2011. július 31., vasárnap
Mogyoród
Aszfaltfoltok magyar road-on,
Amelyektől kissé ódon
Hangulatú lőn eme ring,
Hol épp bődült zajjal kering
Húszegynehány törpe pilót-
-a, ki fogyott jó pár kilót,
Hogy vackába beférjen ő:
Négy sofőr egy Knézy Jenő.
Előzés itt igen ritka,
Győzelemnek más a titka:
Rádió szól: (serc-hang) „Gyere
Boxba, lenni kerékcsere!”
Ki az időjárást jobban
Sejti másnál s le sem robban
Őalatta néhány száz ló,
Azt inti le kockás zászló.
Befőttesüveg s leveli
Béka kell csak s aggyal teli
Mérnök, no meg jó sok dollár,
S máris zúghat győztes hollár-
-i hollári hó!
2011. július 24., vasárnap
Névnapi dal
2011. július 22., péntek
A Mosolygó Sztálinarc mintás sérvkötő mellékszereplése
Dunakav Dunakavics aznap bal lábbal kelt. Ebben persze semmi meglepő sincs, hiszen a jobb lába már évek óta szinte mozdulatlanul hevert a Nyizsníj Zsugorod – Amputolovó vasútvonal csalánnal sűrűn benőtt töltésének a tövises tövében.
“Heeej-haaaj, miért is akartam saját magamilag sínbe tenni a törött lábamat?!” – sóhajtozott majdhogynem egyfolytában. Sóhajának jogosságát az a tény is fokozta, hogy egykori jobb lába nem eltörve volt, hanem csak behajlítva.
Mindebből a vájtszemű olvasó hamar rájöhet, hogy miért nem akarták Dunakav Dunakavics IQ-ját lánglelkű költők egymással versengve megénekelni.
Dunakav Dunakavics viszont rengeteget énekelt. Az általa vérbőszen énekelt rengeteg azonban pillanatok alatt kiürült. Előbb a vadállatok hagyták el pánikszerűen, majd a Dunakav Dunakavics dallantásába szinte azon nyomban beleőrült szelíd állatok vadultak meg és vágtattak az előttük távozó vadállatok után.
Hűűű, micsoda látvány volt!!! Nyulak kergette medvék, őzek űzte izom-Jetik, zergék zargatta zombik, gyalogbékák brúgatta birodalmi lépegetők, Zrínyik döfködte bősz vadkanok, piknikező turisták botozta tájfutók és Piroskák hajszolta farkasok… S e monumentális kép hátterében ott hömpölygött Dunakav Dunakavics bánatos bari-tónusú bégetése…
“Micsoda fülbemászó dallam!” – dőlt hátra elégedetten Dunakav Dunakavics, majd a konyhakőnek csapódott lapockáját fájlalva azon kezdett morfondírozni, hogy mióta rendelkeznek a dallamok ízelt lábakkal… Hirtelen a fülére csapott, majd méregetni kezdte a tenyerén kicsit elkenődötten fekvő ex-forficula auricularia-t. “Másfél centi” – állapította meg meg – “a fél fogamra talán pont elegendő lehet…” Ennél több foga nem is lévén, Dunakav Dunakavics pillanatok alatt végzett váratlan reggelijével, majd megnyalt ujjait beletörölte a Mosolygó Sztálinarc mintás sérvkötőjébe.
“Bezzeg még ennek a néhai fülférgecskének is volt hat jóízű ízelt lába, nekem meg csak egy van, és még a lábikrám sem finom!” – mélabúsongott melankólikásan Dunakav Dunakavics…
“Drágám, ne mélabúsongj oly melankólikásan! Lásd, nekem egyetlen lábam sincs, mégis boldogan élek, míg meg nem halok!” – szólt ki Dunakav Dunakavics felesége az akváriumból. Dunakav Dunakavics felesége, Dunnyuska Dunakav Dunakavna ugyanis származását tekintve folyami sellő volt és remek parti Dunakav Dunakavics számára. Dunakav Dunakavics egy remek parti pecázáskor fogta ki magának őt és a nedves édesanyját, pont a jobb lába elvesztésének ötödik évfordulóján rendezett sírva-vigadó partin. Az anyósjelöltet az ilyenkor szokásos három kívánság teljesítése után sietve visszadobta a vízbe.
(A három kívánság az alábbi volt:
1., A lánya keze.
2., Egy Mosolygó Sztálinarc mintás sérvkötő.
3., A vasúti töltés tövises tövében fekvő jobb láb visszakerülése az öt évvel korábbi helyére.
És láss csodát! A láb abban a pillanatban már fel is gurult a töltés tetejére és vadul vérfröcsizni kezdett! Dunakav Dunakavics memóriája ugyanis kicsit rövid volt és elfelejtette, hogy a sajnálatos balesetének ötödik évfordulója már bő másfél perccel korábban elmúlt.
Sellőmama hatalmas csobbanással kenődött szét a kavicsos mederfenéken…)
Dunakav Dunakavics most hálás szívvel fordult lábatlan felesége felé, és az akvárium üvegfaláról visszatükröződő Mosolygó Sztálinarc mintás sérvkötőjét neje pikkelyes derekára képzelve elégedetten gondolt a régi bölcs mondásra:
“Szép az, aki térdek nélkül tetszik.”
2011. július 20., szerda
Nyári szerelem
Szörnyű a nyár, fűt!
Olvadt kék az ég.
Valaha zöld fűt
Látom, ahogy ég.
Izzasztó e hő
S bűzlök, hú meg hű!
Szerelmem, a Nő
Hozzám mégis hű.
Szeretem a Nőt,
Szépet, jót és hűt,
Midőn szottyá főtt
Engemet épp hűt.
Nőm fegyvere jég,
Mellyel hűsít, sőt
Le is fagyaszt még.
Szeretem e Nőt!
Mirelitként is
Jól bánik velem.
Tetszik ez a kis
Nyári szerelem!
Olvadt kék az ég.
Valaha zöld fűt
Látom, ahogy ég.
Izzasztó e hő
S bűzlök, hú meg hű!
Szerelmem, a Nő
Hozzám mégis hű.
Szeretem a Nőt,
Szépet, jót és hűt,
Midőn szottyá főtt
Engemet épp hűt.
Nőm fegyvere jég,
Mellyel hűsít, sőt
Le is fagyaszt még.
Szeretem e Nőt!
Mirelitként is
Jól bánik velem.
Tetszik ez a kis
Nyári szerelem!
2011. július 18., hétfő
Volt nekem ...
Zelk Zoltán mese verse után szabadon
Volt nekem egy olyan csigám,
Ki sosem volt életvidám.
Mondtam neki vicceseket
S úgy zokogott, majd berekedt.
Volt nekem egy olyan csirkém,
Kiről megtudtam, hogy ír kém.
Lelepleztem s hazaszaladt
Titokban a tenger alatt.
Volt nekem egy olyan bölöm-
-bikám, hogy ha meg nem ölöm,
Széttép, mint egy mutáns gerle,
S csőrrel földmagmáig ver le.
Volt nekem egy olyan váram,
Miben nem volt váltóáram,
Hanem kizárólag egyen:
Sosem gyün az, csakis megyen.
Volt nekem egy olyan izém,
Mit, ha elmesélek biz én,
Ápolóm ad nyugi-szurit,
Zubbonyt húz rám s ágyba gurít.
Volt nekem egy olyan csigám,
Ki sosem volt életvidám.
Mondtam neki vicceseket
S úgy zokogott, majd berekedt.
Volt nekem egy olyan csirkém,
Kiről megtudtam, hogy ír kém.
Lelepleztem s hazaszaladt
Titokban a tenger alatt.
Volt nekem egy olyan bölöm-
-bikám, hogy ha meg nem ölöm,
Széttép, mint egy mutáns gerle,
S csőrrel földmagmáig ver le.
Volt nekem egy olyan váram,
Miben nem volt váltóáram,
Hanem kizárólag egyen:
Sosem gyün az, csakis megyen.
Volt nekem egy olyan izém,
Mit, ha elmesélek biz én,
Ápolóm ad nyugi-szurit,
Zubbonyt húz rám s ágyba gurít.
Osztálykirándulás
Zsugázik a vagány osztály,
S épp, amikor Béla oszt, „Állj!”-
- kiált az őrálló lakli
Lajos s volt-nincs mini pakli.
Tanár vizslat körös-körül,
Tengely mentén megpöndörül,
S huzatától kis papiros
Hullik elé. Ász, a piros.
Lehetne bár éppígy alsó,
Ugyanígy folyna a hal-show:
Osztály pislog hangtalanul,
Pont, mint aki pontyul tanul.
Fél perc és a kártya halom
Tanárnál van. „Lefoglalom.”-
- szól és kimegy jóemberül.
Új pakli meg előkerül…
2011. július 15., péntek
Örökkévalóság
2011. július 12., kedd
Nosztalgianyúl
2011. július 11., hétfő
Balaton
Balatonban úsznak halak,
Meg sok sörpocakos alak,
És hát nők is, vízben nyakig,
S tükröződő Naptól vak ig-
-azgató titkárnőjének
Matraca, meg ifjak s vének,
Sőt a középkorúak is,
Szülők s babák enyhén kakis
Pelusban s pár csoffadt hínár:
Oly tömeg, hogy már-már Kínár-
-a hajaz, és fojt e henger…
Így szeretünk, magyar tenger!
Meg sok sörpocakos alak,
És hát nők is, vízben nyakig,
S tükröződő Naptól vak ig-
-azgató titkárnőjének
Matraca, meg ifjak s vének,
Sőt a középkorúak is,
Szülők s babák enyhén kakis
Pelusban s pár csoffadt hínár:
Oly tömeg, hogy már-már Kínár-
-a hajaz, és fojt e henger…
Így szeretünk, magyar tenger!
36°C
2011. július 8., péntek
Gyakorlati teológia
Zorró Zoli
2011. július 7., csütörtök
Szomorú szerelem
Balaton Sound
Magad halálra und
S bömbölj?! Ugyan, ne tedd!
A Balaton Sound
Feldobja a heted!
Most, hogy nincsen suli,
You can be mad if you
Want egy tök jó buli!
Tombolj, derék ifjú!
Kaja néha romlott,
Gyomrodnak nem móka,
S ha cipődbe omlott:
Csuka fogta róka.
Itt minden oly jó ma,
Holnap jaj majd macskád:
Hisz' minden út kóma!
Otthon vár rád nagy kád…
S bömbölj?! Ugyan, ne tedd!
A Balaton Sound
Feldobja a heted!
Most, hogy nincsen suli,
You can be mad if you
Want egy tök jó buli!
Tombolj, derék ifjú!
Kaja néha romlott,
Gyomrodnak nem móka,
S ha cipődbe omlott:
Csuka fogta róka.
Itt minden oly jó ma,
Holnap jaj majd macskád:
Hisz' minden út kóma!
Otthon vár rád nagy kád…
2011. július 6., szerda
Dögmeleg
Töffedt a nyár, dög a meleg,
S Bájspíl anyó úgy szédeleg,
Hogy a helyi tóba alél,
Hol rendszerint aranyhal él.
Ám a tó most szikkadt, mint a
Mózes kori kőportinta.
Talaja is totál száraz,
Kőhalom inkább, mint vár az.
Kihalt a hallakótelep,
S aranyhalpor mindent belep.
Bájspíl anyó csontját töri:
„Rusnya nyár! A hari öri!”
S Bájspíl anyó úgy szédeleg,
Hogy a helyi tóba alél,
Hol rendszerint aranyhal él.
Ám a tó most szikkadt, mint a
Mózes kori kőportinta.
Talaja is totál száraz,
Kőhalom inkább, mint vár az.
Kihalt a hallakótelep,
S aranyhalpor mindent belep.
Bájspíl anyó csontját töri:
„Rusnya nyár! A hari öri!”
2011. július 5., kedd
Kis stiglicöm ...
Kis stiglicöm, kis stiglicöm
Jársz-e vélöm a hegytetőn?
Nem járok én, nem járok én
Nem vagyok a kis stiglicöd!
Ölelj éngöm, ölelj éngöm
Karjaidba legyen végöm!
Legyen végöd, legyen végöd
De ne az én karjaimba!
Kiskertedben virág vagyok
Öntözz éngöm, mer meghalok!
Szirmod rágja le a malac
Osztán mán csak gyökér maradsz!
Szívöm elhamvadó kanóc
Ne légy vélöm ilyen vadóc!
Csak viccöltem, csak viccöltem
Én vagyok a kis stiglicöd!
Kenderarcú kis stiglicöm
Jársz-e vélöm a hegytetőn?
Tudod ki a kenderarcú!
Legyen az a kis stiglicöd!
2011. július 4., hétfő
Agybuggyantóan hosszú megállói várakozás
2011. július 2., szombat
Koldus SE
Tűzokádó sárkány sétál,
Hét feje van, azon hét áll
Van és tizennégy szép kék szem,
Matekra, ha jól emlékszem.
Nagyon fontos ám a matek!
Anélkül nem tejméz a tech-
-nológiai Kánaán,
Vele együtt viszont: ta'án...
Egyszer volt, hol nem volt... Ma már
Nem hal a sok matektanár
Éhen, mint a Koldus SE...
Hihetőbb a sárkány mese!
2011. július 1., péntek
A bálna
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)