2012. április 2., hétfő

Versenyfutás az idővel


Versenyt fut az idő és én,
Míg ő halad, én csak telek.
Vajként mállok nyarak késén,
S repesztenek hideg telek.

Tavasza húz, ősze lassít,
Hajkoronám rég nem bozót,
S miként jeti nem hord vas-sít,
Én sem tejfogszabályozót.

Fogam alig, arcom karist,
Száraz szám már rég nem nyál-tó,
S mint japánt, ki nem falt ma rizst,
Szétráz a nagy iramváltó.

Célba érés csodás álom,
Iszok halloween-i töklét!
Futó időt úgy sajnálom,
Hajszolja a mindöröklét...

4 megjegyzés:

  1. Na végre! kaptunk egy igazi verset!
    (tánc)
    Mondanivalója van, formailag is jó,
    és Chuck Norris is kimaradt belőle!
    Gratula, csak így tovább!

    Annyi észrevételem van, hogy:

    Japán ember nem "kínai nagy fal",
    méltósággal eszik ő, rizst nem fal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A japánok nem esznek rizst?! Majd jön Chuck Norris és addig rugdossa őket, míg meg nem gondolják magukat... :)

      Törlés
    2. Félre teccett érteni, mint Snitt Plagi.bá a bizoccsági jelentést.
      A japánok rizst rizzsel esznek,
      azonban nem FALják a rizst, hanem szépen megadják a módját az evésnek.

      Ne keverjük össze a szezont és a fa (s)zont!

      Törlés
    3. Jóvanna! Még sosem vótam japán!!! Ejnye!

      Törlés