A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hideg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hideg. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. szeptember 14., szerda

Itt van az ősz...

Itt van az ősz, itt van újra,
Lakásfelújítás rajtol…
Zokszós szám rááll a juj!-ra,
S agyműtétre nővérraj tol.

Itt van az ősz, itt van megint,
Kölök végre suliba jár!
Gyermekem szigorún megint:
Ne örülj, hogy zúg a jaj-ár!!!

Itt van az ősz, hűsen jött el,
Kánikulát messze fújja!
Hőfok csökkent tizenöttel
S végre fázom, halleluja!!!

Itt van az ősz, nincs itt a gáz,
Pá-pá!-t intünk fűtőszernek...
Fagyott nővér bőszen magáz,
S fázó olvasóim vernek!

„Majdnem olyan eseménydús, és jókedvű ez a tizenhat sor, mint a Himnusz. A két vers között van néhány apró eltérés is, de a hasonlóság mindent elhomályosít! Beszélned kellene Erkel Ferenccel, megvan a száma?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, jeee, humán úr, ó jeee!!! Asszem, nekem megvan az Erkel legnagyobb száma! Ez az Erkel az a manus, aki énekli, hogy ’Erkel, hogy engedj, Erkel, hogy engedj, Erkel, hogy engedj, hozzád túl bolond vagyok!’, ugye? Vagy az egy másik Feró? Mennyi Feró, mi?! Sokan vagyunk, de nem elegen!” /Nagy Feró, a nemzet Kossuth-díjas csótánya/

„Nincs elég Feró?! Legyünk még többen, legyen rengeteg Feró! Ferót minden magyar család lemezjátszójába!” /Balázs Feró, Demjén Feró, Erkel Feró, Lehár Feró, Liszt Feró, Nagy Feró, Szigeti Feró/

„Jaj, költő kolléga úr, ne haragudjon, de annyira tetszik a verse, különösen az első sora, hogy nem sértődik meg, ha kölcsönveszem? Úgyis most forgat rólam filmet a Rákay Philip művész úr és nagyon szeretném, ha ez a közös művünk is elhangzana bennem! Ne találjanak rá az öregkori csontvázamra Barguzinban, ha nem vágyom arra, hogy Frady Endre verseket fordítsak le oroszra!” /Petőfi Sándor, Frady Endre költőkollégája/

„Kismama bőg szülőszobán, ő szül,
Férjeura odakint meg őszül.”
/falfirka a Szemmelversz Klinika folyosóján/

„Ugyan már, költő úr, csak nem kap agyvérzést egy kis lakásfelújítástól?! Bőg itt, mint egy birkanyáj! Nekem bezzeg özönvíz jutott és hosszú hónapokon keresztül egy több falkányi elementárisan büdös lakótárs az általam évekig épített bárkában, oszt’ mégse sírok! Mondjuk, ezt megkönnyíti, hogy már évezredek óta nem élek. Nyugodjon meg, költő úr, már csak pár évtized földi pokol, és maga is nyugodhat majd végre békében! Hogy a lakása kész lesz-e addigra, az akkor már nem is fogja érdekelni! Maga után az özönvíz!” /Noé, bárkaszerelő birkaszállító/

„Szeret fázni, költő úr?! Költözzön a sarkvidékre! Ott majd nem fogja aggasztani, hogy fel van-e újítva a jégkunyhója, mert annak fog örülni, ha aznap véletlenül nem ette meg a rozmár vagy a jegesmedve! Bár mindannyian jobban járnánk, ha ők jóllaknának, maga meg nem írna ilyen silány és vérlázító klapanciákat! NEM ENG.!” /Hőkövető Hektor, a Kánikulai Alkotások Katartikus Irodalma (KAKI) c. szétfolyóirat celziuszdús főcenzora/

„Apa, én megpróbállak szeretni, de ezzel a sulis dologgal nem könnyíted meg a dolgomat.” /a költő kölke/

„Az ősz itt vanságának tobzódóan sokrétű bemutatása az agyzsibbasztó lakásfelújítás - gyerekagy gyömöszölés - hősiesen hűs hőtlenítés - gázhiányos agyonverés láncívre felfűzött vonulata egy szellemi Möbius szalaggal játszó élő-holt Schrödinger macska pajkosságával tárja elénk az extrovertáltak kivagyiságával szemben szenvedő introvertáltak bevagyiságát. Az elmúlás évszakának sziszifuszi életereje és a lebetonozott eldologiasodást elborító hervadás sárgásbarna avarjának felkavarása olyan bájos brutalitással jelenik meg, amit Frady Endrén kívül legfeljebb egy hadseregnyi hadirokkant egy kezén levő ujjakkal megszámolhatóan tudnak, de ők sem így! Életminőségjavító évszaklíra!” /Möbius Menyétné Schrödinger Sarolta, az Óriási Alkotók Nyomorúsággal Átjárt Művei (ÓANYÁM) című antológia hantológusa/

„Itt van az ősz, itt van újra,
Frady verset olvasok,
Kíváncsi vagyok az újra,
Egy kommentet ott hagyok.”
/M. András, a költő legállandóbb és legnégysorosabb kommentelője/

„eM úr, foltos lett a padló!
Ön hagyta itt, vagy egy vadló,
Kin át rágatlanul gyom ment?!
Ja, nem lócitrom, csak komment!”
/Vedlő Vadló Vádli, indián törzsfőnök helyettes és sebesen futó nótafa/

„Hirtelen nem is tudom, hogy a verset vagy Kern András - Lövölde tér című számát rosszabb hallgatni. Bízzunk benne, előbb-utóbb az idő is jobbá teszi valamelyiket!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fasorban sincs elég fasori templom hívő/

„Legjobb hely a Lövölde tér,
Ki e helyre ősszel betér,
S közben Frady Endrét olvas,
Hirtelen tör rá az alvás.”
/Ágytálassy Álmos, az alvási apnoé app Noé-díjas kiagyalója/

Sötét jövő készül szerteszét, mindenfelé
(kórusban is danolható össznépi busongó )
Nem lesz gáz.
Ez marha gáz!
Van megoldás
Kemencét tapasztok ebédlő szegletén,
Lesz hozzá elég fa, kiskertem körletén.
A cseresznyét kivágom,
A diót sem sajnálom.
Barack, szilva és a körte
Télire lesz mind kitörve.
Kivágom az összes fámat,
De meghagyom családfámat.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmegoldásorientáltabb kommentelője/

„Nyuggerapó ragad fejszét,
Hasad őszi fatörzs, sej!, szét.
Tenyere fáj, ám nem fáj a
Lelke, mert van családfája.”
/Dr. Őserő Ödön, a Csodálatosan Okos Családfakutató Intézet (CSOCSI) rímszakértője/

„Meglepődünk Frady Endre versén, ezen a frissensült szellemi ámokfutáson? Nem, már nem lepődünk meg semmin! Csak azon, hogy még mindig él és szabadon kártékonykodik! Pedig gyakorlatba tehetné az őszi elmúlást! Annak a fázó olvasójának, aki valóban veri, csak azt üzenem: ÜSD KI!!! ÜSD KI!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy tisztes őszes halánték,
A nő számára ajándék.
A halántékod letépem,
És meg is lesz az ebédem.”
/kannibál asszonykórus indulója/ 

„Bár az ősz vagy van, vagy nincs, én ellenben mindig vagyok, egyben mégis hasonlítunk: ő sosem lesz én, én pedig sosem leszek ősz.” /Chuck Norris/

2017. január 17., kedd

Mínuszok

Mikor soká sok a mínusz,
Nincs vízfelület, amin úsz’
Uszály, sirály s tőkés réce,
És a nemzet limbóléce
Alatt átcsúszunk s nem mászunk,
S kézbe fagy az adu ászunk,
Hóemberré merevedve
Náthát kap a jegesmedve,
Nem indul pöccre a Merci,
Űrben farkasordít Berci,
Fázó Napon jégcsap csillog,
Marhát hűt a jelző billog,
Jégpáncélosak a tavak
S lékhorgászt átkoz ott a vak,
Operában rozmár hangol,
Tovább hűl sok hűvös angol,
S after six centuries again
Király lesz a Duna jegén!

„Nem vállalom! Ha véletlenül megcsúszna a hoppmester és elejtené az országalmát, akkor reflexszerűen rávetődnék és az éles jégrögök kiszakíthatnák a szürke mackóalsómat! Ennyit nem ér meg az egész hercehurca!” /Király Gábor, a válogatott előnyugdíjas kapusa/

„Ne kerekítsen, költő úr, ne kerekítsen! Mátyás királyt 1458. január 24-én jegeltették bele a trónba, az meg ugye csak ötszázötvenkilenc éve volt. Ő amúgy ott sem volt, csak a tömegek. Történészni csak pontosan, szépen! Ria, ria, história! Ezt a szaktanácsadást most baráti áron megszámítom 44 ezer plusz ÁFÁ-ért, ami 55 ezer 880, azaz kerekítve 60 ezer. Erzsébet utalványt is elfogadok!” /Dr. Századelő Szilárd, az Átértékelt Múlt Alapítvány történésze és állandó jellegű VIP-páholy tag/

„Első gondolat: jjjajjjjjj mi ez??? Most tényleg lefagytam, mint a windows, kék halál forever... Inkább a mínuszok. Azt se tudom hova kapjam a fejem: 12 különböző kép villan fel, még jó hogy nem vagyok epilepsziás, most rohamot kapnék az tuti. Azon már nem is lepődök meg, hogy 6 sor is van, amit nem is értek mit jelent. Összefoglalva: ’kevés vagy, mint téliszalámiban a hólánc’. Pont így érzek most.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mínuszból indulunk és szilárdan tartjuk a helyünket. A mélyhűtött betűtészta leveshez most sem csomagoltak szövegkohéziót, csak a páros rímek voltak leakciózva. Jutott a tányérunkra jópár témakör, soronként néha több is: a hadronütköztető ezek szerint orosz gyártmány. Kevesen tudnak a klasszikus tizennyolcsoros műfajból ilyen komplett kis mirelit mikrokozmoszt építeni. Az univerzum összes atomja jégbe fagyott, a kortárs költészet hőmérsékletfüggetlen szürke(állományú) eminenciása számára ez üzemi hőmérséklet. Lendületesen keveri a paklit a puklival, miközben precízen lajstromozza a Duna jégtábláiba merevedett uszadékok teljes spektrumát. Málágyec.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kedves költő elvtárs! Az igaz, hogy a világűrben mindig farkasordító hideg van, ám mivel nincs farkas, van viszont fűtött űrhajó meg vodka, így senki sem ordít, csak dalol! Idesanyáááám…” /Farkas Bertalan, az első magyar úrhajós/

„Költő polgártárs, maga igencsak feszegeti a nagy nemzeti pofonládát, mert erősen remeg a politikailag veszélyes limbóléc! Királyt vizionál a Duna jegére egy liberálbolsevik bérrettegő?! Ilyen célozgatások és sorok közötti áthallások után ne csodálkozzon, ha a tenyerem akkorát csattan a bal fülén, hogy áthallja a jobbra, maga meg addig csúszik a sorok között, míg fejjel bele nem áll a két üres szektort elválasztó falba!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, az Önfejű Költőket Önfejűtlenítő Rendszerv (ÖKÖR) ideológiai ökle/

„Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer! Nem sétálna odább a légvonatból, fönséges úr? - mondta Hamletnek Polonius; Őrült beszéd, őrült beszéd: és nincs benne rendszer! Huzatot kapott az agyad, te szerencsétlen költészeti kártevő?! - mondom Fradynak én. Persze csak tisztes távolságból, a neten keresztül, és anyámat sem engedem a közelébe, nehogy egy óvatlan író-olvasó találkozón keresztül elkapjon egy agyevő vírustörzset! Verskáosz! Szó, szó, szó… De miért ennyi és miért pont ebben a sorrendben?! Anyám szerint Frady Endre egy dologban hasonlít William Shakespeare-re: egyikük sem dán vízilabdázó!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Imádok télen vízilabdázni, mert szeretem hallgatni, amikor az általam leütközött jéghegy megrian!” /Chuck Norris/

„Megrian, Chuck?! Megrian?! Miért nem akarod megjegyezni a nevemet annak ellenére, hogy együtt szerepeltünk a Ryan közleány megmentése c. filmben?! Bühühü…” /Meg Ryan, amerikai színésznő/

„Jéggé dermedt gondolati kaleidoszkóp szikrázik fel a fagyott költői lélek segélykérő téllírájában, melynek zihálva le-lecsapódó rímpárája önfeledt sorozatlövésként csitti-csattog és önpusztítón zúzza pirruszi porrá az olvasó közönykemény szívpáncélját. Az irodalmilag megjajgatott negatív hőmérséklet ellenére is beleizzadunk a gyötrelmeken át a diadalba torkolló végkifejlet anakronisztikus ürömmámorába. Aki holnapra megtanulja, globálisan felmelegszik a lelke és félévkor eggyel jobb jegyet kap!” /Örömóda Budáné Ürömi Aroma, gimnáziumi magyar-történelem szakos tanár és maszek kürtőskalács árus/

„A globális felmelegedés és a vizelő kutya egylényegűek. Mindkettő megolvasztja a sarki jeget.” /Rottweiler Rezső, romkocsmai filozófus és ebtenyésztő/

2016. december 12., hétfő

Decembernek elején...

Decembernek elején
Húz a cudar delej, én
Pedig kissé rezegek,
S szállnak felém bezzeg!-ek:


Bezzeg régen hidegebb
Volt és a sok rideg eb
Hót hányt, mert a vizelet
Ívének jég íze lett!”

Bezzeg a nagy Balaton
Sem csak egy kis falaton
Fagyott be ott Aligán,
Hanem faltól falig ám!”

„Kanyarodó cica tört
Bezzeg el, s ha Ica tőrt
Markolt, keze jegesült,
Mint mirelit gebesült!”

„Ma már nincs, hogy betemet
Nagy hó álló tetemet,
Bezzeg fagytak térdek el
Anno...” ASSZED ÉRDEKEL?!

Bezzeg régen a költők még igazi költők voltak, akik még tudtak valódi verseket írni, és hófehérek között európaiként az igazat mondták, nem csak a valódit! Olvassa őket, műköltő úr, tanuljon tőlük szorgalmasan! Ha szerencsénk van, addig sem ír!” /Halánték Hubáné Bezzeg Butélia, a Keményfedelű Kacagány című szépirodalmi nosztalgialap kevés olvasóinak egyike/

„Na, gyerekek, a mai órán elemzendő műben a költő a sosemvolt múltat fetisizáló bezzegelés ellen veszi fel a harcot. A vers eleje egyben december eleje is, ám ez mégsem jelenti azt, mintha a vers és a december egylényegű, azaz homo-uzion lenne, de még csak homo-iuzion sem, hiszen még csak nem is hasonlítanak egymásra. A december ugyanis hosszú ugyan, de nyomtalanul elillan, míg ez a poézis bár rövidke, de örökre bennfelejti kéz- és lábnyomát lelkünk halhatatlanokat őrző panteonjának gyorsan kötő cementfalába. Na, ki tudná megmondani, hogy mit gondolt a költő? Hornyák?” /Lelkes Lajosné Cizella Cecília, a Homályfalva Alsói Lovag Szittya Ajtony Gimnázium (HALSZAG) magyar-történelem szakos tanára és hólapátoló idénymunkás/

„Asszed érdekel?!” /Hornyák Hunor, a gimnázium focicsapatának centere és többszörös ifjúsági orvhorgász bajnok/

„Hogy merészelsz így beszélni a tanárnővel?! Ülj le, te… Zsivány! Egyes!” /Dárdai Védőr, a pont abban a pillanatban belépő osztályfőnök és a Halálcsillag Étterem idényszakácsa/

„Rogue One! The New Star Wars Story! Buy your ticket now!” /Coming Soon, amerikai filmproducer/

„Kikérem magamnak a ’bezzeg régen hidegebb volt’ állítást, mintha életemben valaha is 36 Celsius, azaz 96,8 Fahrenheit alá ment volna a hőmérsékletem! Csak a filmvásznon voltam hidegvérű, meg amióta meghaltam! Különben is tiltakozom, hogy fonetikusan és kisbetűvel írják a nevemet, mint a nemecsek ernőét! Az általam vezetett Amerikai Egyesült Államok mégsem egy gittegylet!” /néhai Ronald Reagan, amerikai ex-elnök/

„Gittegyletnek ugyan gittegylet, de mivel én a puszta létemmel mindenkitől megvédem, így szuperhatalomnak tűnik. Nagy mázlijuk, hogy halhatatlan vagyok!” /Chuck Norris/

„Chuck Norrisért már többször is elmentem, de mindig eltörte valamimet!” /a Halál/

„Költő úr, én vizuális alkatú pszichológusként a mellékelt illusztrációhoz szólnék hozzá érdemben. A nagy hidegben kanyarodva ridegen törő macska és a levegőben rúddá fagyott vizelete által megemelt eb ötlete egy alsó tagozatos általános iskolás szintjét idézi, míg a rajz kivitelezése egy középső csoportos óvodásét. Ezek szerint ön szellemileg vagy visszamaradt sok évtizednyit, vagy előreszaladt és már az időskori demencia idült jeleit mutatja. Az ön szabadlábon történő alkotói tevékenysége a magyar elmegyógyintézeti férőhelyek eléggé el nem ítélhető drasztikus csökkentésének a bűne. Sürgősen kezeltesse magát! Várom a szakrendelésemen! Addig is inkább igyon, mint alkosson, mert magának már úgyis mindegy, de nekünk nagyon nem!” /Dr. Borissza Petúrné Bánki Pupilla, a Gyogyósok Országos Gyógyító Intézete (GYOGYI) pszichotraumatológusa/

„Ennek a nem tudom minek a szakszerű kritizálása elől inkább a nekem is alanyi jogon járó évi rendes szabadságomba menekülök. Elemezze ezt a szutykos téli latyaklítát az, akinek két anyja van! Nekem szerencsére csak egy, de anyám szerint ez inkább balszerencse, mert nekem már a kezdetektől akkora arcom volt, hogy ketten talán könnyebben megszültek volna. Most mérges rám, mert szombat este megnéztem az Istenek a fejükre estek ismétlését és ő emiatt nem láthatta az X-Faktort! Na, az a műsor egy krigli csavarlazító kortyolgatása közben nézve majdnem olyan káros az agyra, mint Frady Endre! De csak majdnem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tisztelt Költő úr!
bravo!
bekanyarodtunk a célegyenesbe?
ez már nem egy balladácska Arany-szín zsineggel
Petri Gy-bá készíti Önnek a stokit maga mellett
meglássa Költő úr, ott lesz igazán globális a felmelegedés!
ASSZED ÉRDEKEL –ben már-már korunk és létünk gigantikus szummázata csapódik tűhegyes jégkristályként a pofánkba !!!!!!
bravo, bravo bravo !!!
emelem kalapom XX2-k század költészete előtt
ti – ti –ti – ti … „
/B. Tibor, a költő ex-mérnökkollégája/

2014. január 27., hétfő

Hószálling

Immár a hó úgy szálling,
Hogy nem elég egy szál ing.