2009. december 30., szerda

Meghekkentő mese


Magyar tenger HEKK-TO Port-ján
Huny a digitális vekker,
Ám ötkor, mint bősz toportyán
Felbőg s ébred minden hekker.

Sietnek, mert sajnos hekk a
Balatonban ritkán terem.
Úticéljuk hekki Mekka:
Béfüredi kondi-terem,

Hol gyúr zsebre dealer Ali,
Halászhálózati al-kán,
Oszt-foszt s indul hali-rally
Fabódékhoz a'la Balkán.

Markába röhög a keszeg
(Bár nincs neki), és nem bús a
Ponty sem, hogy a nép mást eszeg-
-et, mert annak jobb a húsa.

Sörző tömeg déltájt megker-
-gül és halért soráll a bál.
Akhim Adjar osztrák hacker
Hungaricum hekket zabál.

2009. december 21., hétfő

Karóra


Nem ül varjú rá karóra
Nélkül bármely fakaróra,
Nem tudná, hogy mennyi idő,
Míg az ingó karó kidő'.

Amúgy pedig nincs is karjuk,
S kar-daltalanok a varjúk,
Kárognak csak s náluk a „Kár!”
„Nem kár!”-t is jelenthet akár.

Varjú hangja hamis s talány,
Lehet-e így kóristalány,
Főleg, ha nemére hiú
Illetőnk egy varjúfiú.

Karmester nem „Kár!”-rendező,
Nem rí áhítattal: „Ez Ő!”
Casting-on, ha van egy varja,
„Hess, te dög!”-gel elzavarja.

Repül varjúnk s varjúnk raja,
S nem ül le karóra, na ja!,
Sose ülnek karón varjúk,
Csak, ha őket odavarrjuk.

2009. december 17., csütörtök

2009. december 16., szerda

Hideg tél


„Hi, I am the Happy Snowman!”
- Szól és rettent szörnyű ómen:
Miként Komáromot Klapka,
Úgy védi őt vastag sapka,

Kötött sál és gyapjúkabát!
Mintha bebugyolált babát
Látnék s hökkent sok-sok cucca:
Celziusztalan az utca?!

Hideg telünk lesz az idén!
Jégcsap döfköd majd a bidén,
Lesre fagy sok csodacsatár,
S fridzsideres már a határ!

2009. december 15., kedd

Valér

Újbudai Valér
Allee-ba ment halér’.
Tömve volt az Allee,
Nem volt már, csak hallé.

Otthon várta Gyula,
Valér nótás nyula,
S hal-hiányló dalér’,
Megkergette Valér.

Gyula bődült: Lala!
S kidőlt a ház fala.
Bosszúból a falér’
Levágta őt Valér,

Odacsapott bárddal…
Mit vált ki egy pár dal?!
Lakás véres uszi,
Feles már a nyuszi,

Egy ütéstől kettő
Tepsifüles lett ő.
Megsüti őt Valér,
S kőművest hív falér’...

2009. december 13., vasárnap

Hálótársam


Kedves volt, szelíd,
Gyöngéd és puha...
Törékeny testén
Illatos ruha...

Ellopták tőlem!
Sebeim nagyok...
Kispárnám nélkül
Félember vagyok...

2009. december 11., péntek

Zab bá'

Zaba közben böffen Zab bá’:
„Ehetek s nem leszek kerek!
Nem génkezelgettek babbá,
Így lehettem zabi gyerek.

Zablát nyaló alattvaló
Kukutyinban minket legyez,
Instál, hint és palint a ló,
Haverokkal lógunk, megy ez!”

Hé!! Ez befal! Emészt! Székel!
Mibelénk lép cseléd, baka!”
- Pottyhonában jajveszékel,
S lóhasmars-zöld a Zab laka.

Füllentésnek indult...

Kicsit füllentettem, s azt reméltem, győztem…
Apró rianás nyílt Teközted és köztem…
Picit tovább tágult, ki venné ezt észre?!
Pedig intő jel volt eljövendő vészre.

Egyre növő súllyal préselt minden óra,
S szívem összerezzent bármi kérdő szóra.
Bevallanom kellett volna mindent persze…
Gyilkos büszkeségnek nem volt erre mersze.

Kis repedés egykor, mára öblös árok…
Leltárt kellett vonnom: Hiányoddal zárok…

Atomtemető

Elvirágzott atomsiló
Fölött legel tanyasi ló.
Lila fűtől kissé kába
S enyhén remeg mindhét lába...

2009. december 8., kedd

Metrógaland


Napok óta esz a méreg
S horgasfejű galandféreg
Is, ki bennem mélyen kéreg

Alatt bélben metróvájat
Rágásra hajt féregnyájat.
Erőszakkal? Ugyan má'! Jatt!

Féregzsebbe tök feketén
Megy a zseton. Csak ki kretén,
Nem érti ezt, s meglehet, én...

Hol galandos metró vezet,
Mért nem lelünk tiszta kezet?
Hol vagy Féreg Szakszervezet?!

Hétköznapi Jociröpp


Pocifájón röpül Joci,
Elrúgta a szomszéd boci,
Elszáll a’la marha-foci…

Múgva bőg a boci: Béci!
Elpattant a felsőléci
Bombám! Passzold vissza lécci!

Béci kecske Jocit messze
Lövi s hallik öntelt YESSS!!!-e.
Ebből vajon balhé lesz-e?

Nem lesz, már van, verekednek:
Nesze, puff! Mú! Ezt neked! Mekk!
Színt adnak e szürke keddnek…

2009. december 4., péntek

Száguldó Tocsmákék


Nagyfaterkám Tocsmák Zénó,
Mentősofőr: Nénó! Nénó!
Mint az ország összes útja,
Amin száguld, olyan vén, ó!

Apám-atyám Tocsmák Kenéz,
Kétszáz fölé gyakran benéz,
Ekkor Gyorskocsi utcai
Fegyházba ír neki e kéz.

Én vagyok a Tocsmák Jenő,
Kvalifikált esőmenő,
Orrszőröm a menetszéltől
Megvédendő mindig benő.

Kistestvérem Tocsmák Benő,
Ő sajnos semmilyen menő,
Fikált orrszőr őt nem nő be,
S sebességet nem vág-ken ő.

Kisfiacskám Tocsmák Lali,
Bő pelenkás haligali,
Forma 1-es bősz sofőrként
Száguldozik faltól fali-

-g! Ő az utód, ő a jövő,
Tápszerektől gyorsan növő!
Határa a csillagos ég,
Messzebb jut, mint Zalalövő!

2009. december 3., csütörtök

Harcos hivatás


Támadnak az óvodások!
Cumis hintalovasroham?
Homokozó-árkot ások,
Ami elnyel engem, ó, hamm!?

Ovikertben legyek vakond,
Mint kit két hetedhétvezér
Kerget: álmos Tas és vak Ond,
S fű’dbe harapdáljak ezér’?!

Hát nem! Harcra lábak, kezek!
Támadok mint Milan AC*,
S szembecigánykerekezek!
Ezért lettem óvóbácsi!

*ejtsd: Milán ácsi!

2009. december 1., kedd

Sztár Teki


Bitang nehéz páncélt hordó
Teknőc síel magas hegyen,
S nyakán a sál puding-bordó.
Mért, szerinted milyen legyen?!

Száguldástól főhőst máma
Feltüzeli vad teki-láz,
Mámoros, mint szomjas láma,
Amint vígan betequilá-z.

Hopp, támad egy hegyi jeti!
Tekintete bőszen zord, ó
Jaj, főcím lesz ez a Heti
Hórukk-ban, de sál, a bordó

Tekeredik szőrös lábra,
S szakad, mint a hó, a jeti.
„Na, Csubakka, mi az ábra?!”
Röhög tekink s eltemeti.

Jeti-fejfán puding-bordó
Sálat hintáztat a szellő…
Csapra veretik sok hordó
S Sztár Tekiért ég, ki sellő!

2009. november 30., hétfő

Kecsege


Hexenschuss-os kecsege
Dereka vajh’ recseg-e,
Vagy e majdnem-bénán háj
Hangszigetel, s némán fáj?

E kérdésre riadtam
Álmomból s most miattam,
Ezen más is elmereng.
Sok fejben sok elme reng,

Nagy dolgokat gondol át,
S szétverne pár gondolát
Rajtam, s ím a népszerű
Költő máris pépszerű…

Mikulás buli meghívó

Felvidító lelki bomba
lőn e télindító szomba-
-ton és azoknak lesz kára,
kik Mikulás bulikára
el nem jőnek családosan
(s helyette például Auchan
pultjai közt lesznek, s szesznek
árát nézve tesznek-vesznek...)
kézügyesség fejlesztendő.
S míg sütivel telik bendő,
izomkölkök kötélt húznak
(s derekukban téli csúznak
egyáltalán nincsen nyoma),
s célba dobhat sok víg koma.
Kedvünk lobog, mint egy fáklya,
s Mikulásnak csodazsákja
körötted, hogy testet öltsön
ugrálni adatik kölcsön.
Gyermekeknek arcát festik
ügyes lányok (akik pestik,
vagy nem, de ez mitsem számít),
s bájorcát kreálnak ám itt!
Közben virgács alatt limbó
zajlik. Ki ne hagyd ezt cimbó-
-ra! Ja, s hogyha sokat tudsz a
Mikulásról (Piros cucca
volt-e mindig? Hol is lakik?),
vetélkedhetsz, s azoknak, kik
okosak és szerencsések,
gratulálni én nem kések.
Most szombaton négytől nyolcig
légy e remek helyen, hol cig-
-izni nem fogsz, hanem inkább
ugrabugrál sok-sok víg láb!
Utca Vásárhelyi Pálé,
négy-hat számig ne légy málé
eljönni, s fel negyedikre,
hol már vár a Miki ikre!

Aktuális időpont: 2012. dec. 08. (szombat) 16:00

2009. november 26., csütörtök

Bunda Banda



Borítékban legyen zseton,
S megvehető bármely beton-
-hátvéd, vagy egy agg ex-center
Egy kis műesési henter-

-gésre, s hogyha pénzt vinné ma
Bíró haza, sípja néma
Ne maradjon, hanem fújja
S piros lapért nyúljon ujja!

Nincs bár les, de zászló lebben,
Partjelző is benn a zsebben.
Sporthíreket vígan várom,
Nagypest – Ópest 9:3!

Örmény harmad-, albán másod-
-osztályba, ha beleásod
Magad, s cserekapus jó’ véd,
Hó végén is lesz majd lóvéd.

Összeállunk hatan-heten,
S nagyot kaszálunk a neten.
Megvett edző, megvett csatár,
Ötcsillagos ég a határ!

Megvett kapu, megvett szöglet
Focikoporsóban szög lett.
Nem baj, minket ez tett naggyá,
Buta drukker, sportfogaggyá’!

Mi?! Hogy minket bárki megvet?!

2009. november 24., kedd

A nagy büdös-szájú hat (plusz egy) fejű sárkány

Kastélyában élt a nagy
Büdös-szájú sárkány,
Hét fejében volt hat agy,
S száján nyálnak párkány.

Vártoronynak rejtekén
Szovjet király lánya
Hintázott egy fél tekén,
Büdös-szájú Tánya.

Raboskodott odafent
Féltekézve Tánya,
Lába mellett odalent
Nézte vércsótánya.

Kastély alá lovag jött,
Büdös-szájú Ványa,
S üzenetet nyíllal lőtt:
„Fele király lánya!

Ugorj ki az ablakon,
El is kaplak talán,
Vagy ha félnél aranyom,
Mássz le a vár falán!”

Hű, a sárkány csúnya lett,
Észt, finnugor s litván
Szavakat hat szájra vett,
Dühét bizonyítván.

Vár tövében bajvívott
Bűz-sárkány és Ványa,
Ablakban termett legott
Tánya s vércsótánya.

Hat sárkányfej rálehelt
Szegény lovag orr-ra.
Bunkó!, mint ki Jingle Bell-t
Visz halotti torra.

Ám hős Ványánk visszafújt
Hat rút sárkányfejre,
Ők meg bőgtek fürge juj!-t.
- Ez a legény helyre! –

- Kiáltott a királylány
Dögkútszagú szája –
- Nem az a hős, ki bűzt hány,
Hanem, aki állja!

Eddigre a vár alatt
Csak egy fej nem tetem,
Tánya gyorsan leszaladt:
- Mindet eltemetem!

Ám e bűz-táj nem kies,
Nyaklik Tánya lába,
Vércsótánynak nekies’,
Aki szintén kába.

Szájszagtól már megmurdelt
S vár tövében hemper-
-eg s nyújt kukac eledelt
Sárk-, csót-ány s két ember.

Fele király pityereg,
Hozza gyászos fogat...
Egy sárkányfej közbe’ meg
Békésen mos fogat...

2009. november 23., hétfő

Négy versszak alatt a Föld-negyed körül

Vacogok a sarkkör körül,
Jégkockul egy pingvin dózis,
Eszkimó csak, aki örül,
Lefagy itt még a Windows is!

Na most kiborul a Billy,
Rég láttam ily levert Gates-et,
Ilyenkor távozni illi-
-k, taxit hívok s sízek két cet

Hátán over the great ocean,
Ahol vár rám jó my Bonnie,
S vígan jódlizgatok: Ó, schön!
(Kiejtésem már-már bonni)

Egyenlítő talpam alatt,
Gumikacsám Hello Kitty-s,
Látok sok-sok izzadt halat,
Ám a Windows lefagy itt is…

2009. november 22., vasárnap

Önreklám


Tőled a Lét bőgni tanul?
Lelkületed szürke rom?
Kattints gyorsan ide alul:
fradyendre.blogspot.com !

2009. november 20., péntek

Henry keze


Labdát kezel Henry keze
(Lábadozik talán lába?)
S hopp, máris a háló reze-
-g, az írek meg mindhiába

Esküdöznek földre-égre,
Spori, mint a közeli tél,
Oly hideg, majd sípol végre,
S hűhó nélkül műgólt ítél.

Ily keserűt kizárólag
Bánatrúgta bús epe sír,
S amióta lőn e gól, agg
Minden kis, nagy s közepes ír.

Újrajátszás? Ó, Platini
Tudja ám, bőrére ennek
A medvének lehet inni:
Afrikába francék mennek!

2009. november 19., csütörtök

Der Hasfájás


Zsíros kajám gyomron rúgott,
Görnyedek a heverőn,
S elhalóan hörgöm: „Mein Gott!”
(német volt a nevelőm)

Erzsébet, Zsóka

(nov.19.)

Kedves Zsókák s Erzsébetek!
Áldás jő most, nem ám átok:
Pirospozsgás bio-retek
Egészsége szálljon rátok!

2009. november 17., kedd

Jobb véradni, mint vérkapni


Vérszagra gyűlj az éji vad
Hepaj helyett, mert aki ad,
Boldogabb, mint aki kapja,
Légy a gyógy-ég felkelt Napja!

Ott folyjon ki ifjú vérem!
Habár ezért emlékérem
Nem jár, csupán örök hála,
Gyűljön veres zacsi-bála!

Jó mulatság, férfi munka,
No meg női; így jutunk a
Koedukált diadalig,
S nincs rosszullét (vagy csak alig)!

Tűre magyar, hí a haza,
Tartsd a vénád, legyél laza,
S egész úton hazafelé
Szambázgathatsz a’la Pelé!

* * * * * * *

VÉRADÁS:
2009. december 02. (szerda) 15:00-19:00
Bp., XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet

2009. november 16., hétfő

H1N1


Szaftos testünk vírus menza,
Ahol sertés influenza
Törzsek csillapítják éhük,
Röfögve, mint mutáns méh ük-

-apák elkorcsosult fattya.
Oltás-portás megugratja
Visszakézből ezt a csürhét
S vakcinával odacsűr hét

Olyat, hogy az érfal adja
Másikat, mint ukrán Nadja
Ványának, ha anti-Ámor-
-mérgezést hoz vodka-mámor.

Jól lobbizó védőszentünk
Okán mindent kitüsszentünk
S kuruc lelkünk térdre-imás:
Fertőződjön valaki más!

2009. november 13., péntek

Hitel Mentol

Majdnem kész a Hitel Mentol,
Fényárazza show-zöld lumen,
Bőrnyúzásra fotelben tol
Kasszáshoz banki tank woman.

Don’t cry for me szép szálloda!
Elefántcsonttornyom ében
Árnyékára most száll oda
Tőkekarvaly s rút szemében

Villózódnak THM-ek:
„Do you want to know a secret?
Hármat tojok rád s kapsz remek
Uzsi-kamat hármas-ikret!”

Már áll ott, most pénzintézet,
Forgatja a kamatlába.
Én kinéztem, ő lenézett
Be a börtön ablakába.

2009. november 12., csütörtök

HŐSÖK



HŐSÖK
komitragikus színdarab

szereplők:
FELTALÁLÓ, Szmöcskey Brezlács ... Szepessy Gábor (alias Frady Endre)
HIVATALNOK, Hullay Béla ... Tóth Zoltán
TANÁR, szakállas, bajuszos (azaz: bundás-szájú) ... Homolya Tibor
Szmöcskey egykori osztálytársai:
ALASZKAI, országgyűlési képviselő ... Trekovanitz Attila
BALTAY, sikeres üzletember ... Góra Szabolcs
PAPP, pap ... Nagy Sándor
SÓVÁGÓ, disc-jockey ... Inzsel Sándor
ZIZNYEI, olimpiai bajnok ... Szabad Péter


1.szín: Találmányi Hivatal
szereplők: Feltaláló, Hivatalnok

FELTALÁLÓ: (belép): Á, jó napot Hullay úr! Örülök, hogy újra itt látom! Meggyógyult?
HIVATALNOK: Jó napot Szmöcskey úr! Köszönöm kérdését, már teljesen egészséges vagyok.
FELTALÁLÓ: Nagyszerű! Örülök, hogy ismét Önnek mutathatom be a legújabb találmányomat!
HIVATALNOK: Csak nem hozott nekünk ismét valami szenzációsat, Szmöcskey úr?! Hallottam, hogy az előzővel... mi is volt az?
FELTALÁLÓ: Hidraulikus arcpirító. De...
HIVATALNOK: Igen-igen, tudom. Nyilván a helyettesítő kollégám nem értette meg teljesen a működését, és emiatt aztán teljesen leégett a bőr a képéről.
FELTALÁLÓ: Sajnos így történt. De ez a mostani...
HIVATALNOK: És azt megelőzően...
FELTALÁLÓ: Hát igen, a gázpisztolyra szerelhető hajzselé-fellövő is okozott némi bonyodalmat, de természetesen...
HIVATALNOK: Természetesen nem az Ön hibájából. Nyilvánvaló, hogy egy dilettáns kollégám kontárkodásáról volt szó. Ezek az emberek nem értik és nem értékelik Önt, Szmöcskey úr.
FELTALÁLÓ: Pontosan így van, Hullay úr! Boldog vagyok, hogy eme legújabb találmányomat ezúttal az Ön éleslátó figyelme előtt mutathatom be.
HIVATALNOK: Nagyszerű! És most lássuk a medvét! Mivel is lep ma meg minket, kedves Szmöcskey úr?
FELTALÁLÓ: Feltaláltam az audiovizuális gesztus-kommunikátort!
HIVATALNOK: Zseniális! És mit tud ez a ... őőőő....aufuzionális...
FELTALÁLÓ: Audiovizuális, Hullay úr, audiovizuális gesztus-kommunikátor.
HIVATALNOK: Persze, persze! Zseniális! Folytassa kérem!
FELTALÁLÓ: Tehát... Találmányom szükségességét ama tény felismerése adja, hogy például miközben mi most Önnel beszélgetünk, kedves Hullay úr, aközben mi valójában egyáltalán nem is beszélgetünk.
HIVATALNOK: Zseniális!
FELTALÁLÓ: Igazi mondandónkat ugyanis nem az általunk mondatokká formált hangképek, hanem az elménkbe nem ennyire eklatánsan, mondhatni csak szekunder penetrációval behatoló gesztusfonémák hordozzák. Egyetért, Hullay úr?
HIVATALNOK: Őőőő... Feltétlenül, Szmöcskey úr! Feltétlenül! Bár, ha egy kicsit jobban rávilágítana erre a szekreter perec-dologra...
FELTALÁLÓ: Az igazi beszéd a gesztusokban van! Az általam szerkesztett kommunikátor a gesztusmikrofonjába épített spirituálitor segítségével felveszi és beszéddé alakítja a szemmozgásból, légzésintenzitásból, testmozdulatokból, izzadságmirigy funkciókból és agyi mágnes hullámokból érkező gesztusfonémákat! Ahogy a költő mondaná:
„Gesztusfonémák, gesztusfonémák!
Lefordítalak, s nem lesztek már némák!”
Egyszerű szerkezetem segítségével bármely felvett gesztus beszélgetést le lehet vetíteni igazi, valódi hangosfilm-szerű beszélgetésként. Találmányom végre hangot ad a rejtegetett gondolatoknak!!! Íme a zseniális Fekete Doboz!
HIVATALNOK: Zseniális! És a mi eddigi beszélgetésünket is felvette?
FELTALÁLÓ: Nem, nem, dehogy!
HIVATALNOK: Pedig mintha be lenne kapcsolva! Ég rajta az a piros lámpa!
FELTALÁLÓ: Ja, tényleg! Nem baj, mindjárt letörlöm!
HIVATALNOK: Nem, nem, Szmöcskey úr! Játsszuk csak le! Rögvest megtapasztalhatjuk, hogyan is működik a valóságban!
FELTALÁLÓ: Á, ne fáradjunk ezzel, Hullay úr! Van itt felvéve néhány sokkal érdekesebb dolog is!
HIVATALNOK: Szmöcskey úr! Indítsa el azonnal, vagy ez a találmánya is ugyanúgy el lesz utasítva, mint az előző nyolcvanhárom!
FELTALÁLÓ: Meggyőzött...hát lássuk!

2.szín:A vetített kép a hivatalban
szereplők: Feltaláló, Hivatalnok

FELTALÁLÓ: (belép): Jaj ne! Már megint ez a suttyó, baltaarcú Hullay van itt! A múltkor még dögrováson volt, most meg már újra itt eszi a fene!
HIVATALNOK: Na neee! A betegszabim utáni legelső napomon, az első ügyfelemként ez a tehetségtelen pojáca, ez a Szmöcskey! Hogy ez miért nem tudott felrobbanni valamelyik kísérlete közben!? El lesz rontva az egész napom! Bár, ki tudja, lehet, hogy megint egy jót röhöghetek, mint az előző idióta cuccainak a bemutatása közben!
FELTALÁLÓ: Tudtam! Meg mertem volna rá esküdni, hogy ez a szántóföld-műveltségű teknő fel fogja hánytorgatni az előző találmányaim sikertelen fogadtatását! Hogy a nyál kössön meg a szádban!
HIVATALNOK: Most zavarban vagy, mi, te tulokléptű? A nagyapám tehene tudott még ilyen kifejezéstelenül bámulni. Vajon most milyen süketséggel fog előállni?
FELTALÁLÓ: Leesett az állad, mi?!
HIVATALNOK: Eddig legalább magyar neveket adott a hülyeségeinek!
FELTALÁLÓ: Már a nevét sem érted, mi?! Ilyen teflonaggyal persze én sem érteném! Lövésed sincs, mi fán terem a gesztus-kommunikátor!
HIVATALNOK: Ne latinozzál itt öcsém, ne latinozzál! Nem a Latinka Sándor emlékversenyen vagy! Csak nem Ciceró-tabletta volt a mai reggeli a János kórház vigyorgójában?
FELTALÁLÓ: Teljesen reménytelen a manus! Ahogy bámulja a Fekete Dobozomat, pont olyan, mint egy ködös repülőtér: „Információt nem indít, nem fogad!”
HIVATALNOK: Avas langusztamártás legyek kakadutojás-öntettel, ha ez a hülyeség működik! Bekapcsoltatom a fattyúval!
FELTALÁLÓ: Jaj, nehogy már végig akard nézni! A kőszíved is elkarsztosodna, ha ráébrednél, mekkora gyökér vagy! Hú de utállak!
HIVATALNOK: Mi van komám! Beijedtél? Úgy gesztusvetítő ez a doboz, ahogy az én hónaljam a legújabb párizsi parfüm szagmintája! Kapcsold csak be villámgyorsan! Ideges a kis majom! Kezd egyre jobb kedvem lenni!
FELTALÁLÓ: Nincs mit tennem! Te akartad, te görény!...hát lássuk...


3.szín:Újra a valódi hivatalban
szereplők: Feltaláló, Hivatalnok

(zavart, néma csend)

FELTALÁLÓ: Hát... őőő…
HIVATALNOK: Hm... tényleg működik.
FELTALÁLÓ: Azt hiszem, hogy…őőő… talán meghibásodott a szekvencia intenzionátor, és ezáltal ugyebár egy kicsit felerősítve... hát ugye...
HIVATALNOK: Nem, nem, Szmöcskey úr,... illetve... most már ezek után akár tegeződhetnénk is. Béla vagyok. Szerbusz!
FELTALÁLÓ: Brezlács vagyok! Szerbusz!
HIVATALNOK: Szép neved van! Szmöcskey Brezlács... nem sokkal furcsább, mint a találmányodé... de végül is mindketten működtök, hehe!
FELTALÁLÓ: Hehe, Bélám, hehe! Hát akkor én talán most... (menni készül)
HIVATALNOK: Sehova a jó helyről! Nézzük most már meg a referencia filmedet! Hol vetted föl?
FELTALÁLÓ: A húszéves érettségi találkozómon. Összejött a legendás 4.D., a Hősök!
HIVATALNOK: A Hősök?
FELTALÁLÓ: Igen, a Hősök! Így hívtuk magunkat és így hívott minket az egész suli. Tele volt az osztályunk vagány srácokkal, akiknek hatalmas álmai, világmegváltó tervei voltak. Meg voltunk győződve arról, hogy mi majd végre megvalósítjuk mindazt, amit a szüleink, a nagyszüleink, az ő szüleik és nagyszüleik nem tudtak, vagy nem mertek megvalósítani. Hittük, hogy mi mások vagyunk, és általunk a világ is mássá válik majd. Mindenütt béke lesz és szeretet és öröm! Feltaláljuk a rák és az AIDS ellenszerét! Minden embernek lesz lakóhelye, családja! Minden ember biztonságban él! Készek voltunk feláldozni az egész életünket!
HIVATALNOK: Hát... ahogy így most körbenézek a világban...
FELTALÁLÓ: Ne is folytasd! Nem valósult meg belőle semmi!
HIVATALNOK: Miért?
FELTALÁLÓ: Hogy miért?... Nézzük meg a filmet!
HIVATALNOK: A fonéma izéset?
FELTALÁLÓ: Majd azt is. De először az eredetit!


4.szín:Érettségi találkozó helyszíne, vendéglő (asztal fölött nagy „Hősök” felirat)
szereplők:Feltaláló, Tanár, Sóvágó, Alaszkai, Ziznyei, Papp, Baltay

(vidám beszélgetés zaja)

TANÁR: (feláll és megkocogtatja poharát): Köszöntöm a Hősöket! (ováció) Most, hogy a lyányok már mind hazamentek (csalódott moraj)... Persze mi szeretjük a lyányokat (óriási ováció) de kellenek az olyan idők, amikor csak mi, férfiak összejövünk és megünnepeljük férfiségünket (ujjongás), hősiességünket (ujjongás), hogy utána megint mehessünk a lyányok után (hatalmas ováció és tapsvihar)! Először is álljunk fel és énekeljük el a Hősök indulóját!
MIND: Büszke ránk a nagyfater,
Irigykedik a fater,
Ámulnak az ősök:
Mi vagyunk a Hősök!

Mi vagyunk a Hősök,
Ők pedig a hőtlenek,
Mégis ők a nősök,
Mi pedig a nőtlenek!

(Kossuth dallamra) Éljen a Hősi szabadság!
Éljen a négy Dééé !!!

TANÁR: Jól van Hősök! Most pedig kezdjük meg vitézi tetteink megosztását! Ki hogyan vitte tovább a hősiség zászlaját a nagybetűs Élet vad csatamezején? Haladjunk ábécé sorrendben: Ziznyei!
SÓVÁGÓ: Az miért ábécé sorrend, tan’kérem?
TANÁR: Azért, Sóvágó fiam, mert a múltkor az ABC-ben a Ziznyei állt legelöl a sorban a parizeres pultnál! Háháhá! Nagyon jó, mi? Nagyon jó? (néma csend) Na jó, akkor kezdjen az Alaszkai Pityu!
ALASZKAI: (feláll): István, ha kérhetném, Doktor Alaszkai István. (papírt vesz elő és abból olvas) Tisztelt Tanár úr! Tisztelt egybegyűlt Hős társaim! Mint nyilván tudjátok, jó sorsom jogi doktorátusom megszerzése után a politikai élet magaslataiba ragadott és jelenleg országgyűlési képviselőként van szerencsém fáradozni a haza üdvén és a nép boldogulásán. Komoly hatalmi tényezőként sem felejtettem el egykori álmainkat és ígérem, hogy minden befolyásomat latba fogom vetni ezen álmok gyakorlati megvalósításáért!
SÓVÁGÓ: Fejezd már be ezt a kortes dumát! Nem a TV-ben szerepelsz, lazulj már le! Inkább arról mesélj, hogy mi van azzal a kis tyúkkal, akivel a suli végén kavartál, a Kátyával.
ALASZKAI: Ööö... (keresgél a papírban) Feleségemmel, Doktor Alaszkai Istvánné Doktor Ilosfai Katalinnal boldog házasságban élve neveljük fel két kisfiunkat és egy kislányunkat társadalmunk hasznos tagjaivá. Örülök, hogy a társadalmi élet Hőseként szolgálhatom az emberiséget. (leül)
SÓVÁGÓ: Pedig ez még pár évvel ezelőtt egy tök normális pali volt! Hogy tudott így elhülyülni?
TANÁR: Csönd legyen! Köszi Pityu, akarom mondani István fiam. Kicsit túl komolyra sikeredtél, de majd felvidámodsz, ha együtt meghallgatjuk Sóvágó fiamat az idevágó dumájával!
SÓVÁGÓ: (felteszi a lábát az asztalra): Nos én nem vittem olyan sokra, mint az előttem szóló főkormányzó jelölt úr, én csak egy egyszerű kétkezi DJ lettem. DJ Talkshow-vágó! (röhögés) Rádiózok, tévézek, csajozok, bulizok! Megvan mindenem: kégli, kaja, pia, nők! Mi kell még? Don Juannak meg a Casanovának együtt nem volt annyi bomba csaja, mint nekem! Lóvém van dögivel, utazom, ha kedvem tartja, alszom, ha kedvem tartja, lefekszem bárkivel, ha kedvem tartja! Én az élet Hőse vagyok, nem a kispolgári hülyeségeké, Pityukám! Neked is az a bajod, hogy nincs elég nőd, aztán frusztrált vagy és a kupolás Diliházban napirend előtt szónokolva éled ki magad! Álmok! Nem álmok kellenek ide, hanem rengeteg csaj, oszt’ akkor tényleg álomországban érzed majd magad! (röhögés, ujjongás)
TANÁR: Köszönjük a nyálcsorogtató előadásodat Sóvágó fiam! Hej, ha még egyszer ilyen fiatal lehetnék, én is szívesen osztanék meg ilyen élettörténetet! Ki a következő? Baltaykám?
BALTAY: Jó, akkor mondom. (feláll) Itt áll előttetek egy boldog sikerember! („húúúúúú!”) Igen, igen, ez az igazság! Én az üzleti élet Hőse vagyok! Mindig is be akartam kerülni a pénz világába. De vállalkozni nehéz, sőt szinte lehetetlen. Mert mi kell egy átlagos vállalkozáshoz?
ZIZNYEI: Most választ is vársz, vagy elmeséled te magad?
BALTAY: Úgy van! Egy átlagos vállalkozáshoz pénz kell, jó termék kell, rengeteg idő kell és túl sok a kockázat! Egyetértetek?
ZIZNYEI: Kakukkos-óra!
BALTAY: Ez az!
ZIZNYEI: Ennek mindegy, mit mondok! Mint akit felhúztak!
BALTAY: Olyan vállalkozást kell tehát találni, amelyhez nem kell sok pénz, sok idő, amelyben jó minőségű terméket kell forgalmazni és kicsi a kockázat. És a Hálózat 666 pontosan ilyen üzlet! Legyetek ti is tagjai a Hálózat 666-nak! Itt csak úgy lehetsz sikeres, ha másokat is sikeressé teszel. Itt azért van sok pénzed, hogy másoknak adjál belőle. Itt mindenki szeret mindenkit, mert mindenki sikeres. És amikor már rengeteget dolgoztál, bár hangsúlyoznám, hogy ebben a rendszerben alig kell dolgozni, illetve te magad döntöd el, hogy mennyit dolgozol, hogy sikeres legyél, és már ne kelljen dolgozni, mert már a hálózatod dolgozik helyetted, pedig már addig sem kellett dolgozni, csak segíteni a többieket, hogy ők örömmel dolgozzanak önmaguknak, mert te akkor már kapod az ő munkájuk után is a százalékot... szóval ez az egész a kölcsönös szeretetre épül! Én abszolút megtaláltam a számításomat! Ha meg akarod tudni, hogy hogyan, akkor vedd meg tőlem ezt a kazettát, amely a sportcsarnokbéli előadásomat tartalmazza, amikor elmeséltem, hogy hogyan lettem én boldog, sikeres és gazdag! Jelmondatom:
Nálam többet ki keres?
Legyél velem sikeres! (hatalmas fogkimutató mosoly)
ZIZNYEI: (hátulról a székre rántja) Ülj már le, te sikergép!
TANÁR: Nana, Ziznyei fiam! Köszi Baltaykám! Jó tudni, hogy van lóvéd, és ezzel segítesz másoknak is. Alkalomadtán esetleg beszélhetnénk erről kicsit bővebben, négyszemközt (rákacsint, Baltay bólogat) Te jössz, Ziznyeikém!
ZIZNYEI: (először Baltay felé) Tudom, hogy az én öttusabeli olimpiai aranyam elhomályosul a te szeretetteli pénz hajhászatod mögött, de azért valahogy egész sokan felismernek az utcán. Elég sok nő bukik rám, elég sok barátom van. Elég jó érzés volt ott állni a dobogó tetején és hallgatni a Himnuszt. Elég jó érzés arra gondolni, hogy mindig emlékezni fognak rám, mert örömet okoztam rengeteg embernek. Elég jó érzés igazi célokkal élni az életemet. Elég jó érzés fittnek, erőteljesnek lenni. Elég jó érzés boldognak és elégedettnek lenni.
TANÁR: Büszkék vagyunk rád, Ziznyei fiam! Az élsport és a haza igazi Hőse lettél!
PAPP: (végig ájtatoskodó hangon): Az Úr is örvendezik neked, fiam!
BALTAY: Te jó ég! A Pappból szentatya lett?
PAPP: Nomen est omen, fiaim. Az Úr hívására teológiát választottam és most lelkészként szolgálom az elveszett világot. Az Úr Jézus Krisztus nevében imádkozni fogok értetek, hogy ne csak a világi hívságokban leljétek meg örömötöket.
SÓVÁGÓ: És én egykor ezzel az alakkal együtt kukkoltam a Palatinus női napozójánál! (Röhögés! Melléáll és átkarolja) Hé, Papp atya, akkor most mi is mind elveszettek vagyunk, hogy most ideszálltál közénk?
PAPP: Ki tudhatná azt megmondani? Csak a mennyei magasságban trónoló Mindenható láthat bele ezekbe a dolgokba!
ZIZNYEI: (ő is mellé áll a másik oldalról) És te boldog vagy ezzel az élettel? Nem hiányzik néha egy kis szex?
PAPP: Az Úr bocsássa meg neked megbotránkoztató magatartásodat. Én vagyok mindőtök közül a legboldogabb, mert lelkem a mennybéli magasságos Úr kebelén piheni ki a világ okozta fáradalmakat. Térjetek meg ti is Őhozzá, és lelketek angyalszárnyakon röpköd majd a megszentelődés felé!
TANÁR: Szóval akkor, Papp fiam... öööö... Papp atya, te most lelki Hőssé váltál!
PAPP: Ámen! A Tanár úr mondá!
TANÁR: Hát te, Szmöcskey fiam? Te minek a Hősévé váltál?
FELTALÁLÓ: Őőőő… az atomfizikusi és a programozó matematikusi diplomám megszerzését követően feltaláló lettem! Már több száz találmányomat szabadalmaztattam, de tudjátok, hogy van az... a bürokrácia, az innovációs keretek kimerülése... de ha ez a legújabb találmányom, az audiovizuális gesztus-kommunikátor beüt, akkor milliomos leszek! Ez az a kis Fekete Doboz, amivel most ezt az egész beszélgetést, utólagos engedelmetekkel felvettem.
SÓVÁGÓ: Na, még egy médiahurka! Nem leszek egyedül! Szmöcskey Brezlács, a médiatechnológia Hőse! Hurrá!
TANÁR: Büszke vagyok rátok, fiaim! Mindannyian továbbvittétek a Hősök szellemiségét a világba!
FELTALÁLÓ: Jaj, mindjárt lejár a szalag! Gyertek, csináljunk a végére egy kiabálós csoport mozgóképet!
MINDANNYIAN (odajönnek, integetnek): HŐSÖK VAGYUNK!!!


5.szín:Újra a valódi hivatalban
szereplők: Feltaláló, Hivatalnok

HIVATALNOK: Klassz osztályod van! Sok tehetséges, elégedettnek látszó ember!
FELTALÁLÓ: Ja! Nézzük csak meg az audiós verziót!


6.szín:Újra az érettségi találkozó helyszíne, vendéglő (asztal fölött nagy „Hősök” felirat)
szereplők:Feltaláló, Tanár, Sóvágó, Alaszkai, Ziznyei, Papp, Baltay

TANÁR: Már megint a fiatalok között... öreg vagyok... fáradt vagyok... semmi kedvem ezeket az egy kaptafára húzott siker sztorikat hallgatni... Éneklünk itt, mint a menetelő bakák...
MIND: Büszke ránk a nagyfater?
Irigykedik a fater?
Ámulnak a papák:
Itt van a sok pupák.

Mi vagyunk a Hősök?
Inkább lökött hőtlenek.
Tök mindegy, hogy nősök,
Vagy pediglen nőtlenek!

(Kossuth dallamra) Hol van a hősi szabadság?
Hol van a négy dééé?
TANÁR: ... közben meg legszívesebben mennénk haza aludni a saját kis bunkereinkbe... miért van ez így? Hősök?! Egy nagy rakás szerencsétlenség! Talán a humorom egy kicsit felrázza őket.
SÓVÁGÓ: Te jó ég! Ennek a bundásszájúnak már tíz éve sem volt humorérzéke és azóta csak romlott...
ALASZKAI: Olyan idegennek érzem magam! Unom a családomat, unom az örökös szereplést. Utálom, hogy sosem engedhetem el magam! Bezzeg az a rohadt Sóvágó csak habzsolja az életet! Van egy csomó nője, ha az egyiket megunja, jön a másik. nekem meg folyton hallgatnom kell az asszonyt, meg a gyerekeket.
SÓVÁGÓ: Mindig is egy mázlista, törtető állat voltál! Az egyetlen lányt, akit valaha is szerettem, a Kátyát is te happoltad el előlem annak idején ezzel az idióta hülye fejeddel!
ALASZKAI: Már régóta nem vagyok szerelmes a feleségembe, de együtt kell maradnunk, mert mi lenne a karrieremmel, a gyerekeimmel, a lakásommal, ha elválnánk? És ha egyszer elnök leszek? A sok korrupció és hazudozás után! Akkor mi lesz? Attól lennék boldog? Haza akarok menni, elegem van mindenből!
TANÁR: Hülye sznob!
SÓVÁGÓ: Már megint nyomom itt a dumát a rengeteg nőmről! Unom őket!! Egyik olyan, mint a másik! Úgy vágyom már igazi szerelemre, szeretetre, melegségre, családra, gyerekekre. Bezzeg ennek a suttyó Alaszkai Pityunak mindez megvan! Gyűlölöm! És miért kell nekem mindemellett még ezt a médiacirkuszt is csinálnom? Csupa üresfejű érdekember vesz körül... sehol egy őszinte szó, sehol egy igazi barát! Elééég!
TANÁR: Dicsekvő barom!
BALTAY: Ezeknek itt minden az ölükbe hullott! Én bezzeg házalok itt a hülye cuccaimmal! Vigyorgok mindenkire és azt hazudozom, hogy micsoda boldogság mindenkivel megutáltatnom magam egy kis pénz reményében!
ZIZNYEI: De utállak! Mondogatod itt a begyakorolt üzletkötői dumádat!
BALTAY: Mondogatom itt a begyakorolt üzletkötői dumámat és mindenütt csak kiröhögnek és lesajnálnak az emberek. Még hogy szeretet, még hogy kapcsolatok! Ha nincs pénzem, ha nem tudok üzletet kötni, ha nincs bennem a nagy haszon lehetősége, akkor a kutyának sem kellek. És ha feljutnék a csúcsra? És ha én élősködnék az egész hálózaton? Akkor vehetnék boldogságot a gyerekeimnek? Egy frászt! Gyűlölöm az egész világot!
TANÁR: Takonypóc!
ZIZNYEI: Olimpiai arany! Nem tudja visszaadni a feleségemet, aki elvált tőlem a sok edzőtábor miatt. Fáradt vagyok! Egy bajnoknak minden nap, minden edzésen újra meg újra meg kell halnia, ha újra győzni akar... Miért is? Egy újabb aranyért? És ha az megvan, akkor mi változik? És később? Később mi lesz? Hatvanévesen ki fog már nekem tapsolni, ki fog már rám emlékezni? Ki ismeri az évtizedekkel azelőtti bajnokokat? Majd lesajnált öreg bácsikaként fogok nosztalgiaműsorokban emlékezgetni? Virágot hoznak az ifisták a nyolcvanadik születésnapomon? És a barátok? Milyen barátok ezek? Amíg sikeres vagyok, addig körülvesznek, de utána... Ki fogja tudni száz év múlva, az elsárgult fényképemet látva, hogy ki voltam én, miért voltam én?! Tényleg, miért vagyok én? Szörnyű dolog igazi célok nélkül élni! De jó lenne egyszer úgy lefeküdni, hogy soha többé nem kellene felkelnem! Meddig még?
TANÁR: Meddig még?! Meddig kell még hallgatnom ezeket a szirupos nyálmeséket?
PAPP: Bár én is ilyen boldog lehetnék, mint ez a hitetlen erőbarom Ziznyei!
BALTAY: A Ziznyei egy erőbarom, a Papp egy ájtatos gyógyegér! Ezt az állatkertet!
PAPP: Hogy lehetek én ilyen ájtatos gyógyegér? Már megint a vallásos képmutatásom!
ZIZNYEI: Erőbarom legyek, ha ez az ájtatos gyógyegér most nem játssza itt meg nekünk a szentet!
PAPP: Miért kell nekem megjátszanom a szentet? Miért kell nekem lemondanom a szexről?
SÓVÁGÓ: Fogadjunk, hogy titokban pornófilmeket nézel, te szentfazék!
PAPP: Miért kell nekem állandóan titokban pornófilmeket néznem? Mondom itt az ájtatos szentbeszédemet, de semmi erő nincs az életemben, tele vagyok kételyekkel és igenis félek a haláltól! Jézus nem így találta ki ezt az egészet! Ő nem volt soha ilyen vallásos, ilyen képmutató! Miről szól az életem? Miért kell állandóan farizeus, homokos papok között laknom? Miért kell az üres, vallásos hagyományokat követnem, amik még soha senkit nem tettek boldoggá!? Szabadon, természetesen akarok élni, mint a többiek! Hol vannak a gyerekkori álmaim? Segítsen már valaki!!!
TANÁR: De nagy hülye vagy, Papp fiam!
FELTALÁLÓ: Mindegyikük boldog és sikeres, csak én vagyok ez a selejtes tök! Mire megyek a két diplomámmal? Kitörölhetem velük! Minek tanultam annyit, ha ezek hülyén is boldogabbak nálam? Vagy lehet, hogy nem is őszinte a mosolyuk? Na majd az én audiovizuális gesztus-kommunikátorom megmutatja... ha működik egyáltalán... ááá, én olyan szerencsétlen vagyok... nekem soha semmi sem sikerül...
SÓVÁGÓ: Heeej, ha én legalább fele ilyen okos és sikeres lehetnék...
TANÁR: (Feltaláló felé) Ne vetítsél fiam, mert nincs fönn a vászon! Tudod mit vesz föl a te adóvizező gusztus-traktorod! Inkább a végrendeletedet találnád föl, mert úgy nézel ki, mint egy haldokló igásló!
FELTALÁLÓ: Senki sem veszi már észre, hogy haldoklom... és most odamehetünk ehhez a hülye csapatképhez kiabálni...Nincs hozzá semmi kedvem... Segítsééég!
MINDENKI (odavánszorognak): SEGÍTSÉÉÉÉÉÉÉÉG!!!!

vége

Vörös és Fekete


Kisangyalom hangyát termeszt,
Vöröset és feketét,
No meg ragadozó termeszt.
Padlója, hej, de setét!

Ha majd oda dől a hullám,
Vérvörös s zsírfekete
Szájjal fal fel hangya-hullám.
Szebb sírhelyem lehet-e?

Hasfalamból hangyák ízelt
Lábában lesz combizom,
S simán eltolnak egy Diesel-t.
Én meg vígan jódlizom

Fenn a Mennyben, s ultratrillám
Szférákba mint nesz tendál,
S Legfelülről csap le villám:
Versed végén lesz Stendhal?!

Szégyenpírba sötétülök,
Szívem járja híg langy át,
S bömbölgetek, mint egy tülök:
Stendhal, egyél zsírhangyát!

Költő a szaunában


Szaunában égetett zsírt
Költőnk s közben rémesen sírt.
Páratelt hő marta a hájt,
Költőnk rímes tarta’ma fájt.

Míg mint hízott ősz bika bőg,
Elméjében bomlik a gőg,
Koponyája a zagyon bő,
Már nem ő a legnagyobb ő.

Könnyebbülten elüget majd,
Mondhatják rá: Te süket fajd!
Legyint s orri likakat fúj,
Lelke színes kirakat: Új!

2009. november 10., kedd

A buta teve


Ránk támad sok harci gyík,
Sikít ennek okán húgom,
Én eközben mindegyik
Ellenséget tokán rúgom.

Kínrímfájón fut a had,
S megszólalok: Nyugi, hugi,
Kétszer ad, ki haddelhadd,
Com’on let’s dance boogie-woogie!

Tánc közben bőg belső hang:
Költő, hol a buta teve?!
Ráhörgök, mint pesti strang:
Kihagytam, mert rút a neve!

2009. november 9., hétfő

Döntésképtelenség


Ritka vagyok, mint az ír jak,
De hogy erről verset írjak?!
Igen? Dehogy? Talán? Mégse?
Nem dönti el ezt az Ég se!

Kisangyalom, döntsél! Te nem?!
Hát akkor ki, ó Istenem?!
Döglégy legyek hypós pitén,
Hogyha döntök akármit én!

Mint egy tekebábu, amit
Vak golyó csak állni tanít,
S pályán talpa megreked lenn,
Így maradok eldöntetlen...

2009. november 7., szombat

Az én 136-os zsoltárom


A kezed által porból vétettem,
Mert örökké tart a szereteted,
Elnézted, hogy oly sokszor vétettem,
Mert örökké tart a szereteted.

Megérthettem, mit jelent a kereszt,
Mert örökké tart a szereteted,
Azóta is őriz, s el nem ereszt,
Mert örökké tart a szereteted.

Időnként megfürdetsz tejben-vajban,
Mert örökké tart a szereteted,
De mindig mellettem állsz, ha baj van,
Mert örökké tart a szereteted.

Hagytad, hogy néha fájjon az élet,
Mert örökké tart a szereteted,
Hitem ettől tűzben edzetté lett,
Mert örökké tart a szereteted.

Fiakká lettünk s örökösökké,
Mert örökké tart a szereteted,
Velünk akarsz élni mindörökké,
Mert örökké tart a szereteted,

Mindörökké.

2009. november 5., csütörtök

A végső válasz

Korpa közé keveredett
Hajam minden egyes szála,
S egy-két kopár haj lék mellett
Tornyosul pár korpabála.

Disznók jőnek, ropogtatnak,
S szörnyű gyanúm úgy rám támadt,
Mint szú korhadt hajótatnak:
Szétcsócsálják koponyámat!

Jó válasz, – szól Vágó ítész -
Ön a legműveltebb tetem!
Folyva bár, de van ám itt ész,
Jól kezdődik ez a hetem!

2009. november 1., vasárnap

Nyavalyog...

Nyavalyog a pici cérna,
Mért kell neki sok-sok vérna-
-rancsszín között sokadiknak
Lenni: „Engem kiszorítnak!

Köröttem, ha sok kék lenne,
Vagy zöld… megcsillannék benne!
Vágyok ego-békém végett
Nélkülözhetetlenséget…

Egyszínűk közt nem leszek egy!”
„Ugyan, kicsi, ne veszekedj!”
- hallik narancs-kórus felől…
„Becsvágyat ez bennem elöl!

Feslek innét, s varródom át,
Itt hagyván hiányom nyomát!”
Határozott és egy-kettő-
-re, mit döntött meg is tett ő…

(...)

Képszőnyegén Mester szemét
Megüti kis narancs szemét
Kék ég és a zöld fű mentén,
S apró foghíj naplementén…

2009. október 21., szerda

Felezési időfutam


Vízben úszik Gizi tova,
Űzi mérges vízilova,
Űzi, űzi… Utoléri?
Nem, mert parton ott a préri!

Prérin lohol Gizi tova,
Kergeti bősz vízilova,
Megkergeti… Megharapja?
Nem, mert ott jő Gizi apja!

Szikrát pattint, köve kova,
S kigyúl Gizi vízilova.
Kigyúl, begyúl… Átég bőre?
Nem, mert rálép kovakőre,

S rúgja tüzét té és tova
Gizi zizi vízilova.
Kicsit zizi… Tovább zizül?
Nem, mert víztől-tűztől ízül-

-eteinek fele gyullad,
S eldől, mint egy szerves hullad-
-ék, ahogy kell, szelektíve,
S döngve zárul életíve.

Elhunyt Gizi vízilova,
Gizi kúszna hovatova,
Ám a földhöz szegzi beste
Hipopotámusza teste.

Gizit húzza Gizi apja,
Egy rántással ki is kapja,
Indul vele hazafele,
S karjában lóg Gizi fele…

Őszinte válság-közgazdász

Már látom az alagút végét!
Mindjárt beérünk...

2009. október 14., szerda

Bálám

(4.Mózes 22)


Emígy szóla Bálám:
„Vidd tovább a bálám!”
Felele a szamár:
„Ne már!!!”

Emígy szóla Bálám:
„Bottal rovom hálám,
Verlek nappal s éjjel
Széjjel!”

Három ízben vala,
S szamár maj’meg hala,
Remege négy lába…
Kába.

Angyal előjöve,
S szikráza az öve,
Ím, előttük áll ám:
„Bálám!

Állatod mér’ vered,
Mer’ a nyelve ered?!
Szegény pára kivan!”
„Mi van?!?!?!”

„Nem állt vón’ meg szamár,
Tetem lennél ma már,
Neki volt több esze.
Nesze

Szamár, széna-bálák!
Egyél s irány Bálák!
Na csá’, hív a Nagy Ő,
Agyő!”

„Szi-áááááááá!!!”

„Agyőőőőőőő!!!”

„Mi vaaa’?!?!?!”

2009. október 6., kedd

Angol teszt protekciósoknak



Kösse össze az azonos jelentésű szavakat!

gnu ; kangaroo ; elephant ; alligator ; mammut

mamut ; elefánt ; gnú ; aligátor ; kenguru

Értékelés:
5 találat - zseniális
4 találat - valószínűtlenül hihetetlen
3 találat - remek
2 találat - nagyszerű
1 találat - majdnem nagyszerű
0 találat - megfelelő

2009. szeptember 30., szerda

Bábel


„Bebüszkült az emberiség,
S öndicsfényű tornyot épít,
Nem nagyot, csupán egy kis ég-
-igérőt. De miért épp itt?

Miért síkon s nem egy hegyen?”
„Cígöljünk a csúcsra téglát,
S egyenruhánk izzadt legyen?!
Ily ostobát, mint te, rég lát-

-tunk már! Mondjad, honnan jöttél?!”
„Végeztem az egyetemet,
Így telt öt ősz, öt nyár, öt tél,
Öt tavasz, és bőgve temet-

-hetem bölcsész diplomámat:
Egész földnek egy a nyelve!
Nyelvtanárként esz a bánat,
Tornyozzak itt cementelve?!

Add Uram, hogy felejtse el
Közös nyelvét minden humán,
Másként szóljon japán s cseh jel,
S keressek én minden dumán

Szaktolmácsként lot of money-t!
Hadd legyek én - s ne vedd zokon
Kérésem! - ki népet tanít
Anyanyelviskolás fokon!”

„A te hited szerint legyen!”
Így szól az Úr, s földre kornya-
-dozgat téglasorvéglegyen-
-gülésében Bábel tornya.

Emberiség szétcsatangol,
Szanaszét lóg anyanyelve,
S mérnökökkel vannak angol-
-tanfolyam-padsorok telve…

2009. szeptember 29., kedd

Izombácsi


Bicepszemet túráztatom,
Pörög a sok dopping-ion,
-molekula, s izom-atom…
Megemellek, kis kamion!

Megfoglak és… meeeeeeegemellek…
Bikanyakierem tágul…
Feszülnek a pumpás mellek…
S kireped a gatyám hátul…

Visszazuhaaaaaan… beszorulok…
Ó, tűzoltó félistenek
Daruznak, s szorul a hurok…
Hóóórukk!!! – mondják s kimentenek!

Fülpofoznak, s ettől süket
Vagyok, s ingok, mint egy csónak…
Meghálálom jótettüket,
Felcsapok tűzoltó-lónak!

2009. szeptember 24., csütörtök

Káin


Káin bátyban forr a velő,
Mivel ő csak földművelő,
Faekével szántó paraszt,
Dühéről fú hírt a haraszt:

Ábelt bezzeg állat illat
Veszi körül, akár Till At-
-tillát tök sok lámpa állvány
(Fenti úr egy talk-show bálvány)!

Úr elé megy Káin öles
Léptekkel, zsákjában köles
S búza, de az Úr nem vega,
Így az ábeli juh, meg a

Kos is jobban ízlik Néki.
Evés közben Káint békí-
-ti: Bömbölnöd nincsen nagy ok,
Egyél te is! – szól a Vagyok.

Napirendre nem bír Káin
Térni Ábel sült birkáin.
Öccsét zöld mezőre csalja,
S jő a bűnök leg-legalja…

Világegyetemi Rektor
Ábel vérét persze megtor-
-olja: Többé nem élsz velem!

S elrajtol a Történelem…

2009. szeptember 18., péntek

Winter Weekend


Szügyön szurkált igáslóként
Hörgök, mígnem jő a jó pént-
-ek és végre széteshetek,
Mint egy felkoppányolt retek!

Énrám sárgulsz: „Ej, de víg kend!”
Ne bömbizz, hisz itt a weekend,
Midőn még a fagy is bűbáj,
S lazán renghetsz, a’la műháj!

Szarvasgyúrón felémrénlő
Hógolyóbis lóherén lő,
S körtáncikál négy levele:
„Abcúg munkahét, le vele!”

Tallinig ím elszánkázok,
S rám mondanod van vagy száz ok,
Míg kiülök észt West End-re:
„Hétvégeken észt veszt Endre!”

Málló Süti megvilágtalanodása


Behabzott a zsírlajhárom,
Megütött, mint Rocky 3.
Balhorgolt a gyomromba ő,
S táplálékom kilőtt: baőőőőő!

Falra hánykolódik borsó,
S cúgos cicák járta por-show
Borsó-sodón izzad sárrá,
S újabb attak, mi még vár rá!

Zsírlajhár a falat üti,
S mancsában én, Málló Süti
(Így hívnának indiánul),
Hörgök s szemem szemből bámul.

Leend én-méretű fal lik,
S túlnan elloholás hallik.
Sehallseláttam még ilyet:
Ez az, ha egy lajhár siet!

2009. szeptember 16., szerda

Számháború


Lehet akár dilaj derű,
Avagy búra hajló ború,
Tarsolyunkból előkerű'
Csodaszer: víg számháború!

Csúszol-mászol, csíp a csalán,
Homlokodon négy a digit,
S ha ügyes vagy, akkor talán
Leolvasod Bélát s Brigit.

Ám, ha megzizzen a bozót,
S szempárt láttat szellős csalit,
Hangot hallhatsz, lelombozót:
Leolvas, ki rádkancsalit.

Gyomor benned összeszorul,
Tenyér izzad, nyált nyel gége,
S jajszót hallatsz finnugorul,
Játékodnak mára vége!

Ámde új jő, s múlt a régi,
S örömröpködsz, mint egy Szojúz,
S szól Hippitlen Hang, az Égi:
Ne szeretkezz! Számháborúzz!

2009. szeptember 15., kedd

gyenge vers


gyenge verset írok,
ez manapság divat...
s ellep hónalj-nyirok,
midőn szerki hívat...

nem vagy túl nagy márka,
stöpszli költőpörkölt!
vár kritika-zárka,
s reggel líra-őr költ,

s százszor, nagy iramba
lekörmölöd szépen:
aki ilyen bamba,
rúgja magát képen!

cellasarok… bidé...
önképrúgta gyerek...
verset írni idé-
-n én már nem is merek!

Egy gondolaénekes rejtélye

XIII. Rocseszter Fecő épp elmélyült kislábujj harapdálások közepette színezgette özv. Slihtófer Elemérné szül. Hajóvontay Stiglic Sztracsatella "Nukleáris kisangyalom, gyere vélem egrest izolálni..." című népdalgyűjtésének magyarázó ábráit, amidőn hirtelen néma csend törte meg az addig több-kevesebb rendszerességgel pulzáló macskanyávogás-szerű légiriadó zajokat. A bombabecsapódások hangjai egyre közelebbről hallatszottak, amiből XIII. Rocseszter Fecő ( aki a népszerű pletykalapok állításaival ellentétben nem volt vérrokona dr. Laufer Rizottó gondolaénekesnek ) arra következtetett, hogy a bombák egyre közelebb csapódnak be. Bár egy pillanatig az is megfordult a fejében, hogy talán-talán nem, de azután belátta, hogy mégis. Eközben elsötétült az ég is. Csöngetés hallatszott.
"Végre vége az órának, mehetek játszani!" - gondolta örömmel XIII. Rocseszter Fecő némiképp kilépve felnőttkora realitásából. Újra csöngettek.
"Gyere be! Nyitva van az aranykapu!" - ordította az ajtó irányába az iskoláskorában Dunnyuskának csúfolt, mára azonban bizonyos szögekből nézve némileg fogyásnak indulni látszó XIII. Rocseszter Fecő.
"Bumm!!!!"-robbant be a lakásba az eddig oly türelmesen várakozó kalóriabomba. A lakást pont annyira rázta meg a detonáció, mint XIII. Rocseszter Fecő vérrokonait ( akik között a népszerű pletykalapok állításaival ellentétben nem találhatjuk meg dr. Laufer Rizottó gondolaénekest, bár ennek ellenére őt is megrázta ) XIII. Rocseszter Fecő halálhíre, amely azonban hamis volt, XIII. Rocseszter Fecő ugyanis nem halt meg, csak megijedt, mégpedig olyannyira, hogy hetekig nem merte megvajazni még a szalámis zsömléjét sem. A sok száraz étel arra késztette XIII. Rocseszter Fecőt, egyre gyakrabban nyúljon a bodzaszörpös üveghez, amely üveg, ha tartósan mínusz 40 celziusz-fokon tartják, akkor fagyási sérüléseket okozhat mindazoknak, akik vastag rozmárszőrkesztyű nélkül akarják megérinteni. Bár XIII. Rocseszter Fecő kezén sosem volt vastag rozmárszőrkesztyű ( még oly hónapokban sem, amikor a csitári hegyek alatt már régen elesett az összes ló ), mégsem érte fagysérülés a kezét, ugyanis sem neki, sem pedig a vérrokonainak ( akik között a népszerű pletykalapok állításaival ellentétben nem találhatjuk meg dr. Laufer Rizottó gondolaénekest ) nem volt olyan szokásuk, hogy a bodzaszörpös üveget tartósan mínusz 40 celziusz-fok alatt tartsák.

"Miért is tartanánk akár én, akár a vérrokonaim ( akik között a népszerű pletykalapok állításaival ellentétben nem találhatom meg dr. Laufer Rizottó gondolaénekest ) tartósan mínusz 40 celziusz-fok alatt egy bodzaszörpös üveget?" - kérdezte meg magától egyre ritkábban XIII. Rocseszter Fecő, majd hirtelen izzadni kezdett. Ez egy szaunában nem is lenne csoda, ám XIII. Rocseszter Fecő a verejtékezési nullidő pillanatában nem egy szaunában, még csak nem is egy gőzfürdőben, hanem egy Micimackó-képekkel telefestett ballonú léghajó gondolájáról lelógó kötélhágcsó alsó végével azonos magasságban, duplawé-alakzatban észak-észak-keleti irányban repülő Batman-raj által épp leelőzött bárányfelhő árnyékában tartózkodott egy szabadtéri részvénytársasági szavazáskor, melyet egy memphisi állatkert jegesmedve-úsztató taván elhelyezett mesterséges jéghegy fennsíkján rendeztek. XIII. Rocseszter Fecő ugyanis 13 százalékos részesedést mondhatott magáénak az Egyesült Fecő és Vérrokonai ( akik között a népszerű pletykalapok állításaival ellentétben nem találhatjuk meg dr. Laufer Rizottó gondolaénekest ) Részvénytársaság értékpapírjaiból. A Társaságot ennek ellenére nem a Rocseszterek irányították, hiszen a vérrokonoknak ( akik között a népszerű pletykalapok állításaival ellentétben nem találhatjuk meg dr. Laufer Rizottó gondolaénekest ) összesen csak 1 százaléknyi részvényük volt. A Társaság előző évi bruttó össztermelése valamivel több volt, mint a termelési ranglistán hátrébb elhelyezkedő hasonló profilú cégeké, de ez nem akadályozhatta meg XIII. Rocseszter Fecőt abban, hogy beüljön egy fagylalt-automatába, majd tévedését előbb észrevéve, később megbánva és korrigálva pedig egy filmszínház nézőterére, hogy megtekintse a Vérrokonok című filmet ( melynek szereplői között a népszerű pletykalapok állításaival ellentétben nem találta meg dr. Laufer Rizottó gondolaénekest ).
Bár a film korábban több neves szinikritikustól is jó szinikritikákat és nyíltszíni tapsokat kapott, XIII. Rocseszter Fecő mégsem tudta maradéktalanul élvezni. Talán az a füst zavarhatta, amely a mozi-épületet a film bevezető képsoraival egyidőben felgyújtó terroristák akciójának folyományaként hömpölygött a nézőtérre. Egy szó mint száz XIII. Rocseszter Fecőt előbb egy túsz-szedő vérrokon banda ( melynek tagjai között a népszerű pletykalapok állításaival ellentétben nem találhatjuk meg dr. Laufer Rizottó gondolaénekest ), majd egy kis lövöldözéssel és ötszázhuszonnyolc könnyebben sérült áldozattal járó sikeres kiszabadítási csetepatét követően az unalom ejtette rabul. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy unatkozott, és valószínűleg ez a szó pontosan leírja az állapotát, úgyhogy felesleges lenne más kifejezés után kutatni.
XIII. Rocseszter Fecő ekkor felvette a küzdelmet az unalom ellen! Kavicsokat kezdett hajigálni, aminek következtében több ablak is kitört. "Jobb lett volna, ha inkább a világbéke tör ki." - gondolta XIII. Rocseszter Fecő, majd az őt megrohanó újságírók kérésére megtörten beismerte, hogy a népszerű pletykalapok állításainak megfelelően valóban a vérrokonai között találhatjuk dr. Laufer Rizottó gondolaénekest.

2009. szeptember 14., hétfő

A szegény ember három foga

(mese-színdarabocska)



szereplők:
Mesemondó ...
Szegény ember ...
Szegény ember felesége ...
Hátbavágó István ...
Vasorrú Nátha ...
Doktor Fúró ...

Mesemondó: Volt egyszer egy szegény ember, és annak volt három foga. Mind a három foga lyukas volt és annyira fájt, hogy a szegény ember alig tudott beszélni.
Szegény ember: Jajjj, alig tudok beszélni!
Mesemondó: A szegény ember felesége nagyon sajnálta a szegény embert.
Feleség: Szegény ember, nagyon sajnállak!
Szegény ember: Jajjj, nagyon fáj a fogam!
Feleség: Melyik?
Szegény ember: Mind a három.
Feleség: Indulj el világgá, és keresd meg a Fogorvosok Országának királyát, a hatalmas Doktor Fúrót, és kérd meg, hogy húzza ki a fogadat!
Szegény ember: Melyiket?
Feleség: Mind a hármat.
Mesemondó: A szegény ember elhatározta, hogy útra kel.
Szegény ember: Elhatároztam, hogy útra kelek.
Mesemondó: A felesége könnyezve intett neki búcsút.
Feleség: Brühühü! Pá-pá!
Mesemondó: Ment, mendegélt a szegény ember.
Szegény ember: Megyek, mendegélek.
Mesemondó: Nagyon elfáradt a szegény ember.
Szegény ember: Nagyon elfáradtam.
Mesemondó: Ekkor hirtelen beért egy nagy tévéműsorba.
Szegény ember: Hű, ez egy nagy tévéműsor.
Mesemondó: Szembejött vele Hátbavágó István.
Hátbavágó István: Adjon Isten fogfájós szegény ember! Hát én ki vagyok?
Szegény ember: Hátbavágó István. Fogadj Isten!
Hátbavágó István: Amiért kitaláltad, hogy ki vagyok, teljesítem egy kívánságodat. Mit szeretnél?
Szegény ember: Hogy ne fájjon a fogam!
Hátbavágó István: Akkor most előbb hátba váglak, és azután 4 lehetőség közül választhatsz: A: kiesik a zápfogad, B: kiesik a metszőfogad, C: kiesik az őrlőfogad, D: megfájdul a hátad. Melyiket szeretnéd? (hátbavágja)
Szegény ember: Áááá!!! (a szája elé kapja a kezét és beleköhög)
Hátbavágó István: Rendben van, akkor az A-t választottad, és kiesett a metszőfogad.
Szegény ember: (kinyitja a tenyerét és van benne egy fog) Tényleg kiesett! Köszönöm Hátbavágó úr!
Mesemondó: Tovább mendegélt a szegény ember és már csak két fájós foga maradt.
Szegény ember: (dalolgat) Csak kettő, csak kettő...
Mesemondó: Ekkor összetalálkozott a Vasorrú Náthával.
Vasorrú Nátha: (rátüsszentett) Há-háá-hááá-hápcííí!!!
Mesemondó: Megijedt a szegény ember, hogy elkapja a náthát ettől a vasorrútól.
Szegény ember: Jajjj, de megijedtem, hogy elkapom a náthát ettől a vasorrútól!
Vasorrú Nátha: Nagy szerencséd van szegény ember, amiért Vasorrú Náthának szólítottál! Cserébe most megszabadítalak az egyik fájós fogadtól.
Szegény ember: Hogyan!
Vasorrú Nátha: (elfut a szegény ember elől) Kapjál el!
Szegény ember: (utánafut, kicsit kergetőznek, aztán elkapja) Elkaptalak, Vasorrú Nátha! (tüsszent és a szája elé kapja a kezét) Há-háá-hááá-hápcííí!!! (a kezében van az egyik foga)
Mesemondó: A szegény ember kitüsszentette az egyik fájós fogát.
Szegény ember: Kitüsszentettem az egyik fájós fogamat!
Mesemondó: Már csak egy maradt a szájában.
Szegény ember: Már csak egy maradt a szájamban!
Mesemondó: Megköszönte a segítséget a Vasorrú Náthának és tovább indult.
Szegény ember: Köszönöm a segítséget, Vasorrú Nátha! Tovább indulok.
Vasorrú Nátha: Járj szerencsével, egyfogú szegény ember! Ha találkoznál Jancsival és Juliskával, mondd meg nekik, hogy most ne jöjjenek, nehogy ők is tüsszögni kezdjenek! Há-háá-hááá-pcííí!!!
Mesemondó: Ezt hallva Jancsi és Juliska úgy megijedtek, hogy ebben a mesében nem is mertek szerepelni. Közben a szegény ember folytatta az útját.
Szegény ember: Folytatom az utamat.
Mesemondó: Ekkor a szegény ember találkozott a mesemondóval.
Szegény ember: Szép jó napot! Hát te ki vagy?
Mesemondó: Én vagyok a Mesemondó.
Szegény ember: És mit csinálsz te itt?
Mesemondó: Én mondom ezt a mesét, a te mesédet.
Szegény ember: Aha, hát ezért hallottam folyton a te hangodat!
Mesemondó: Igen, ezért. Tovább meséljelek?
Szegény ember: Igen, légy szíves mesélj tovább! De jóra forduljak ám a mesém végén, különben megharagszom!
Mesemondó: Jól van, jól van, jóra fogsz fordulni, mégpedig tüstént!
Szegény ember: No, azért!
Mesemondó: A szegény ember hirtelen összetalálkozott a Fogorvosok Országának királyával, a hatalmas Doktor Fúróval.
Doktor Fúró: Jó napot, szegény ember! Azt csiripelik a grillcsirkék, hogy engem keresel.
Szegény ember: (térdre borulva) Ó, te vagy a Fogorvosok Országának a királya, a hatalmas Doktor Fúró?
Doktor Fúró: Igen! Mit kívánsz, mit tegyek érted?
Szegény ember: Ki kellene húzni a megmaradt egy darab fájós fogamat.
Mesemondó: Doktor Fúró azonban nem akarta kihúzni a szegény ember fájós fogát.
Doktor Fúró: Szegény ember, nem akarom kihúzni a fájós fogadat!
Szegény ember: Ide figyelj, Mesemondó! Ha nem fordítod jóra a mesémet, rád tüsszentem a Vasorrú Náthától kapott bacilusomat!
Mesemondó: Jaj, csak azt ne! Doktor Fúró természetesen kihúzta a szegény ember fájós fogát.
Doktor Fúró: Hopp, már kint is van! Tessék!
Szegény ember: Köszönöm!
Mesemondó: A szegény embernek egy foga sem maradt, így nem is fájt semmije, és vidáman indult hazafelé.
Szegény ember: (fogatlanul megy) Tlallala, tlallala!
Mesemondó: Hazaérve a felesége vidáman üdvözölte élete párját!
Feleség: Légy üdvözölve, életem párja!
Mesemondó: Egymást átölelve vidáman énekelni kezdtek!
Szegény ember és a felesége: (együtt, szörnyen hamisan) Lallala, lallala!
Mesemondó: A szegény embernek nem volt már fájós foga, így a feleségével boldogan énekeltek, amíg valaki meg nem hallotta. Ha valaki meg nem hallotta volna, ők maguk is tovább tartottak volna!

VÉGE

rádiójátéknak feldolgozva:
www.youtube.com/watch?v=KKustUjQCmo