A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 15., kedd

Már-már márciusi kancsal dal

Immár március van már-már,
Rigófüttyre vadász’ Mirr-Murr,
S Desdemona nyakat mór mér.

Kizöldellnek fűk is, fák is,
Konyhán rügyezik a fakés,
S fagyból olvadt orrunk fikás.

Téli test’tek flöttyedt főtt tök,
Ám lefogytok, hogyha futtok,
Mint sok Vas megyei fitt tik.

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Mézet termel már a Méh Gyár,
Vígan brekeg békás Megyer,
Tavaszoljon, aki magyar!

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Sálá-lálá-lálááááááá…

„A költő remekül vette észre, hogy a világos hámborítású és laza szerkezetű női nyaknak, illetve a sötét bőrburkolatú erőteljes mór kéznek egymástól eltérő a hőtágulási együtthatója, így Desdemona megfojtásának paraméterei nem lehetnek függetlenek az eltérő évszakok eltérő hőmérsékleteitől. A mór szó pedig helyesen van kisbetűvel írva, mert nem a Jókai bableves névadójának keresztnevére, hanem a velencei Otelló származására utal. Miáúúú!” /Mirr-Murr, a macska/

„Hé, a Jókai bablevesnek én vagyok a keresztneve, mégse írnak nagybetűvel! Lehet, hogy a betűtésztában nem volt B? Amúgy az elnevezés a Jó kaja a bableves kifejezésnek a már idős és szenilis író általi kisajátításából ered! Az az aranyember álcában képmutatóskodó kőszívű ember magára irányította a teljes dicsfényt! Pfúj!” /a bableves/

„A költő a tavasz közeledtével nem csak a láncait veszítette el, hanem a józan eszét is, és az emberiség eddig megállapodott irodalmi és költészeti alapelveit elfeledve sugárba hányta ránk az arcából a sületlen gyomorforgatást. Ez a vers kétségtelenül irányt mutat, ám sajnos olyat, amiről nem szeretnénk tudni, hogy hová vezet. Emellett a vers által súlyos időzavar, magyarul anakronizmus is támadt az Erőben, hiszen semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy a sosem létező Otelló márciusban fojtotta volna meg a szintén fiktív Desdemonát. NEM ENG.!” /O’cto Berry, a Csak Őszi Színekbe Burkolózó Állami Csodavers Intézet (CSŐSZBÁCSI) betanítatlan nemengedélyezési főelőadója/

„Frady Endre nem csak a tekintetét emelte a távoli jövőbe, hanem költészetének mutatóujját is rászegezte arra az ajtóra, melyen keresztül a földhözragadt háromdimenziós terünket lelki síkba fejtve spirituális megtáltosodás vesz erőt rajtunk és önmagunkból kifordulva kezdjük vágyni a katartikus mindenbírást. Frady Endre horizontján közel jön hozzánk a perspektivikus végtelen és bátran megérinthetjük a ’Ne érintsd!’ vagy a ’Vigyázz, magasfeszültség!’ álcával eltakart megérinthetetlenséget, majd hamuként hullunk az örökkévalóság szelektív gyűjtőjébe. Ha van valami - sőt bármi, vagy még sőtebb akármi - ami nem semmi, akkor ez az a minden, a legsőtebb mindenek legeslegkifejezhetetlenebbje. Olvassuk el végtelenszer és meg fogjuk érteni! Vagy magát a verset, vagy azt, hogy miért nem értjük, miáltal megismerjük önmagunkat és már nem is bánjuk, hogy olyan rövid az élet. Igen, főnővér, Jókai bablevest kérek! Betűtésztával!” /Lyókai Moore, Roger Moore és Jókai Anna méltán eltitkolt márciusi fogantatású szerelemgyereke/

„Bablevest betűtésztával?! Márciusban, amikor még csak épp rügyeznek a betűtészta bokrok?! Idióta! Ez most kivételesen nem a főorvos úrnak lejelentett diagnózisa, hanem indulatból elkövetett sértés! Na, sipirc befele a kényszerzubbonyba!” /Bodybuilder Brünhilda főnővér, a Hidegzuhanyos Elme-Gyógy Intézet Józan Eszet Tesztelő Idegosztálya (HEGYIJETI) elemi ereje/

„Olyan aranyos és mély ez a dalszövegecske, hogy négy húrral is meg tudom zenésíteni. Majd körbeülöm a tábortüzet a személyiségeimmel és kánonban eléneklem.” /Basszusukulele Budspencer, disszociatív személyiségzavaros akusztikus frontember/

„Te énekeld, hogy Sálá-lálá-lálááááááá…, mert a te hangod mélyebb!” /Tenorukulele Terencehill, Basszusukulele Budspencer második számú személyisége/

„Sá-lálá-lálá? Költő Gigásznál a reggeli olvadással együtt megindult az agylágyulás is? Nem baj, a zord sztyeppéken majd helyreáll a rend! Irány Szibéria!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Tégla/

„Ne aggódjon a költő elvtársért, táváris vrács Dóma, mire az oligarcháink által off-shore-ba szétlopott hadi költségvetés miatt kicsit visszafogottabb csapataink Budapestre érnek, addigra már az elégedetlen elnökünkkel együtt a nyár is tombolni fog, így Szibériában a költő táváris agya nem megfagyni fog, hanem tovább lágyul és könnyebben befogadja az átnevelő táborunk propagandaanyagát! Ahogy Lenin elvtárs mondta, aki élt, él és élni fog: Tanulni, tanulni, tanulni! Gurááááá!!!” /Tarakan Torkonragadovics Turhakán, teljesmellszélességbenkitüntetéskötegethordozó tábornok/

„A verset - ez vers?!?!?!?! - olvasva sztereóban forgok mindkét síromban! Remélem, hogy ezáltal Segesvár és Barguzin között olyan rezonancia jön létre, ami egy soha nem látott földrengést gerjesztve a földdel tesz egyenlővé minden olyan helyet, hol sírjaink domborulnak és unokáinkra pedig ráborul a világszabadság szobra, mert megérdemlik! Abcúg Putyin, abcúg Frady Endre!” /Petőfi Sándor alias Alexander Petrovics, magyar-orosz költő/

„Te jó ég, itt a hónap közepe és még nem készültünk fel Julius Caesar halálának 2066-ik évfordulós rekonstruálására! Elfelejtetted te is, keresztfiam, Brutus?” /Márciusi Dusán, késedelmesen késelő keresztapa/

„Vendetta!!! Négy hónap múlva végzek Marcius Ceasar-ral! Megmártom benne a konyhán kirügyező fakésemet!” /Júliusi Dusán, a győztesek által átírt történelmi személyiségzavar az Erőben/

„Ilyen verstől még a tavasz is gyorsabban jön.” /M. András, a költő legállandóbb és legrényegretörőbb kommentelője/

„Ne legyen olyan biztos a dolgában, M. úr, én attól jövök el, amitől nekem tetszik! Ilyen verstől egyébként mindenki eljön, méghozzá jó messzire, hogy ne is lássa! Ja, és magát sem akarom többé meglátni, mert kisbetűvel írta a nevemet! Nem volt T a betűtésztájában?!” /a Tavasz/

„Ó, édes istenem, kancsal bokorrímek! Köszönöm, hogy megérhettem, hogy a költészet eljut erre a magaslatra is! És mindezt úgy, hogy nem csak nyomokban tartalmaz világirodalmi naturalizmust, hanem telitalálatban! Churchill csak vért ígért, meg verítéket és könnyeket, ám Frady Endre bevállalta a taknyot is! Sosem hittem volna, hogy mire eltemetnek, beköszönt a XXIII. század világirodalma! Éljen, hogy nem halok hiába!” /özv. Jövőkép Jenőné Hanyatthomloki Heuréka, a Jövőbemutató Ajtót Kitáró Zsigeri Írók Regimentje (JAKZSÍR) című világirodalmi letétemény kisnyugdíjas nagyasszonya/

„Mi ez a bár ne lenne, de mégis van tipikus esete Tóth Marival rettenet?! Ki ez a márciusi ifjúnak maszkírozott októberi ősbölény?! Mi ez a levesből szökött betűtészta szétszórmányt véletlenszerű alakzatba összerántó alhasgörcs?! Értem én, hogy forradalmi szelek bántotta szólásszabadság, meg kontroll nélkül bármi, ami eszünkbe jut, de minek?! Szegény anyám is átélte velem a kötelező olvasmányok kincskereső kisködmöneinek minden borzalmát, de ilyen szellemi tortúra láttán visszakézből kivett volna az iskolából és még a szocialista társbérletünket is elzálogosította volna, hogy rendszerelhajló magántanárokat béreljen mellém, akik zsigerből nyújtottak volna védelmet a lesből támadó fradyendre ármányok ellen! Ne lássam Putyint a dácsájában berendezett elmegyógyintézetében balalajkázni, ha egyszer is meghallgatom ennek a szellemi rühfelhőnek a megzenésített változatát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem harminc a nyugalmi pulzusom és akkor sem emelkedik, amikor Frady Endre verset olvasok és akkor sem, amikor büntetésből kinyújtom a költőt és rátekerem az Egyenlítőre.” /Chuck Norris/

2022. március 2., szerda

Északi osztálykiránduló szonett

Szomszéd knédlijét épp csenem,
Mikor ’Ne!’ dörren rám (cseh ’Nem!’).
Éhesen futok, mert Prága
Minden kajáldája drága.

Tanár vagyok, magyar tanár,
S oly terméket, amin van ár,
Nem vehetek, max, ha lopok,
Aztán uzsgyi, rejts el Chopok!

Éhbérek a magyar bérek,
Szomorú, hogy ennyit érek,
Tán menedékjogot kérek.

Jaj, tót rendőr űz, mint tatár,
Lő rám, hallom, ürül a tár,
Mégis jó, hogy itt a határ…

 Ajánlás:
Herceg, béremelés kéne,
Hogyha leszek nyugger néne,
Ne kelljen már ještĕ jednem
Életpályamodellkednem!

„Béremelés, hát persze! Mi ne kéne még?! Feleségül ne vegyem?! Amúgy pedig ne zabálja magát tele lopott knédlivel, mert beszakad maga alatt a kifutó, amikor nyugdíjas életpálymodellként végigcsoszog rajta az SZTK járókeretével!” /Herceg Huba, béremelési ombudsman és ajánlószelvény díler/

„A leghatározottabban tiltakozom! Egy öntudatos és becsületes tanár sosem lop, inkább éhen hal! De előbb elrejtőzik szégyenében. Ezért dől ki annyi csontváz Magyarország szekrényeiből.” /Egyszálbél Elemérné Éhkopp Édua, középiskolai osztályfőnök/

„A költő a szűkölködő női pedagógus megszemélyesítésével a tanári pálya elnőiesedését és az ezzel párhuzamos ellehetetlenülését is szimbolizálja, hiszen az állam akkor sem adna a nőknek egyenlő munkáért egyenlő bért, ha százan bíztatnák, hiszen az egyenlő szónak csak a középfokát - egyenlőbb - ismeri, az alapfokát nem. Ez nem azt jelenti, hogy egy férfi tanár meg tud élni a fizetéséből, de ő esténként könnyebben eljár vagont rakodni, vagy hullát mosni. A tanárnő ilyenkor ingyen és bérmentve feleség, anya, szakácsnő, takarítónő, mosónő és dolgozatjavító robot is egyben, miközben folyamatosan szülnie is kell, mert ezt várja tőle a nemzet. A költő ismét odatette magát, ahol eddig még nem volt, de így most már más sem lesz. Remekműalkotásvágyálompor!” /Isapuréshomu Vogymukné Feheruárumeneh Hodiutureá, Szociális Ősköltészetet Rettenthetetlen Poézissel Alkotó Magyar Anyák Csoportja (SZŐRPAMACS) főfője/

„Azért ilyen alacsony a tanárok fizetése, mert a döntéshozók is voltak diákok.” /M. András, a költő legállandóbb és legleegyszerűsítőbb kommentelője/

„Igaza van M. úr, jól látja a helyzetet! Rettenetes tanáraim voltak, gyűlöltem őket! A töritanár képes volt egyest adni, mert azt mondtam, hogy Mária és Jézus is ősmagyar volt! A matektanárom kiröhögött, amikor bebizonyítottam, hogy egyszer egy az kettő, a földrajztanár pedig megszégyenített, amikor az egész osztály előtt követelte, hogy mutassam meg a térképen mind a harminchárom tengert, ami szerintem Nagy-Magyarország partjait mosta! Szerintem így is túl vannak fizetve! Haljon éhen az összes! Ahogy a mondás tartja: Négy lába van az olcsó húsnak, mégis bő lére van eresztve!” /Suberda Sebő, a Tanárokat Éhbéren Szerződtető Tébolyminisztériumi Alosztály (TÉSZTA) gazdasági igazgatója/

„Teljes a képzavar! Hogyan kerül az éhbéres magyar tanár Prágába, és miért jár csehül, ha magyar? Egyáltalán mi jár neki?” /Dr Ház Juniorkonyha-díjas járványfelügyelő/

„Ház doktor úr, íme, a válaszok a kérdései sorrendjében: Osztálykirándul. Nem a magyarsága, hanem a tanársága miatt jár csehül. A szája.” /Okos Ottó, a tökéletesen megfelelő mindent megfelelő/

„Aki tanár akar lenni,
ELTE-re kell annak menni,
Ott kell annak megtanulni, 
Hogy kell a pályát elhagyni.
 Aki tanár akar lenni,
Pokolra kell annak menni,
Ott vannak a pénzes kutyák, 
Ők is, kölkeik is buták.
 Arcomon ránc mindhalálig,
Kicsengetés fémhangjáig,
Kicsi nekem ez a bér,
Berúgok, de mit sem ér.”
/pedagógus népdal/

„Nem kornyikálni kéne, meg virsi-verselgetni, hanem megtanulni, hogy a ’még egyszer’ csehül nem ’ještĕ jednem’, hanem ’ještĕ jednou’! Értem én, hogy rímkényszer, meg minden, de azért kéne annyira tudni csehül, hogy verstanilag ne álljunk csehül! Egy jól fizetett, világlátott pedagógusnak kell legalább annyit tudnia, mint egy prágai ebnek, aki csehül csahol! NEM ENG.!” /Csehszlovák Csongor, a Csodagazdag Oktatók Reményteljes Országlását Szervező Lyukaszsebű Alapítvány (CSOROSZLYA) irodalmi melléktermékellenőre/

„Ha meguntam, hogy mindig éhezek,
Majd osztálykirándulgatok, mert osztálykirándulni élvezet,
De szóba se jöhet Csehszlovákia,
Csak egy egyházi iskola, hol ingyen a menzakaja,
Aha-ha!”
/Káefté Kösztöny, koplaló középiskolai karvezető/

„Magyarországon csak azok a szerencsétlen balekok mennek tanárnak, akik gyerekkorukban nem tudtak egy egyeneset belerúgni a labdába! Én profi focistaként napi egy-másfél órát lötyögök a pályán és kapok havi tíz millát! Nem sírni kéne, sztrájkolni, meg polgári engedetlenkedni, hanem megtanulni focizni! Gyógytornás gyökerek!” /Sörhas II Sömönye, a fülcsóti Pandémia Foci Cuccmány (PAFC) csere balbekkje/

„Nem nyafogni kell, tanárok, hanem keményen megfogni a munka végét, mint én is tettem víz-gázszerelő koromban és becsületes úton meggazdagodni, ugye Andi! Kis lépésekben kell haladni, élére kell állítani minden milliárdot! Aki a kis százmilliót nem becsüli, az a nagy kilencszázmilliót nem érdemli! Van annak, aki el nem issza azt a közpénzt, ami hirtelen ellepte a semmiből! Egészségünkre, Andi!” /Mészáros Lőrinc, kétkezi multimilliárdos/

„Anyám emlékére esküszöm, esküszöm, hogy ezt tovább nem tűröm, nem tűröm! Frady Endrével ellentétben én voltam éhbérért foglalkoztatott tanár, mégsem írtam verset róla! Frady Endre ugyanaz az irodalomnak, mint Vlagyimir Putyin az emberiségnek - legeslegelső számú közellenség! Cakkosra harapdálom a hónaljamat, ha még egy ilyen társadalmi problémának álcázott elmekórtani mellékterméket kell végigöklendeznem! Tudatmódosítószertornából való felmentésemet szeretném kérni, vagy különben az evolúciós láncon visszacsúszva és is ugyanolyan egysejtű papucsállatka leszek, mint ez a szellemi szennyvízgyűjtő aknafenék!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki nem fizeti meg a tanárokat, annak én fizetek meg! Belefojtom a köldökömbe!” /Chuck Norris/

2021. október 11., hétfő

Magyarország-Albánia 0-1

Nagy pofont adott pár albán,
Amit az a szegény fal bán,
Melytől jön a másik fele,
S renoménk már hull lefele…

Gyengék vagyunk, mint a plasztik,
Messze pattannak a lasztik,
S kispadunkon sincsen talon,
Futkosunk, mint pók a falon…

Magyar foci olyan gyatra,
Ha kikapnánk nulla-hatra,
Bulvárnak lenne csak csemeg-
-e, de senkit nem lepne meg.

Míg sörfocink közpénznyelő,
Nincs esélyünk lépni elő-
-re, csak hátra, folyton vissza,
S ennek levét néző issza.

Ahhoz, hogy ne nézzünk bután,
-Pótlás kéne, magyar után-;
Hajzselé meg okosteló
S szájkarate helyett MELÓ!

„Mit akar ez a sehonnai bitang ember, aki a fél életét BLASZ-os salakpályákon töltötte és fogalma sincs arról, mi fán terem a magyaros szakértelem?! Nekünk már kicsiként is nagyobb volt az arcunk, mint másutt a nagynak látszó közepeseknek! Hozzánk képest a külföldiek csak fogatlan oroszlánfókák és amit mi nem tudunk a futballról, az egyrészt nincs is, másrészt akkor se tudja senki más, ha százan bíztatják! Igenis megérdemeljük a csillagászati fizetésünket!” /Mellébeszelő Menyhért, televíziós futballszakértő és a magyar válogatott egykori kétszeres időhúzó cseréje/

„Közpénzt nyel a magyar foci vödre,
Olcsóbb és jobb ám az eFCé Vidra!”
/Vidra Vendel, a Hun Alakulatokat Verő Állatok Rendkívül Intelligens Alegysége (HAVÁRIA) verselője/

„Én abszolút nem lepődnék meg, ha nulla-hat lenne az angol-magyar meccs, mert az azt jelentené, hogy ismét eleget tennénk a dalban foglaltaknak és újra hatot rúgnánk Angliának. Mi ebben a pláne, mi mindig jobbak vagyunk, legfeljebb az eredmények nem tükrözik az abszolút fölényünket! Ha a labdarúgás pontozásos játék lenne és a magyar szurkolótábor pontozna, Magyarország örökös világbajnok lenne! Öröm egy ilyen csodálatos ország ennyire jól fizetett szövetségi kapitányának lenni!” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Igenis fontos a hajzselé, mert áramvonalasabbá teszi a fejemet és a túlzott gólöröm közepette gyorsabban tudok kifutni a kasszához felvenni a milliós gólprémiumomat, miközben az okostelómmal csinálok egy szelfit!” /Aranylábszagossy Ajtony, a Fáradtolaj-szigeteki  Kharzima Blühtesiny FC idegenlégiós cserecsatára/

„Utánpótlásnevelés?!?! Kinek van arra ideje?!?! Évekig várni, míg az a gyerek megnő?!?!? Olyan rosszul azért nem állunk, hogy ehelyett havi pár százmillió közpénzből nem tudnánk leszerződtetni egy nyomokban magyar kispadosokat is tartalmazó balkáni-afrikai vegyesfelvágott csapatot, oszt’ irány a nemzetközi főtábla! Ott pontot ugyan nem szerzünk, de dől a lé, a tévés szakértők meg elmagyarázzák az összes vereségünkről, hogy az tulajdonképpen győzelemmel ér fel.” /Kadarka Kenéz, NB I-es vezetőedző/

„A magyar foci halott. Halottról jót, vagy semmit. Amúgy a Népnek kenyér kell, meg cirkusz. Namost, ne mondja már nekem senki, hogy a mai magyar foci nem kész cirkusz! A melós melóz, a labdarúgó labdát rúg, a költő költ, ilyen az élet. Uff!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Uff?!?! Csak nem egy emésztetlen irokéz migráncsot rejteget a bendőjében, humán úr?! Ha tud focizni, köhögje vissza, hátha van magyar felmenője és honosíthatjuk!” /Okosbamegoldó Ottokár, a Magyar Léosztó Szivattyúzda (MLSZ) bárkitsőtakárkithonosító szakreferense/

„Amikor kiderült, hogy a Vén Ottó nevű üknagyapám magyar bevándorló volt, rögtön beadtam a honosítási kérelmemet a magyar fociilletékeseknek, mert egyrészt csak itt van esélyem válogatottba kerülni, másrészt itt rengeteg a pénz. Most itt ülök a tábortűz mellett és várom a füstjeleket, hogy bekerültem-e az angolok elleni keretbe.” /Winnetou Windischgrätz, a Prérifarkasfogú Apacs Fejbőrvágó Club (PAFC) nyomokban magyar géneket is tartalmazó csapatkapitánya/

„Az albán foci történelmileg olyan jó, annyi diadalt hordoz magában, hogy ezzel a zseniális futballnemzettel talán még az Aranycsapat sem mert volna szembeszállni. Albániától csupán egygólos vereséget szenvedni a dicsőség szinonimája! Büszkék vagyunk fiaink, sőt FIAINK hősies helytállására!” /Szószátyár Szörény, feketeöves szájkarate mester/

„Magyarország-Albánia 12-0 (5-0) góllövők: Puskás 4, Budai 4, Kocsis 2, Palotás 2; vezette: Nemčovský (csehszlovák), 1950.09.24. 15:30, Budapest IV. ker., Megyeri úti Újpest stadion” /adatbank/

„Mi ez a szellemi székrekedés közben kierőlködött maroknyi irodalmi salakanyag?! Ki ez a sertéshizlaldák költészeti színvonalán röfögő szégyentelen fröccsöntött műanyag senki?! Ki másnak jutna eszébe Frady Endrén kívül az évtizedek óta méregdrága lélegeztető gépen döglődő magyar labdarúgásról írni egy nagy büdös semmit?! Kit érdekel ez a nemzettudathasadásos nyögvenyelés, amire több pénzt költ az ország, mint Gábor Zsazsára az elvált multimilliomos férjei?! Frady Endre és a magyar foci fogják meg egymás kezét és induljanak oszlásnak! MOST!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólam!” /Gabor Zsazsa, kilencszer férjezett és hétszer elvált Golden Globe díjas hollywoodi magyar színésznő, szépségkirálynő, modell és üzletasszony/

„Amikor majd’ fél évszázada megírtam, hogy miért beteg a magyar futball, akkoriban a magyar válogatott még EB négyes döntőbe és olimpiai döntőbe jutott, az Újpesti Dózsa BEK elődöntőt, a Ferencváros pedig KEK döntőt játszott. A beteg azóta tovább hanyatlott, majd hosszú agónia után mintegy harminc éve kimúlt, úgyhogy a látszólagos mozgása nem más, mint a tetemén lakmározó kukachadak önfeledten hullámzó dögtánca. Jó étvágyat!” /Végh Antal (1933-2000), magyar író, szociográfus, pedagógus, újságíró/

„Ha én lennék a magyar válogatott erőnléti edzője, sosem kapnának ki, mert szilánkosra fejelnék a kapufát és a labdát stadionostól rúgnák ki a világűrbe.” /Chuck Norris/

2021. április 13., kedd

Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ

"Arccal a szuperburgonya felé!" /Dr. Tócsni Tomor/
Üzbég - magyar két jó barát,
Együtt kutat újburgonyát!
Kutatgatja, nemesíti,
Ez a jövő, igaz E.T.?!

Amint falra vért vak sas kent,
Oly váratlan volt, hogy Taskent
Gödöllővel egyetembe’
Múlt ködével indult szembe.

Üzbég s magyar együtt kutat
S krumpli ügyben mutat utat
Fáklyákkal, mik bennük égnek
Ámuló emberiségnek.

Két hős népet együtt hajt a
Vágy, legyen új krumplifajta!
Szebb jövőért büszkén, tisztán
Küzd Magyarhon s Üzbegisztán!


„Milyen vak sas, költő úr, milyen vak sas?! A kommunizmusban szocializálódott szókincsében nem szerepel a sasszem kifejezés?! Ha egy sas vak lenne, nemhogy nem repülne, de még sas sem lenne, mert alkalmatlansága miatt halálra krumpliznánk! Bár volt itt egy gyanús külsejű kreolbőrű fazon, aki - ha hinni lehet a fordító sasnak - valami olyasmit mondott, hogy az vágja hozzá az első krumplit, aki még nem étkezett, de elhajtottuk, mert olyan migráns csodarabbis kinézete volt.” /Sas Simon, hasas fősas/

„Ezek a sasos poénok még a rólam elnevezett kabaréban sem állnák meg a helyüket, pedig én a tömegigénytelenség érdekében igyekeztem elég alacsonyra helyezni a mércét.” /Sas József, néhai humorista/

„Én kérek elnézést, hogy a valóság - jelesül a fenti burgonyakutató központ puszta léte, amit többen el sem hittek, amikor megemlítettem nekik - annyira morbid, hogy lehetetlen mesterségesen kitalált poénokkal felülmúlni! Azonnal monnyakle?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Nagyon örülök, hogy évezredekkel ezelőtt nem éltem hiába, és az általam alapított két testvérnép újra egymásra talált, hogy az emberiség közös jövője érdekében tovább fejlesszék nagy találmányomat, a mindenkinek táplálékot adó krumplit!” /Croomp Lee, Noé és Noéné politikai okokból eltitkolt késői szerelemgyereke/

„E.T. most hazatelefonál és megkérdezi, mi az a burgonya.” /E.T. a földönkívüli/

„Ha mi összefogunk a magyarisztáni testvéreinkkel, akkor olyan burgonyánk lesz, de olyan, hogy a fogyasztása nemcsak örök életet ad, hanem még az orrunkat is tisztíccsa!” / Zsamsid Abduhakimovics Hodzsajev, üzbég földművelésügyi miniszter/

„Mi szeretjük a magyarokat, a magyarok szeretnek minket, mi szeretünk együtt kutatni, de leginkább a krumplit szeretjük! Szeressük egymást és a burgonyát is, gyerekek!” /Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán elnöke/

„A projekt sikere esetén, ha egy burgonya már akkora lesz, mint egy dinnye, javaslom kárpát-medencei pszeudo-kipcsak testvéreinknek az Azeri-Magyar Baltakutató Központ felállítását. Jelmondatunk: Fejlesszünk ki olyan fejszét, melytől hasad krumpli fej szét!” /Ramil Sahib oğlu Səfərov, azeri baltás gyilkos és az azerbajdzsáni hadsereg őrnagya/

„Először csak az évezredes burgonyatermesztési tudásunkat egyesítjük, majd a szárazföldi erőinket is és a közöttünk lévő, amúgy is minket illető ősi területek visszafoglalásával dicső országainkat is! Éljen az így létrejövő gigantikus Magyarisztán! Mert megérdemeljük!” /Árvalányhaj Ányosné Szittya Szotyola, a Türk Entitású Honderű És Néplélek (TEHÉN) mozgalom ámokfutási főelőadója/

„A tudományos burgonyakutatás messze túlmutat az Itt a krumpli, hol a krumpli? felkiáltású népi hazárdjátékon, és célja az, hogy burgonyáink előnyös tulajdonságait ötvözve olyan új szuperburgonya fajt fejlesszünk ki, amely finomabb, mint a csülkös pacal, ellenállóbb, mint egy jugoszláv partizán, és egészségesebb, mint a makkos cipőben történő szabadtéri cigánykerekezés. Büszkék vagyunk rá, hogy szerény intézményünk is bekapcsolódhat ebbe a világmegváltó nemzetközi tudományos agyösszefonódásba! Arccal a szuperburgonya felé!” /Dr. Tócsni Tomor, a Bivalytoka Alsói Melegházi Burgonyaérlelő Intézet (BAMBI) tudományos főmunkatársa/

„Ahogy a burgonya is eljut előbb-utóbb a minden szempontból legpraktikusabb kocka alakhoz, úgy az irodalom is halad a kubizmus felé. Kockafejű költők írnak kocka alakú gondolatokat kockuló olvasótáboruknak. A kocka el van vetve!” /Júliusz Cézárné Rubikon Rezsilla, középiskolai magyar-történelem szakos tanár és maszek krumplilángossütő/

„Mi ez a verbális szégyentelenkedés, ez az odakozmált gondolattalanság?! Ne lássam anyámat kulák padlásokról lesöpört krumpliszsákok fölött tölgyfaklumpában tigrisbukfencet vetni, ha fröcsögő zokszó nélkül hagyom ezt a kiszellőztetetlen szellemi fáradtolaj bűzű üresfejűséget! Hogy képzeli ez a magát poétának kényszerképzelő nemzetközi métely, ez a költészeti krumplibogár, hogy bármi megrágottat felböffent, azt nekünk kötelességünk szagolgatni?! Kitinpáncéltörő gránátosok, tűz!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én Texasban perzselő tekintettel végignézek a krumpliföldeken, akkor mindenhol nagyobb sültburgonya terem. Nagyobb üdítővel.” /Chuck Norris/

2017. május 10., szerda

Harc mindenki ellen

Nemzettesten fognyom vérez,
Marcangol idegen agyar,
Nagy háborút simán ér ez,
Íjat rántson, aki magyar!

Nem kell nekünk EU zseton,
Népünk anélkül is elvan!
Kemények vagyunk, mint beton!
Milyen szükségletek?! Tell one!

Húzzanak el piréz bankok,
Tolvajtól pénzt dunna menti!
Taurus kell nem a Hankook,
Létünk Tisza- s Dunamenti!

Parton harcra kész vagy száz ló,
Habokat egy sereg küsz szel,
Uszonyukban harci zászló:
„Megállítunk kutya Brüsszel!”

Közben Lajtán túlról, ahol
Hökkenten néz ránk a Nyugat,
Jól telt német juhász csahol:
„Hun eb nem harap, csak ugat.”

„Na, akkor ennek fussunk neki újra... Első versszak utolsó sor, 3. vsz: 3 sor maradhat, többi kuka. Ez még kegyelem kettes se sajnos, majd a pót ZH-n....” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Sok mindent nem értek, és ebből csak pár tucat dologért okolható fenti húszsoros. Az hozzávetőleg megállapíthatónak tűnik, hogy a Zalkotó ezúttal a Zaktuálpropaganda egyes homályosabbnak látszó vívmányainak megvilágítására vállalkozik piréz gyártmányú remegéskompenzátorral felszerelt kivehető ajtós kamera obszkúrája segítségével. Aki ebből nem érti, az fordítsa vissza pirézre!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez a nemzettestidegenszívű kozmopolita klapancia?! Mi ez a szabadságharci szellemet alááskálódó liberálbolsevik aknamunka?! Ebugatta civilje, most belehajolt a pofonládába! Hé, ne ütlegelje már a fogsorával az ideológiai gumibotomat, mert még el találja harapni, oszt’ vetetek magával egy újat!” /Csávás Kálmán izomnagy, a Poétákat Okszerűen Fejbe Agyaló Belbiztonsági Egylet (POFABE) főintendánsa/

„Szentigaza van Költő úr! Már a nagyanyám is a párnacihába rejtette a megtakarított pénzét! Bankok? Inflaizé? Kamat? Kapitalista huncutságok mind! Az a tiéd, amit megeszel, az marad meg, amit a dunnádba dugsz! Éljen az ősmagyar hagyomány!” /özv. Nyereg Alattiné Puhított Husika, nyugdíjas guzsalyozó/

„Hé, költő úr, maga levelezőn tanult dél-koreaiul?! Nem tudja, hogy a Hankook kiejtve nem hankok, hanem hénku, he?! Ráadásul mi nem is hanyatló Nyugat vagyunk, hanem felfénylő Kelet, az ősmagyar Taurust meg már rég privatizálta a francia Michelin, úgyhogy maga fordítva ül a hintalovon! Magának egy négy évszakos gumiszobában lenne a helye! Idióta!” /Kim Nem Ül, szöuli autógumi díler/

Micheline si les investisseurs,
On n'a jamais un pneu crevé!
-
- ahogy mi művelt franciák mondjuk, ami az önök primitív nyelvén valahogy így hangzik:
Michelinbe, ha befektet,
Soha sem kap defektet!”
Fúj, micsoda barbár hangzásvilág! Mekegő előemberek!”
/Dr. Jean-Petit Imbécile, a Párizsi Uniós Kutató Intézet (PUKI) nyelvész adjunktusa/

„Nonono, költő úr, nonono! Ez politikailag veszélyes! Ezt a verset én mint az engedélyezési lánc csúcsragadozója mindenestől betiltom! Magát meg ki! A világegyetemről! NEM ENG.! Doktor Kotáááász! Tegye a kötelességét!” /Kihaénnem Kund, a Bajkeverő Alkotókat Lojalitásra Tanító Alapítvány (BALTA) legfőbb főcenzora/

„Mi ez a pusztító nemzettudathasadás?! Mi ez cseppfolyós abszolút nullaság?! Bár ebben az elmeroggyanatban több folyó neve is szerepel, Frady Endre és költészete csak extrém hidegben lehetne folyadék, hiszen normál körülmények között egyszerűen csak gáz.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A verset olvasva úgy tűnik, hogy a magyarok olyasfajta őstől származnak, akit valamiért úgy rúgtam fejbe, hogy csak az agya haljon meg, ő nem.” /Chuck Norris/

2016. augusztus 16., kedd

Holtversenyes Csehzüstérem

Benyúlva ezüstöt Cseh csen,
Ki magyar s nem cseh vagy csecsen
(Nem szopott cseh s csecsen csecsen).

Pillangót úszott, nem mellet,
S vidul Phelps és le Clos mellett:
Nagy közös ezüstre tellett!

Holtverseny érte el Csehet,
Haza diadallal mehet,
S nevetve mond vidám „Hehe!”-t.

„Hehe!” /Cseh László, a 100 méteres pillangóúszásban hármas holtversenyben olimpiai ezüstérmet szerző vidám magyar úszó/

„Valóban megkerestük a szerintünk cseh-csecsen vegyes származású úszót állampolgárság ügyben, de ő azt mondta, hogy neki nem a származása vegyes, hanem az egyik fő száma és se oroszul, se csecsenül nem beszél, úgyhogy köszöni szépen, de most már megmaradna magyarnak. Tanulság, hogy a legközelebbi jelöltünket nem megkérdezzük, hanem elraboljuk.” /Dunakav Dunakavics Rotorov, a Csecsenföldi Olimpikon Beszervezési Bizottság (CSOBB) főtitkára/

„Micsoda?! Vidáman nevet az ezüstérme után?! Én bezzeg bocsánatot kértem, mert szégyenteljes másodikként nem lehetek hős a hazámban! Én az ő helyében valószínűleg menedékjogot kérnék Csecsenföldön. Abcúg, Dél-Korea!” /Om Jun Csol, észak-koreai olimpiai ezüstérmes súlyemelő/

„Om Jun Csol önkritika gyakorlását elfogadtuk és most családja körében egy kényszermunka… ööö… illetve edzőtáborban készül arra, hogy négy év múlva kiköszörülje a csorbát és legyőzze az összes imperialista és dél-koreai ellenséget… ööö… illetve ellenfelet!” /Kim It Lop, az Édenkertbe Haladó Korea Ország Példamutató Pártja (ÉHKOPP) sportügyi szakállamtitkára/

„Hát, én sem tudok szívből örülni az ezüstérmemnek és én sem bírom a dél-koreaiakat, illetve csak egyet közülük. Lehet, hogy számomra is minden út Groznijba vezet?” /Imre Géza, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó/

„Laci jól teszi, ha nevet, mert sírni csak a győztesnek szabad!” /Székely Éva, olimpiai bajnok úszónő és a Nemzet Sportolója/

„Olyan boldogan álltak mindhárman a dobogó második fokán, hogy hirtelen elfogott a magányérzet és arra vágytam, bár 0.75 másodperccel lassabban úsztam volna és én is ott állhatnék közöttük! Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék, szép vidám legények, ezüstös leventék!” /Joseph Schooling junior, szingapúri olimpiai bajnok úszó/

„Jaj, Jóska fiam, gondolkodjál már! Ha ugyanannyit úsztál volna, mint ők, akkor nem a második fokon állnátok együtt, hanem az elsőn és akkor mind aranyosak lennétek! Mióta apád kivándorolt Szingapúrba, mintha elfelejtettetek volna józan paraszti ésszel gondolkodni!” /id. Iskolázás József, az ezüsthüttyösi Aranykalász MGTSZ nyugdíjas aratómunkása és Joseph Schooling itthon maradt nagyapja/

„Jaj fater, az unokája ugyanannyit úszott, mint a többiek, csak kicsit gyorsabban!” /Joseph Schooling senior, a győztes édesapja/

„Az irodalmi nótafa bokorrímein csillogó rímvirágcsokrokról poézisnektárt gyűjtő líraméhek andalítóan ritmikus döngicsélése hatja át a sport aktuálköltőjének mindhalálig gyönyörködtető életművét. Az sorvégi összecsendülő csimbum cizellák mákonya mézédesen cirógatja a világirodalom ínyenceinek mondanivalóra éhes nyelőcsövét. A mű mirőlszólása szinte elhalványodik a külcsín szépségének apoteózisa mögött. Kötelező olvasmány!” /Jajlila Jenőné Óhdeszép Olívia, középiskolai magyartanár és maszek méhész/

„Frady úr! Örömmel látjuk körünkben!” /Rémrím Rezső, a Magyarországi Idióta Költők Intézete (MIKI) szakmai referense/

„Csak az a cím, csak azt tudnám feledni! Meg mindent, ami utána jön! Ennyi vérlázítóan gyenge szóviccet még a Sas Kabaré és a Szeszélyes Évszakok közös műsorában sem lehetne találni! Aki úgy gondolta, hogy Frady Endre olimpiai aranyos verseivel a magyar költészet elérte a mélypontját, az nem sejthette, hogy ezzel az ezüstös gennygóccal újabb meredek lejtőket kövezett ki a lírapokolba vezető úton! Anyám közben azt kérdezi, hogy a holtverseny azt jelenti-e, hogy mindenki a vízbe fulladt, de ezt betudom a nonstop éjszakai olimpia nézés mellékhatásának. Ám ki tudja, milyen apokaliptikusan borzalmas mellékhatásai lesznek a jövő nemzedékére, ha a magyar irodalom nyomokban Frady Endrét fog tartalmazni?! Én mindenesetre beiratkoztam egy nagy hatótávolságú klapanciapusztító mentális erőfejlesztő tanfolyamra, anyámat pedig hermetikusan elzártam az internettől.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer fogadásból világcsúcsot úsztam 100 méter pillangón. Hátratett kézzel.” /Chuck Norris/

2016. június 19., vasárnap

Magyarország-Izland 1:1

mottó:
Izland fagyott halai
Félnek, ha jön Szalai!


Füttyös spori, rigó ruszki,
Jó sok doboz gyufát húz ki,
Ámde meghiúsult terve,
S mégsem lettünk péppé verve!

Bálnavadász had csak bekkel,
Antifutball, őket meg kell
Verni, azaz meg kellene,
Ám a bíró így szól: „Ne, ne!”

Tizenegyest ad, mi kamu,
Ó, bár lenne por és hamu!
Nem védheti Király Gábor,
Ám kitart a magyar tábor:

„Ria, ria, Hungária!”
És mindenki tudja, mi a
Taktika, mi tuti nyerő:
Jöjjön hamar Böde, mer' ő

Brutál, mint egy viking hérosz,
Saevarson bömböl: „Hé, rossz
Ahogy Dani elől mentek!”
S öngóljával tönkrementek.

Az igazság végül győzik,
Öreg néne és az őzik-
 -éje víg, zúg utca s a tér,
E döntetlen aranyat ér!

„Az őzikém olyan boldog volt, hogy örömében véletlenül kirúgta a tévét az ablakon, de nem baj, mert én már úgysem látom az öreg Junosztyon a pici kis fekete-fehér emberkéket. A portugál meccset majd a szomszéd vasorrú bába mézeskalács házában nézzük meg nagy kivetítős plazmatévén.” /öreg néne/

„Mondani nekem táváris Putyin, hogy nem keresni eleget paksi atommutyin, így nekem kell büntetni magyarok, így én adni tizenegyes és sok sárga lap, de nem sikerülni semmi.” /Szergej Karaszjov, a mérkőzés orosz játékvezetője/

„Szergej, Szergej, ennél többet vártam tőled! Remélem, hogy a szibériai munkatáborban majd jobban hozzáedződsz a feladataidhoz!” /Vlagyimir Putyin, orosz államfő és posztkommunista félisten/

„Ó, szent Bőde Dani és Király Gabi, lécci-lécci az utolsó meccsen ne verjetek meg minket, hogy legjobb harmadikként mi is tovább juthassunk, hogy ne kövezzenek minket agyon a szurkolók csütörtökön a lisszaboni repülőtéren! Van az a pénz, amit rá tudok erre szánni, mert kellene nekem még egy aranylabda!” /Cristiano Ronaldo, a portugál válogatott gólképtelen centere/

„Nagyon örülök, hogy a falábú mindenfélessonokat végre megleckéztette valaki, mert tök idegesítő, hogy abból élnek, hogy minket szigonyoznak a zsírunkért!” Mobil Dick, a hordozható bálna/

„Vészhelyzetben beküldtem a három legjobb csatáromat, a Szalait, a Bödét, meg a Nikolicsot, mert azt gondoltam, hogy tizennégyen csak kiegyenlítünk valahogy tizenegy ellen. Kár, hogy helyettük háromnak le kellett jönnie, de így is sikerült! A játékvezetőről nem nyilatkozom, majd Böde Dani megkeresi és úgy földhöz vágja, hogy arcra esik, mint a zsíros kenyér!” /Bernd Storck, szövetségi kapitány/

„A pontszerzésnek örülök, ennek a  műnek kevésbé! Ha a szurkolás izgalmától átizzadt hónaljam bűzét verssé lehetne transzformálni, majd beszorozni az orosz bíró tudásszintjével, akkor az így keletkező alkotás egy shakepeare-i szonett lenne Frady Endre irodalmi trágyakupacához képest! Anyám szerint most már hagyjam abba Frady Endre és az orosz bíró viaszbábjainak a szurkálását és sürgősen mossam meg a hónaljamat! De mama, idén már kétszer is megmostam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer én is megrúgtam egy tizenegyest, de az a balszélső nem halt meg, csak intergalaktikus pályára került.” /Chuck Norris/

2014. január 15., szerda

Horvátország-Magyarország 6:6

(vízilabda Világliga mérkőzés)

Ez a remek 6:6
Pozitívan hathat.


2012. december 3., hétfő

WC-deszka felhajtása


Lehúzáskor könnyen eszka-
-lálódik a trutymós permet,
Ám lehajtott WC-deszka
Megvédi a szűk kis termet.

Ha nem fröcsög széjjel a zagy,
Nem lesz pöttyös, padló, ajtó,
S nem is száll el rögvest az agy.
Ugye, kedves deszkahajtó?

Aki Megyer, vágat le hajt,
S nevet vált át Tarmegyerre.
Aki magyar, deszkát lehajt,
S trutyifröccs már nem megy erre.

Hajtsd a deszkát, ne siránkozz,
Ha egy szálka bő vért fakaszt!
Jó lesz az még szálka-fánkhoz,
S áld majd a Lehajtott Fa Kaszt.


„Kikérem magamnak, hogy a nevemmel szórakoznak! Csak azért se hajtom le a WC-deszkát!” /Tarmegyer Jenő/

„Mi, a Lehajtott Fa Kaszt egyrészt nem létezünk, másrészt olyan titkosak vagyunk, hogy amennyiben a költő úr mégis tudomást szerzett rólunk, akkor az árulóval együtt le kell, hogy húzzuk a WC-n. Természetesen lehajtott deszkával.” /Fedél Kasztró nagymester/

„Mint vers értékelhetetlen, mint mondanivaló szörnyű, mint tényállás gusztustalan! Olyan deszkára üljek rá, ami felfogta összes elődöm összes szennyesét?!  Anyám, hadd legyek újra magzatod és legyél oly szíves felejtsél el megszülni engemet! Mínusz tíz pont! ÓBORZALOM!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Lehajtani? Felhajtani? Esetleg félúton (45?, 56?, 68?) fokban megállítani? Kifröcsög? Nem fröcsög ki? Kinek jó? Kinek nem jó? Mi a jó? Jó-e a mi? Jó-e? Joe? Mi? Ré? Dó? Magyar? Megyer? Megyeri út? Üllői út? Fáy utca? Kinek fáj? Hát tudom én?!” /Török Gábor politológus/

„Hagyjuk a rinyát! Tönk! Fej lehajt! Zutty! Hol itt a probléma?! Jöjjön csak költőke!” /Dr. Guillotin/

„Felháborító, hogy a deszka lehajtásával korlátozzák a szabad elvonulásomat! A trágyaléjogi ombudsmanhoz fogok fellebbezni! Reszkess falfesték és padlóburkolat!” /a kifröccsenni vágyó trutymó/

„Ugye mennyivel praktikusabb a mi jó öreg pottyantósunk!” /Bal Kán/

„Én sosem húzom le a WC-t. Én egyszerűen szétrúgom. A deszka meg azt csinál, amit akar.” /Chuck Norris/