt bármi módon
Kelta várkastélyok ódon
Műtőjében, hátha beteg
S körbeveszi ősrengeteg,
Hol sípolgat főpán, alpán…
(sikoly)
Jaj, itt van a cipőm talpán!!!

„Áááááá!!! Rátaposott!!! Megölte!!! Ááááááá!!!! Gyilkos!!! Vendettaaaa!!!!!! Szeppukúúú!!! Áááááá!!!!” /Ebura Fakóné Kutyimura Kicsire, ebszociológus és japán bonsai kutya tenyésztő/

„A NASA honlapját nem lehet meghackkelni, mert a tűzfalunkat az ükükükdéddéddédnagynagynagyapám féltestvérének lángpallosos biztonsági kerubjai védik.” /Názaréti Józsua, a NASA galileai származású biztonsági főnöke/

„Káráncskeszibe nincs is vádóllat, csák Tárjónba háráp á kácsá, és háthátván á vájáskálócs!” /Mádór Ándrós, mágyártánór és vádkácsávádósz/

„A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér alkalmazottai esztétikailag kifogástalanok és még szükséghelyzetben sem esznek nyers utast orvul. A repülőtér jó hírnevének megsértése miatt a költőt bepereljük és követeljük azonnali megsütését és fapados járataink menüjébe történő bekeverését!” /Dr. Erport Aranka, repülőtéri sajtószóvivő és amatőr kannibál/

„Az állatvédők megnyugtatására közlöm, hogy bár a gyógyszervegyészeti laboratóriumunkban valóban sikerült tigriscsirkét kitenyészteni, de a felpumpálásukhoz sosem tiszta metángázt használunk, mert az robbanásveszélyes lenne. Mivel épp puffadás elleni gyógyszerrel kísérletezünk, a felfújáshoz közönséges bélgázt alkalmazunk, mert az legfeljebb tíz százaléknyi metánt tartalmaz. Pfff – phhh - pfff – phhh…” /DR. Prof. Habil. Darth Win, evolúcionárius sith lovag/

„A reménytelen kutatás a céltalan lét parabolája. A csírájában elfojtott reményeket a bakancstalpon már kezdettől fogva szétkenődött öleb szimbolizálja. A véres-tocsmákos talajon bizonytalanul lépkedő költő az elidegenedett társadalom felfeslő szövetei között tétován botorkáló alsenkik velőtrázó archetípusa. Az utolsó sorokban előtörő páni félelem katarziscseppekké facsarja a nyájas olvasó szívbemarkolt agyát.” /Madár Andrásné Záptojássy Szimbolika, magyartanár és vadkacsatollpárnakészítőnő/

„A nyálas celebeket reprezentáló pincsik talpalávalóvá válása miatt majdnem tetszik a vers... két sora! Az első és az utolsó: ’Keresem a japán pincsit. Jaj, itt van a cipőm talpán!!!’ Kész! A többi szemét, a többi dagály! Ragályos dagály! Tejed, mint a ’Küldd tovább tíz ellenségednek, vagy különben nem lesz jó neked, ahogy lapra szerellek!’ típusú kör-email! Anyám ugyan megkönnyezte, de hát ő a pucolt hagymát is megkönnyezi, ám egy kultúrember ettől még nem ír róla verset! Hagyma? Hagyj ma! Höhö, ez olyan gyenge rímpár, hogy még a szenilis Chuck Norris apó sem engedné meg magának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Beszósz?! Ugacc?! Hát csak rájad nézek a szkájpon keresztül és szétesel, mint a Tomésdzserri! Az apró darabjaid összesöpréséből keletkezett Puzsér puzzlét meg csákknoriszfordultammal berúgom a Sóderklubb ablakán, oszt’ szórakozhatnak a srácok!” /Chuck Norris, az összes fekvőtámasz lenyomója és a horizontig oda-vissza futás örökös világegyetem bajnoka/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése