2011. május 31., kedd
Lépesmézlő medv
Mézér megyen, döng a lépt,
Zümm-zümm!, brumm-brumm!, s szerze lépt.
Orzott lépről mézet esz,
S hallik messz a nyamm-nyamm nesz.
Teli hassal jó a kedv,
Víg a lépesmézlő medv:
„Hol van még az álmos tél?!
Tök jó annak, ki most él!”
2011. május 30., hétfő
Partizán
2011. május 27., péntek
Kacagó Idő
Idő Ede vodkát vedel,
Annyit, hogy azt nem hiszed el!
Nemzetközi Vodka-Narancs
Bajnok ő, ki Krk és Karancs
Között sárga földig issza
Magát hétszer oda-vissza.
Mondhatnánk, hogy nem rúg be, de
Nem igaz, mert Idő Ede
Bekómál, ha szeszes levet
Akózgat és vígan nevet.
Úgy röhög, hogy zeng a glóbusz,
S ütközik két hintaló-busz,
Gázolván nyolc csokinyulat.
Idő Ede csak így mulat.
2011. május 26., csütörtök
Jelen idejű mese
2011. május 25., szerda
Szájberember
2011. május 24., kedd
Dzsuzeppe bá'
Dzsuzeppe bá' infarktusa
Győzedelmes haláltusa
Lett, mert csodadoktor-szerű
Valaki jött s arcán derű:
„Nem halsz még bele most ebbe,
Kelj fel s járj vízen, Dzsuzeppe!”
Gyógy-beszéde szinte hegyi-s,
Nemrég jött és immár megy is.
Dzsuzeppe bá’ ide-oda
Ugrál s kiáltozza: „Csoda!”
Vállat von pár parton járó
Balhátvéd és iparbáró,
Pizzakufár s pasztagyáros:
Közönyös az egész város.
Dzsuzeppe bá’ mégis örül,
Hálálkodik körös-körül,
S nem vonzza már bűnös morál.
Kinn a tavon megvacsorál:
Tányérkáján kenyér meg hal.
Boldogan él. Oszt' majd meghal.
2011. május 23., hétfő
Astoriai álmok
Hévvel-bélelt Astoria?!
Ez lehet a nap sztorija!
Ötleteljünk tovább, nyomás!
Legyen ott még űrállomás,
S körgyűrűzött repülőtér
(Nullás-Liszt név díjból fő-t ér),
Tengeröböl s barlangvasút
(Szállít agg Batmant, nagy hasút),
Hajnalt lövő Auróra,
Síugrósánc pesti hóra,
Sivatag is, Kalahári,
(Sok homokkal, lári-fári!),
Feszített víztükrű uszi,
Nagy csomópont, gordiuszi,
S legyen magas Hill is, Benny!
Öcsém, merjünk tompik lenni!
2011. május 21., szombat
Páternoszter
Öreg halász megy a vízen,
S partról nézik nyolcszáztízen.
Halkan azt ismételgeti:
„Méghogy csak a názáreti!”
Hullám jön, ő térdig merül,
S bömbölni kezd kisemberül:
„Jaj, süllyedek! Jézus, segíts!”
Címzett lenéz: „E kép se giccs!”
Víz alatt már hősünk fele,
S tovább süllyed még lefele:
„Megfulladni nem akarok!!!”
S nem látszanak már, csak karok...
Az Úr így szól: „Gyáva e nyúl!”
S azúr égből tóba lenyúl:
„Páternoszter? Vízi ima?
Hányszor húzzalak még ki ma?!"
Rükverc Rócsild
Rükverc Rócsild folyton tolat!
Ugat épp és disznóólat
Taszigálna kocsit törve,
S bikanyakán feszül örve.
Nyakörvet, hogy miért visel?
Nem szívesen, ám mégis el
Kell meséljem. Néha rák ő,
Máskor eb: skizofrén! Rá kő'
Hagyni: ugat-tolat, eb-rák!
Piros lámpák, meg a zebrák
Nem zavarják, nem is figyel.
Hogy butulhatott ez így el,
S mért születik róla vers itt?!
Költőnek az agya mer' sitt,
S őrjöng, mint egy gőzkentaur?!
Pénzért. - mondá poéta úr.
2011. május 17., kedd
Kolbász Dezső
Ilyen legényt soha e szik
Nem termett még: kosárpalánk
Magasságú s roppant falánk.
Kolbász Dezső mindig eszik.
Ijedten nézi egy sas a
Légből, ahogy pizza halom
Csusszan torkán s böffen: Falom!
S másfél hertzcel reng a hasa.
Fenti sas verébre lecsap…
Kolbász meglepően fürge:
Verebes sast fal az ürge,
S száján megcsillan a ketchup.
Ily szájjal is szép ember ő,
S tudd, mielőtt belekötnél,
Izmosabb a Rocky 5-nél:
Kolbász Dezső merő erő!
2011. május 16., hétfő
MTK
MTK-nak mind a hatvan
Drukkere maga alatt van,
Örömforrás búvá apadt:
Kiesett a kedves csapat!
Tulaj elfordult a show-tól,
S mára már csak utánpótol:
Eladásra érett eset
Lesz, ki rúg egy egyeneset.
MTK és NB II.?!
Szurkolónak szíve ettő’
Facsarodik, poklot él át
S visszasírja Illés Bélát.
Míg a mezszín hó és azúr,
Reményt mindig támaszt az Úr:
Egyszer csak, alkalomadtán
MTK is feltámad tán!
Drukkere maga alatt van,
Örömforrás búvá apadt:
Kiesett a kedves csapat!
Tulaj elfordult a show-tól,
S mára már csak utánpótol:
Eladásra érett eset
Lesz, ki rúg egy egyeneset.
MTK és NB II.?!
Szurkolónak szíve ettő’
Facsarodik, poklot él át
S visszasírja Illés Bélát.
Míg a mezszín hó és azúr,
Reményt mindig támaszt az Úr:
Egyszer csak, alkalomadtán
MTK is feltámad tán!
Ciberepók
Bűzösek a parti depók,
Bennük él a ciberepók!
Ciberepók szörnyű féreg:
Borítja kék kitinkéreg.
Nyolc lába, illetve kilenc
(Ebből is látszik, hogy különc)
Úgy áll, mint négy és fél U-vas,
S mindhét sárga foga szúvas.
Fő tápja a lézerprinter,
S raccsol is! Szörnyű nagy kínt R
Hangzóival mégsem okoz.
Why not, why not?! I don’t know ’cos
I cannot hear Hungarian.
Milyen vers lett ez már?! Ilyen?!
Nem, mert pókunk végezetül
Árnyékként printerre vetül,
Ki épp nyomtat… aztán alél…
S álmában mint tintahal él.
2011. május 12., csütörtök
Mikor iszok
A költő és a mufurc cellatárs
2011. május 11., szerda
Zeneszerző
„Dallamvilág, bennem éledj!
Határidőm holnap fél egy!
Mi lenne jó? Fá-fá? Dó-ré?
Lemezgyárban új a góré,
S fogalmam sincs, ő mit szeret:
Örül ennek, vagy tán eret
Vágat magán magánkívül?
Benne vaj-, vagy kénkőszív ül?
Mindegy! Fejem tovább töröm…
Megvan! Tömtö-röttöm-töröm!
Ez az! Kész a melódia!”
(mobilcsörgés) „Helló Dia!
Épp egy slágergyanúst írok,
Ütős, mint az északír rock,
S dallamos is, kicsit talján…
Nem! Nem lesz a Top Száz alján!!
Mene tekel?! Zeném könnyű?!
Magázódjunk inkább!! Ön nyű!!!”
(…)
Dühöng s ablakán, mi kitárt,
Kihajít egy szétvert gitárt.
Pályájának így mond sziát,
S Grammy-díját más veszi át.
2011. május 10., kedd
Elit megalagzi
Asztalokon új Herendi,
Ital és a táp is trendi:
Rákkoktél és aszalt homár,
S nem szól senki: Ejnye, no már!
Sikítanak éhes arák:
Megmozdult egy garnélarák!
Tálat, tányért tör az olló,
S csillog, mint egy sztaniol ló!
Jaj, nem rák ez, terminátor,
S romokban a selyemsátor!
Egypár burzsujt tálra ráken
S dalol forradalmi rock’n’
’rollt ő!
2011. május 9., hétfő
Népi
2011. május 6., péntek
Lájk
Hogy lehetsz te ily tré alak?!
Fészbúkon bár lájkoltalak
Téged többször is, te beste,
Mégse csetelsz velem este!
Sosem szkájpoltam még szebb szájt,
Mint a tied, és a vebszájt
Tenélküled olyan sivár!
Mindig tudd, hogy onlájn ki vár!
Bennem folyton remény éled,
Loginolok s várom méled…
Messzidzstelen vár a szerver,
S Eget vádlom… Veled mer’ ver!
Vörös gömb
2011. május 3., kedd
Nyári hógolyózás
Júliusi Balcsi parton
Hógolyózni támadt kedvem,
S reklámáron ötven karton
Műhavat én meg is vettem.
Ilyenkor én, mint az állat
Önmagamból kivetkezem,
Nem húzok fel sapkát, sálat,
S meg nem áll a fagyott kezem.
Műhóember, műhógolyó,
Elkészült így secperc alatt,
Ho-ho-hóhányódni oly jó,
S hódobálni embert s halat!
Hamar jött a parti rendész,
S engem onnan elmenni kért.
Azóta is esz a penész:
Vége! Sok műhó semmiért!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)