A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csatorna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csatorna. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 13., szerda

Tócsatenger szonett


Emelkedő esőfelhő
(Hogyan megy, mi eső, fel, hő?!)
Tartályából levet ereszt,
S hiányolunk levett ereszt.

Tömődve áll ja kanális,
Van benn csizma s fakanál is,
Teniszcsontváz (adogató),
S tócsa nő, mint Ladoga-tó.

Bús gyalogos, térdig ázol!
Ámokfutó Érdig gázol
Aquaplanva lósereget,

S „megmondtam!” szót jós ereget.
Fér, mint tisztre tiszti táska,
Kanálisra tisztításka.

ajánlás:
Herceg, hogyha Monort Ócsa
Felől nézed, donortócsa
Pírral csillan járda reggel.
Shakespeare-t rázd fel dárda geggel!

„Na, ez most valóban felrázott öröknek hazudott nyugalmamból, úgyhogy ezt most minden különösebb indoklás nélkül kikérem magamnak! Szórakoznak a nevemmel, he?! Még hogy geg?! Nemá’! Szonett, mi?! Piha!” /William Shakespeare (1564-1616) alias Dárdarázó Vilmos, szonettszerző és drámadíler/

„Mivel Monor Ócsától közel keletre (nem Közel-Keletre!) van, így napfelkeltekor valóban vérvörösen csillognak az eltömődött kanálisok fölött összegyűlő tócsatengerek és tényleg térdig gázolnak a gyalogosok a járdán a zagyban. Magyarország jobban teljesít!” /Újcsai Ujgurné Ócsai Ómagyarmária, siralmi főispánné/

„Tisztelt költő úr, nagyon úgy tűnik, hogy maga még sosem volt véradáson, mert ha lett volna, akkor tudhatná, hogy a donorokból kifolyó vér nem képez piros tócsát a földön, hanem higiénikus körülmények között bugyog bele az ágy mellett elhelyezett műanyag tasakba. Tó csak maximum úgy keletkezhetne az ágy alatt, ha a páciens maga alá izzadna vagy vizelne, de ez az esemény olyan ritka, mint szoláriumban a fehér hulla. Szeretettel várjuk a poéta urat egy steril költői véna csapolásra, ha át tud kelni a véradóközpontot körülvevő vizesárkon.” /Dr. Alkarossy Karolina, véradóközponti vénaváróteremőr/

„A Szaharában nem történhet ilyen. És ott hó sincs. Az is tud árvizet okozni, ha olvad.” /M. András, a költő legállandóbb és legszaharistább kommentelője/

„Szaharában lenne, ha hó,
Nagyot kiáltanék: Hahó!
eM úr, hiszen itt van a hó!
Ámulna a perzsa sah: Ó!
Ki nem hiszi, az egy tahó!
Erről üzenne tán Yahoo.”
/ejőletnemmok bbátsirahazsgel sé bbódnallágel őtlök a, S. Árdnam/

„Költő úr, nagy esőtől felhígult agyvíz ellen használjon esernyőt! Reklámáron az esernyő! Négy esernyőt egy százeurósért!” /a neve elhallgatását kérő ismeretlen esernyőárus/

„Ne legyen már elrontója
Költő úr, az égi jónak!
Örüljön, hogy van sok tója,
S nem rinya kell, hanem csónak!”
/Nemisolyanöregecske Noé, bárkakészítő kisiparos és nyugalmazott özönvíz túlélő/

„Csősz csúza zsong,
Jajong, búsong
A tájon,
S üt monoton,
Rúg konokon
És szájon.”
/Ver Lenn Pál, tócsákban fekvő költőket szájba rugdosó csúzos csősz/

„Kikérem magamnak, hogy az Őszi Chanson c. Paul Verlaine (1844-1896) fordításomat alantasan kiforgatva aljas célokra használják! Ennek a plágiumnak a bűze olyan avarkavaró, mint a belőle kiáradó rossz szél!” /Tóth Árpád (1886-1928), költő és műfordító/

„Nem látod a tócsától a tót, Árpád?! Ééérted, a tót, Árpád?! Höhö!” /Tompa Tokány, tahóember tajtparaszt/

„Mi ez a csatornalében tocsogó fartő fertő?! Ki ez a szügyig trágyaleves undorperszonális rímhiéna?! Ha a kanálisok Frady Endre busa nagy vízfejével lennének eldugítva, itt újra akkora gigatócsa keletkezne, amihez képest a tízmillió évvel ezelőtti Pannon-tenger csak egy Dagály-strandi lábmosó lehetne! Drága Anyám, intézkedj, hogy akárki is özön-vizel jelenleg, sürgősen hagyja abba, mert kibeszélem a Mensa HungarI(Qa)sta Horváth Oszi haverommal az Önkényes Mérvadóban! Ne lássam magam Juventus mintás pléden fekve kockahassal strandolni a Riviérán, ha egy átlumpolt téli éjszaka után a vizeletemmel nem írok maradandóbbat a hóba Frady Endre bármelyik katatón klapanciájánál!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban nincsenek tócsatengerek, hiszen amikor Noé idejében az Úr a segítségemet kérte, akkor is pár nap alatt megittam és a világűrbe ürítettem az özönvizet.” /Chuck Noris/

Bing, a mesterséges intelligencia illusztrációja


2017. január 6., péntek

Új csatornák

(a mű termékmegjelenítést tartalmaz)

Jól kezdődik ez az év, én
Láthatom a Spíler TV-n
(míg csendesen mos a Whirlpool)
Hogyan rúg gólt a Liverpool!

Más díjcsomag, több új channel
Nagymosástól időt csen el,
Ám nem rugózom a témán,
Mert Zanussim lögyböl némán.

Kire nem a nagynénje mos,
Kellhet annak Gorenje, Bosch…
Indesittel sem lesz vesztem;
Míg mos, látom, nyer a West Ham!

Hopp, most bekkel az Arsenal,
Kispad mellett bús Arsene áll,
Kit egy labda épp orrba gór…
S véres zsepit öblít Fagor.

Magyar foci tök más eset,
Nem rúgnak két egyeneset,
Lelátón dürg’ siketfajd: Úúú!
S háttérben pénzt mos egy Hajdu…

„De nem a Bé ám, mert az én vagyok és én nem pénzt mosok, hanem balsorsomból kifolyólag közvetíteni vagyok kénytelen ennek a sok gyalulatlan falábúnak a szerencsétlenkedését! A pénztárcájuk tele, a fejük üres, viszont a tetejükön a haj dús. Ez a szóvicc hozzám illő Hajdús, illetve Hajdúbés.” /Hajdú B. István, sportriporter/

„Egyre növekvő lelkesedéssel olvastam a verset: na ez egy remekmű lesz érzem, nincs bukfenc benne, se nyelvtörő és ismeretlen szavak, a rímek nem fájnak, hát mit kérhetnék még többet, szinte tökéletes. De jajj az  fránya utolsó két versszak miért gázol el... Van remény, láttam a fényt az alagút végén, igaz ez most még egy vonat volt, mely után én dürg' tem: Úúúúú, hajdúúúú... Na ez fájt.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jól kezdődik ez a vers. A Zalkotó zappel, a film forog. Zap! Gól! Zap! Csobb! Zap! Bekk! Zap! Gluggy! Szellemesen kétértelmű csatornaszag terjeng, szétválogatatlan szennyesként kavarognak az események. A férfi és női princípium öt felvonásban elkeseredetten küzd a távirányítóért. Programtárcsa kattan: új strófa, új gólöröm, új pH-érték. Fortissimo, subito piano, 1200-as fordulaton örvénylő jinjang. Hármas sípszó, X, a Zolvasó kábult, a gazdaság piszkosfehér! Előrébb nem vagyunk, de legalább mentünk pár kört. Nem egy Tarr Béla film, de legalább pörög.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jobban ismerem én a dürgést, semhogy kihalt magyar tribünökre járjak a bundás sörfoci látványán borzadni! Siket vagyok, nem vak! Meg unatkozom is egyedül.” /Vazul a siketfajd/

„UNATKOZIK? VEGYEN MOSÓMEDVÉT! VOLT EGY NAGYNÉNÉM ZSPRICENKÁBAN, AKI MOSÓMEDVE HELYETT INKÁBB EGY TÉVÉT MEG EGY MOSÓGÉPET VÁSÁROLT, DE NEM HÍVOTT SZERELŐT, HANEM A NAGY BUTASÁGÁBAN FORDÍTVA KÖTÖTTE BE ŐKET, ÍGY AZTÁN MAJDNEM BELEFULLADT A TÉVÉBŐL ÖMLŐ VÍZBE, DE SZERENCSÉJÉRE ELŐBB MÉG AGYONVÁGTA AZ ÁRAM, ÍGY KEVESEBBET SZENVEDETT!” /Pepin bácsi, az ordító rokon a’la Sörgyári capriccio/

„Kikérem magamnak, az én csapatom nem bekkel, mint annak a Klisé Mourinhonak a szedett-vedett hordája, hanem visszavonultan támad! Amúgy meg nem a labda vágott orrba, hanem ennek a mitugrász luzitánnak a szájszaga, de elhajtottam a stöpszli majmot!” /Arsene Wenger, az Arsenal francia menedzsere/

„Beszólsz nekem, a Special One-nak?! Én minden évben nyerek valami kupát, te meg soha, így sajnos nem tudlak kupán vágni te nyakigláb csigazabáló!” /José Mourinho, a Manchester United portugál menedzsere/

„Anglomán agymosásra vágyik? Nézze ön is a közpénzből vett csatornámat, a Spíler TV-t! Nekem megéri!” /Andy Vajna, tévécsatorna- és kaszinótulajdonos/

„Szeretem a tévét. A sok tévét. Egy mozdulattal szétrúgni.” /Chuck Norris/

„Ennek a Glázser Bozsó epigonnak a legújabb szellemi merényletéről a panelházak strang aknái jutnak eszembe, mert azokon is átjön az izzadságszag. Mintha egy székrekedést verejtékes gyötrődéssel hasmenéssé nagydolgozó alsó szomszéd kipárolgása áztatná pépesre a vécén olvasandó sportújságomat. Az ajtó előtt feszülten toporgó anyám szerint inkább Frady Endrét kéne olvasnom a vécén, mert egyrészt akkor pillanatok alatt végeznék, másrészt felhasználhatnám a verspapírt is. Jó ötlet, csak félek, hogy Frady Endre életműve eldugítaná a csatornát és mindent elöntene a szennylé.” /Puzsér Róbert, kritikus/